Új Néplap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-05 / 155. szám
2 Megyei körkép 1991. JÚLIUS 5. EGK - Magyarország Illúziók fogságában (Folytatás az 1. oldalról) Ezt olyan tényezők okozták, mint a keleti kereskedelem ösz- szeomlása, a belső kereslet szűkülése, a rendszerváltozás jótékony hatása, a nyugati konjunktúra, az akadályok lebontása és mások, amelyek ezt az ugrást egyedivé, belátható időn belül megismételhetetlenné teszik. Az intézményes kapcsolatokban is folyamatos az előrehaladás, főleg, ha a korábbi abnormális helyzetet nézzük. Az EGK kelet-európai viszonyait tekintve új helyzetben van. Újra kell gondolnia politikai, védelmi, gazdasági-kereskedelmi kapcsolatait. Sok tényező mutat arra, hogy ez az újragondolás nem lesz mindig kedvező számunkra. Addig nincs vita, hogy a kelet-európai változásokat, a stabilizációt valamilyen formában finanszírozni kell, az érintett országok bevonását viszont a többség nem tekinti célnak. Háromféle irányzat figyelhető meg. A németek és az angolok a fokozatos bevonás mellett állnak ki. Főleg a franciák, de az említetteken kívül a többiek is a távoltartás hívei. A brüsszeli technokraták a kompromisszumot támogatják, de itt is igaz, ebben a kérdésben a politikusok szava a döntő. Fontos számunkra tehát ennek tudomásulvétele, még akkor is, ha a sajtó egy része hajlamos a befogadási készség túlhangsúlyozására. Figyelmeztető a törökök, az osztrákok, a svédek példája is, csakúgy, mint az EGK-EFTA tárgyalásoké. Ausztria például évtizedeken keresztül vívódott a gondolattal, s a lehetőséggel. Gyors felvételre azonban ők sem számíthatnak. A felelőtlen illúziókat kergetőket talán meggyőzi az, ha rámutatunk, hogy a nyugat-európai országok egymás közötti forgalmának aránya az egyes országok kereskedelmében felette van a 60 százaléknak, inkább a 80 felé közelít az átlag. Kelet-Közép-Európában a legmagasabb arány is 50 százalék alatt van. Hiányzik a mikroszféra integrációja, ami versenyképtelenséggel is párosul. Ezen ilyen rövid idő alatt nem lehet változtatni. Illúzió az is, hogy az elszakítottság állapota után lesznek tömegével olyan szakemberek, akik áthajózzák az országot keletről-nyugatra. További gond, hogy amíg Dél- Európában az állam komoly segítséget nyújt a vállalatoknak az átálláshoz, addig nálunk erről ma is vita folyik, ugyanakkor, amikor a belépési szándék kormányzati politikává vált. Ami reálisan várható az az, hogy 1992-ben megköthető a társulási szerződés. Utána pedig az EGK és az EFTA részvételével létrejövő Európai Gazdasági Térséghez lehet a felvételt kérni. Bármily paradoxon tehát, de a reális cél egy ma még nem is létező szervezethez való csatlakozás. Füle István Szakmai szimpózium a Tigáznál Bemutatkoztak az „intelligens” hegesztőgépek A Friedrichsfeld cég automatikus hegesztőgépe önállóan dolgozik a vonalkódról leolvasott műszaki paraméterek alapján. A megyehatáron túlról is sok szakember jött el tegnap a Tigáz Szolnoki Üzemigazgatóságához, hogy egy filmvetítéssel egybekötött előadás, illetve gyakorlati bemutató keretében megismerkedjen az osztrák Amido kereskedő cég által forgalmazott műanyagcső hegesztő berendezésekkel. Elsősorban a vegyiparban, olajiparban és a gáziparban használatos gépek forgalmazásában érdekelt Amido ezúttal a német Omicron cég tompahegesztő gépét és a Friedrichsfeld cég teljesen automatikus, vonalkódos polietiléncső hegesztő berendezését mutatta be a „gázos ’ ’ szakma képviselőinek. Ez utóbbi olyannyira „intelligens” gép, hogy az emberi hibákat is kiküszöbölve, minden esetben kifogástalan munkát végez. Ez pedig a gáziparban egyáltalán nem elhanyagolható szempont, hiszen nagyon szigorú biztonsági követelményeknek kell megfelelnie valamennyi csővezetéknek, szerelvénynek és hegesztési varratnak. A mindent tudó berendezésnek természetesen megkérik az árát, de a kereskedők úgy vélik, hogy az ár és a minőség viszonyában felülmúlhatják az ugyancsak jónevű konkurenciát. A piackutatás eddig azt igazolta, hogy különösen a nagy átmérőjű csövek hegesztésére alkalmas gépek iránt jelentkezik kereslet a hazai gázszolgáltató vállalatok körében. L. Z. Róluk, de nélkülük döntenek Jászárokszállás önkormányzati testületé csütörtökön délután 4 órakor tárgyalta a költségvetési üzem helyzetét. Szerdán még nyilvános képviselő testületi ülést hirdettek. A polgármester előterjesztését többször félbeszakító, Papp Zoltán képviselő javaslatára mégis a zárt ülés mellett döntöttek. Ekkor az üzem ötven dolgozója, elhagyta az üléstermet. Az indulatoktól nem mentes, rögtöntönzött ülésükön arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az üzem gazdasági nehézségeiért főként a Jász-Mozaik Kft-t. alapító, egykori vezetőik a felelősek. A dolgozók kitessékelése az önkormányzati ülésről keserű lecke volt ennek a kenyerét féltő ötven embernek. A demokrácia talán értük is, de nélkülük aligha van. Döntés még ezideig nem született. Wirth István Jut eszembe! Nemrég ért véget a református magyarok világtalálkozója. Kálvin János járt közben értünk ezalatt a magasságos körökben. Most a pápalátogatás lázában égünk: a jövő hónapban Őszentsége osztja ránk két kézzel az áldást, egyszóval fent már mindent megtesznek lelki üdvünkért. Jó lenne, ha itt lenn mi is hozzáfognánk egy-egy parányi katedrális megépítéséhez ott benn, ahol a lélek lakozik. Mert gonoszak tudunk ám lenni fenemód! A közelmúltban egy rablógyilkosság háborította fel a Nagykunság tisztes polgárait. A rendőrség nyomoz, ami belefér. És akkor valaki telefonál, hogy tudja, ki az elkövető. Megmondja az illető nevét. Persze, hogy gyanúba fogják: alibi, miegymás, ahogy az illik. Aztán kiderül, hogy ártatlan a szerencsétlen. Mindössze egy „jóakarója” szerzett neki néhány izgalmas napot. Happy end, hogy a félrevezetőt is megtalálták. Miután gonoszságért nem lehet, alighanem a hatóság megtévesztéséért felel!- pb v______________________________________________________. Ki ez a pápa?- Úgy fogadjuk, mint népünk küzdelmeiben és szenvedéseiben edzett legjobb fiát - mondotta Wysinszki bíboros, Lengyel- ország prímása, amikor 1978. október 16-án -1. János Pál tiszavirág életű, tragikus végű egyhónapos pápasága után a Sixtusi- kápolna kéményéből újra felszállt a fehér füst. Öt évszázad után egy „ide- gen”pápa! - döbbentek meg főleg a rómaiak. Ráadásul egy szláv! A katolikus világ egyik legkonzervatívabb egyházának fia Szent Péter székében! Nos, ki hát ez a pápa? A wadoviczei plébáni anyakö- nyi adatai szerint 1920. június 20-án látta meg a napvilágot - munkásszülők gyermekeként.- Húszéves koromra már elvesztettem mindazokat, akiket szerettem, sők akiket szerethettem volna... így azt a nővéremet, aki születésem előtt hat évvel halt meg. Még nem voltam első áldozó, amikor elhunyt édesanyám, aki két fiút szeretett volna: egy orvost és egy papot. Bátyám, Edmond egy skarlátjárvány idején halt meg, abban a kórházban, amelyben pályakezdő orvosként indult el. Belőlem pedig sok minden ellenére mégis pap lett...- Apám csodálatos ember volt. Az őt ért csapások mérhetetlen lelki mélységeket tártak fel benne. Bánata imává nemesedett. Rendkívüli lény volt. Váratlanul halt meg a náci megszállás alatt. Karol Wojtyla - a gimnázium után egy mészkőbányában kezdte felnőtt életét. Azután a szódagyár kazánjait tisztította, miközben antifasiszta szellemű alkalmi színészként állt először dobogóra a negyvenes évek elején. Egyúttal filozófiát és filológiát tanult esténként a krakkói Jagelló Egyetemen, amit azután a németek bezártak, s a professzorok többségét deportálták. így került ismét a húsz éves Karol a kőfejtőbe.- Bár sokat köszönhetek a legrégibb lengyel egyetemen eltöltött egyetlen tanulmányi évemnek, mégsem habozok kijelenteni, hogy a munkáskömyezetben eltöltött rákövetkező négy esztendő a Gondviselés ajándéka volt. Az életemnek e szakaszában szerzett személyes tapasztalatom megfizethetetlen. Talán fontosabbnak és értékesebbnek tartom egy doktorátusnál is, ami nem jelenti azt, hogy nem értékelem nagyra az egyetemi diplomákat. A féllegális krakkói Rapszódi- kus Színház ifjú szerzője és versmondója, a művészet és irodalomrajongó munkás-diák csak apja halála után, 1941-ben kezdett elkötelezettséget érezni a papi hivatás iránt. í 946-ban szentelték pappá, majd a római Angelicum pápai egyetemen avatták a filozófia doktorává. Hazatérve a krakkói egyházmegye több plébániájának káplánja, egyetemi lelkész és a krakkói, illetve a lublini katolikus egyetem etika professzora. 1958-ban, 38 éves korában ő Lengyelország legifjabb püspöke, 1964-től pedig Krakkó érseke. Három évvel később VI. Pál szenteli bíborossá. Akkoriban már aktívan részt vesz a Zsinatot követő Püspöki Szinódus munkájában. Különösen a munkások lelkipásztori gondozásával kapcsolatos állásfoglalásai keltik fel a világ katolikus püspökeinek figyelmét. így érkezik el tizenhárom évvel ezelőtt az a nap, amikor az újabb „keresztségben” Karol Wojtyla őeminenciája már maga választhat nevet: a nyitás és a dialógus két nagy elődjének nevét választja: II. János Pál. Folytatása következik Róbert László 2. rész
