Új Néplap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-22 / 117. szám

1991. MÁJUS 22. Gazdasági tájoló 3 Munkaadók figyelmébe! Kiegészítő bér kérhető a részmunkaidőre Start(-hitel), csak júliusban Vidékre még nem jöttek meg az egységcsomagok A foglalkoztatási törvény (az 1991. évi IV. törvény) új foglal­koztatáspolitikai eszközt vezet be az átmeneti gazdálkodási és foglalkoztatási nehézségek ke­zelésére. A részmunkaidős fog­lalkoztatás támogatása a mun­káltatókat arra ösztönzi, hogy át­meneti gazdasági problémáikra ne azonnal a dolgozók elbocsá­tásával reagáljanak, hanem le­gyen lehetőségük a foglalkozta­tás időtartamát anélkül csökken­teni, hogy az lényeges hátrányt okozzon az érintettek számára. Ennek érdekében a munkaadó kérheti a Munkaügyi Központtól a korábban teljes, ezután csak részmunkaidőben foglalkozta­tott dolgozók kieső munkaidőre járó bére legfeljebb 50 százalé­kának egy évre való megtéríté­sét. Erre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a munkaidő­csökkentés mértéke a teljes munkaidő egyharmadát eléri. Amennyiben az adott munkálta­Május 15-én dr. Vissi Ferenc előadásával nyitották meg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei műszaki és közgazdászheteket. A Gazdasági Versenyhivatal el­nökének igen nagy tetszést ara­tott, legfontosabb gondolatait ezért is adjuk közre. A gazdasági verseny fogalma' és gyakorlata mintegy kétszáz éves múltra tekint vissza. E két évszázadban a gazdasági ver­senyt a lehetőségek szerint min­den piaci szereplő igyekezett ki­kerülni. A ma működő kormá­nyok olyan szabályok megalko­tására törekednek, amelyek megakadályozzák a verseny ki- kerülhetőségét. A piaci versenynek három je­lentős funkciója van. Mindenek­előtt jóléti: a fogyasztó számára választási lehetőséget biztosít; allokációs funkció: a keresletet kielégítő és végül hatósági funk­ció: csak versenyben lehet elérni azt, hogy olyan termékek kerül­jenek piacra, amelyek a legol­csóbban előállíthatok. A versenyszabályozásnak há­rom nagy ága van. Az első ezek között a kartelljog. A fejlett vi­lág képtelen kartelltörvények nélkül működni, ezek egy része kifejezetten tiltó, másik része pe­dig a mérlegelés szükségességét foglalja magában. A következő terület a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés szabályozása. Magának az erőfölény fogalmá­nak a definiálása is meglehető­sen nehéz, a visszaélés megaka­dályozásának szabályozása so­Nem könnyű beszerezni az önálló kereskedelmi tevékeny­séghez kulcsfontosságú infor­mációkat - a Konjunktúra-, Piac­kutató és Informatikai Intézetet (Kopint-Datorg) ez a tapasz­talata vezette, amikor az ország­ban regionális külkereskedelmi napokat kezdett szervezni. Júni­us 4-étől 6-áig Szolnokon, a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban rendezik meg az üzleti kapcsolatok teremtésére, termé­kek bemutatására is alkalmat kí­náló találkozót. A háromnapos rendezvény szervezői a résztve­tó helyzete, illetve a végzett te­vékenység jellege alapján indo­kolt, a részmunkaidő bevezetése nemcsak napi, hanem heti, havi munkaidőkeret figyelembevéte­lével is történhet. A támogatott részmunkaidős foglalkoztatás esetén is alkalmazni kell a Mun­ka Törvénykönyvének a munka- szerződés közös megegyezéssel való módosítására és a munka- vállalók érdekképviseleti szer­veinek jogosítványaira vonatko­zó szabályait. A részmunkaidős támogatás összegét a Munkaü­gyi Központ havonta utólag utal­ja át a munkaadó részére, és azt a munkavállaló kiegészítő bér­ként kapja meg. Az átutalt támogatás összegét a vállalati rend szerint gazdálko­dó munkaadó egyéb támogatás­ként, a költségvetési rend szerint gazdálkodó munkaadó pedig át­vett pénzeszközként számolhat­ja el, a számviteli előírásoknak megfelelően. rán a közérdek-ellenességet kell bizonyítani. Megjegyzendő, hogy a modem világ kartell és gazdasági erőfölény nélkül ugyanúgy nem működik, mint az ezeket kordában tartó törvények nélkül. A harmadik csoportba a vállalatok közötti fúzió, és az egymás közötti hatalomszerzés szabályozása tartozik. Erre Ma­gyarországon most kezdünk fel­készülni. A versenypolitikának vannak nem törvényben szabályozott „hátterei”. Gazdaságpolitikai háttérként a versenyt segítené a jelenleg nálunk folyó privatizá­ció. Ennek végrehajtását sok technikai és tradicionális korlát nehezíti. Mi, magyarok például a vállalkozást tradicionálisan nem szeretjük, holott enélkül nincs magángazdaság. A tudat­változására nagy szükségünk lenne, hiszen társadalmunk a gazdagodás etikáját éppen úgy nem ismeri, mint például az adó­morált. A nem gazdaságpolitikai hát­tér elemei közé tartoznak példá­ul a szabványok, melyek a vevő biztonságát szolgálják, és me­lyek átalakulása és betartása eléggé megrázó lesz. További elem a cégbejegyzés, mely a jog- biztonságot szolgálja, továbbá a banki információ, mely a likvidi­tás biztonságát kell, hogy ered­ményezze, és végül a fogyasztók biztonsága, mely azt jelenti, hogy a fogyasztó választhat és a választék megbízható. vők széles körű informálására te­remtettek lehetőséget, hiszen a külgazdasági kormányzat veze­tői - az első előadást például Ká­dár Béla, a nemzetközi kapcsola­tok minisztere tartja - avatják be őket külkereskedelmi politi­kánk, az exportösztönzés és de­vizafinanszírozás aktuális kérdé­seibe, a vámjogszabályok válto­zásaiba, a „KGST-kereskede- lem” problémáiba. De olyan praktikus ismeretekre is szert te­hetnek, mint a vegyesvállalat­alapítás vagy devizapénzügy szabályai. Mint ismeretes, május 13-án 100 millió márka összegű kedvezmé­nyes hitelről született kormánykö­zi megállapodás és bankközi szer­ződés Németországgal. A német fél ezzel a kerettel is erősíteni kí­vánja a magyar kis- és középvállal­kozói réteget. Az úgynevezett Start-hitel folyósítását a kereske­delmi bankok (közülük a Kereske­delmi Bank Rt.-nak, a Budapest Banknak, a Mezőbanknak, a Ma­gyar Hitel Banknak, az OTP-nek és Postabanknak vannak a megyé­ben fiókjai) várhatóan júliusban kezdik meg. A hitelkonstrukció le­bonyolításában az IPOSZ és a he­lyi ipartestületek nagy munkát vál­lalnak magukra. Ez az IPOSZ ré­széről a megszervezés, a felvilágo­sítás, a hitelkonstrukcióban taná­csot adók betanítása, koordinálása. A helyi ipartestületek viszont a konstrukció kivitelezésében, nyo­mon követésében a kezdő vállal­kozók segítésében végeznek mun­kát. A hitel odaítélésében az ipar- testületi tagság nem jelent előnyt. A szervezésben és a lebonyolítás­ban résztvevő IPOSZ a hiteligény- léshez kapcsolódó ügyintézést rö­videsen megkezdi. A Magyar Nemzeti Bank a 100 millió márkát hasonló nagyságú forinthitellel egészíti ki. 1991-ben 40 millió DM-nak megfelelő forint és ezzel megegyező nagyságú Ma­gyar Nemzeti Banki hitel áll ren­delkezésre, mely így összesen 3,4 milliárd forint. A fennmaradó 60 millió DM és az ezt kiegészítő MNB-hitel 1992-, Üzleti esélyek Romániában A hatvani Euronet-Felkínálom Üzleti Információs Hálózat 1991. június 10 és 12-e között Közép-eu­rópai kapcsolat ’91 elnevezéssel a nemzetközi kapcsolatokért felelős magyar és román minisztériumok­kal együttműködve magyar-román gazdasági szemináriumot és üzleti találkozót szervez az erdélyi Csík­szeredán és a moldvai Piatra Ne- amtban. Harminc-negyven ma­gyar és hatvan-hetven román vál­lalat vezetőjét várják a találkozóra. Az Euronetnek ez már az ötödik rendezvénye kelet-európai, az úgynevezett contact-programok sorában, az előzőeket Csehszlová­kiában Losoncon és Bmóban szer­vezték. A kétnapos rendezvény magyar résztvevői megismerhetik a libera­lizálódó román gazdaságban érvé­nyes szabályozókat, a vegyes vál­lalatok alakítására, a szabaddevi­zás elszámolásra kínálkozó lehető­ségeket, a vámokra és a beruházá­sokra érvényes román előírásokat. A szervezők tapasztalatai szerint a vendéglátók különösen az élelmi­szer-ipari berendezéseket gyártó magyar cégek iránt érdeklődnek. 93-, 94-ben pályázható meg az 1991 évihez hasonló feltételekkel. A Start-hitel csak a devizajog- szabályok szempontjából belföldi­nek minősülő magánszemélyeknek nyújtható, azok közül is azoknak, akiknek vállalkozása most indul, vagy legrégebben három éve in­dult. Mértéke maximum 250 ezer márka - mai árfolyamon 11 millió forint - lehet. A forintban felvehető kölcsön megpályázója a tervezett összköltség legalábbb 30 százalé­kát egyéb forrásból kell finanszí­rozza, amelyben a saját forrás ré­szesedése nem lehet kisebb az összköltség 10 százalékánál. A pályázat elbrálásához szakmai életrajzot kell benyújtani, amely­nek tartalmaznia kell a szakmai ké­pesítéseket igazoló dokumentu­mokat és az eddig végzett tevé­kenységeket; ismertetni kell a ter­vezett tevékenységet, egy beruhá­zási és finanszírozási terv kíséreté­ben; előrejezést kell adni a várható forgalomról és a jövedelem alaku­lásáról; végül a folyósítást végző pénzintézet csatolja szakvélemé­nyét a pályázóról és a tervezett te­vékenységről. Mindezeken kívül, amennyiben vállalkozás átvételéről van szó, be kell nyújtani a pénzintézethez a vé­teli, illetve átvételi szerződést vagy annak tervezetét, valamint az üz­letrészek vásárlásáról szóló vételi szerződést is csatolni kell. A Start-hitel azokat is segíti, akik eddig nem tudtak eleget tenni a bankok hitelfedezeti előírásai­nak. Emiatt létesült egy mintegy 600 millió forint értékű garancia- alap, amelynek kezelője az Ipar­Temesvári Lajos egy évtizede a KISOSZ megyei titkára, ily mó­don a „magánszektor” alapos is­merője. Mivel a vállalkozások ko­rát éljük, néhány kérdés erejéig őt kerestük fel.- Sok vád éri a kormányt, hogy minden állítása ellenére messze van a vállalkozásbarát minősítés­től. Mi a véleménye?- Az állítás igaz, noha minden erre vonatkozó törvény segíti a vállalkozást. De számos közülük a napi gyakorlatban felemás hatást ér el. Állampolgári jog a kereske­dés, a vállalkozás, a hatóság nem nézi, nem is nézheti ki az alkalmas, és ki nem. Ez pedig sok gondot jelenthet, hiszen ha például egy kezdőnek rossz a súgója, az illető máris százezreket veszít. Mivel ezt követően nincs segítő ellenőrzés, elszabadul a pokol. Fóliák alatt nyílnak ruhaféléket kínáló mene­dékhelyek, a piacok tele vannak zugárusokkal. Ez kérem Balkán. Vagy palackozottital-árusítás cí­mén hovatovább minden utcában testületek Országos Szövetsége. A garancia nyújtásával a helyi ipar­testület foglalkozik. Az ipartestü­let tanácsot ad a vállalkozónak - az esetleg szükséges - 20 százalék olyan idegen forrás biztosításához, mely más hitelkonstrukcióból fe­dezhető. Érdemes ügyelni arra, hogy a pá­lyázatban résztvevő bankok nem egységes rendszer szerint minősí­tik a felveendő hitel fedezeteként rendelkezésre bocsájtott jelzá­logot, vagyoni értékeket, ezért jó, ha a vállalkozó ez ügyben informá­lódik. Az IPOSZ és a kereskedelmi bankok között létrejött megállapo­dás értelmében egységes adatlap kerül kidolgozásra, továbbá a pá­lyázatok elbírálásához szükséges adatokat is egységesen kérik a ban­kok a pályázótól. A pályázaton való részvétel a he­lyi ipartestületeknél, a szükséges nyomtatványok (egységcsoma­gok) átvételével kezdődik. A szer­vezet dönt arról, hogy az egyes hitelkérelmek esetében ad-e, és ha igen, mekkora mértékű garanciát. Az alap által garantált hitelrész maximum 80 százalék lehet, ám a bankok más biztosíték kikötését is kérhetik. A garantált hitelrész után 4 százalékos garanciadíjat kell fi­zessen az ügyfél. A garanciaalap által szavatolt hitel után pedig ma­ximum 1, a nem szavatolt hitel után maximum 2 százalék kamat­rést számíthatnak fel kereskedelmi bankok. További kedvezmény, hogy ma­ximum két év türelmi idő is nyújt­ható, tehát ennek leteltekor kell nyílik egy kocsma. Ez sem tűnik fel senkinek?- A kereskedők tekintélyes része rendes, mégis tönkremegy.- Mindez részben összefügg az illegális kereskedéssel, mert a „lengyelpiacok”, a „KGST-áru- sok” tönkreteszik a kereskedel­met. Ugyanis ezen vámszedők sem adót, sem társada­lombiztosítást nem fizetnek. Van még egy másik nagy ellentmon­dás, amelybe temérdek vállalkozó bicskája beletörik. A piac beruhá­zási részei, úgy mint az épületek, a gépek, a berendezések hovatovább nyugati árúak, míg a bérek válto­zatlanul keleti színvonalúak. Eb­ből egyenesen következik, hogy a beruházás létesítésére, magas ka­matra felvett hitelt legtöbbször nem lehet kitermelni.- Akkor hogyan jusson pénzhez az illető?- Közel negyvenszázalékos ka­mattal nem kifizetődő. Szerintem addig, amíg nincs elegendő pénze valakinek, ne vállalkozzon. Rá­adásul tetézi a bajt, ha az üzlethe­csak megkezdeni a törlesztéseket. A kamatláb egyébként változó: a mindenkori jegybanki kamatláb 75 százaléka, ami jelenleg 165 százalék. Ehhez adódik hozzá a fo­lyósítást végző pénzintézet - ga­ranciaalaptól függő -1 vagy 2 szá­zalékos kamatrése, valamint a ga­rantált hitelrész garanciadíja, ami 4 százalék. A kölcsön futamideje legfeljebb 15 év lehet, ami az építkezésekre jellemző, beleértve az építési terü­let megvásárlását is. Gépek és be­rendezések beruházásánál legfel­jebb 10 éves futamidő határozható meg, míg az induló árukészlet, il­letve az üzemeltetéshez szükséges egyéb eszközök finanszírozásához maximum 8 éves futamidejű hitel adható. * Az országos hírközlő csator­nákon hallottak szerint a helyi ipartestületeknél a Start-hitel­hez kapcsolódó ügyintézésnek tegnap meg kellett volna kez­dődni. Az IPOSZ megyei területi szövetségétől azonban azt tud­tuk meg - a sok-sok már tegnap sorban álló reménybeli hitel- igénylővel együtt -, hogy a szük­séges nyomtatványokat tartal­mazó egységcsomagokból a hét­fői eligazításon csak húszat-hű- szat kaptak a vidéki ipartestüle­tek. A tájékoztató munkát - szó­ban - azért megkezdték, az ügy­félnek 150 forintba kerülő egy­ségcsomagok megérkezésében a jövő hétre bíznak. A hitelkérelmeket a kijelölt bankok fiókjainál július elsejé­től lehet benyújtani. lyiség nem saját tulajdonú, hanem bérelt, mert az egyre emelkedő bérleti díjak még a sikeres vállal­kozásokat is megölik, jobbik eset­ben lefékezik.- Mi a kiút?- A helyi önkormányzatoknak hadd javasoljam azt, hogy a vállal­kozókra vonatkozó ottani dönté­sekből ne rekesszék ki az érintette­ket, sőt már az előkészületbe is vonják be őket. Hiszen ebben a megyében már jelenleg is van vagy két és félezer kiskereskedő. Állítom, többségük pár éven belül egészen mást csinál mint jelenleg, sőt valószínű tízből kettő-három marad talpon. Ez az arány például az USA-ban még rosszabb, mert náluk tízből kilenc bukik. Mégis több a sikeres üzletember, mivel ott a próbálkozó nem az életét, az összes vagyonát, hanem csak pár­havi keresetét, a pénze egy részét kockáztatja. Nálunk drámaibbak, komorabbak a vállalkozások. És ha az üzlet nem nyerő, évek, eset­leg egy évtized kell az újabb pró­bálkozáshoz... D.Sz.M. Nem ismerjük a gazdagodás etikáját A verseny a jólét forrása Regionális kiilkeneskeddmi napok Szolnokon 1 [tt keresse őket! A Szolnok megyében működő bankok listája* Megnevezés AGROBANK Budapest Bank Rt. Budapest Bank Rt. Kereskedelmi Bank Rt. (OKHB) Kereskedelmi Bank Rt. (OKHB) Kereskedelmi Bank Rt. (OKHB) Magyar Hitel Bank Rt. Magyar Hitel Bank Rt. Magyar Hitel Bank Rt. Konzum Bank Magyar Külkereskedelmi Cím Telefon 5000 Szolnok, Mikszáth K.u.3/5. 38-111 5000 Szolnok, Jubileum tér 42-476 5350Tiszafüred, Somogyi B.u.36. 11-051 5000 Szolnok, Szapáry u.25-29. 35-413 5300 Karcag, Bajcsy-Zs.u.2. 12-231 5440 Kunszentmárton, Marx K.u. 1. 5100 Jászberény, Szabadság tér 1. 57/11-422 5000 Szolnok, Kossuth L.u.6-8. 40-891 5200 Törökszentmiklós, Kossuth L.u. 124. 783 5100 Jászberény, Lehel Vezér tér 29.57/11-620 Bank Rt. 5000 Szolnok, Pf.32. 44-005 Magyar Nemzeti Bank Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága 5000 Szolnok, Magyar u.8. 42-555 Mezőbank 5000 Szolnok, Mária u. 38-230 Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága 5000 Szolnok, Szapáry u.31. 44-202,30-229 OTP és Kereskedelmi Bank Rt. fiókja 5000 Szolnok, Dr. Csanádi krt.2/a. 40-333 OTP és Kereskedelmi Bank Rt. fiókja 5000 Szolnok, Baross u. 18. 39-104 Postabank és Takarékpénztár Rt. 5000 Szolnok, Mészáros L.u.2. 30-449 Takarékbank 5000 Szolnok, Baross u.15-17. 44-154 * listánk nem tartalmazza a takarékszövetkezetek és a városi OTP-fiókok adatait. „Ez kérem Balkán” Tíz vállalkozóból kettő marad talpon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents