Új Néplap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-04 / 102. szám

2 Megyei körkép 1991. MÁJUS 4. Jászberényi polgármester az Európa Tanácsban (Folytatás az 1. oldalról) vékenykedik. Én képzettségem­nél fogva a szociális és egész­ségügyi szakbizottság tagja let­tem, s ebben a minőségemben már feladatot is kaptam. Előter­jesztést kell tennem a szociális munka hazai tapasztalatairól és a közös erővel megoldható, koor­dinálható feladatokról. Nem lesz egyszerű feladat, mert az infor­mációs hátterünk (minisztériumi és az önkormányzati szövetsége­ken alapuló) még korántsem olyan szervezett, mint azt Stras- bourgban tapasztaltuk, ahol há­rom nap alatt 5 kilogrammnyi anyaggal láttak el bennünket.- Mit profitál ebből a város?- Az információk termé­szetesen rendelkezésünkre áll­nak. Újonnan szerzett kapcsola­taimat is hasznosítva, szeretném, ha minél több várossal lenne test­vérvárosi egyezményünk. Bizta­tóan alakul az olasz, reményt kel­tőén a német és a francia kapcso­lat, sőt a dániai Viborg megye is komoly érdeklődést mutat. Nem­régiben jártak nálunk Dél-Szlo- vákiából, ami szintén magában rejti a folytatás lehetőségét.- Végeredményben mi a célja ezzel a kapcsolatépítéssel?- A csatlakozás érdekében meg kell ismernünk Európát és az ott kialakult értékrendet. Mindez nem járhat önbecsülé­sünk feladásával, sőt a korábban elmulasztottakkal szemben hely­re kell állítani a nemzeti érzést, értékeink megbecsülését, szülő- és lakóhelyünk, a Jászság szere- tetét.- Konkrétabban milyen ered­ményeket hozhatnak a testvérvá­rosi kapcsolatok?- A város nevelési hagyomá­nyaira építve diákcserét, egymás jobb megismerését vagy éppen a határokon túl élő magyarsággal való rendszeresebb kapcsolatot.- Befejezésül, kérem, mondja el, mibe kerül mindez a város­nak?- Az olaszországi utazást le­számítva lényegében semmibe. Az Európa Tanács ülésein való részvételt központi forrásokból fedezik, Dániában pedig a Dán Radikális Párt vendége voltam. Azt viszont természetesnek ér­zem, hogy vendégeink itteni költségeit fedezzük, hiszen a kölcsönösség elve szerint ez a viszontlátogatásokkal sokszoro­san megtérül. Pethő László _________JUBILEUMI TANÉV_________ H atvanéves a Kassai úti iskola Balról jobbra: Szűcs Alexandra, a diáktanács titkára, Szabó Hajnal­ka, Soós Péter, Somorjai Ágnes, Cserhalmi Ágnes, Borók Nikolett Rendhagyó sajtótájé­koztatón vett részt egyik munkatársunk a napok­ban. A szolnoki Kassai úti iskola diáktanácsa hívta őt vendégségbe, be­szélgetésre, mint az isko­la volt diákját. Ebből a rendhagyó beszélgetés­ből - ahol a gyerekek is kérdeznek, az újságíró válaszol - közlünk rövid- részletet az alábbiakban. A diáktanács jelenlevő tagjai vidám, határozott, önálló véle­ménynyilvánításra nagyon is ké­pes hetedik, nyolcadik osztályos tanulók. Szépen, parlamentáris rendben teszik fel kérdéseiket.- Mikor volt Ön kassais diák?- Mi tagadás, elég régen, az évek azonban nem mosták el az ide fűződő emlékeket.- Elmond nekünk belőle egyet?- Az oroszszakkörre és szak­körvezető taháromra emlékszem a legszívesebben. Nekem ugyan­is legkedvesebb tantárgyam, akár hiszitek, akár nem, az orosz nyelv volt, s az is maradt mind­végig. Hangulatos, szeretetteljes, nagyon jó oroszszakköreink vol­tak - én legalábbis így emlék­szem. Nem is kötelességből jár­tam, hanem szórakozásból. A kérdés sora most viszont rajtam van: •- Mikor általános iskolás vol­tam, az volt a jó diák, aki hátra­tett kézzel ült, néma csendben hallgatta a tanárt. Eszünkbe se jutott véleményt nyilvánítani. Ti viszont, mint a lelkes diáktanács, másképp vagytok ezzel, nem?- A város egyik legdemokrati­kusabb iskolája a mienk. Szigo­rú, de nem diktatórikus. Minden iskolai ügyben kikérik a vélemé­nyünket, nem az van, hogy a ta­nár görcsösen meg akarja mutat­ni, hogy ő a tanár, hanem ember­számba vesznek bennünket is. Ettől mi még ugyanúgy tiszteljük őket, sőt talán még jobban is. Van egy magyartanárunk például, akivel élmény minden óra. Köz­vetlen, mégis magas színvonalú. Nem vagyunk elnyomva egyálta­lán, az egész iskola életébe van beleszólásunk.- Végül jó lenne, ha elmonda­nátok, milyen eseményekkel ké­szültök az iskola hah’anadik szü­letésnapjára.- Az ünnepi események május hatodikén kezdődnek, de az egész évet az erre való felkészü­lés kísérte végig. November óta készülünk kutató-gyűjtő munká­val az iskola történetét bemutató kiállításra. Lesz a héten nyílt ta­nítási nap, május 10-én délelőtt „Nemzedékek találkozója” cím­mel régi kassais diákokkal be­szélgetünk egy-egy osztály kere­tein belül. Ugyanekkor délelőtt 10-kor a tanári szobában régi kassais tanárokat köszöntünk. Május 10-én, pénteken este hat­kor a Kőolaj Sportcsarnokban lesz az ünnepi, jótékonysági gá­laest, amelyre minden volt kas­sais diákot és tanárt szeretettel meghívunk. Az esten a múlt és a jelen együtt szerepelnek: régi és mostani diákok, tanárok együtt lépnek fel - főleg zeneszámok­kal. A jubileumi év keretében egy alapítványt is létrehoztunk, ame­lyet - mint nyelvtagozatos iskola - a nyelvoktatás színvonalának javítására használunk fel. El sze­retnénk mondani az alapítvány számlaszámát, hogy aki akar, hozzájárulhasson az alapítvány összegéhez: „Érteni egymást” - számlaszám: 58 1602500 - Me­zőbank Rt. Végül szeretnénk, ha az ünne­pi gálára minél többen eljönné­nek! Kátai Szilvia Kormányszóvivői tájékoztató Csődtörvény A kormány az Országgyűlés elé terjeszti a csődeljárásról, a fel­számolásról és végelszámolásról szóló törvényjavaslatot. Az új csődtörvény leglényege­sebb elemeit vázolva Sugár De­zső pénzügyminisztériumi állam­titkár-helyettes előrebocsátotta, hogy széles körű szakértői és pártközi egyeztetés előzte meg a végleges koncepció kialakítását. A törvénytervezet egyrészt fel­váltja a felszámolási eljárást sza­bályozó, 1986-ban kelt kormány­rendeletet, másrészt pedig beve­zeti a csődeljárás új intézményét. Beiktatásával kiválasztódhatnak azok a gazdálkodók, amelyek még helyre tudják állítani fizető- képességüket, s - amennyiben er­re képtelenek - mód lehet a szük­séges felszámolások eddiginél gyorsabb, a hitelezők érdekeit jobban szem előtt tartó szabályok szerinti lefolytatására. A csődeljárás - részletezte en­nek szabályait - az adós kezdemé­nyezésére indítható meg. A terve­zet szerint e kezdeményezés után 90 napos türelmi időt adnak a cső­döt jelentő cégnek, s azalatt fel­függesztik hitelfizetési kötele­zettségeit. Ezáltal a jog lehetősé­get ad a cégnek arra, hogy rendbe szedje anyagi helyzetét. Eközben azonban a hitelezők sem kerülnek kedvezőtlenebb helyzetbe - húzta alá a szakértő -, mivel az adósnak kamatot számolhatnak fel a há­rom hónapra is.- Amennyiben továbbra is fize­tésképtelen marad a cég, az adós és a hitelezők egyaránt bíróság előtt kezdeményezhetik a felszá­molási eljárás megkezdését. \ Közelebb a szívhez Miért nem lehetünk édesanyák mi, férfiak? Úgy tűnhet, ez nem kérdés, hisz kézenfekvő a válasz: mivel­hogy nem vagyunk nők. Ok, csakis ők lehetnek édesanyák nyelv­tani és biológiai értelemben. Na és egyébként? Az még bizonyára természetadta előnyük következménye, hogy szülővé válásuk várható bekövetkezéséről ők szereznek hamarabb tudomást akkor, amikor kimarad az a bizonyos jelen­ség, ami velünk, férfiakkal nemhogy havonta, de - abnormális esetektől eltekintve - soha az életben nem fordul elő. Az is természetes, hogy a kicsi első mozdulatát ők érzékelik. A saját testükben. Mi, férfiak esetleg rátesszük tenyerünket utó­dunk vélhető tartózkodási helyére, és kis kidudorodásokat, apró hullámzásokat vélünk érzékelni az ő világukból. Rendeltetésszerűen adatik meg a nőinknek az a kiváltság is, hogy kettőnk munkájának gyümölcsét ők tolják ki e világra fogukat összeszorítva, nyögve vagy jajgatva, míg mi, férfiak - a legjobb esetben is csak öklünket szoríthatjuk, netán nyüszítünk várakozás közben. *• Aztán, mikor kint van a csemeténk, tulajdonképpen nincs velünk, apukákkal, jó ideig ők vannak kettesben, mi meg kire­kesztetten. Legtöbb, amit tehetünk: irigykedve nézzük, amint a kicsi szopikál, nejünk meg őt simogatja, becézi, mintha nekünk semmi közünk nem lenne az egészhez, mintha mi csak zavarnánk a meghitt együttlétet. Az eddigiekből már szinte törvényszerűen következik, hogy ők, az édesanyák mindig jobban tudják, éppen mi a nagy helyzet a gyerekünkkel: most nem éhes, hanem böfizni akar, most nem a hasa fáj, hanem a pelenka van tele, most nem ringatni kell, hanem hagyni aludni... Ha a mi közös teremtményünk beteg, ők, az édesanyák sírhat­nak, mi, férfiak nem, mert nem. Nem illik és nem szabad. Ha a csöppségünk édes, az édesanya önfeledten kacaghat, az édesapa csak visszafogottan pisolyog (vigyorog), mert a túlzott érzelmi megnyilatkozás árt a férfiasságnak. Ok, a purdénk meg a nejünk annyira összefonódnak, hogy fáradtak is csak mi, férjek lehetünk, az édesanyát minden fáradt­ságon átsegítik anyai kötelékei. Az apróságot ő, az édesanya viszi az óvodába, és szomorú a lurkó, ha én, az édesapja megyek érte. A záróünnepélyen verset mond a süldő, az ő, az anya szeme jobban ragyog (mástól ragyog), egyre szomorúbb vagyok. Az iskolai bizonyítvány jeles, de mi, férfiak csak titkon lehe­tünk büszkék, leplezetten, hisz a nebuló az ő, az anyja lánya-, fia-borja. Apuka csak egyszer, valamikor előfordult valahol. A szülőnek hasad meg a szíve, amikor a felnőtté cseperedett elhagyja a családi fészket. De az övéké, az édesanyáké jobban, mert szívükhöz közelebb van (volt). Ez az! Ezért nem lehetünk édesanyák mi, férfiak, mert gyere­künk már eleve az anyai szívhez van közelebb. És általában mindent megteszünk (illetve nem teszünk meg) mi, nők és férfiak ahhoz, hogy ott is maradjanak. molnár Katonaköszönet az édesanyáknak 1974 óta szép hagyomány, hogy a honvédség - korábban néphadsereg - vezetői jutalom­ban, kitüntetésben részesítik azokat az édesanyákat, akik leg­alább öt fiút neveltek katonának, a hazának. A tizenhét év alatt szűkebb hazánkban negyvenegy édesanyát tüntettek ki, termé­szetesen minden évben az anyák napján. Szolnokon, a Hadkiegészítő Parancsnokságon tegnap benső­séges hangulatú ünnepségen kö­szöntötték Kiss Kálmánná és Pelyva Istvánná túrkevei édes­anyákat. A meghatódott ma már nagymamáknak Pólyák György ezredes nyújtotta át az elismerő sorokat és a jutalmakat. Kiss Kálmánná hét fiút és három lányt, Pelyva Istvánné pedig öt fiút és egy lányt nevelt fel. Mind­két család tanyán élt, s szegé­nyen, de nagy-nagy szeretetben becsületre nevelték gyermekei­ket. A kitüntetésnek az is feltéte­le, hogy a fiúk katonai éveik alatt nem követhetnek el semmiféle Kiss Kálmánná átveszi a jutalmat, mellette Pelyva Istvánné mulasztást, szolgálatszegést. Nos, a Kiss és Pelyva fiúk ennek is megfeleltek. Távol a szülői háztól, ahonnan látogató és cso­mag is csak ritkán érkezett, be­csülettel' helytálltak. Kiss Kál­mánná egyik fia azóta hivatásos katonatiszt, Pelyva Istvánnénak pedig mind az öt fia édesapjuk nyomán traktoros lett. Az anyák napja alkalmából Budapesten, a központi ünnep­ségen ugyancsak megjutalmaz­ták a besenyszögi Bálint Péter- nét, öt fiú és három lány édes­anyját. A gyilkosok éjszakája Bemutató a Szobaszínházban Vasárnap este Jósé Trianának A gyilkosok éjszakája című da­rabját tűzte műsorára a színház. A művet Mózes István rendezte. Szereplők: Császár Gyöngyi, Gombos Judit és Tóth József. Az író nem szokványos módon hasz­nálja a bűnügyi történet elemeit, elmélyíti, tartalmassá teszi, egy kicsit visszájára fordítja azokat. Bal oldali képünkön:Tóth József és Gombos Judit. Jobb oldali képünkön Császár Gyöngyi „ Fotó: T. Z. Angolosan távoztak a szovjetek (Folytatás az 1. oldalról) volt, majd rövid időre városi kór­ház lett, mígnem 1956 végén foko­zatosan, majd teljesen a szovjetek vették birtokba a felszereléssel együtt. Az épület régi és leendő gazdája - a városi önkormányzat - egészségügyi vezetők, újságírók kíséretében tegnap tartott szemlét az épületben. A korábbi szemlék tapasz­talataival érkezett látogatókat igen kellemes meglepetés érte: az épü­letet várakozáson felüli jó állapot­ban találták. A folyosói falak, a kórtermek, a mellék- és kiszolgá­lóhelyiségek viszonylag tiszták. Nem hiányoznak a radiátorok, a lámpatestek, a kapcsolók, A műtő­ben megmaradtak a műtőlámpák, a konyhában a főzőüstök, a kazán­házban érintetlenek a berendezé­sek. Persze mindennek ellenére feltehetően nem lesz olcsó dolog az épület „magyar szab­ványosítása” és berendezése. A szemlén részt vevő orvosve­zetőket elsősorban nyilván az ér­dekelte, mikor vehetik legalább részlegesen birtokba az épületet. Nos, ha minden igaz, néhány hét múlva az önkormányzat hivatalo­san is visszakapja tulajdonát, az­után kezdődhet el a tervek megva­lósítása. A szándék pedig az, hogy a volt szovjet kórház termé­szetesen az egészségügyé lesz. BI.

Next

/
Thumbnails
Contents