Új Néplap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-15 / 111. szám
1991. május is. Megyei körkép 3 Kifésült görcsökkel) Rendszerváltozás a számvitelben A Szolnokon nemrég alakult Erdély Barátainak Köre Kulturális Egyesület és az Ifjúsági Iroda szervezésében, neves előadók részvételével előadássorozat kezdődött Erdélyből - Erdélyről címmel. Első vendégünk a napokban Csíki László, József At- tila-díjas költő, író és műfordító volt, aki ’84-ben települt át Magyarországra. Rövid előadása után kialakult az a kötetlen eszmecsere, beszélgetés, melyet a szervezők a továbbiakban is szeretnének meghonosítani a kölcsönös tájékozódás, a jobb megismerés céljából. A most következő kérdéseket azok közül válogattuk, melyeket a résztvevők tettek fel.- Hogyan érzik magítkat az Erdélyből áttelepült írók?- -Az áttelepült írók általában nem érzik jól magukat, de hát ez nem ilyen egyszerű, emberenként árnyal ódik a dolog. Akikkel én beszélgettem, engem megnyugtattak, mert én érzem a legjobban magam, pedig nekem is van elég nyavalyám, nehezen szoktam bele. Van, aki nem tud írni, van, aki ír, és ez a legfontosabb egy írónál, mert a tehenet is az után ítélik meg, hogy mennyi tejet ad. Van olyan, aki azt mondja, hogy így (tíz éve jött át) már toleránsabb a románokkal szemben, mint amikor köztük élt. Vita van köztünk azon, hogy idomulni, hasonulni kell-e nekünk a magyarországi írásmódhoz? Elmentünk addig, hogy gyakorló író, aki átjött, és van neki hét vagy tíz megjelent könyve, itt egy szerkesztő kioktatja, hogy az igekötőt rosszul használja; addig, míg az író be nem bizonyítja, hogy a szerkesztő használja rosszul, és lehet, hogy ez az egész magyarországi irodalomra bebizonyítható . . . Egy tény: senki sem állt neki rögtön, megszabadulva egy nyomástól megírni a „nagy művet”, gondolom, ez pszichikailag is lehetetlen, először egy kicsit ki kell fésülni a görcsöket. Egyébként most már születtek szép számmal művek. írónak tekinthető, tehát kötettel rendelkező, megismerhető író Erdélyből közel hatvan települt át az utóbbi tíz évben. Szakmailag arányban tekintve csak színészek és orvosok jöttek többen. írók tekintetében ez hatalmas szám, hát hatvan író, az már egy irodalom.- Nem akartam megkérdezni, de ha már ezt a nagy számot említette, megkérdem. Az írókat nem átlagembernek tartom, hanem fölöttünk állóknak; mint a lelkészeket. Hogyan rendezik le magukban az írók, hogy a pásztor a nyájat otthagyta?- Ha a kérdést így teszi fel, nehéz rá válaszolni. Közelítsük meg a dolgot másfelől: ez a legszebb magyar téveszme, hogy az író fölötte áll a többinek, hogy az írónak vátesznek kell lennie, lángoszlopnak és forradalmárnak, és lehetőleg el kell esnie a barikádokon . . . Hogy úgy mondjam, műveltebb nemzeteknél az írók teszik a dolgukat mindenféle politikai és társadalmi kicsengés nélkül. Önnek ott van igaza, azt hiszem, hogy egy kisebbség számára, ahol az irodalom többet jelent, mint művészet, ottan bizony sokkal fontosabb a szerepe. Két dolog megfigyelhető: az áttelepült írók kilencven százaléka azok kőiül került ki, akik irodalmilag „nem vállalták” az úgynevezett szolgálatot, tehát nem a népi irányzatból kerültek ki; másfelől - ezt Láng Gusztáv mondta el - ez nyilván egybeesik azzal, hogy van alkat, aki a maga módján meg tud alkudni a zsarnoksággal és a helyzettel (ez nem erkölcsi minősítés!), és van egy másik, amelyik egyszerűen belepusztul. Szilágyi Domokos belepusztult, nem jött el, Szőcs Kálmán belepusztult, nem jött el - ők azok a fajták voltak, akiknek el kellett volna jönniük ahhoz, hogy életben maradjanak. A magam példáján nem tudom, hogy belepusztultam volna-e, mert ez egy megismételhetetlen kísérlet. Egyben talán megegyezhetünk: egy sereg dolog, amit itt írtunk, azt ott nem lehetett volna megírni. A kérdés az, hogy mi jobb: ott ülni és nem csinálni semmit, de ott vagyok és helytállók, vagy elmegyek és megpróbálom az erőmhöz mérten elmondani a dolgokat, és ebbe nagyon könnyen bele lehet bukni. Azt hiszem, hogy ha valóban - és Beszélgetés Csíki László költővel nemcsak szlogenekben - egyetlen egységes magyar irodalom van, akkor teljesen mindegy, hol él az író, Afrikában is élhet, ha magyarnak mondja magát és a műve olyan, hogy magyar közegben fog megjelenni és ott fog hatni. Hogy az író fizikailag hol él, szerintem mellékes is lehet. Abban az esetben merül fel az Ön kérdése, ha elfogadjuk, hogy az írónak ez a pásztor szerep jut ki. Szerintem nem feltétlenül. Ez egy picit misztifikálva van, és talán nem is magyar, hanem közép-európai sajátosság, hogy az írók ilyen szerepet is játszottak. Bennem és azokban az áttelepült írókban, akiket barátaimnak tartok, nem okozott ilyen törést a helyváltoztatás.- Az Erdélyben maradt írók hogyan ítélik meg ezt a második Forrás-nemzedékhez tartozó generációt, valamint az áttelepül- teket?- Szerénytelenség nélkül meg kell mondanom, hogy ez a generáció meglehetősen sikeres volt, legalábbis az életkorukhoz képest, hisz ne feledjük, hogy még most sincsenek ötvenévesek, és ők negyvenéves koruk előtt érték el a sikereiket, mert az utolsó tíz évben rendes író neve nem jelent meg ott még folyóiratokban sem. És hatásuk is volt, mert a siker a hiúságnak jót tesz, de egyébnek nem. Tehát hatásuk is volt, mondták a verseiket, megvették a könyveiket, a magyarországi helyzethez viszonyítva horribilis példányszámban . . . Az áttelepültekhez való viszony egyénenként más és más. Nekem nem voltak ilyen problémáim, mert az én íróbarátaim értették, hogy miért jöttem át. Nagyon sok embernek azt mondták: számítsad magad úgy, hogy itt vagy, nincsen semmi gond, mert tudjuk, hogy el kellett menni. És hát van, akit látni sem akarnak, megjegyzem, azt, amikor ott élt sem akarták. Tehát nincs ilyen feszültség, inkább azokra dühösek, akik ’89 decembere után jöttek át. Tőkés azt mondta az ominózus egri tanácskozáson (ő azt prédikálja, hogy nem eltávozni stb.), hogy ezután minden alkalommal különbséget fog tenni a ’89 decembere előtt és után távozók között, minthogy két teljesen különböző helyzetről van szó: az egyik a teljes kilátásta- lanság és menekülés volt, a másik meg . . . szerintem szintén teljes kilátástalanság és menekülés, no de mások tesznek ilyen különbséget. A kolozsvári irodalmi hetilap, a Helikon folyamatosan átveszi a Magyarországra áttelepültek írásait, folyamatosan hírt is ad arról, hogy mi történik itt velünk. Tehát ebben a kicsi rétegben kezd megvalósulni az, hogy egy magyar irodalom van, és egy kicsit közlekedünk a határon át, ha személyesen nem is. De az írói jelenlét megvan.- Az áttelepült írók hatottak-e a magyar szellemi életre?- Előrebocsátom, hogy az átte- lepülésben semmiféle szervezkedés nem volt, ezt mindenki belátása szerint tette vagy sem. A konkrét hozzájárulás az egész magyar szellemi élethez egyelőre kimutathatatlan, de biztos van, és - szerintem néha lényegesen - átszínezi. Egyszer talán valaki kimutatja. Nem feltétlenül politikai dolgokra gondolok, hanem teszem azt, mit újítottak a regényírási technikában az onnan érkezők. Ezt helyenként, időnként, személyenként meg is írták. Esterházy Péter, aki meglepően jól ismeri az erdélyi magyar prózát, azt állítja, hogy a magyar prózának már csak az erdélyi ágában van a történetnek, a mesélésnek becsülete, egyébként a magyar próza erről kezd lemondani. Ezek és az ehhez hasonlók lennének az olyan hozamok, melyek lényegileg járulnak hozzá valamihez. Meg hát ami nagyon kéne: egyfajta erkölcsi tartás, ami azért ott megvan. Láng Gusztávot idézem, aki azt mondta: ha van egy csonka Magyarország, akkor abban csonka magyarok élnek. Logikus, nem? Mert azt mondja: nemcsak területeket vesztett Magyarország, hanem vele szellemet is, és amíg azt a szellemet nem tudja magának visszaszerezni, addig itt csonka magyarok fognak élni. Ez egyértelmű. Már csak a szillogizmus szintjén is az, de szerintem még így is van! Mert egy sereg olyan magatartászavarral találkozik az ember a politikában vagy akár a köznapi életben, a kapcsólatteremtésben például, amellyel - és ezt Önök közül né- hányan megmondhatják - Erdélyben nem találkozni. Hiányzik itt - többek között - a tolerancia. Panaszkodnak, hogy nem lehet prózát írni. Mondom, azért nem lehet, mert ha bejön valaki az ajtón, akkor nem azt nézed meg először, hogy szőke, kék szemű és szerelmes, hanem azt mondod, hogy MDF-es. És ebben a kategóriában nem lehet prózát írni. Prózát arról lehet írni, hogy valaki szőke, kék szemű és szerelmes. Arról, hogy MDF- es, nem lehet, az nem egy kategória. Erről a találkozóról ennyit. A következő - Láng Gusztáv irodalomtörténésszel - május 17-én, 17 órakor lesz ugyancsak az MMIK-ban, akkor esetleg meg lehet tőle is kérdezni, hogyan értette a csonka magyarokat... M. H. L. Az Országgyűlés kiélezett politikai vitái és nagy nyilvánosságot kapó döntései között kisebb figyelem kísér olyan törvényeket, amelyek meghozatala szinte „hangos szó” nélkül történik. Ezek közé tartozik az új számviteli törvény is, amely a gazdasági élet egy területének teljes változását hozza, érint minden gazdálkodót. A visszafogott parlamenti vita jórészt annak köszönhető, hogy a törvény alapjául az Európai Gazdasági Közösség irányelvei szolgáltak - több pontban felismerhető a német számvitel szövege is -, melyeket néhány helyen módosítottak a magyar sajátosságoknak megfelelően. E szabályozási koncepció tehát Nyugaton már jól bevált, más kérdés, a hazai viszonyok között hogyan fog működni. Néhány szóban arról, milyen lesz 1992- től a könyvviteli rendszer. Alapvetően módosul az amortizációs elszámolás. Közismert, hogy a jelenlegi értékcsökkenési leírások nagyon merevek, az állóeszközök értéke nem tükrözi a valós értéket. Az új törvény szinte teljesen szabad kezet ad a tulajdonosnak az amortizáció megállapításában, rábízza, milyen mértékű avulást állapít meg. A vállalkozó az üzembe helyezéskor a tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével maga határozza meg, hogy a tárgyi eszközöket, az im- materiális javakat, mely években (hány évig) fogja használni, és ebből következően azok beAz elmúlt héten a kőbányai vásárvárosban - egy volt szocialista országban elsőként - rendezték meg az IFABO Nemzetközi Iroda- és Kommunikációs Technikai Szakvásárt. A mintegy 250 rangos külföldi és hazai kiállító között megyénket egyetlen egy cég, a szolnoki Elektro- soft Kft. képviselte, mégpedig nem kis sikerrel. A szolnokiak standján a legnagyobb sztár minden kétséget kizáróan az a hordozható, táskaméretű, ennek ellenére nagy teljesítményű Notebook számítógép volt, amelyhez hasonlót csak néhány kiállító tudott bemutatni. szerzési, illetve előállítási költségét mely évekre kívánja felosztani és a tevékenység költségei között elszámolni. Dönt, hogy az általa választott időszakon belül az értékcsökkenés összegét hogyan határozza meg. Ismerve a hazai leromlott eszközállományt, a nagymértékű kopást, számítani lehet a fokozott leírásra, aminek következményei: költségek terhére elszámolt gyorsított leírások, a cég nyeresége csökken, kevesebb lesz a költségvetésnek befizetett adó. (Az állam pedig megpróbálja a kieső bevételt pótolni...) A törvény rögzíti azokat a számviteli alapelveket, amelyek a megbízható, valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetet tükröző információkhoz nélkülözhetetlenek. A 11 alapelv közül Magyarországon ez ideig nem érvényesült a vállalkozás folytatásának elve, illetve az óvatosság elve. Ez utóbbi azt jelenti, hogy nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha valamely árbevétel, bevétel realizálása bizonytalanná válik, annak ellenére, hogy a teljesítés megtörtént. Eredményt csökkentő tételként figyelembe kell venni valamennyi előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget, még akkor is, ha az a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. (A törvény kötelezően nem írja elő a mérlegkészítés napját, csak a beszámoló cégbíróságon történő letétbe helyezésének határnapját rögzíti a tárgyévet követő év május 31-ében.) Megváltozik a mérleg aktíváEzért aztán érdeklődésben sem volt hiány, mind magyar, mind pedig nyugati cégek is kértek árajánlatot. Ugyancsak állandóan kíváncsi tekintetek kereszttüzében álltak a Samsung pénztárgépek, amelyek kizárólagos hazai forgalmazója az Elektrosoft. Ezeket a gépeket a szolnokiak az úgynevezett fekete dobozzal látták el, ami a pénztárzárás adatait hét évre visszamenőleg képes tárolni. Mint Nagy Gábor, az Elektrosoft Kft. igazgatója elmondta, tavaly megkezdték egy olyan típusú fekete doboz kifejlesztését, amely valamennyi, hazánkban működő elektronikus inak rovata. Az eddigi álló- és forgóeszközök helyett befektetett és forgóeszközök lesznek. Az egy éven túli lekötések (pénz, nem anyagi jellegű javak stb.) befektetett eszköznek fognak számítani. Eddig nem volf mód a kétes követelések leírására, most az új számvitel lehetővé teszi az eredmény terhére való csökkentést és a céltartalékképzést. Ugyanezen változások a gazdálkodók értékpapír-piaci szereplését is érintik. Ha a cég birtokában lévő értékpapír árfolyama tartósan alacsonyabb, mint a névérték, a részvényt ezen az árfolyamon szabad nyilvántartani. Az árfolyamemelkedést viszont csak akkor lehet a mérlegben kimutatni, ha a papírok értékesítése megtörtént. A forrásokat általában a könyv szerinti értékeken kell értékelni. Kivételek: a valutában, devizában a külföldi vevőtől kapott előleg, a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség, és az a rövid lejáratú kötelezettség, ahol a visszafizetendő összeg nagyobb, mint a kapott összeg (pl. váltótartozás.) Hamarosan megjelenik a törvény szövege, megkezdődik a könyvvitellel foglalkozók átképzése, így mindenkinek módja lesz 92-ig az ismerkedésre. Az alapvetően más filozófiát és szemléletet tükröző számvitel nemcsak a magyar gazdálkodóknak jelent változást, de remélhetőleg oldja azt a bizalmatlanságot is, ami a külföldi befektetőket távol tartotta eddig a hazai partnerektől. Varga Mihály országgyűlési képviselő pénztárgépbe utólagosan is beépíthető. A dél-koreai mamutcég, a Samsung üzletet remél ebben, ezért előrehaladott tárgyalások folynak az Elektrosoft fekete dobozával ellátott, Szolnokon összeszerelt pénztárgépeik görögországi exportjáról. Az elektronikus benzinkutaknál már megismert Infradata kézi adatgyűjtő készülék szintén elnyerte a vásárlátogatók tetszését. Olyannyira, hogy még ez évi szállításra 600 darabra kértek komplett ajánlatot. Nem kevesebb sikerrel mutatkozott be az Elektrosoft saját fejlesztésű elektronikus taxiórája, amely egyébként egyharmadával olcsóbb, mint a Nyugatról behozott társai. Az óra kezelése egyszerű, a taxis is bármikor könnyen át tudja állítani a viteldíjat. A sok, újdonságnak számító terméknek köszönhetően az Elektrosoftnál rendkívüli eredménynek könyvelik el a vásáron való részvételt. A kft. hírnevet szerzett magának, amit az is bizonyít, hogy a cég a megyéből elsőként léphetett be a Gyáriparosok Országos Szövetségének tagjai sorába. Emellett az Elektrosoft megállapodott a világkiállítási programiroda számítás- technikai vezetőjével abban, hogy vállalkozási alapon létrehozzák a Budapesthez és Bécs- hez kapcsolódó, alföldi regionális információs központot Szolnokon, amely akár már a jövő évben működésbe léphet. Feltéve persze, ha lesz világkiállítás. A kft. szándéknyilatkozatot írt alá a távközlési világbanki tender nyertesével, a Műszertechni- ka-Ericsson Rt.-vel is. Ennek értelmében, miután megszületik az új postatörvény, öt távközlési góckörzet üzemeltetését fogja vállalni az Elektrosoft. Kinőtte magát a kis cég ................................■---------—......................... M.....*.......... ....................................... S ikerpályán az Elektrosoft l. z.
