Új Néplap, 1991. április (2. évfolyam, 75-99. szám)
1991-04-25 / 95. szám
2 Megyei körkép 1991. ÁPRILIS 25 Az Országgyűlés elfogadta a kárpótlási törvényt (Folytatás az 1. oldalról) A természetes személyek ezen körét a törvény mellékletében felsorolt jogszabályok pontosítják, tájékoztatta az MTI-t Nemes András igazságügyi minisztériumi tanácsos. Feltételként írja elő a törvény a magyar állampolgárságot. Külföldi állampolgárok csak akkor kaphatnak kárpótlást, ha a sérelem elkövetésekor magyar állampolgárok voltak, vagy - mint pl. a bolgárkertészek - életvitelszerűen Magyarországon éltek. Ha az eredeti tulajdonos már nem él, abban az esetben leszármazottai, azok hiányában özvegye a jogosult. A kártérítési igény felső határát 5 millió forintnál húzta meg a Tisztelt Ház. A kár mértékének kiszámítása átalány-érték alapján történik: ingatlan esetében az alapterületnek, vállalkozások esetében az alkalmazottak számának megfelelően. Egy vagyontárgyért azonban csak egyféle kárpótlás jár. Akinek tehát egy üzlethelyisége volt, amiben vállalkozást folytatott, az vagy az egyikért, vagy a másikért kap kárpótlást. A termőföld után fizetendő kártérítés alapja az aranykorona-érték, egy aranykorona 1 000 forintnak felel meg. A kárpótlás összegéről kárpótlási jegyet állítanak ki, ez bemutatóra szóló, az állammal szembeni követelést megtestesítő értékpapír. Felhasználható az állami vagyon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak, részvények és üzletrészek megvásárlására, termőföld vásárlására, valamint állami vagy önkormányzati tulajdonban levő lakások értékesítése során. A jogosultnak lehetősége van azonban arra is, hogy a jegyet életjáradékra válthassa. A kárpótlási jegy a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százalékával kamatozik. Kárpótlási jegy segítségével termőföld-tulajdont szerezhetnek a volt termőföldtulajdonosok ill. azok a szövetkezeti tagok, akik más vagyontárgyuk elvétele miatt jogosultak a jegyre. Vállalniuk kell azonban a mezőgazdasági hasznosítást, és azt, hogy a földet öt évig nem vonják ki a mezőgazdasági művelésből. (Az előírásokat megszegők ellen a törvény szankciókat helyez kilátásba.) A szövetkezeteknek el kell különíteniük - föld nélküli tagjaik számának megfelelően - egy földalapot, melynek felhasználásáról később rendelkeznek. A kárpótlási jegyet a szövetkezet privatizációs célokra felhasználhatja. A kártérítés iránti kérelmeket a jogosult a törvény hatályba lépését követő 90 napon belül nyújthatja be írásban a közeljövőben felállítandó megyei és fővárosi kárrendezési hivatalokhoz. A kérelemhez csatolni kell a jogosultságot igazoló okiratokat, illetve utalni kell az egyéb bizonyítási eszközökre. A kérelem benyújtásakor nem kell illetéket fizetni. A törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Nemes András felhívta a figyelmet arra, hogy az elfogadott törvény több lényeges pontban eltér a tervezettől. A T. Ház megszavazta például azraz indítványt, hogy a termőföldet ezer aranykorona értékig száz százalékban vissza lehessen igényelni. A termőföld esetében tehát- egymillió forint értékig nem érvényesek a degressziós kulcsok. A törvény nem követeli meg a helybenlakást a termőföld-kárpótlás jogosultságának megállapításakor. Nem szerepelt az eredeti előterjesztésben a földalap létrehozása és az sem, hogy a kárpótlási jegyet át lehessen váltani életjáradékra, vagy fel lehessen használni állami, illetve önkormányzati tulajdonban levő lakások értékesítése során. Új elem az is, hogy nem csak a volt tulajdonosok, hanem a szövetkezeti tagok is szerezhetnek ajegyek segítségével földtulajdont. A képviselők a kárpótlási jegyek kamatozását is másként szabályozták, mint a tervezet. (MTI) Karcagi kártérítési kérés Varga Mihály (FIDESZ) képviselő interpellációja A közvélemény a tömegtájékoztatásban időnként megjelenő hírekből értesült arról, hogy hogyan állnak a kivonuló szovjet csapatok és a magyar fél közötti kártérítésre vonatkozó tárgyalások. Elsősorban az hangzik el, hogy az elhagyásra kerülő laktanyákért és épületekért a kivonuló fél mennyit követel. Sokkal kevesebb szó hangzik el azokról az igényekről, amelyeket a magyar fél támaszt. Ezek közé tartozik például az általános kárigény, melyet Karcag város nyújtott be az ezzel a kérdéssel hivatalosan foglalkozó magyar-szovjet vegyesbizottságnak. Hosszú lenne elsorolni mindazokat a tényezőket, amelyek a kárigény végösszegét kialakították. Említhetem az elmúlt évtizedek elmaradt beruházásainak a hiányát, az igazán komoly ipari létesítmények, a repülőtér és a védelmére létrejött karcagi laktanya miatt nem települtek a városba. A város külterületén lévő országos hírű gyógyvízforrásnál, Berekfürdőn például nem épülhetett egy emeletnél magasabb épület. A vagyoni károknak kézzelfogható bizonyítékai is vannak. Csak becsülni lehet azt a nagyságrendet, ami a bombázások miatt épületkárokat tartalmazza. A város felett átrepülő gépek zajától, hangrobbanásaitól és a gyakorlótéren ledobott bombák lökéshullámaitól épületek százai rongálódtak meg, törés-és repedéskárok keletkeztek. A helybeliek nem ritka eseteinek egyike, amikor este a munkából hazamenet lakásuk ablakait betörve találták az éppen aznap felettük repülő egyik gép hangrobbanásaitól. Mellékesen jegyzem meg, hogy ilyenkor a biztosító természetesen nem fizetett, mert ez a kárfajta nem szerepelt a listáján. Jónéhány esetet lehetne a környékbeli tsz-ek dokumentumaiból is felsorolni, amelyek földjei és alkalmanként a földeken dolgozó emberek lettek egy-egy gyakorlat szenvedő alanyai. Nyugodtan elmondhatom, hogy a város és környéke egyfajta hadiállapotban, háborús pszichózisban élt. Jellemző példa, hogy csak 1989-ben sikerült azt elérni, hogy este 10 óra után ne a város felett repüljenek a repülőgépek, és csak közel fél éve változtatták meg a repülési irányt, elkerülve most már a város légterét. Egyáltalán nem lehet csodálkozni azon, hogy a városban az átlagosnál magasabb a depressziós kiskorúaknak a száma. Kérdéseim államtitkár úrhoz a következők: jelenleg hol tart a szovjet-magyar vegyesbizottság munkája, ugyanis olyan hírek terjedtek el, miszerint a végösszeg megállapítása az utolsó stádiumban van. Folyik-e a kártérítési igények reális felmérése? k neUkopter nincs Szolnokon, de a kardoknál se Elterjedt a városban a hír, hogy az Aerocaritas mentőhelikoptere, amelyet eddig a Hetényi kórház udvarán láthattunk, nincs már Szolnokon. A pletyka szerint elvitték, hogy a kurdoknak így nyújtsanak segítséget. Mivel a helikopter valóban nincs a kórház udvarán, utánajártam, hogy igaz-e pletyka. Telefonon hívtam Kozensky Jenőt, az Aerocaritas elnökét. Ót nem találtam, így a helyettesével. Szabó Ferenccel tudtam beszélni.- Igen, hetek óta terjed ez a pletyka, - ismerte el. - Bár nem tudom, hogy honnan ered. Mivel én erre a kérdésre nem tudtamsválaszolni, így folytatta:- A hír nem igaz. Nem vitték el a szolnoki helikoptert a kur- dokhoz, sőt a többi helikopterünket sem.- Akkor ön szerint miért beszédtéma ez?- Mert valóban keresnek bennünket ebben az ügyben, de nem hivatalosan.- A pletykára okot ad, hogy a mentőhelikopter nincs Szolnokon. Hová lett?- Budaörsön van. Egy csehszlovák delegáció járt nálunk, és megmutattuk nekik a gépet.- Ezek szerint nem is fogják kivinni a kurdokhoz?- Ehhez hivatalos megkeresés kell. Ha megtörténik, sajtótájékoztatót tartunk az ügyről.- Elképzelhető tehát, hogy mégis odaadják majd?- Egyelőre szó sincs erről. Ha mégis megtörténne, az nem megy olyan könnyen. Legalább egyhetes előkészületre van szükség. Valamit azonban szeretnék hangsúlyozni. Egyszemélyben senki se dönthet arról, hogy ki- visszük-e a kurdokhoz. Ezt kormányszintű döntés kell hogy megelőzze. Nem beszélve arról, hogy az Aerocaritas alapítványa kuratóriumának jóváhagyása nélkül nem tehetjük meg ezt a lépést.- paulina Dr. Raffay Ernő államtitkár válaszából: Karcag város polgármestere kártérítési igényét arra alapította, hogy a szovjet katonai reptérhez tartozó úgynevezett „bombatér”, tehát ahol ledobták a bombákat ezek a harci gépek, területéből a 02946 helyrajzi számú, 591 ha területű mezőgazdasági hasznosítású föld Karcag város területére esik és ezt, a katonai jellegű felhasználás miatt, mezőgazdasági célokra a város nem tudta felhasználni, ezért az elmúlt 33 év során az elmaradt haszon miatt a várost körülbelül 30 millió forint vagyoni kár érte. Ugyancsak a karcagi polgármester úr szerint, aki egyébként két vagy három héttel ezelőtt volt bent nálam személyesen a minisztériumban is, a repülőtér közelsége miatt a települést jelentős nem vagyoni kár - így például zajártalom, stresszhatás, hangrobbanás, épületkár, légszennyezés, és amiket képviselő úr még itt fölsorolt, mindaz - érte, ami miatt a polgármester úr a kárigényt 1 milliárd forintban jelölte meg. A rendelkezésükre álló adatok alapján megállapították, hogy a katonai repülőtérhez tartozó bombatér na- gyiváni, nádudvari és karcagi illetőségű termelőszövetkezetek tulajdonában, illetve használatában lévő földterületen helyezkedik el. így tehát az esetleges károsult nem Karcag városa, hanem az említett téeszek, amelyek viszont mezőgazdasági kár megtérítésére sem a Honvédelmi Minisztériumba, sem a magyar-szovjet vegyesbizottságnál igényt nem jelentenek be. Emiatt a 30 millió forintos vagyoni kártérítési igény jogalapját - tekintettel arra, hogy azt nem a károsult terjesztette elő - a vegyesbizottság a polgári perrendtartás szabályai szerint már nem is vizsgálhatta meg. A hatályos jogszabályi rendelkezés - nem akarom részletesen a képviselő úrral és a Tisztelt Házzal ismertetni - csak a konkrétan előterjesztetteket - ismétlem: a konkrétumokat - vizsgálhatja meg ez a vegyesbizottság. Az 1 milliárt forintos nem vagyoni kár jogcímét a polgármester úr a zajártalom, stresszhatás, épületrongálás stb. miatti kár keletkezésére hivatkozva terjesztette elő. Nos, a vegyesbizottság, a magyar polgári perrendtartás szabályai szerint folytatja le ilyen esetekben a bizonyítási eljárást. A polgármester úr a kártérítési igényében azonban semmiféle komét bizonyítékot nem jelölt meg, illetőleg bizonyítási eljárást nem indítványozott, így a határozathozatalkor, amikor a vegyesbizottság e határozatát meghozta, sem a kár tényleges bekövetkezése - például épületkárosodás és egyebek -, sem pedig a kár összeg- szerűsége nem volt bizonyított, s az erre vonalkozó indítvány hiányában a bizonyítási eljárás a hatályos jogszabályok szerint nem volt lefolytatható. Collegium Hungáriáim Kóstoló a bécsieknek Jász-Nagykun-Szolnok megye bemutatkozik az osztrák fővárosban Az üdvözlő szavakat követően forró sikerű hangversenyt adott a Szolnoki Szimfonikus Zenekar karmestere, Báli József vezényletével. A koncert műsora kiválóan illett az alkalomhoz, hiszen magyar komponisták: Weiner Leó, Bartók Béla és Kodály (Folytatás az 1. oldalról) Kedden este ünnepi megnyitóval vette kezdetét az a rendezvénysorozat, melynek elsődleges célja, hogy a megyében működő üzemek, vállalatok és kft.- k ajánlhassák termékeiket és szolgáltatásaikat nyugati szomszédainknak. A valóban reprezentatív eseménysorozatnak - melyet a megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társaság rendezett a „házigazdákkal” karöltve - a Collegium Hungaricum adott otthont. A rendezvények tiszteletbeli fővédnöke Dr.Hunkár Dénes, a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete; fővédnöke Dr.Skultéty Sándor köztársasági megbízott. Az eseménysorozat a Megyei Önkormányzati Közgyűlés hathatós támogatását élvezi. A rendezőket mindenekelőtt a kitűnő ötletért, a megye minél több oldalú bemutatására való törekvésükért és annak reprezentatív megvalósításáért illeti elismerés. Ezt a célt szolgálja az az érdeklődők rendelkezésére álló, rendkívül jól szerkesztett fü- zetecske is, amely - természetesen német nyelven - dióhéjban tartalmazza mindazt, amit Jász-Nagykun-Szolnokról tudni illik. Tartalmazza továbbá a kiállító cégek címlistáját, a rendezvények programját és bemutatja az azokon fellépő együtteseket. A kiállítás - mely remélhetően felkelti az osztrák üzletemberek érdeklődését - valóban jól reprezentálja az azon résztvevő cégek tevékenységét és bízvást eléri célját: a mindkét fél számára előnyös üzletkötést. A rendezvények úgyszintén bizakodást keltenek: azáltal, hogy ízelítőt nyújtanak a megye életéről, érdeklődést kelthetnek egy idelátogatás erejéig, eredményesen csábíthatják az üzletembert éppúgy, mint a turistát. Ezt a célt szolgálja a „Mozaikok Jász-Nagykun- Szolnok megyéből” című előadás és a gyümölcsözőnek ígérkező osztrák-magyar polgármesteri találkozó egyaránt. De a Collegium Hungaricumba látogató vendégeknek e néhány nap alatt bemutatkoznak néhányan a megyében élő művészek, művészeti csoportok közül is. Kiállításon mutatják be műveiket Ba- ranyó Sándor, Gecse Árpád, Győrfi Sándor és Nagy István; gálaesten mutatkozik be a Jászsági Népi Együttes, valamint a Jászberényi Palotásy János Vegyeskar. S ha ez a sok minden nem lenne elég ahhoz, hogy a bécsi polgárt megyénkbe csalogassa, idegenforgalmi szakemberek csábítják majd őt gyógyfürdőkről, kirándulási és pihenési lehetőségekről szóló tájékoztatójukkal. A nyitó ünnepség telt házat vonzott; az elegáns közönséget a ház igazgatója, Dr.Balázs Béla köszöntötte; ezt követően megnyitó beszédet mondott Fontányi Gábor, a Magyar Köztársaság követe, meghatalmazott miniszter és Dr.Szarvas Pál, a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság megyei elnöke. Zoltán művei mellett Beethoven, Haydn és Hummel egy-egy darabjával is kedveskedtek a bécsi közönségnek az előadók. A koncert minden egyes műsorszáma szűnni nem akaró tapsot aratott - de a legnagyobb sikert: vastapsot és „Bravo!’’-kiáltásokat íaliSSP mégis azok a művek aratták, melyekben a koncert két ifjú szólistája lépett pódiumra. Beethoven F-dúr románcának szépséges hegedűszólójáért Báli Gábort, Hummel Esz-dúr trombitaversenyének virtuóz interpretálásáért pedig Kelemen Csabát fogadta szívébe a bécsi közönség. A tapsot ráadással illik megköszönni? így azután a Szolnoki Szimfonikus Zenekar és Báli József karmester Erkel Ferenc palotásának mintaszerű előadásával is megörvendeztette még hálás hallgatóságát. A koncertet követően Boros Lajos, a Megyei Önkormányzati Közgyűlés elnöke nyitotta meg a kiállítást; előadásában bemutatta Jász-Nagykun-Szolnok megyét és kölcsönös kapcsolat- felvételt szorgalmazott a két szomszédos ország népei között. Végezetül hangulatos pohárköszöntők hangzottak el: magyar részről Dr.Skultéty Sándor, osztrák részről pedig Dipl.Kaufmann Heinz Reeh, a Szövetségi Kamara képviselője éltette a két nép sok évszázadra visszatekintő barátságát és kívánt jó étvágyat a kiállítók által kínált finom falatokhoz. Szathmáry Judit S'“«» KENDERES
