Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1991-08-18 / 193. szám

I Szolgáltatás 1991. AUGUSZTUS 18, 3. rész: Az „F”, a „H” és a „V” adatlap 1-23-as rovatainak kitöltési útmutatója 1. Legelőször benyújtott kár­pótlási igényében minden adatlapon az „első bead­vány” szöveget húzza alá;- a hiánypótlási felhíváshoz csatolt adatlapokon, a hiá­nyos adatlapok kitöltésekor, a „hiánypótlás teljesítése” szöveget jelölje meg aláhú­zásával;- ha első beadványához újabb tulajdoni tárgyról szóló adatlapot kíván mellékelni, az adatlapon az „újabb igény bejelentése’ ’ szöveget húzza alá. 2. Az „l”-es rovatra a megfe­lelő szövegrész aláhúzásá­val kell válaszolni.- Saját jogon az a személy jogosult kárpótlásra, akit sé­relem ért.- Leszármazottként a vér sze­rinti (beleértve a házasságon kívül született gyermeket is), valamint az örökbe foga­dott gyermek(ek), illetve azok további leszármazottai jogosultak a kárpótlásra, ha a volt tulajdonos és a leszár­mazott „igényjogosult fel­menői” közül egyik sem él. Ezt a rokoni kapcsolatot szü­letési anyakönyvi kivonat­tal, örökbefogadási határo­zattal, apasági elismerő nyi­latkozattal, apaságot megál­lapító bírói ítélettel stb. lehet igazolni. A rokoni kapcsola­ton kívül az „igényjogosult felmenők” halálát is igazol­ni kell, pl. halotti anyaköny­vi kivonattal, hagyatékátadó végzéssel, öröklési bizo­nyítvánnyal stb.- Túlélő házastársként az a személy jogosult kárpótlás­ra, aki a volt tulajdonossal a sérelem elszenvedésekor és halála időpontjában is közös háztartásban, házastársként együtt élt, és a volt tulajdo­nosnak élő leszármazottai nincsenek. Ezeket a ténye­ket házassági és halotti anyakönyvi kivonattal kell igazolni. 3. A „2”-es rovatot minden esetben ki kell tölteni, bár­milyen jogcímen kéri a kár­pótlást. Ha saját jogon nyújt­ja be igényét, de neve a sére­lem elszenvedése óta bármi­lyen okból (pl. magyarosí­tás, örökbefogadás stb.) megváltozott, akkor bead­ványához a névváltoztatás­ról szóló határozatot is csa­tolni kell. 4. A „3”-as, „4”-es és „25”- ös számú rovatokat nem kell kitölteni, ha saját jogon kéri a kárpótlást. 5. A „6”-os rovat kérdésére a megfelelő szöveg aláhúzá­sával kell válaszolni. Ha a volt tulajdonos a sérelem el­szenvedésekor magyar ál­lampolgár is volt, akkor a magyar állampolgárságot szíveskedjék aláhúzással je­lezni. 11. A „12” -es rovat kérdésére a megfelelő szövegrész (gyermek, unoka, déduno­ka) aláhúzásával kell vála­szolni. 12. „13”-as rovat: a volt tulaj­donos gyermekei közül azo­kat kell beírni, akik a volt tulajdonos halálakor életben voltak, illetve már nem él­tek, de van leszármazottjuk. 13. A szülő testvéreinek szá­mát („14”-es vagy „17”-es rovat) vagy csak az apa, vagy csak az anya vonatko­zásában lehet feltüntetni, at­tól függően, hogy az igénylő melyik szülő után jogosult a kárpótlásra. 14. A nagyszülők esetében („16” -os rovat) is csak azt az ágat és nagyszülőt (pl. atyai nagyanya) kell megje­lölni, aki után az igénylő a kárpótlást kéri. 15. „14”-től a„18”-ig terjedő rovat: a nagyszülők, a szü­lők, illetve a saját testvérek 6. A „7”-es és „8”-as rovatot csak akkor kell kitölteni, ha a volt tulajdonos a sérelem elszenvedésekor nem ma­gyar állampolgár volt. An­nak kell az állampolgárságát igazolnia, akinek nincs ma­gyar hatóság által kiállított korabeli okmánya. 7. A „8”-as rovatot annak kell - aláhúzással - kitöltenie, aki magyar állampolgárságát nem szerezte meg, de tény­legesen Magyarországon él (pl. bolgárkertészek). Ezt a tényt állandó tartózkodási engedéllyel igazolni kell. 8. A „9”-es és „10”-es rovatot akkor kell kitölteni, ha a sé­relem a magyar állampol­gárságtól való megfosztás­sal összefüggésben érte. (Ez esetben a „6”-os, „7”-es és „8”-as rovatot nem kell ki­tölteni.) 9. A „ll”-es, „12”-es és „13” -as kérdésre mindenki­nek válaszolnia kell, aki le­származottként igényli a kárpótlást. 10. A „ll”-es rovatba a volt tulajdonos elhalálozásának évét kell beírni. számába beleértendők az el­hunyt testvérek is, kivéve azokat, akik a volt tulajdo­nos halála előtt elhaláloztak. 16. Ha leszármazottként nyújt­ja be igényét, a „19”-es ro­vatban szereplő „Nyilatko­zat’ ’-ot alá kell írnia. Felhív­juk a figyelmét arra, hogy ha a kárigény elbírálása után újabb kárpótlásra jogosult személy válik ismertté, az ő igényét a valótlan adatot szolgáltató személy kárpót­lási összegéből kell kielégí­teni. A hamis adatszolgálta­tás büntetőjogi következmé­nyekkel is járhat! 17. „21”-es és „22”-es rovat: a házastársként igénylő tün­tesse fel az okiratokkal bizo­nyított időpontokat, és írja alá a „23”-as pontban sze­replő „Nyilatkozat”-ot. A „Nyilatkozat”-ra egyebek­ben az előző pontban foglal­tak vonatkoznak. Felhívjuk Olvasóink figyelmét, hogy az „F”, a „H” és a „V” jelű adatlapok 1-23-as rovatainak kitöltési útmutatója azonos, ezért a „H” és a „ V” adatlapok kitöltésének ismertetésekor erre külön már nem térünk ki. Az „F” jelű adatlap 24-57-es rovatainak kitöltési útmutatója 1. A „24” -es rovat kérdésére a megfelelő szövegrész aláhú­zásával kell válaszolni. 2. A „25”-ös, „26”-os rovatok közül azt a rovatot töltse ki, amelyik azt a mérték- egységet tünteti fel, amely szerint a csereföldet kapta. 3. A „28” -as rovatba azt az összeget kell beírni, amit ténylegesen kézhez vett a volt tulajdonos vagy örökö­se. 4. „29”-„32”-es rovat: az el­vételről szóló okirattal kap­csolatosan minden adatot be kell írni, amelyről az igény­lőnek tudomása van. 5. „33”-„36”-os rovat: a ter­mőföld helyének meghatá­rozásakor minden adatot fel kell tüntetni, amelyet az igénylő ismer: a város, köz­ség, kerület nevét; ha a kerü­let további részekre oszlik, akkor annak nevét is fel kell tüntetni (pl. Debrecen- Nagyerdő, Budapest XVI. kerület, Cinkota). 6. „37”-„39”-es rovat: az in­gatlan-nyilvántartási adatok közül azt az azonosító szá­mot kell beírni, amely az igénylő nyilvántartási ok­mányán szerepel (pl. telek­könyvi betétszám). A többi kérdést válasz nélkül kell hagyni. Az igénylő tulajdon­jogát igazoló okány t csatolni kell az adatlapokhoz. 7. A„40” -es rovatba akkor kell a birtokív számát beírni, ha az ingatlan-nyilvántartási okmány nem tartalmazza a föld AK (=aranykorona)-ér- tékét. Birtokívmásolatot az illetékes földhivatalban le­het beszerezni. 8. A „41” -es rovatban az ingat­lan-nyilvántartási okmány­ban (telekkönyvi betétben, telekjegyzőkönyvben, tulaj­doni lapon) szereplő helyraj­zi számot kell feltüntetni. Ha az okmányban több hely­rajzi szám szerepel, minden egyes helyrajzi számról kü­lön adatlapot kell kitölteni. 9. „42”-es vagy „43”-as rovat: a termőföld területét abban a mértékegységben kell kö­zölni, amelyet az okmányok tartalmaznak. Ha az adatok közül valamelyik nem szere­pel a tulajdonjogot bizonyító okiraton, arra vonatkozóan külön igazolást kell besze­rezni a földhivataltól (pl. az aranykorona-értékről). 10. „42”-„44”-as rovat: a tel­jes földterületre vonatkozó adatokat tüntesse fel, akkor is, ha a volt tulajdonos csak résztulajdonos volt. Ha a teljes terület erdő volt, akkor értelemszerűen csak az erre vonatkozó rovatokat kell kitölteni. 11. A „45” -ös rovatban a föld művelési ágaként azt a mű­velési ágat jelölje meg aláhú­zással, amelyik Ön szerint a legértékesebb. Ha ez nem le­hetséges, az „egyéb’ ’ megje­lölésnél kell a művelési ágat meghatározni. 12. „46”-„47”-es rovat: az épületek teljes alapterületét kell feltüntetni, akkor is, ha a tulajdonos résztulajdonos volt. 13. A„48”-„49”-es rovatokba - ha tudja - szíveskedjék be­írni, hgy melyik mezőgazda- sági nagyüzemhez került a föld. 14. Az „50”-„51”-es rovatok­ban tüntesse fel azt, hogy a földet jelenleg melyik mező- gazdasági nagyüzem hasz­nálja (az üzem és a település neve). 15. Az „52”-es rovatra a meg­felelő szöveg aláhúzásával kell válaszolni. 16. Az „53”-as rovatban a volt tulajdonos tulajdoni hánya­dát minden esetben pontosan fel kell tüntetni. Felhívjuk a figyelmét, hogy külön adatlapot kell kitölteni akkor, ha a föld a házastársak közös tulajdonában volt, és ez a tény az ingatlan-nyil­vántartási adatokból is kitű­nik. Ilyenkor is meg kell je­lölni a tulajdoni hányadot (pl. 1/2 rész volt a férj, 1/2 rész volt a feleség tulajdo­na). 17. „54”-„55”-ös rovat: a kár­pótlásra jogosultnak akkor kell kitöltenie, ha a sérelmet szenvedő személy (volt tu­lajdonos) bírósági vagy köz­jegyzői eljárás keretében tisztázta a tulajdonjogát és a tulajdoni hányadát. A bíróság vagy a közjegyző előtt lefolytatott hagyatéki eljárás eredményét rögzítő okmányt (hagyatékátadó végzés, öröklési bizo­nyítvány) az igénybejelen­téshez kell csatolni. 18. Az „56”-os rovatban annak kell „igen’ ’-nel válaszolnia, aki jogosultságát nem tudja bizonyítani, és ezért bíróság, közjegyző vagy más szerv előtt eljárást kell indítania a jogosultság tisztázására. Ek­kor ki kell töltenie az „57”- es, „58”-as rovatokat is. Az igényt ebben az esetben is be kell nyújtani a Kárrende­zési Hivatalnak. Ha a bíró­ság, közjegyző vagy más szerv előtt indított eljárás so­rán döntés születik, az erről kiállított végzést, más iratot - a boríték számára hivatkoz­va - pótlólag el kell küldeni a Kárrendezési Hivatalnak. 19. Az „59”-es rovatra adható válasszal kapcsolatban meg­jegyezzük: nemzetközi szer­ződés akkor rendezhette va­lamely jogosult igényét, ha Magyarország és az az or­szág, ahová a jogosult a sére­lem elszenvedését követően költözött, kötött erre vonat­kozó szerződést. Ezekben az esetekben vagy a sérelmet szenvedő személy vagy le­származottja kaphatott kár­pótlást. Kárpótlási tanácsadó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents