Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1991-08-23 / 196. szám

1991. AUGUSZTUS 23. Hazai körkép 3 Elektronikus érzékelővel ellátott, számítógép-vezérlésű, osztrák osztályozógép 40 éves az Érdért A szakmának régi hagyományai vannak Szolnokon A fa különleges, exkluzív áru. Igényeinket tekintve fában min­dig szegények voltunk. Különösen tűlevelű faállományunkra igaz a fenti megállapítás. Nagyobb fűrészüzemek a Tisza mentén, Szolnokon, Szegeden, Szentesen működtek, illetve Budapesten és a soroksári Duna-ágban. Régen a fakereskedők közvetlenül a fogysztókkal kereskedtek. A legtöbb gömbfát a Kárpátaljáról hozták be. A Talabor, Nagyág folyókon az eladó ruszin tutajo- sokkal végeztette a szállítást. A tiszai tutajozás szervezése már a vevőre hárult. Szolnokon is éltek tutajosdinasztiák. A fanagyke­reskedés közvetítők és ügynökök révén történt. Fűrfából Érdért 1951-ben alakult meg a Fűré- szeltfa Értékesítő Vállalat /Fűrfa/, a mai Érdért - Erdőgazdasági és Faipari Termékértékesítő és Fafel­dolgozó Vállalat - jogelődje. A Fürfa megalakulását az tette szük­ségessé, hogy a felszabadulást kö­vetően államosították az erdőket, a faipari és faanyagot felhasználó vállalatokat. • így a fűrész- és lemezipari ter­mékek, a bányafa, faragott fa, rúd- fa értékesítése, majd később a ha­zai iparifa-termelés és a teljes fa- import nagykereskedelmi forgal­mazása egy vállalat kezébe került. 1957-től a fenyőanyagimportban a Szovjetunió vált döntő külkereske­delmi partnerré. Sorra alakultak a budapesti, vi­déki telepek. A szolnoki 2. számú telep az alföldi felvevőpiac ellátást és a fenyőfűrészáru továbbszállítá­sát végezte. Az ideiglenes telep Szolnokon a kórházzal szemközti kertek alján, egy gödörben működött, a papír­gyári iparvágányt használta. Esős időben térdig érő vízben álltak a rakodók. A vagonokba háton hord­ták a faanyagot. Ezt a nehéz fizikai munkát könnyítették meg az első primitív elevátoros rakodógépek. A deszkák lerakására sokszor csak a szomszédok kertjében volt hely. Irodai célra egy rossz, putriszerű vályogviskó szolgált. A véglegtes, mai telep helyét nagyon nehezen szerezték meg. A vasút és a kik­övezett út közelsége miatt a fürfá- sok ragaszkodtak a Körösi út vé­gén lévő területhez, de az akkori tanács ezt nem akarta odaadni, mi­vel oda egy új gyapotszárítót terve­zett. Végül 1952 elején elkezdték építeni a telepet. Miután az iparvá­Negyven évvel ezelőtt méég csoda lett volna a kézi rakodást helyette­sítő gépkolosszus gányt lefektették, a lökösházi be­érkező farakomány közvetlenül gurulhatott Szolnokra. Az első iro­da egy kimustrált autóbuszból és a mellette felállított sátorból állt. A bizonylatokat nem egyszer össze­vissza rágták az egerek. Ahogy a többi telepen, Szolnokon is meg­indult a munka folyamatos korsze­rűsítése. Gépesítették a vagon be- és kirakást, az önhordós motoros targoncák számára megfelelő út­hálózatot építettek. Ma: válságban az ágazat Bagdi Jenő telepvezetővel az Érdért jelenéről beszélgetünk.-Manapság nagy nehézségek­kel küzd az ágazat. Hogyan alakul a fenyáfürészáru-import ésforgal­mazás helyzete a vállalatnál?- Az alapanyag zömében szov­jet fűrészáru. A szovjetek szállító- készségével eddig nincs problé­ma. Nagyobb gondunk, hogy a múlt évi forgalmunk mintegy 40 százalékát tudjuk csak idén elérni. Több oka van ennek. A hazai ár- szintet legalább 80 százalékkal emelte meg a dollárelszámolásra való áttérés. Ugyanakkor, ha a be­szerzés áttolódna svéd, finn vagy német árura, további árszintnöve­kedés léphetne fel. Nagy mérték­ben visszaesett a fizetőképes ke­reslet. Nincs lakásépítés, ipari építkezés, az építőipar, bútoripar is keveset vásárol. Csak reményked­ni tudunk, hogy az országosan bor­zasztó alacsony felhasználás egy­szer végre emelkedni fog.- És a monopolhelyzet...?- Csak a fenyőfűrészáru beszer­zését érintette tavaly decemberig. Ez évtől a külkereskedelmet telje­sen liberalizálták. Verseny van, ki­csi és nagy konkurensek vannak, de a forgalom visszaesésének oka, ismétlem: a hazai igények csökke­nése. Privatizálásra várnak- Terveznek-e profilmódosí­tást?- Lemezárukkal, faragott geren­dával, állványfával bővítjük az áruválasztékot. Fokozottabban odafigyelünk a lakosság igényei­re. Nagy vevőink megszűntek, akik maradtak, azok elé nekünk kell menni, korrekt árszínvonalon kínált készletekkel.-Lesz vállalati átalakulás?- Várjuk a privatizációt. A múlt évben nem fogadta el az Állami Vagyonügynökség a vállalati át­alakítási tervet. Ezért idén pályá­zati úton elnyert lehetőségként a világ egyik legismertebb pénzügyi tanácsadó cége, a Price Waterhou­se Budapest Kft. fogja az Érdért átalakítását előkészíteni úgy, hogy alkalmas legyen a privatizációra. Aztán majd meglátjuk... Cs. J. Közös érdekvédelmet Nemzetközi szakszervezeti tanácskozás Közös érdekvédelem kialakí­tására törekednek a volt szocia­lista országok bányászszakszer­vezetei - erről rendezett három­napos tanácskozást a Magyar Bá­nyaipari Dolgozók Szakszerve­zeti Szövetsége Leányfalun szovjet, csehszlovák, lengyel és román bányászszakszervezetek képviselőinek részvételével. A tanácskozásról tegnap Schalkhammer Antal, a bányai­pari szakszervezeti szövetség fő­titkára tartott sajtótájékoztatót, s mint elmondta, a mostani tanács­kozásnak különös jelentőséget ad, hogy a volt szocialista orszá­gokban a rendszerváltás nyomán a termelési struktúrák is átalakul­nak, ami a bányaiparon belül megindított egy negatív raciona­lizálási folyamatot, s országon­ként több tízezer bányamunkás elbocsátása várható. Ugyanak­kor a szociális hálót a legtöbb helyen még nem „szőtték meg,,, megoldatlan az átképzés, a fog­lalkoztatás, az új egzisztencia megteremtése, és általánosság­ban a bányászok élet- és munka- körülményeinek javítása. A tanácskozáson részt vevő szervezetek elhatározták, hogy rendszeresen tapasztalatot cse­rélnek, egyeztetik véleményüket a piacgazdaságban működő szakszervezetekkel, melyek e te­kintetben már előrébb járnak. A szakszervezetek képviselői a ta­nácskozáson felvetették egy re­gionális, európai, bányászszak­szervezeti szervezet létrehozásá­nak szükségességét, amely a bá­nyász munkavállalók érdekeit határozottan tudná megjeleníteni az Európa Parlament és a Közös Piac illetékes szervezetei előtt. LATLELET Erőszak és demokrácia A demokrácia törékenysé­gét többnyire utólag igazolja a történelem, szemben a demok­ratikus kísérletekkel, melyek egyik napról a másikra kudarc­ba fulladhatnak. Kivált akkor, ha felszínre tör olyan társada­lmi csoport, mely erőszakkal akarja uralmát megteremteni. A káosz, a rendetlenség meg­szüntetésére hivatkozva. Mint ahogyan az utóbbi napokban történt a Szovjetunióban. A szabadság ki sem bontakozott rendje helyett újra a diktatúra félelmetes árnyai jelennek meg, s ugyanaz a sötét ideoló­gia kezd körvonalazódni, mint akár néhány évtizeddel ezelőtt. A televízió híradásait nézve, az egymás után haladó tankok szívszorító félelmet kelthetnek mindenkiben. S ezt az érzést még csak fokozzák a vitorlavá­szonnal letakart ágyúk előtt fegyverrel sétáló katonák. Kik állították oda őket? Hol műkö­dött eddig az a hatalmi köz­pont, melynek érdekében áll az alig-alig érzékelhető demokra­tizálódási folyamat drasztikus elfojtása? Bármennyire egyér­telműek is a válaszok, ha nem veszünk tudomást a hatalom természetéről, hanem ismerjük azt a működési mechanizmust, mely erőszakot szül, előbb- utóbb valamennyien áldozatai lehetünk. S főleg az olyan típusú ha­talomnak, mely eredendően hordozza magában a társada­lom felülről megszervezett boldogításának szándékát és ígéretét. Mintha az emberi élet alapja egyenlő lennne a „gon­doskodó” államhatalommal. Holott az elmúlt fél évszázad kelet-európai történelmének legfőbb tanulsága, hogy az erő­szakos úton létrejött politikai szerveződések egyetlen ígére­tet sem váltottak valóra. Ha­nem, ellenkezőleg, a bizonyta­lanságot növelték az emberek­ben. És nem egyszer a rette­gést. Hiába vonultatnak fel bár­mennyi érvet egy-egy ideoló­gia igazolására, szabadság és demokrácia híján az állampol­gárok nem szabadulhatnak meg alattvalói szerepeiktől. Mindig is kiszolgáltatottak ma­radnak, akiknek az életét kívül­ről irányítják. Csak ha megszű­nik az emberekben a hatalom­tól való félelem, s ha önnön életviszonyaikban válnak de­mokratává, akkor szegülhet­nek szembe az erőszakkal. Bár­mely katonai puccs lehet egy ideig sikeres, s még az is elkép­zelhető, hogy tőlünk Keletre olyan uralmi rend jön létre, mely a meghaladottnak vélt sztálini hagyományokból táp­lálkozik, a kezdetben tragikus­nak látszó fejlemények azon­ban semmiképp sem lehetnek számunkra érdektelenek. Nemcsak azért, mert egy impé- rium árnyékába élünk, hanem azért is, mert fennáll a veszélye annak, hogy elkerülhetetlenül újraszületnek a mindent céljaik igájába hajtó hatalmi csopor­tok. Kerékgyártó T. István AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ! Használja ki az alkalmat AUGUSZTUSBAN IS!!!! /> >t, n vli it ó \ ji (V rf it <0 6 i Á. Ir fj» Y . fi, / CUKORÉRTÉKESÍTÉS augusztusban is a SZOLNOKI CUKORGYÁRBAN!!! Jelenlegi áraink: 50 kg-os 37 Ft/kg 1/1 kg-os 38,50/kg (20 kg/zsák). Munkanapokon 7.00-13.00 óráig zsákos tételben vásárolható! Fizetés készpénzben. CÍMÜNK: Szolnok, Tószegi /volt Vörös Hadsereg/ út 43! Keresse az ÁRUFORGALMI OSZTÁLYT. Telefon: 56/30-022 - Telex: 23-312 - Telefax: 31-564 *62428/1* V____________________________: ____________________J

Next

/
Thumbnails
Contents