Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1991-08-18 / 193. szám
I 1991. AUGUSZTUS 18. Megyei tükör 3 A Tomi marad Szolnokon TANÉV ELŐTTI TUDAKOZÓDÁS „Egészben” nincs vevő a Vegyiművekre Válságban van-e a kéttannyelvtt oktatás? Szájára vette a város a Tiszamenti Vegyiműveket. Először a környezetvédők „kezdték ki” a vállalatot, Szolnok levegőjének és a Tisza vizének tisztaságát kérték számon, majd egy tervezett, használt akkumulátorokat feldolgozó üzem állította reflektorfénybe a céget. Jött néhány hónapnyi szünet, aztán most újra téma a TVM: sok száz ember elbocsátását, az üzemek kiárusítását vagy éppen eladhatatlanságát, a Tomi mosópor végnapjait súgják a jólértesültek. Mennyire hihetünk az utcai hírmondó csöppet sem szívderítő információinak? Munkatársunk ezt igyekezett kideríteni Szikszai Ferenccel, a Vegyiművek műszaki vezérigazgató-helyettesével beszélgetve.- A TVM-et leginkább kénsav- és műtrágyagyárairól ismerik, ma viszont ezek az üzemek állnak, úgy hírlik, a mosószerek kereslete is csökken. A piac változása mennyire rendítette meg a vállalatot?- A kénsav- és műtrágya-termelési „mutatók” valóban elke- serítőek, ez a két termék 1989- ben bevételeink 40 százalékát hozta, viszont a két évvel ezelőtti műtrágyamennyiségnek csupán 9 százalékára van vevőnk. Ekkora visszaesésre gondolni sem mertünk. Reménykeltőnek legfeljebb azt tarthatjuk, hogy ennél mélyebbre már nem süllyedhet a kereslet. De a keserű tréfát félretéve, én úgy hiszem, nem kell végleg lemondanunk a kénsavról és a műtrágyáról. A mező- gazdasági üzemeknek nincs pénzük, „csupán” ezért nem vesznek műtrágyát. Ha az ágazat értékesítési gondjai enyhülnek, a gazdaságok ismét vásárlóink lesznek. A két-három évvel ezelőtti termelési szint elérésére azonban kétségtelenül nem számíthatunk. Az idén, az előbb említett két termék eladhatatlansá- ga miatt, a tavalyinál (pedig a termelés már akkor is fele volt az egy évvel korábbinak) egymilli- árd forinttal lesznek kevesebbek bevételeink - sikerült azonban részben ellensúlyozni a kiesést. A kriolittermelést megdupláztuk. A mosószereinknek egész a legutóbbi időkig jó piaca volt, ezért ebben az üzemben egy, a termelés megkétszerezésére lehetőséget adó beruházásba kezdtünk. Az értékesebb porfestékekből a korábbinál többre sikerült vevőt találnunk.- Mostanában viszont mosószerüzemük is értékesítési gondokkal küzd...- Még nem sikerült kiderítenünk , hogy a nálunk tapasztalt keresletcsökkenést csak a kereskedelmi raktárkészletek kiárusítása magyarázza-e, vagy a fogyasztók valóban kevesebb mosószert vesznek. Bízunk benne, hogy nem az utóbbiról van szó, és a hazai vásárlókedv ismét élénkülni fog. No, és az exportban bízunk, ezért is döntöttünk a mosószertermelés megduplázása mellett. A volt szocialista országokban a Tomi jól eladható áru, az ismert problémák miatt azonban nem könnyű üzletet kötni. Olyan vevőt kell keresni, aki áruval fizet.- Talán az eddig felsorolt értékesítési gondok magyarázzák, hogy több száz ember elbocsátását tervezik?- Több száz ember elbocsátása eszünkbe sem jutott, sőt egészen júniusig úgy gondoltuk, a vállalat dolgozói közül senkit nem kell elküldenünk. Elégségesnek tűntek a létszámcsökkentés „puha” eszközei: a kilépők és a nyugdíjba menők helyett már két éve nem veszünk fel új dolgozót, engedélyezzük (de senkire nem erőltetjük rá) a korengedményes nyugdíjat. Terveink szerint ezekkel a módszerekkel az év végéig - két esztendő alatt - 400 fővel sikerül csökkenteni a létszámot. Ennyi 199 közepéig elégnek is tűnt, ám a mosószerek keresletének csökkenése miatt, a bevételkiesések kompenzálására drasztikusabb költségcsökkentő lépésekre is rákényszerülünk. Ötven dolgozónknak néhány héten belül kénytelenek leszünk felmondani.- Nem a legjobbkor jött a TVM-nek a beszélgetés elején szóba került piacvesztés, hiszen ez a vállalat is privatizációra, vevőre vár. Nem riasztja a reménybeli befektetőket, hogy a legfontosabb termékei iránt alig van érdeklődés?- A privatizációt, pontosabban a külföldi tőke bevonásának előkészítését két éve kezdtük el. Már az első tájékozódó tárgyalásokon kiderült, hogy képtelenség olyan vevőt vagy vegyes vállalatot alakítani szándékozó partnert találni, akit minden üzemünk érdekelné. Tulajdonképpen csak három üzletágunk piacképes a külföldi befektetők között: a mosószergyártás, a porfestéküzem és a kriolittermelés. A Henkel cég osztrák leányvállalatával egy mosószergyártó vegyes vállalat kialakításáról folytatunk előrehaladott tárgyalásokat. A Holland Colours cég a porfestéküzemet kívánja velünk közös vállalkozásban működtetni. Minden remény megvan rá, hogy ezt a két vállalkozást jövőre sikerül tető alá hozni. A kriolitüzem iránt is vannak érdeklődők, de még nem döntöttünk, kivel kezdünk intenzívebb tárgyalásokat.- Vannak, akik biztosan tudják, a privatizációval Szolnokon megszűnik a mosószertermelés, a külföldi vevő csak azért veszi meg az üzemet, hogy bezárja, hogy a Tomi tovább ne legyen konkurenciája.- A mosóporgyártás marad, sőt a Tomi is. A Henkel Ausztria nem véletlenül „szállt be” 45 millió schillinggel az üzem mostani bővítésébe: termelni akar Szolnokon, és tovább gyártjuk a Tomit, hiszen itthon és a környező országokban még évekig lesz piaca ennek a jó minőségű, de viszonylag olcsó és ismert mosópornak. Az ön által említett feltételezésnek azonban van némi valóságalapja. A porfestéküzemre tényleg jelentkezett olyan vevő, aki azért fizetett volna, hogy bezárja a gyárat. A Holland Colours azonban működtetni akarja.- A részben külföldi tulajdonba kerülő üzemek dolgozóinak tehát lesz munkája, de mi lesz a kénsavüzemiekkel vagy a mütrá- gyagyártókkal?- Mint mondtam, arra számítunk, hogy a gazdaság konszolidálásával újra fellendülhet a kénsav- és a műtrágyatermelés. A kiszolgáló-, például karbantartóüzemekre is szükség lesz, hisz - ha elfogadható áron és jó munkát végeznek - a vegyes vállalatok gyárai is tőlük rendelnek. Persze sok minden csak az új vállalkozások megalakulása után dől el. Elképzelhető, hogy változik a termékszerkezet, hogy korszerűsítik a technológiát - a foglalkoztatottak száma tehát változhat. V. Szász József Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Különleges burgonyafajtákat nemesítettek Többéves kutatómunkával három különböző burgonyafajtát nemesítettek ki a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen. A három fajtának a fantázianeve: Sarolta, Ciklámen, Őszirózsa, melyeknek termő- és ellenálló képességük kitűnő és nagyon jó minőségű. Képünkön Rezi Lászlóné vírusmentes körülmények között a növények fejlődését vizsgálja. Itt történik a génbanki tárolás is. Júniusban tele volt a magyar sajtó a kéttannyelvü iskolák botrányaival. Diáksztrájk Balatonalmádiban, Sárospatakon. A diákok csalódtak az oktatás színvonalában, kérdésessé váltak a jövőt illető perspektívák is. A Művelődési Minisztérium bedobta a törülközőt, bejelentette: megszünteti a két tannyelvű gimnáziumok elkülönítetten kezelt anyagi támogatását. Ebben az időben mentették fel tisztsége alól Spengler Györgynét, a Művelődési Minisztérum oktatásügyi főosztályvezetőjét. Majd ugyaninnen menesztették Honti Máriát is. Úgy tűnt, áll a bál, teljes csődben (legalábbis anyagilag) a kéttannyelvü oktatás. A városunkban is sokakat érintő kérdésről beszélgettünk Botka Lajosnéval, a Varga Katalin Gimnázium igazgatójával.- Hogyan értékeli ön két héttél az új tanév kezdete előtt a kéttannyelvü iskolák krízisállapotát? Mennyiben érintette ez a Varga Katalin Gimnáziumot?- Összességében nem több és nem más ez a krízishelyzet, mint az egész középfokú oktatás válságos állapota. A két- tannyelvő oktatás kérdése a közvéleményt jobban foglalkoztatja, a nyelvoktatás társadalmi presztízsének felértékelődése következtében. Ebben az évben tízezer gyerek jelentkezett két tannyelvű gimnáziumba, még akkor is, ha azok a válság jegyeit mutatják imitt- amott. Az igaz, hogy általában sok probléma van az iskolákban: irányítási, szakmai és egyéb gondok. Ezek közül csak egy a két- tannyelvűeké. Sokkal több botránycikk jelent meg, mint amennyire botrányos a helyzet valójában. A válságjelei a Varga Katalin Gimnáziumban nem mutatkoztak olyan súlyos formában, mint ahogyan erről - más iskolákról - az újságok tudósítottak.- A minisztérium új koncepcióját a kéttannyelvü gimnáziumokról Szűcs Miklós, az új közoktatási főosztályvezető ismertette az iskolák igazgatóival a nyár folyamán. Hallhatnánk ennek lényegét, valamint az ön véleményét az új minisztériumi állásfoglalásról?- Először is: nézzük, mi volt a helyzet régen, azaz 1985-ben, amikor Magyarországon a két- tannyelvű oktatás elkezdődött. Akkor a minisztérium elkülönített pénzforrással rendelkezett erre a célra. Ő közvetítette ki az iskolákhoz a külföldi tanárokat államközi szerződésekkel. Az általa támogatott iskolák tanulóinak a minisztérium biztosította az öt év folyamán egy alkalommal idegen nyelvi területen történő gyakorlati foglalkozásokat. Ekkoriban úgy vélték, az iskolák igazgatói erre önmaguktól nem képesek. Ezzel szemben ma már a minisztérium másképp gondolkodik: az előbb felsorolt feladatok az iskolák, illetve az önkormányzatok feladata. Senki nem vitatja, a kéttannyelvő képzés drágább mint egy általános képzés, ezért az 1991-es állami költségvetésben ezt a Művelődési Minisztérium úgy ismertette el, hogy míg a normál tantervű gimnáziumokban tanuló gyerekek után évi 45 ezer forintot kapnak az önkormányzatok diákonként, addig a kéttannyelvűben ez 15 ezer forinttal több. A fenntartó önkormányzat döntheti el, hogyan használja fel ezeket a normatívákat. Ezzel a döntéssel az iskolák olyan helyzetbe kerültek, amelyet eddig még nem tapasztaltak. Legnagyobb probléma azonban nem ez, hiszen kis gyakorlat után ebbe bele lehet rázód- ni. Nagyobb gond az, hogy az önkormányzat továbbra is fel- vállalja-e, hogy a kéttannyelvü képzésre igényt tart.- A szolnoki önkormányzat vállalta a gimnázium fenntartását a a következő évekre, az állami normatívát az iskola csorbítás nélkül megkapta. Ezek szerint a Varga Katalin Gimnáziumban minden rendben van a kéttany- nyelvű oktatás terén?- Számunkra nem az a probléma, hogy az iskolát be kell zárni. Lehet fűteni, világítani, az alapvető eszközellátáshoz is rendelkezünk a megfelelő anyagi feltételekkel. Az önálló külkapcsola- tok terén sem érheti sokkhatás a Varga Katalin Gimnáziumot, mert - kísérletként a kísérletben - eddig is önállóan szerveztük a külföldi kapcsolatainkat. Nagy probléma számunkra a tanárok rendkívül alacsony fizetése.- Azt mondják, hogy míg az idegen nyelvek terén a kéttannyelvü képzés óriási pluszt jelent, addig az idegen nyelven tanult tantárgyakból (matematika, fizika, biológia, stb.) nagy lépéshátrányban vannak a két- tannyelvűbe járó gyerekek a normál tagozatosokkal szemben...- Negyven kéttannyelvü iskola van Magyarországon. Ezek egy része sajátos, egyedi programmal dolgozik. A Varga Katalin Gimnáziumban a kísérlet előfeltétele az volt, hogy félévenként a magyar nyelvű párhuzamos osztályokéval azonos feladatlapokon kell felmérni az idegen nyelvűbe járók tudását. Mi nem tapasztalunk tudásszintbeli eltéréseket a két párhuzamos osztály között. Ezek a felmérési módok azonban gyakorlatilag fáziskéséssel érkeztek más kéttannyelvü iskolákhoz, ez lehet az oka a szintkülönbségnek, meg az, hogy az országos programot elindíttották úgy, hogy nem voltak szaktanárok. Ezért indult a kéttannyelvü képzés a Varga Katalin Gimnáziumban csak 1989- ben, mert az említett feltételeket ekkorra tudtuk biztosítani.- Még így is van egy kérdés: mi lesz az érettségi és felvételi vizsgán azokkal a gyerekekkel, akik angolul tanulták a fizikát? A főiskolák, egyetemek mennyire tolerálják a problémát? Felvételizhet angol nyelven mondjuk fizikából aki azt mondja, így tanulta, így tudja jobban?- A minisztérium felvállalta, hogy az egyetemek rektori tanácsa elé viszi az ügyet. Elképzelhető, hogy az egyetemek autonómiájuk következtében egyedi megítélés alá veszik a kéttanyel- vűbe járókat, egyenlőre azonban az az álláspont, hogy nekik is ugyanolyan követelményeknek kell eleget tenniük, mintha nem kéttannyelvűbe jártak volna. A Varga Katalin Gimnázium az országban a tizenegyedik, a megyében első helyen áll a felvételi arányok mutatói szerint.- Végezetül összefoglalná, miben látja egy kéttannyelvü iskola válságból való kilábalásának feltételeit, valamint azokat az előnyöket, melyeket egy ilyen gimnázium tud nyújtani diákjainak?- Ha egy iskola saját magának olyan módon fogalmaz meg programot, hogy annak anyagi, szakmai, társadalmi hátterét felméri, mindezek következményeit átlátja, nincs oka krízishelyzetektől tartania. Ez persze nem azt jelenti, hogy teljes mértékben független a politikától, hiszen ha az állami támogatás megszűnne, nem tudná folytatni a programot, ugyanis zseniképzés címén nem a helyi adófizető polgárok zsebéből finanszírozza a kormány ezt a fajta képzést, hanem a korábban említett plusz normatívák- kal. Tanulóink - kivétel nélkül - a második év végén középfokú állami nyelvvizsgát tettek. Sokan már a felsőfokúra készülnek. Az országban (Soros Alapítvány) tíz gyerek nyerte el az Amerikában való fél- vagy egyéves tanulás lehetőségét, ebből öt a Varga Katalin Gimnázium tanulója. Az iskola tavaly 10 ezer dollár valutakeretet nyert - szintén pályázat útján -, ebből tudtuk támogatni a gyerekek külföldi tanulását. Ebben a korban, amikor a világra legfogékonyabbak, olyan maga- biztosságra, olyan világképre tesznek szert külföldi útjaik során, ami azt hiszem, semmivel sem pótolható. Ez a képzés sok plusz terhet ró a szülőkre is, akiknek erre már a beiratkozáskor felhívjuk figyelmét. Mondanom sem kell, bőségesen megéri az áldozatot. Azt hiszem, sokan boldogok lehettünk volna, ha 10- 20-30 évvel ezelőtt ilyen nyelvi képzésben vehettünk volna részt mi magunk is gimnazista diákként. Kátai Szilvia
