Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1991-08-23 / 196. szám

Néplap II. évfolyam 196. szám 1991. augusztus 23., péntek Ára: 7.90 Ft J Á S Z-N A G YKU IV-S ZOLNOK MEGYEI NAPILAP Újra napirenden a szövetségi szerződés GORBACSOV ÚJRA MOSZKVÁBAN — JELCINT ÉLTETIK Mihail Gorbacsov a kora hajna­li órákban az oroszországi vezetés TU-134-es gépével megérkezett Moszkvába. Ezzel egyidejűleg az oroszországi alelnök bejelentette: Vlagyimir Krjucskovot, a KGB el­nökét és a kudarcba fulladt hata­lomátvételi kísérlet vezéralakját az éjszakai órákban letartóztatták. A sötét emlékű bizottság többi tagjá­nak sorsáról egyelőre nincs hír. Mihail Gorbacsov megérkezé­sekor adott nyilatkozatában kije­lentette: kiszabadulása, illetőleg a konzervatív hatalomátvételi kísér­let összeomlása a peresztrojka nagy sikere, egyben megmutatta, hogy a nép bízik vezetőiben. Gor­bacsov ígéretet tett arra, hogy egy napon belül a nyilvánosság előtt ad számot a történtekről. Úgy véleke­dett, hogy a puccs sikere esetén szakadékba sodorta volna a Szov­jetuniót. Gorbacsov még előző es­te, a néphez intézett szózatában be­jelentette, hogy a kalandor akció után ismét kezébe vette az ország irányítását. A szovjet elnök egyébként biz­tonsági okokból repült vissza a Krímből az oroszországi KGB és (Folytatás a 2. oldalon) \ ( Moszkvai lakosok ünnepelnek az orosz parlament közelében augusztus 22-én, miután meghiúsult Gennagyij Janajev volt alelnök vezette hatalomátvétel, és a katonaságot visszavonták a fővárosból. Egyenletes az energiaellátás Mind a kőolaj, mind a föld­gáz zavartalanul érkezik ha­zánkba a Szovjetunióból, és az elektromos áram szállí­tásban sincs fennakadás, a szerződésnek megfelelő mennyiség áll rendelkezésre - közölték az Ipari és Kereske­delmi Minisztériumban. Mindazonáltal az ország rö­vidtávú energiaellátása most sokkal megnyugtatóbb, mint akárcsak 24 órával korábban - hangzott a szakértői véle­mény. Erdélyi és . kárpátaljai tanítók Debrecenben Határainkon túl élő magyar tanítóknak kezdődött tovább­képzés csütörtökön a Debre­ceni Kölcsey Ferenc Tanító­képző Főiskolán. A Kemény Zsigmond Alapítvány által fi­nanszírozott, s immár máso­dik alkalommal megrendezett kurzuson 20 erdélyi, illetve 20 Kárpátaljáról érkezett peda­gógus vesz részt. Az anya­nyelvi, a pedagógiai, a pszi­chológiai, a történelmi, vala­mint a nemzetiségi kérdések­kel foglalkozó szemináriumo­kat a debreceni főiskola taná­rai vezetik. A költségvetési bizottság ülése Mind a jegybanki, mind a pénzintézetekről és pénzinté­zeti tevékenységről, valamint az államháztartásról szóló tör­vényjavaslatot parlamenti ál­talános vitára alkalmasnak ta­lálta csütörtöki ülésén az Or­szággyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága. A csődeljáráshoz benyújtott módosító indítványokat elve­tették. Bölcsőtől a bölcsődéig Hatodik országos ankét Szolnokon Augusztus 22-től 24-ig a megyeszékhelyen tart­ják a bölcsődék hatodik országos ankétjét. Eb-bőlaz alkalomból beszélgetett munkatársunk dr. Koncz Józseffel a bölcsődei szakmai kollégi­um elnökével.- Kérem, mondja el lapunknak a háromnapos kongresszus célját és feladatát!- Külön célja nincs, mégis egy állomás, hiszen az eddigiek is a szakmai haladás egy-egy fontos lépcsőfokai voltak. _______________________- Melyek voltak az eddigi kongresszusok leg­főbb tapasztalatai, eredményei?- 1971-től számolhatjuk a tartalmi munka fejlő­dését, mivel addig bölcsődéinknek csupán megőr­ző funkciója volt. Ekkor következett be egy döntő szakmai változás. Éppen ezzel kapcsokban tartja mai előadását dr. Polónyi Erzsébet „A megőrzéstől a nyitott bölcsődéig” - címmel. A ’71-ben bekö­(Folytatás a. 2. oldalon) „Az MSZOSZ-t nem sikerült szétverni” Nagy Sándor a „sittet” is vállalja, de nem számol el A szak-szervezeti tagdíjak át­utalásáról rendelkező törvény ér­telmében kitöltött munkavállalói nyilatkozatok eddig azt mutat­ják, hogy az MSZOSZ-hoz tarto­zó szakszervezetek tagsága szá­mottevően nem csökkent - állí­totta egy tegnap, a szolnoki Pa­pírgyárban szakszervezeti tiszt­ségviselőknek tartott tanácsko­záson Nagy Sándor, a szövetség elnöke. Nem sikerült tehát a legerő­sebb munkavállalói érdekszö­vetséget szétverni, pedig az el­nök szerint a törvényhozó célja ez volt, nem pedig a szakszerve­zeti vagyon kezeléséről dönteni. Nagy Sándor igyekezett hallga­tóságát meggyőzni: a szakszer­vezeteket érintő két törvény nem csupán alkotmányellenes, ha­nem azok érdekében született, akik a privatizáció kezdeti szaka­szában csak fölösleges akadályt látnak, a például dolgozói tulaj­don mellett is lándzsát törő erős érdekvédelmi szervezetekben, és azok egymással szolidáris érdek- védelmi szövetségeiben. Az el­nök kifejtette, ma mindkét tör­vényt alkotmányellenesnek tart­ják, s ügyükben egyaránt fordul­tak az Alkotmánybírósághoz, mégis célszerűnek tűnt a szak- szervezeti tagdíjak átutalásáról szóló jogszabály előírásainak már csak azért is eleget tenni, mert így igazolható volt, hogy a tagság ragaszkodik az MSZOSZ tagszerveihez. „A vagyonelszá­moltatásról szóló törvénynek azonban akkor sem teszünk ele­get - mondta, ha az Alkotmány- bíróság döntése számunkra ked­vezőtlen lesz. A tagság támoga­tásával így határozott szakszer­vezetek és szövetségük vezetőit - engem is - a polgári engedetlen­ség miatt esetleg börtönre ítél­hetnek, de a sittet is vállaljuk.” Nagy Sándor úgy vélekedett, hogy a vagyon körül kibontako­zott vitával a munkavállalók fi­gyelmét el akarják terelni a való­ban érdekvédelmi kérdésekről, például az új Munka Törvény- könyvben a szakszervezeteknek szánt megnyirbált jogosítvá­nyokról. A „jelenlegi politikai nyo- más”ellenére azonban az MSZOSZ rövidesen megfogal­mazza és közreadja a munkavál­lalók nagy tömegeinek érdekvé­delméről kidolgozott álláspont­ját - jelentette be. A munkavállalók és a mun­káltatók viszonyát firtató kérdé­sekre válaszolva az MSZOSZ el­nöke teljesen elfogadhatatlannak minősítette a vállalati és a dolgo­zói érdekeknek „a múltból örö­költ” összemosását: a szakszer­vezet nem nyugodhat bele, hogy vállalati érdekekre hivatkozva csupán a munkabéreket ne nö­veljék, miközben a többi terme­lési tényező költségei folyama­tosan emelkednek. VSZJ Termel a fegy verneki konzervüzem Talpon marad a vállalat A minap arról jelent meg hír­adás, hogy gyorsítják a privatizá­ciót a Debreceni Tartósító Kom­binátban, rövidebb nevén a DE- KO Rt-ben, hozzátéve, hogy en­nek során eladják négy vidéki üzemüket a vácsodit, a balma­zújvárosit, a balkányit és a fegy- vemekit - erről döntött a rész­vénytársaság igazgató tanácsa. Az üzemek közül több nem ter­mel azóta, amióta megszűnt a szovjet export. A szovjet piacvesztés miatt 40 ezer tonnával csökken a DEKO Rt. üzemeiben a termelés, első­sorban savanyúságból és hús­konzervekből. Ugyanakkor a ta­valyihoz képest nyugati szállí­tásaikat megduplázzák: 65-70 millió dollár értékű konzervet exportálnak. A fegyverneki tsz illeték­esétől megtudtuk, hogy bár a fel­sorolásban a fegyverneki üzem is szerepel, a korábbi híradás nem pontos. A korszerű fegyverneki gyár a DEKO-val önálló közös vállalatként, így termé­szetszerűleg önálló jogi sze­mélyként üzemel. A Debreceni Tartósító Kombinát és a mező- gazdasági tsz 135 millió alaptő­kéből hozta létre, amelyből 73 millió forint a DEKO Rt-é, 62 millió forint pedig a téeszé. Gya­korlatilag tehát arról van szó, hogy a DEKO a saját alaptőkéjét kívánja eladni a közös vállalat tulajdonából. A fegyverneki üzem most az átmeneti állapotnak tekinthető időszakban is tervszerűen dolgo­zik, termel. Most van a gyü­mölcs, a zöldségfélék, az uborka szezonja, rövidesen kezdődik a szilva befőzése, tartósítása. Éves szinten nyolcezer tonna- üveges és dobozos konzervárut állítanak elő. A kapacitás ettől többet is lehetővé tenne, de sajnos a bel­földi piac nem igényel terméke­ikből, valamennyit a nyugati or­szágokba, előzetesen megkötött szállítási szerződések alapján ér­tékesítik. *S Sl'brjL. JLíHlgOlt U nälür. Tegnap délután lángolt a tarló Tomajmonostora közvetlen határá­ban. Sokatírtunk már a tarlóégetés negatív velejáróiról, most csupán annyit, hogy kicsit jobban kellene vigyázni a lángokra, melyek csöppet sem veszélytelenek! Fotó: Mészáros

Next

/
Thumbnails
Contents