Új Néplap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-10 / 107. szám

2 Hazai körkép 1991. MÁJUS 10. ........................ r Á tadták az újságíróknak azt a levelet, amelyet a Független Kisgazdapárt elnökségi tagjai - többek között Nagy Ferenc József elnök, Oláh Sándor fő­titkár, Ómolnár Miklós szóvi­vő és Torgyán József volt frakcióvezető - intéztek a mi­niszterelnökhöz. A levél sze­rint „az Országos Elnökség tagjai hozzájárultak ahhoz (személyiségi jogaik korláto­zásaként is), hogy minden ed­digi tevékenységük erkölcsi­politikai átvilágításra kerül­jön. Jut eszembe! A rendelőintézet folyosóján egy parányi öregasszony vár szólításra. Közben hétköznapi krimikkel traktálja a hallgató­ságot. A srácok beverték a szomszédja ablakát. De ez még mind semmi, egyik ba- rátnéjának a karjáról letépték a táskát, melyben a nyugdíja és valamennyi irata volt, s el­szaladtak vele. Kár, hogy nem voltam ott - sipítja kipirosodva a madár- csontú, apró asszony -, mert úgy megraktam volna őket, hogy elmegy a kedvük az ilyesmitől! A légiessé aszaló­don hölgy mellett egy szép szál fiatal fiú áll. Lepillant a súlyasincs dühös ősanyára és félénken arrébb húzódik. Örök titok, az emberben hol lakozik az erő.-pb­Segítség! Milliomos lettem! AVAGY A PÉNZ MÁSIK OLDALA Hogy szegények let­tünk, az már nem is közhely, hanem törté­nelmi tény. A késői ko­rok történészei - ha még lesznek egyáltalán késői korok! - a XX. század­vég magyar gazdaság- történetéről valószínű­leg siralmas képet fes­tenek majd utódaink elé. Mi, akik éljük törté­nelmünknek ezt a so­vány kenyerét, jószeré­vel csak álmodozni tu­dunk egy gazdagabb jö­vőről. Egy óriási lehetőség azonban felragyogott hazánk ege fölött: a 130 millió forintos lottó­nyeremény! Magam ugyan nem lottózom, ezen a héten sincs lot­tóm, mégis érdekel: mit csinálna szegény ha­zánkfia, ha egyszeriben ennyi pénz szakadna rá? Magán-közvéle- ménykutatásom imp­resszióit most közkincs- csé teszem. Aki nem nyeri meg a százhar­mincmilliót, ennyi viga­sza legyen legalább... a következő lottósorsolá­sig. 38 éves dolgozó nő: - Titokban fölvenném a rengeteg pénzt és attól kezdve szadilnám azo­kat a munkatársakat, akik eddig engem sza­diitok. A főnököt meg direkt az őrületbe haj­szolnám. Csak röhög­nék a markomba azon, aki az elbocsájtástól félve reszket a főnök szemvillanásától is. Huszonéves autósze­relő: - Kivonulnék eb­ből a világból, egy nagy kastélyba kiköltöztet­ném a családomat, né­ha lovagolnánk, de csak ember nem lakta helye­ken. Ja, és a maradék pé.izből megvenném a fél X.Y. gyárat, de csak azért, hogy azt a szemét igazgatót elbocsájtsam. A rohadék még köszön­ni se tud, most majd én nem köszönnék neki. Özvegyasszony, aki kórházban fekszik: - El se tudom képzelni, mit kezdenék ennyi pénzzel. Kétszobás lakásom van, azt szépen felújítanám, bebútoroznám, nem költöznék én innen ki, megszoktam ezt, élnék így, mint eddig, a költ­ségekre legfeljebb job­ban futná. A 32 éves playboy: - Annyi nőm lenne, mint a szemét, most aztán meglátnák a szolnokiak,- ki vagyok én. A zsebem­ben lenne az egész vá­ros! Szadilnám, kinyír­nám, megmutatnám, nem tudom, visszavág­nék... Mint egy rém­álom! Csak annyival rémesebb, hogy ez nem rémálom, hanem meg­történt esetek szerény csokra. A tízmilliós Ma­gyarországon bizonyá­ra vannak, akik értel­mesen használnák fel ezt a szép kis vagyont, de a többség - sajnos - a fenti esetek indulatá­val várja a nagy napot. Pénztárcában és lélek­ben egyaránt szegé­nyen. Közvélemény-kuta­tásom éjszakáján azt álmodtam, megnyertem a mesés százharmincat. Megmondom őszintén, kivert a víz és azt ki­abáltam: segítség, mil­liomos lettem! Kár, hogy már a gaz­dagság is arra jó, hogy elszabadítsa a palackba zárt gonosz szellemet. Ki tud így örülni a pénz adta jó lehetőségeknek? Még aki igazán tudna, az se mer, hiszen azt meg a környezete irigy­sége öli meg. (iksz) A magyar gazdaság egy még jól eladható Mercedes (Folytatás az I. oldalról) 1989 decemberi tapasz­talatokkal támasztotta alá (ek­kor, még mint pénzügy- miniszter, ő tárgyalt egy ilyen lépésről a hitelezőkkel, és konk­rét tárgyalások átütemezésről azóta nem folytak): akkor há­roméves átütemezés esetén évi 800 millió dolláros, ötéves ese­tén pedig évi 1,3 milliárd dollá­ros veszteség érte volna a ma­gyar gazdaságot. Magyarán, ennyivel kevesebb új hiteleket tudott volna az ország felvenni, nem csak a kamatokat, hanem a tőketörlesztést is a nemzeti jö­vedelemből kellett volna fizet­ni. Importra ezekkel a dollár- milliókkal kevesebb pénz jutott volna, ennek híján pedig 300 ezer-500 ezer munkahely szűnt volna meg. A fogyasztás 30-40 százalékkal csökkkent volna. De nem megoldás az adósság­terhek elengedése vagy csök­kentése sem: az USA-ban nincs a lengyelhez hasonlóan erős (2 millió választó!) magyar lobby, másrészt Lengyelország sem járt igazán jól - állította Békési - egy, a lengyelhez hasonló 40 százalékos fogyasztáscsökken­téssel járó, gazdaságpolitika ha­tására nálunk kő kövön nem maradna, másrészt tizenegy évig Lengyelország adósságai­ból nem törlesztett, most vi­szont a „kedvezmény” fejében pontos kamat- és tőketörlesztés­re kötelezték. Persze - tette hoz­zá fejtegetéséhez Békési László -, Sok múlik azon, hogy kelet­európai politikai érdekei védel­mében a Nyugat milyen gazda­sági áldozatokra hajlandó. Az ország csak magára utal­va számíthat gazdasági gondjai enyhítésére, és ennek három eszköze van: a magyar gazda­ság exportteljesítményeinek nö­velése; a fizetőképességünk megtartásában való bizalom megőrzése; illetve a privatizá­ció során (hiszen az állami va­gyon egy részét úgyis a külföldi tőkének kívánjuk átengedni) az adósságok fejében kell a ma­gyar tulajdont eladni. Termé­szetesen nem mélyen árfolyam alatt, és azt szem előtt tartva, hogy az így átadott állami va­gyon hozadéka kisebb legyen, mint az adósság fejében fizeten­dő kamat. Ezt elérni nem is bű­vészmutatvány, hiszen a kama­tok 12-14 százalék körüliek, a privatizálandó állami vagyon viszont messze nem hoz 10 szá­zalékot. Az ilyen adósságkon­verziót tehát teljesen oktalanság a tulajdon elkótyavetyélésének minősíteni. „Ha megóvjuk a nemzeti tulajdont és magyarok kezébe adjuk” jelszavú ideolo­gikus gondolkodás miatt nem teremtenek ma nálunk igazán vonzó feltételeket a külföldi tő­kének - vélekedett a szocialista párti politikus, és annak a véle­ményének adott hangot, hogy a magyar állami tulajdon ma még 100 százalékos árfolyamon len­ne értékesíthető, kérdés, holnap is így lesz-e? Békési László úgy összegez­te az e témakörben szerinte leg­fontosabb gazdasági feladato­kat, hogy elsősorban a fizetőké­pesség megóvása a teendő, másrészt pedig a privatizációt össze kell kapcsolni az állami tartozások egy részének konver­ziójával. így ugyanis csökken­nek a tőketerhek és a kamat­kiadások. V. Sz. J. A norvég fővárosban csütör­tökön megnyílt az Európa Ta­nács által szervezett első pán­európai miniszteri értekezlet a kábítószer-fogyasztás és -ke­reskedelem elleni küzdelem összehangolására. Magyaror­szág küldöttségét a tanácsko­záson Surján László népjóléti miniszter vezeti. 29 ország képviselteti magát kontinen­sünkről, ahol a kábítószer-fo­gyasztás általános problémává válik, miután a kelet-európai . egypártrendszerek összeomlá­sa, a határok megnyílása nyo­mán Európának ez a térsége is új piacokat jelent a kábító­szer-forgalmazók számára. A Nemzetközi Pénzügyi Tár­saság (IFC) hosszú lejáratú köl­csönnel és tőkejuttatással kí­vánja elősegíteni a magyaror­szági magánvállakozások fejlő­dését. Ennek érdekében létreho­zott egy 40 millió német márka összegű hitelkeretet, melynek kihelyezésével a Budapest Ban­kot bízta meg. IFC-kölcsönre rész­vénytársaság, korlátolt felelős­ségű társaság vagy szövetkezet pályázhat. Kölcsön, vagy tőke- juttatás adható mezőgazdasági, agráripari, feldolgozóipari vagy szolgáltatóipari szektorban mű­ködő vállalkozásoknak. Fel­használható importra és hazai beszerzésekre egyaránt (álló­eszközök, szaktanácsadás vá­sárlása, tartós forgóeszközök fi­nanszírozása). A legkisebb igényelhető köl­csönösszeg devizakölcsön ese­tén 100 ezer német márka, fo- rintkölcsön esetén 140 ezer né­met márka forint ellenértéke (jelenleg 6260 ezer forint). A kölcsön teljes visszafizetésének időtartama maximum 9 év, 4 év türelmi idővel. Az IFC-márkakölcsön kama­ta DEM-libor (jelenleg 9 3/8 százalék), IFC- forintkölcsön kamata MNB-alapkamat (jelen­leg 22 százalék) + 1,5 százalék, Budapest Bank forintkölcsön kamata MNB-alapkamat: 3 szá­zalék. A Budapest Bank és az IPOSZ megállapodása kereté­ben a bank saját forrású rövid lejáratú hitellel segíti a vállal­kozókat. E hiteltípus keretében a magán- és kisvállalkozók egyszerűsített eljárással, három napon belül rövid távú hitelhez juthatnak. Az IPOSZ Jász- Nagykun-Szolnok megyei tes­tületéivel együttműködve a szolnoki bankfiók 70 vállalko­zó részére közel 20 millió forint összegű kölcsönt nyújtott az e célra szolgáló összesen 1 milli­árd forint összegű banki forrás­ból. A keret jelenleg kimerült, de a visszafizetések folytán a kölcsön újból felhasználható lesz. — ------- ........................-—™—— NTASZTIKUS CSAK 1 ÉÉVEZETŐ ÁRA NAPIG! IDATECHNIKAI SZAKUZLETEK BUDAPEST /., HATTYÚ U. 2. BUDAPEST VI., AN ÚT 15. SZOLNOK, ADY ENDRE ÚT22. SZEKSZÁRD, ZALKA MÁTÉ U. 2. SZOMBATHELY, VAK BOTTYÁN U. 2. IÁS0LÓGÉPEK AKCIÓS ÁRON Z50 SF 7350 SF 7750 SF8350 62900 - 74900 - 139900 - 229900 - 329900 ­2 ÉV GARANCIA! INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁS ÉS ÜZEMBEHELY^ZÉS AZ EGÉSZ ORSZÁG TERÜLETÉN ÍJUSBAN MINDEN MÁSOLÓGÉPHEZ AJÁNDI _________ S HARP SHoMuDAPEST Kft. TEL: 166-7449,166-7032 FAX.: 166-4 Gyertyagyújtás a háborúk áldozatainak tiszteletére. A Jendrassik György Gépipari Szakközépiskolában május 8-án, a vöröskeresztes világnapon az iskola tanárai és tanulói megemlékeztek a háborúk áldozatairól és kegyeletük jeléül gyertyát gyújtottak. Egyedül a Budapest Banknál IFC-kölcsön társaságoknak A magánvállakozói keret most üres Göncz Árpád az oktatást tartja a legfontosabbnak Németországi látogatásunkkal segítettünk kitárni a kaput, ami amúgy sem volt kulcsra zárva - így összegezte négy­napos németországi látogatá­sát Münchenben csütörtökön délután Göncz Árpád magyar köztársasági elnök magyar új­ságírókkal folytatott beszélge­tésén. A magyar elnök arra a felve­tésre, van-e készség a német félben, hogy Magyarország­ból a csendes-óceániakhoz ha­sonló gazdasági kistigrist csi­náljon, óvatosságra intett. Az elnök a „jövőberuházást”, azaz az ifjúsági kérdést, az ok­tatást tartotta a legfontosabb magyarországi feladatnak. - Már most lőporos hordón ülünk, amelynek már meg­gyújtották a kanócát - állapí­totta meg. Megismételte azt a gondolatát, hogy Magyaror­szágon a külföld „az évszázad üzletét” csinálhatja meg a magyar emberi tőkével, ha ez­zel a tőkével ésszerűen bán­nak. A kábítószer ellen FKgP-átvilágítás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents