Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1991-08-18 / 193. szám
1991. AUGUSZTUS 18. Megyei körkép Kitüntetés jó munkáért Az alább következő öt portré olyan emberekről készült, akik szükebb-tágabb lakóhelyükön sokat tettek azért, hogy a dolgok jobban menjenek, az emberek élete jobb, könnyebb tartalmasabb, vagy éppen fájdalommentesebb legyen. A másik közös dolog egyszerűbb és hétköznapibb: valamennyien átvehetik augusztus 20-án Szolnokon, a Megyeháza dísztermében a " Jász-Nagykun-Szolnok Megyéért Díjat". Az ország természeti szépségeit kutatja Dr. Varga Lajos nyugalmazott földrajz-történelem szakos középiskolai tanár Tiszaföldváron született, és 1938-ban diplomázott a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1940- ben bölcsészdoktori címet szerzett, és 1944-ig Técsőn dolgozott. Ezt követően 1945 és 73 között tanított a megyénkben. Négy évet Kunszent- mártonban töltött, ahol nem tűrte azt, hogy a párt helyi szervezete beleavatkozzon az iskola szakmai munkájába. Ezért innen Törökszentmik- lósra kellett mennie, ahonnan esztendő teltével Tiszaföldvárra költözött. Ennek az volt az oka, hogy itt látta megvalósíthatónak régi vágyát, álmát, a térség kutatásaival foglalkozó Tiszazugi Földrajzi Múzeum létesítését. Részese az 1947-ben létesített ottani gimnázium kialakításának, a tárgyi feltételek bővítésének. Különösen nagy a szerepe a földrajzi szertár szemléltető eszközeinek a gyarapításában. Ugyanitt tanító feleségével együtt jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az iskolában, a földrajz és a történelem tanítása országos mércével mérve is kiemelkedő színvonalat ért el. A tanár úr országjáró túrákat szervezett, fejlesztette diákjai állóképességét: így körbegyalogolta velük a Balatont, elvitte őket túrára a Mátrába, jártak barlangban, egyszóval megismertette velük hazánk természeti szépségeit, történelmi emlékeit, 1963-ban Németh Gyula kezdeményezésére az ő vezetésével kezdődött a Bükkben lévő Odorváron a diákok és a tanárok közös barlangkutatása. Ez a tevékenység az elmúlt harminc évben országos, sőt nemzetközileg is elismert tudományos eredményeket hozott. Mindehhez nagy segítséget nyújtott több ezer kötetes könyvtára, illetve az a 3 ezer 500 darabos kőzetgyűjteménye, amelyet Az ország legjobb gimnáziumai között Botka Lajosné Tiszaföldváron született, és középiskolai tanári oklevelét Szegeden, az egyetem kémia-fizika szakán vehette kézhez. Két fia közül a nagyobbik elsőéves jogászhallgató, a kisebbik általános iskolás. 1985 óta Szolnokon a Varga Katalin Gimnázium igazgatója, és vezetése alatt az intézményben olyan igényes, szakmai munka folyik, amelyik nem csak országos, de nemzetközi jelentőségű is. Ez az iskola az újat keresők, a kísérletezők közé tartozik, és a negyvenhárom tagú tantestület felkészültségét, szakmai hozzáértését mi sem bizonyítja jobban, hogy az itt végzettek továbbtanulási aránya évek óta meghaladja a hatvan százalékot. Sőt, legutóbb az ország valamennyi gimnáziumának 1984-90 közötti időszakát értékelve az intézet a megyei rangsorban az első, az „országos listán” pedig a tizenegyedik helyen végzett. 1988-tól a Művelődési Minisztérium pályázatára, programjára megkapta a kéttannyelvű oktatás lehetőségét. Mégpedig oly módon, hogy az ide bekerült diákok nem öt, hanem négy év alatt fejezik e középiskolai tanulmányaikat, és kapnak érettségi bizonyítványt. 1989-től pedig a két- tantervű program mellé a tehetség- gondozás új módszereire írt pályázata után, a gimnázium szoros szakmai együttműködést alakított ki hat szolnoki általános iskolával. Az eredmények, versenyek, tapasztalatcserék tükrében megállapítható, hogy 1985-től az iskolában az oktató-nevelő munka színvonala emelkedett. Az intézmény pedagógusai, diákjai - az iskolavezetéssel egyetértésben - jó néhány élő, és kölcsönösen hasznos kapcsolatot teremtettek külföldi pedagógusokkal. így Nemcsak nyelvében, de művészetében is él a nemzet a Kossuth Lajos Tudományegyetemnek ajándékozott. Nevelői évtizedei idején tiszaföldvári diákjai a földrajzi, középiskolai versenyeken tíz országos helyezést értek el, és szakmai felkészültsége következtében a Hajnóczy József Gimnázium 1962-70 között a föld- rajzversenyekben országos második helyen állt. Létrehozta a Tiszazugi Földrajzi Múzeumot is, amelynek 1965-ig vezetője volt. Évtizedek óta tagja a Magyar Földrajzi Társaságnak és jelenleg tiszteleti tagja a TIT-nek. Különböző folyóiratokba több tudományos cikket írt. Nyugdíjba vonulása után is aktívan dolgozik, tovább kutatja a Tiszazugot. Készített csaknem öt- ezerfotó-leírókartont, amely jelentősen segíti ez irányú tevékenységét, így méltán elmondható sok évtizedes szorgoskodásáról, hogy eredményei nemcsak lakóhelyét, a megyét, de a tudományos életet is szolgálják. Dr. Varga Lajos nős, két fia közül az egyik gyermekorvos, a másik pedig gimnáziumi tanár. Fejér Mária a Jászberényi Tanítóképző Intézet nyugdíjas tanárnője Brassóból került a jász fővárosba. Úgy anis a Kárpátok koszorúzta, gyönyörű városban született, majd 1929- ben kapott tanítói diplomát. Még ugyanebben az évben elkezdte tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán, amelyet szintén eredményesen végzett. Ezt követően az Aponyi Kollégium hallgatója, ahol kitüntetéssel vizsgázott. Három oklevele után újabb erőpróba következett, mégpedig kézimunkából. Ennyi tanulás után állt a katedrára, és tanított Sopronban meg Zomborban a tanítóképzőben rajzot meg kézimunkát. 1946-ban költözött Jászberénybe, ahol pár év múlva az akkori tanterv a hímzést kispolgári csökevénynek ítélte, ezért Fejér Mária csak rajzra oktathatta védenceit. Ő ebbe nem nyugodott bele, tiltakozott még a minisztériumban is, majd illegálisan kézimunka szakkört is szervezett. Kerek tíz esztendő elteltével ennek valahogyan eljutott a híre a Népművelési Intézetbe, ahol rövidesen külső munkatársnak kérték fel, és rábízták a díszítőművészeti szakkörvezé- tők országos képzését. Azóta is ellátja tisztét, amelynek a helyszíne általában Jászberény, de hasonló kurzusokat vállalt Székesfehérvárott, Móron, Egerben, Balassagyarmaton is. Tevékenysége eredményeképpen több mint kétszázhatvanán kaptak eddig népi díszítőművészeti engedélyt. Fejér Mária és csoportjai rendszeres látogatói a Néprajzi Múzeumnak is, és a nyugdíjas főiskolai tanárnő minden alkalmat megragad, hogy a tudását átadja a felnőtteknek, gyerekeknek. Különös gonddal oktatja a gyermekszakkörök vezetésének módszertanát. Szinte minden helyi, megyei, országos kiállítás szakmai segítője, rendezője. Nem beszélve arról, hogy elévülhetetlen érdemei vannak ajászsági hírnév megújításában. Havonta egyszer, szombatonként még most is tapasztalatcserére fogadja Jászberényben a szakkörvezetőket, hímezőket, ahol mintákat cseSzenvedélye a sport Szabó András igazgató, sportvezető és edző, de 1967 óta Kunhegyesen pedagógus. Nős, a fia utolsó éves orvostanhallgató, a lánya gimnazista. 1970 óta a Dózsa Úti Általános Iskola igazgatója. Hivatásának élő, közéleti, városszerte köztiszteletben ál ló ember. Ezt mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy tagja a helyi képviselőtestületnek, sőt társai alpolgármesterré, valamint a pénzügyi ellenőrző bizottság elnökévé is megválasztották. Igazgatói hivatását magas szakmai szinten végzi, amelyen kívül mindig igyekezett időt szakítani nagy szenvedélyére, hobbijára, a sportra. Sportszervezőként, edzőként már eddig is sikerekben és eredményekben egyedülállóan gazdag, elismerésekre méltó pályát tudhat maga mögött. Vezetésével az országban az elsők között hoztak létre Kunhegyesen tehetségnevelést szolgáló labdarúgó kollégiumot, amely már tizenhat éve eredményes. A kollégium létesítéséhez szükséges feltételeket széles körű társadalmi összefogással, sok munkával, utánajárással elsősorban ő teremtette elő. Ennek során végül a Dózsa úti iskola sportcentrumában füves focipályák, öltözők, kiszolgáló helyiségek épültek, míg az iskola udvarára tornacsarnok került. Általános iskolai focicsapatát országszerte libabőrös háttal említik az ellenfelek: elsősorban nagyszerű kondíciójuk, kiemelkedő hazai és külföldi eredményeik miatt. Többszörös országos bajnokok, de nyertek már nemzetközi tornát Francia- országban, Németországban az Amerikai Egyesült Államokban, Csehszlovákiában és Spanyolországban is. A közelmúltban fejeződött be a Hungary Kun Kupa, amelynek nem csak az egyik házigazdája, hanem igazgató szervezője is volt. A tíz-ti- zenhatéveseket megmozgató, nagy focitomán hatvanhárom magyar és külföldi csapat versengett, ezerháromszáz résztvevővel. Szabó Andrásnak a város határain messze túlmutató két évtizedes, sikerekben gazdag sportszervezői, vezetői, edzői tevékenységét, eredményeit m i sem igazolja jobban mint az, hogy az általa vezetett labdarúgó kollégium sportolói közül eddig harmincegy gyerek került az NB I. és NB II. valamelyik focicsapatához, ott kamatoztatva Kunhegyesen szerzett ismereteit, készségeit. Ezzel együtt a pedagógus-igazgató érdemeket szerzett a kisdiákok értelmes, a szabadidejüket hasznosan, egészségesen eltöltő programok szervezésében. Iskolája labdarúgó-csapatának pedig országos és nemzetközi szintű jó szereplése hozzájárult ahhoz, hogy Kunhegyest, illetve a megyénket az eddiginél jobban megismerjék ország- sőt Európa-szerte. Szabadsága napjait nehezen viseli rélnek, munkákat elemeznek. Vallja, azért viseli szívén a népművészetet, mert a mgyarságnak nemcsak a nyelvében, hanem a művészetében is'él- nie kell. Fejér Mária ezt a művészetet tanította évtizedekig a főiskolán, és tanítja ma is az érdeklődőknek. Bár dr. Figus Illinyí Albert 1927- ben Salgótarjánban született, valójában herényinek számít, hiszen 1951 óta a Jászberényi Erzsébet Kórház kandidátus-főorvosa. Nemcsak belgyógyász, de röntgenszakorvos is. 1959-től igazgatóhelyettes, 1961-80 között pedig az intézmény igazgató főorvosa. Jelenleg a röntgen-gastro- enterológiai(gyomor-bélpanaszokat vizsgáló) osztály főorvosa. Szakmai és tudományos munkássága is erre a területre terjed. A hatvanas évek elejétől fokozatosan és folyamatosan építette ki szakrendelését, majd a kórházi részleget, amely jelenleg harminc ágyas. A gyomor- és bélpanaszoknak szinte minden részével foglalkozik, és az elsők között volt, aki endoszkópos vizsgálatokat végzett. A kórházak továbbképzését is segítve, ellátva, kiemelten érdekelte a gyomor- rák, illetve ennek a korai felismerése, valamint a gyógyítást segítő műszeres gondozói munka. 1972-ben az egyik orvosi szakcikkért Marku- sovszky-díjat kapott. Az ezt megelőző, majd követő időszakban vezetésével két, nemzetközi szimpóziumot rendeztek Jászberényben, amelyeken a fő téma a gyomorrák gyógyítása, továbbá az azt megelőző állapot volt. Dr. Figus Illinyi Albert több nemzetközi, szakmai bizottságnak tagja, így ma is aktív szerepet vállal a tudományos munkában. Szeptember 15-én lesz negyven éve, hogy megyénkben tevékenykedik, és eddigi eltöltött évtizedeiről elmondható, a betegek gyógyítását, a lehető legmagasabb szinten végzett orvosi munkát tűzte ki célul, és igyekezett is mindezt megvalósítani. Kiemelkedő szerepe van a gyógyító, megelőző tevékenységben, pontosabban a gyomor- és vastagbéldaganatok, daganatok, polipos megbetegedések gyógyításában. Kutatásai, eredményei nemcsak a megyében, hanem országos, sőt nemzetközi vonatkozásban is jelentősek. Egy fia van, aki nem az édesapja hivatását választotta, hiszen autógépész. Azért reménykedik, hogy unokái közül esetleg valamelyik majd ismét felölti a fehér köpenyt. Amikor arról faggattam, mi a hobbija, úgy válaszolta: a munkám, a szakmám a betegek gyógyítása. A felesége mindehhez még hozzátette: néhány napnál többet semmiféle üdülés címén nem hajlandó a jász fővárostól távol tölteni. Rohan, siet vissza a munkahelyére, a kórházba, mi újság odabenn, javulnak-e a betegek? így azután szó szerint igaz, hogy szabadsága napjait nagyon nehezen viseli el, mivel ilyenkor is szinte naponta benéz az osztályára. Mert mint korábban írtam róla: a munkája a hobbija, de fordítva is így van. Az összeállítást készítette: D. Szabó Miklós, Fotó: Nagy Zsolt tanárok érkeztek Angliából, illetve az Amerikai Egyesült Államokból, de arra is lehetőség nyílt, hogy a gimnázium nevelői külföldön szerezzenek ismereteket, biztos nyelvi tudást. Rendszeres és eredményes szakmai pályázatok révén az iskola tárgyi és szakmai feltételeinek a megteremtése, bővítése a cél. Botka Lajosné elismert szaktekintély, aki nemcsak pedagógiai cikkeket ír a szaklapokba, de a megyei és országos pedagógiai tanácskozásokon is rendszeresen felkérik szakmai elődások megtartására. Mindezek figyelembe vételével azért veheti át a díjat, mert a döntésben illetékes bizottság úgy értékelte, hogy a Varga Katalin Gimnázium igazgatónője - akit 1995-ig választottak meg - kiemelkedő módon járult hozzá a megyében a korszerű és eredményes oktatás-nevelés megvalósításához. Aratók Kezük harmattól harmatig a kormánykeréken, tekintetük a végtelennek tűnő gabonamezőn. Szemüket, tüdejüket, bőrüket percről percre próbára teszi a finom por. Szervezetüket már megedzette a fülkében uralkodó, gyakran ötvek fok feletti hőség. Állandó harcot vívnak a természettel, az időjárással. Időnként a technika is megtréfálja, sőt cserben hagyja őket. De ők csak dolgoznak, hiszen az érett gabonának mielőbb a magtárban a helye. Igen, a kombájnosokról, a tehergépkocsivezetőkről és a traktorosokról van szó, akik valamennyien részt vállaltak a kenyérnek való betakarításában. Persze nem szabad megfeledkezni a növényvédősökről, az agronómusokról és a többi mezőgazdasági dolgozóról, akik hosszú hónapokon keresztül azon fáradoztak, hogy most legyen mit aratni. Fotó: I. Cs.
