Új Néplap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-06 / 156. szám
1991. JULIUS 6. Azt beszélik a faluban... 11 Döntés előtt Lehetséges, hogy január 1-től hivatalosan is újra községházának hívják majd a kunszentmártoni városi önkormányzat szele- vényi kirendeltségének épületét, amelynek folyosóján látható ez a plakát, amely a július 7-én, azaz holnap sorra kerülő helyi referendumon való részvételre szólít fel. A képünkön látható asszonyok bizonyára elmennek valamelyik szavazóhelyiségbe, hogy leadják a voksukat. Úgy tűnik, hogy a sokadik ne\ \ l kifutás után - tavaly augusztustól többször is próbálkoztak az önállósággal - most végre dűlőre vihetik a dolgot. Bárjónéhányan belefáradtak az eddigi sikertelen kísérletekbe, minden bizonnyal annyian az urnák elé járulnak majd, hogy a népszavazás érvényes lesz. Az is valószínűnek látszik, hogy arra kérdésre, mely szerint: „Kívánja-e, hogy Szele- vény városrész önálló község legyen?”, a többség igennel fog válaszolni. Az önállósághoz köti jövőbeli boldogulását a falu legnagyobb gazdasági szervezete, a Körösmenti Termelőszövetkezet szelevényi üzemegysége is. Arra várnak, hogy ezen az úton a falu tegye meg az első lépést. Ezt követné a gazdaság jogi különválása az egyesített kunszentmártoni szövetkezettől, amely három település, Kunszentmárton, Kungyalu és Szelevény határában tevékenykedik. A gazdasági elkülönülés részben azzal már meg is történt, hogy több mint nyolcvan szele- vényi téesztag úgynevezett belső vállalkozási szerződést kötött. A termelés tehát már önállóan folyik, de az adminisztrációt és az értékesítést még a „közös” intézi. Ahol folyik a szó — és a sör Ez a kocsma, amiről most szó esik, se nem kurta, se nem a falu végén leledzik, hanem a falu közepén, és meglehetősen tágas is, no meg nem is a Szamosra „rúg ki”, legfeljebb egy szellőzködés erejéig a Körös-partjára lehet kisétálni. Am legfőképpen Varga Józsefné, a Kunszentmárton és Vidéke Afész szelevényi jövedelemérdekeltségű éttermének és presszójának vezetője lenne a haragosom a kocsma elnevezésért. Pedig nincsen abban semmi sértő szándék, a kocsma elnevezés inisszák azt is, hanem híreket is hoz- nak-visznek, eszmét is cserélnek. Miközben a csapból folyik a sör, folyik a szó is. Es kiváltképp szóval kell tartani a betévedt idegent, különösen ha híre megy, hogy kíváncsi is, mivelhogy újságíró. Miről is folyhat ilyenkor a kocsmai társalgás? Természetesen a rendszerváltásról, a bekövetkezett országosról és a várható helyiről; a helyi népszavazásról meg a parlament által nem régen újra tárgyalt és elfogadott kárpótlási törvényről. Latolgatják az önállóság előnyeit és hátrányait - a falu önállóságáét meg a magukét is. Egy előzetes összeírás szerint körülbelül négyszáz hold földet igényelnek vissza az egykori tulajdonosok, hogy a hatezer holdas határból sok-e ez vagy kevés, nem tudom. A témák maradnak, csak a résztvevők cserélődnek. Mindenki elmondja a véleményét. Van, aki ízesebben fogalmaz a nyomtatásban még elviselhetőnél, de a szó *elszáll, és itt senkit sem bánt. Ez csupán a vérmérsékleten és korántsem a lehörpintett ital mennyiségén múlik. Ilyenkor napközben és nyáridőben nem lehet hosszan az asztaloknál telelni, kit a dohány vár, kit az etetés sürget. Ez, bár sok vele a munka, még kifizetődő, de a disznó körül egyre nagyobb a disz- nóság, egyre drágább a táp és egyre tovább maradnak az ólban, már a nyugdíjat, a gyári fizetést eszik a malacok, nemhogy valami haszon lenne rajtuk.- Majd meglátja, jöjjön csak el egy órakor a községházára, amikor ott lesz a felvásárló! Azt írja meg, Varga József oly biztonságosan kezeli a söröscsapot, mint jó pilóta a magassági kormányt kább műfajt jelent, nem a vendéglátás színvonalának minősítését. Egy jobb falusi kocsmába, így a szelevényibe sem csupán egy kis- fröccs vagy egy korsó csapolt kedvéért térnek be az emberek, persze, ha már egyszer itt vannak, megamit ott hall! - kapacitál egy idősebb asszony, aki az imént lépett be az ajtón egy csomag cigarettáért, no meg a férjéért, és még hallotta a disznóhizlalásról az imént elkanyarintott véleményt. Időnként, mint egy ógörög tragédiában a karvezető, a beszélgetésbe maga a „korcsmáros úr’ ’ is beleszól. Varga József egyébként manapság fontos dolgok tudója. Mint a földhivatal egykori dolgozója, ismeri az egész Tiszazugban a régi birtoklevelek búvóhelyeit. Az elmúlt hetekben a szelevényi községházát is egyre többen keresik fel, még a fővárosból is a régi birtokosok vagy örököseik, hogy a valaha államosított tulajdonaikról adatokhoz jussanak. A kárpótlási törvény végrehajtási utasításának hiányában a hivatal igazolással nem, csak felvilágosítással szolgálhat. A felújításra váró templombelsö Püspöki szentelés Június7-én nagy napra virradtak Szelevény lakói. A katedrális méretű katolikus templom közadakozásból fedezett külső renoválásának befejeztével Marosi Izidor váci megyés püspök szentelte újjá Istennek e földi hajlékát. Az újjászentelő püspöki szentmisén nyolc település lelki- pásztora segédkezett, akik magukkal hozták legodaadóbb híveiket is. A templom környékén nyolc autóbusz és számtalan személygépkocsi várakozott ezen a napon. Az impozáns épület megújult külsejével a búcsújáró vendégek csodálatát is kiérdemelte, mint ahogy a belsejében lévő freskók, a faragott főoltár és az ugyancsak faragott stációképek is rászolgáltak az értő felújításra. A szelevényiek fehér cipókenyérrel köszöntik a mise előtt Marosi Izidor püspök urat (amatőr felvétel) Doktor képviselőnő Dr. Barkó Ilonának ezen a dél- előttön mi voltunk az utolsó páciensei, igaz mi nem orvosi, hanem helyhatósági képviselői minőségében kerestük fel a körzeti rendelőben. Az orvosnő a település egyetlen képviselője a városi ön- kormányzatban. Az Agrárszövetség támogatásával kapta meg a tavalyi választásokon az ehhez szükséges szavazatokat.- Már az is a falu önállósodási törekvéseinek a következménye, hogy egymagám képviselek a városi önkormányzatban több mint ezer embert - mondjadr. Barkó Ilona -, hiszen már a választások előtt olyan közelinek tűnt Szelevény elválása Kunszentmár- tontól, hogy úgy gondolkoztak, arra a kis időre elég lesz innen egy képviselő is, inkább a város más részein válasszanak többet.- Milyen előnyökkel és milyen hátrányokkal jár Szelevény számára a Kunszentmártonhoz való tartozás?- Errre a kérdésre szívesebben válaszolnék a népszavazás után.- Gondolja, hogy az eredmény kétséges?- Majdnem bizonyos, hogy a falu lakóinak többsége az önállóság mellett dönt, de a szétválás gyakorlatilag csak 1992. január 1- től valósulhat meg.- Attól tart, hogy ebben az átmeneti időben még valami hátrány érheti a települést?- Igen, tartok ettől. A városi ön- kormányzat máris úgy kezel bennünket, mint akiknek kifelé áll a szekerük rúdja. Még olyan ügyben sem történik már semmi, amire pedig korábban testületi döntés született. Például a segélykérő telefon, vagy az orvosi rendelő átalakításának, illetve a szociális gondozó idetelepítésének ügyében. A szociális gondozó jelenleg a községházán működik, a mellettünk lévő üres szolgálati lakás átalakításával ide, az orvosi rendelő épületébe lehetne átköltöztetni. Ezzel egy helyen lenne a faluban az egészségügyi és a szociális ellátás.- Ha a népszavazás az önállóság mellett dönt, hamarosan új helyhatósági választásokra is sort kell keríteni a faluban.- Nem lesz könnyű ismételten az urnák elé hívni az embereket. Ebbe a sok szavazásba, választásba, aláírásgyűjtésbe itt is belefáradtak már sokan.- Még nem válaszolt arra a kérdésemre, doktornő, hogy járt-e valami előnnyel a városrész státusza?- Nem. Azt hiszem, önállóan jobban fogunk boldogulni. Túlsúlyos malackodások Az oldalt írta és összeállította: Rideg Gábor. Fotó: Illyés Csaba Szelevényen már hetek óta malackodásra, sőt disznólkodásra gyűlnek össze a községházán a sertéstenyésztő gazdák. Közülük is sokan látták, halloták dr. Gergácz Elemér földművelési miniszter parlamentben elhangzott ígéretét, mely szerint az állatforgalmi vállalatoknak állami támogatást adnak a túlsúlyos (150 kg-nál nehezebb) sertések felvásárlására. Különösen az Alföldön akut ez a probléma, csak egyedül Szelevényen több mint kétszáz ilyen disznót kínálnak egyre reményvesztettebben eladásra a gazdák. A reményvesztésnek két oka is van: egyre húzódik az átvétel, és a kilátásba helyezett 45 forintos kilónkénti ár sem valami szívderítő. Ezen a napon már fél egy táján gyülekezni kezdtek az emberek. Vagy negyvenen szorongtunk a községháza szűk verandáján, mire megérkezett a megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kunszentmártoni átvevője, aki már a tömeg puszta látványától is leizzadt. Szinte megsajnáltam, mint ahogy Kómár Károly arcán is az látszott, hogy ő is mártírnak tartja magát. Egy helyzet mártírjának, amely helyzetről a legkevésbé talán ő tehet. Valóban nem lehet könnyű dolga ezekben a hetekben, idestova hónapokban a Tiszazugot járva. A gazdák tehetetlen haragja akaratlanul is az ő fejére zúdul. Az összegyűlt sokaságot látva Nagy Sándomé kirendeltségvezető azt javasolja, hogy menjünk be a házasságkötő terembe. Talán attól a gondolattól is vezettetve, hogy ahol jó házasságok, ott bizonyára jó üzletek is köttetnek. De mielőtt a boldogító igen kimondatna, miként a házasságot - ezúttal az üzletet is feliratkozás előzi meg.- Emberek, a jövő héten csak ötven darab kis súlyú, száz-százöt kilós sertést tudok átvenni - hűti le a kedélyeket Kómár Károly. - ígérem, a következő héten vegyesen is viszek, kétmázsás súlyig. Szállítás helyett újra csak ígéret, gondolják sokan, és ráadásul azt sem tudni, hogy akkor majd mennyit ér a kilónkénti 45 forint. És mit tegyen az a gazda, akinek ártánya nemhogy a két mázsát, de az ötöt is elérte? Ez az állat a saját zsírjába fullad, ha beköszöntenek a Nem diktálnak, csak feliratkoznak a sertéstenyésztő gazdák tartós, nagy melegek, hacsak a gazdája éhen nem veszejti előbb.- Hogy ne legyen sértődés és harag, mindenkit felírok, akinek ilyen súlyú malaca van, de csak ötvenet tudok elszállítani - mondja az átvevő, akit máris körbeállnak, hogy diktálják a nevet, a címet, a darabszámot. - Azt előre megmondom, hogy akinek húsz van, attól nem tudom mind a húszat elvinni, legfeljebb csak hármat-négyet, hogy mástól is vihessek. Úgy az igazságos. Majd előtte mindenkihez kimegyek, hogy kiválogassam a malacokat. Megkavarodott a világ, igazságosság kerül szóba, amikor üzletről, árról, áruról kellene tárgyalni. Feltűnő, hogy csak a felvásárló hangja hallatszik a teremben. Egy héttel, kettővel ezelőtt úgy mondják, még sokkal paprikásabb volt a hangulat, nagyobb volt a hangzavar.- Jövőre csak annyit hizlalok, amennyit a család megeszik. Ha többet fial a koca, a többit agyoncsapom - füstölög elmenőben egy gazda. Nem tudom, hogy Kómár Károly asztalánál most hány disznót íratott fel. FALU A EYEGOBEN