Új Néplap, 1991. április (2. évfolyam, 75-99. szám)
1991-04-20 / 91. szám
1991. ÁPRILIS 20. Szabadidőben—családi körben 11 A pszichológus válaszol A bátorság: férfiak erénye A társadalom mindig is a férfiaktól várta el a bátorságot, a nőktől ezt sosem követelték igazán. Azt tartottuk, a férfi minél bátrabb, annál férfiasabb, a nő viszont szinte azzal tesz tanúbizonyságot a nőiességéről, ha félénk. Ennek ellenére természetesen igen sok a bátortalan férfi, és szép számmal vannak nők, akik veszélyhelyzetben igen bátran viselkednek. A bátorság az emberi személyiség egyik fontos jellemzője, az erkölcsi tulajdonságok csoportjába tartozik. Az erkölcsi tulajdonságok nem születnek az emberrel, hanem élete során alakulnak ki. Ebben a folyamatban igen nagy szerepe van a nevelésnek és a szűkebb-tágabb környezet példaadásának. A kisfiúk számtalanszor hallják a felnőttektől az intelmet: „a kisfiú nem fél”, „milyen katona leszel, ha felnősz”, és hasonlókat, míg a kislányokat nem szidják meg, ha félénken elhúzódnak vagy sírva fakadnak, sőt megdicsérik a látogatók, hogy „milyen aranyos”. A férfiak értékrendjében ezért fontos helyet foglal el a bátorság, mint érték. Megvalósítani persze nem sikerül egyformán az élet minden területén. Igen gyakori, hogy egy férfi nem fél a verekedéstől és egyéb fizikai veszélytől, és akkor sem érez félelmet, ha arra gondol, mit hoz a holnap; de inába száll a bátorsága, ha például vérvételre kerül sor, vagy a kollégái előtt fel kell köszöntenie a főnöknőt. Mi is lényegében a bátorság? Ha egy ember a tettei következményét mérlegelve tudatosan vállalja a veszélyt, akkor nevezzük bátornak. A vakmerő ember ezzel szemben nem gondolkodik a következményeken, egyszerűen nem törődik a helyzet kimenetelével, vagy a szerencsében bizakodik. A vakmerő személyt általában nem tisztelik az emberek, míg a bátorságot, a helytállást igen nagyra tartják. (Nőknél is.) Egyébként tanúsíthat az ember úgy is bátor viselkedést, hogy közben belül fél. A vakmerőség és a bátor helytállás értékbeli különbségét világítja meg egy régi harctéri anekdota: - Újonc, maga fél? - kérdezi megvetően a tiszt á remegő katonát. - Hadnagy úr - feleli az -, ha maga úgy félne, mint én, lehet, hogy már rég elszaladt volna! A bátorság szorosan összefügg az önbizalommal. Akik bíznak saját erejükben, azok képesek szembenézni a veszélyekkel és feladatokkal. Megfordítva: ha sikerül eleget tenni a bátorság követelményének, akkor a férfi elégedett önmagával, pozitívan alakul az énképe, önértékelése. Bátortalanságai miatt viszont csökkentértékűségi érzése támadhat, még inkább elbizonytalanodik, elvész az önbizalma. Fordítva, az önmagukat leértékelő emberek egyben bátortalanok is. Saját bátorságukat egyébként a nők is pozitívan értékelik, míg gyávaságaik miatt szemrehányást tesznek maguknak, de jóval enyhébb mértékben, mint a férfiak. (Kevés férfi olyan bátor, hogy gyávának merjen látszani.) A bátor viselkedés mindenképpen értékesebb és hasznosabb az egyén és az egész társadalom szempontjából, mint a gyávaság vagy a vakmerőség. Tehát hasznos lenne az egyén önbizalmának növelése, hogy bátrabb lehessen. Rendkívül fontos az az érzés és tudat, hogy „képes vagyok megbirkózni a nehézségekkel”. Ez a tudat részben a feladatok „gyakorlásával” fokozható. Másrészt fontos az is, hogy az ember követendő értéknek tekintse a megbirkózási képességet és a nemes értelemben vett küzdő viselkedést. Dr. Ignácz Piroska Selyemmellény - egy óra alatt Bő selyemingünket elővehetjük, nem kell várni a nyárig. Kifoghatunk az időjáráson, ha vastagabb selyemből divatos mellényt varrunk hozzá. A rajz szerinti leírást követve - közepes testalkatra készült az eredeti - kiszabjuk a három darabot, az oldalakat, és a karöltőt összevarrjuk, a nyakat és az alját „sré”, azaz ferde pántokból szabott szalaggal hajtjuk vissza. A gomboláspántot ripsszel szegjük vissza. Ha nem gomboljuk be végig, a két hosszabb elejét elől csomóra is köthetjük: így is divatos! Szöveg és rajz: Pálfy Judit Barkácstanács Beépített ajtók Megesik, hogy a lakásban, ahol esetleg több szoba van, feleslegessé válik az egymásba nyílást addig biztosító ajtó. De az is előfordulhat, hogy ún. vakajtó található valamelyik falfelületen. Mindkettő nagyon alkalmas a hely kihasználására, a nyílás beépítésére. 1. Ahogy ábránk mutatja, nagyon egyszerűen felemelhető ajtóval (fölül), illetve lecsapható ajtóval (alul) praktikus ágyneműtartót lehet kialakítani, középen egy elválasztó polccal, amin mindenféle apróság elfér. 2. Lécelemes előszobafalat barkácsolhatunk, amelynek alsó részén emyőtartóval kombinált szekrényke áll. Ha ebbe több sor rudat rakunk, lesz hely a cipők tárolásának is. Természetesen a hely kihasználása kinek-kinek a fantáziája és szükséglete alapján sokféleképpen variálható. B. K. Keresztszemes tálcakendő A minta felhasználásával, keresztszemes hímzéssel készíthetünk tálcakendőt, szetteket, de kihímezhetünk vele párnát, sőt a hattyúmotívummal nagyobb asztalterítő szélét is díszíthetjük. Aki viszont horgolásban inkább jeleskedik, ugyanilyen munkákat variálhat recehorgolással, vagy készíthet horgolt függöny őket konyhaablakra, ajtóra. Hímzéshez, de horgoláshoz is jól alkalmazható a gyöngyperié fonal, szép színes megoldásban. Biokertészet Április 20., szombat: virágnap 13 órától 22 óráig. Április 21., vasárnap: virágnap 6 óráig; 7 órától levélnáp. A virágnapok alkalmasak a virágjáért termesztett növények vetésére, ültetésére, kapálására, ápolására. A hagymás és gumós dísznövényeink telepítését megkezdhetjük. A legtöbb hagymát csoportosan telepítsük, így különösen szép színhatásuk lesz. Telepítés előtt a talajt locsoljuk be jól csalántrágyalével. A gumókat fürdessük meg fehér üröm kifőzött levében, vagy rézgá- liccal permetezzük le. Április 22., hétfő: ez a nap nem alkalmas a vetésre, ültetésre. Ez a biokertészek szabadnapja. Április 22-e a Föld napja is! Április 23., kedd: termésnap. Április 24., szerda: termésnap,. Április 25., csütörtök: termés- nap 9 óráig; 10 órától gyökémap. A terméséért termesztett növényeink számára kedvezőek a termésnapok. Szeszélyes áprilisi napjaink elmúltával talán már megkockáztathatjuk kiültetni féltve dédelgetett, melegigénye- sebb paprika-, paradicsom-, karfiol- és karalábépalántáinkat is. Az olajos tartalmú magok is akkor mutatnak több termést és magasabb olajtartalmat, ha vetésük termésnapon történik. Ilyen a napraforgó, tök, szója, mák és egyes fűszernövények magjai. Még nem késő a földieper vagy szamóca telepítése sem. Telepítéséhez használjunk fehér üröm és más gyógynövényekből készült vegyes komposztot, hintsük meg kőporral, de a mésztar- talomra ügyeljünk, mert az eper- félék meszes talajon kipusztulnak. Talajtakaróként fenyőtűlevél és szalmamulcsot használjunk. A fólia-talajtakarásos eljárás árt a talajegészségnek, és így nem is számíthat igazi biomód- szemek. Metélőhagymát, póréhagymát vessünk vagy ültessünk a sorok közé. Védőnövényként jó a fehér üröm és a csalán is. Ezek szintén évelők, és nem árt nekik, ha a letermett eperlevélzet eltávolításakor levágjuk őket, új- bólkihajtanak majd. Április 26., péntek: gyökérnap. Az ültetési idő kezdete. A gyökémapok a gyökeiéért termesztett növények számára kedveznek, mint például a burgonya és répafélék. Az erjesztett csa- lántrágyalé és a zsurló fele-fele arányú, 1:20-hoz hígított levét használjuk a palántáink öntözéséhez. Ez dús gyökérképződést eredményez, megszünteti a klo- rózist, és véd a palántadőlés ellen. A zsurlófőzet leve visszatartja a gombákat a talajban, vagy akár a melegágyakban is. Ezt is hígítsuk 1:20 arányban. Kántor István Peti és a két tanítónéni Kolléganőm fia második általánosba jár. A gyerek szép, okos, és egy kicsit fékezhetetlen. Elsőben nem is volt semmi baj, amíg Kati néni egyedül tanította az iskolaotthonos osztályt. A baj most, másodikban kezdődött, amikor beállt Marika néni is. Marika néni kezdő pedagógus, most került ki a főiskoláról, és bizony meggyűlt a baja Petivel. Peti kritizált, Peti gyakran nem tartotta igazságosnak Marika néni ítéletét, Marika néni pedig egyre kétségbeesettebb lett, mert érezte, hogy a gyerek kicsúszik a keze közül, nem engedelmeskedik neki és büntetést büntetésre halmozott. A szülők gondban voltak: mit tegyenek? Először Petinél próbálkoztak: értsd meg, kisfiam, Marika néni most kezdi ezt a munkát, nem könnyű neki, te pedig a makacsságoddal még nehezíted a helyzetét. Peti kurtán válaszolt: hát, ha kezdő, akkor ne rajtam gyakoroljon! A szép szó nem sokat hatott, legfeljebb ideig-óráig. A szülők ekkor elszánták magukat: beszélnek a tanárnővel. Igen ám, de melyikkel? Az idősebb, tapasztalt Kati nénivel, vagy a fiatal, valóban még kezdő Marikával? Azután úgy döntöttek, megpróbálnak hármasban leülni, és úgy szót váltani. Hosszúra nyúlt a beszélgetés, de egyenes, őszinte volt. A két tanárnő együtt határozta el, hogy megpróbál tenni valamit Peti „megbékítéséért”, hiszen mégiscsak ők a felnőttek, mégiscsak Peti a gyerek. Gyerek, aki egyszer igazságtalannak érzett valamit, és ezért nem fogad el többé semmit attól, akinél ezt az igazságtalanságot érezte. Nem ment a dolog egyik napról a másikra, nem ment simán, zökkenők, visszaesések nélkül. A legtöbbet az idősebb pedagógus érte el, de a fiatalabb is megértette, hogy a gyerek érzékenyebb „szerszám”, mint ahogyan azt a főiskolán elképzelte. És a szülők? A szülők úgy érzik, jól tették, hogy egyenesen, nyíltan kimondva gondjaikat nemcsak a gyerekre próbáltak hatni, hanem őszinte szót váltottak a pedagógusokkal is. ószintén beszéltek abból az alapállásból kiindulva, hogy a jót, a segítő szándékot feltételezték róluk. És nem is csalódtak. Az emberi hangra emberi válasz következett, és Peti ma már ugyanolyan szívesen van az iskolában akkor is, ha Marika néni óráit hallgatja, mintha Kati néni van velük. A szülő és a pedagógus igazán csak együtt, közösen tehet a gyerek érdekében, akkor is, ha valami gond akad. (sárdi) Miben vétkes a konyhasó? Mindmáig úgy vélték, hogy a magas vérnyomás kialakulásához a sok konyhasó fogyasztása vezet. A konyhasót a magas vérnyomás egyik rizikófaktorának tartották. Szakemberek széles körű kutatásokat végeztek, megvizsgáltak tízezer 20 és 59 éves kor közötti nőt és férfit. A vizsgálatokon 32 ország lakói vettek részt. A vizsgált egyéneknél a vizeletben 24 óra alatt kiyálasztott káliumot és nátriumot mértek. Megvizsgálták az összefüggéseket az illető kora, neme, túlsúlya, alkoholfogyasztása és a vérnyomás-emelkedése között. Kiderült, hogy a nátrium, amely a konyhasó egyik eleme, csak igen csekély hatással van a vérnyomás befolyásolására. Tehát nem számít rizikófaktornak a konyhasófogyasztás a magas vérnyomás vagy a szívkoszorúér-megbetegedések kialakulásában. K.E. Az oldalpárt összeállította: Rónai Erzsébet
