Új Néplap, 1991. április (2. évfolyam, 75-99. szám)
1991-04-20 / 91. szám
1991. ÁPRILIS 20. Környezetvédelem Megyénk környezetéért A Tisza Klub tavaly ősszel alakult Szolnok városban. Célja, hogy a Tisza-táj környezetét megóvja, természeti és kulturális értékeit ápolja, ezen értékek eredeti jellegét visszaállítsa. Mindezeket úgy akarja megvalósítani, hogy társadalmi ellenőrzést gyakorol a Tisza-tájat érintő intézkedések és tervek felett; segíti a természetvédelem alá helyezendő területek nagyságának növelését; az iskolák részére természetvédelmi előadásokat szervez; támogatja a Tisza-tájat népszerűsítő művészeti és kulturális művek és alkotások létrejöttét. Mivel a Tisza épségének megóvása nemcsak hazánk feladata, külföldi szakértőkkel és környezetvédőkkel is kapcsolatot tart fent. A Tisza-völgyben érdekelt országokba tanulmányutakat szervez. Ebben az évben a Megyei Művelődést és Ifjúság Központban lesznek a rendezvények és a kiállításoi A Biokultúra Egyesület, az MMIK Kömyezetvédelnr Oktatóközpontja és a Tisza Klub szeretettel várja a érdeklődőket. Ma kerül sor a „Széchenyi-lakótelep emberibb kői nyezetéért” című pályázat díjkiosztó ünnepségért Az első emeleten kiállítás nyílik a környezetvédelem ről, a természetvédelemről. Itt kerül sor kömyezetvé delemmel foglalkozó kft.-ék bemutatkozására is. 1 Föld napjára újságot is készítünk a diákoknak. É természetesen mindenki megtekintheti a pályázatr beérkezett műveket, maketteket, terveket. Igaz, ámde rém(es) hírek Duplán rossz hír az ózonrétegről A Földünket védő ózonréteg kétszer olyan gyorsan vékonyodik, mint amire a tudósok korábban számítottak. A károsodás már egész Európát (is) érinti. Az ózonréteg elvékonyodását az emberi tevékenység következtében a légkörbe kerülő gázok okozzák, elsősorban a halogénezett szénhidrogének. A helyzetet súlyosbítja, hogy ezek a vegyü- létek sokáig megmaradnak a légkörben, így hosszú ideig még akkor sem javulna a helyzet, ha valóban beszüntetnék a gyártásukat. A tankautó-lefejtés légszennyezése Az Áfor-töltőállomáson az éj szakai órákban az üzemanyag szállító autókból történő benzii leengedésekor olyan mennyisé gű benzingőz száll ki a környék re, hogy a nyitott lakásablakokoi keresztül a lakásokba beáraml« benzingőzre az alvó ember feléb red. Mi a Miliőkontakt? Az 1988-ban létrehozott alapítványt Magyarországon is így nevezik: Miliőkontakt. Jelentését úgy fordíthatnánk: kömyezetkapcsolati alapítvány. Célja ugyanis foglalkozni mindazzal, ami az emberi környezettel kapcsolatban áll: a föld, a víz, a légkör - s természetesen maga az ember. A Miliőkontakt Lengyelországban született, majd 1989-ben Magyarországon is megalakult a hazai csoportja. A ma már hat országra (Lengyelország, Magyarország, Németország, Cseh-Szlovákia, Szovjetunió, valamint egy kelet-nyugati külön ágazat) kiterjedő szervezetet elsősorban a hollandiai környezetvédelmi minisztérium támogatja úgy anyagilag, mint egyéb formában. Tagjai között elsősorban olyan tudósokkal, kutatókkal találkozunk, akiknek szakterülete a környezetvédelem. A Miliőkontakt főbb szakágazatai közül elsőként az LMO-t említhetjük, mint a környezetvédelemre nevelés legfőbb-bázisát. Elsősorban energiavédelemmel és takarékossági technikák kidolgozásával foglalkozik. Következő ágazat a VMD, amely a környezetszennyezés ellen lép fel radikálisan, nyomást gyakorolva a kormányok energia-, levegővédelmi politikájára, valamint radikálisan felhívja a figyelmet az élelmezés minőségi problémáira. A FOEI (a Föld Barátainak Nemzetközi Szervezete) a világ 30 országában fejti ki tevékenységét előadások, konferenciák szervezésével a Föld légkörének védelme érdekében. Végül a WISE (Világ Információs Szolgálat), az energiahordozók megmentéséért működő nemzetközi szervezet, rendszeresen tájékoztatja a világ országait az energiahordozók aktuális helyzetről. A Miliőkontaktot a Föld napja alkalmából mutattuk be megyénkben. Tettük pedig ezt azért, hogy környezetvédelemben nem jeleskedő szűkebb hazánkban, megyénkben felhívjuk a különböző szervezetek, üzemek, esetleg pártok figyelmét: a Miliőkontaktnak bárki tagja lehet. Bármely szervezet kérheti felvételét - magyar nyelven is! - a következő címen: Milieukontakt Oost-Europa P. O. Box 181 85 NL-1001 ZB Amsterdam. Történeti kitekintés A Világ Természetvédelmi Alap 1961-ben alakult Svájc, Nagy-Britannia és az USA természetvédőinek kezdeményezésére. Napjainkig 26 ország csatlakozott a szervezethez. Ebben az évben hazánkban is irodát nyitott ez a méltán világhírű, pandamackó emblémájáról közismert alapítvány. Olyan neves tanácsadói vannak, mint Sir Edmund Hilliary, a Mount Everest meghódítója és Thor Heyerdahl, a Ra-expedíciói kapcsán méltán híressé vált utazó. A WWF mintegy 3 és fél millió támogatót tudhat magáénak, programjai az egész világot behálózzák. A ritka és veszélyeztetett állatok - mint a panda - védelmén kívül azok természetes környezetét is óvják. Nagy súlyt fektetnek a természetvédelmi nevelésre, a veszélyben lévő természeti környezet kutatására. Föld napját először Amerikában tartottak hivatalosan 21 évvel ezelőtt. Denis Hayes kezdeményezésére 1970-ben mintegy 25 millió amerikai fogadta hitvallásává a meghirdetett téziseket. Nem túlzás, hogy ez akkor történelmi jelentőségű eseménynek számított, s hatására az USA-ban kemény törvényeket hoztak a levegő és a vizek védelmére. Ekkoriban sokan tértek át olyan új életvitelre, amely érzékenyebben reagál az ökológiai konfliktusokra. S bár e felfogás vallói manapság is számottevő tömeget alkotnak, a bioszféra pusztulása egyre gyorsuló folyamat. A Föld napja minden esztendő egyetlen napjának 24 órájában figyelmeztet arra, hogy fogytán az idő. Gaia, ez a láthatatlanul működő önszabályozó rendszer veszélyben van. Gaiát működéseiben akár érzékeny élőlénynek is tekinthetjük, bolygónk lelkiismeretének, kedélyállapotának, mélyből feltörő sóhajának. Tulajdonképpen Ő maga az égitest, amin élünk, s amiből tényleg csak egyetlen egy van: a Föld! 1990- ben a Föld napja már majd minden országban valóságos ünnep volt. Indonéziában teknősök tojásait kelttették ki; a Mount Everestre szokatlan expedíció indult, hogy összegyűjtse a hegymászó elődök által elszórt szemetet; New York belvárosában lezárták a 42. és az 59. utca által határolt területet, és rendhagyó ökológiai vásárt rendeztek. Hazánkban is számtalan felvonulás, helyi akció zajlott. 1991- ben ezt a napot a gyermekeknek is hirdetik, idén egy kicsit értük is lesz mindez. így ebben az évben még inkább igaznak kell lennie Kuan Tzu kínai költő sorainak, aki már Kr. e. 500-ban a világ lelkére kötötte: „Ha egy évvel előre gondolkozol, vess magot./ Ha tíz évvel előre gondolkozol, ültess fát./ Ha száz évvel előre gondolkozol, tanítsd az embereket. ’ ’ Igaz, az embereket, az emberekért... Ezek. szerint nincs remény? Van. Maga az ember. ..Kopasz hegyeken folyókat nyitok és a rónák közepén forrásokat /a pusztát vizek tavává teszem/ és at aszú földet vizeknek forrásivá /A pusztában cédrust, akácot nevelek . . . hogy lássák, megtudP ják. észükbe vegyék és megértsék mindnyájan " a Földet csak mi tehetjük lakóhellyé, olyanná, ami lyehnek mindannyian látni szeretnénk. Természet-ellenes jelenségek Egyre városiasodó világunkban - akár tetszik, akár nem, ki kell mondani - az ember mind távolabb kerül a természettől. Régen egy falusi gyerek ismerte az erdő, mező életét, tudta a növények, állatok nevét, tisztában volt természetükkel. Ma ez már csak kivételnek számít. A mindenáron gyors eredményekre törekvő gondolkodásmóddal, a szépség háttérbe szorításával odajutottunk, hogy már egzotikusán cseng, ha ilyen szavakat hallunk: lepke, kanalasgém, mocsári teknős, erdei poszáta. Mi az, ami ezzel szemben ismerős a fülnek? Savas eső, benzingőz, zajártalom, halpusztulás. Igen, ezt jól ismerjük, mégse teszünk ellene semmit. Hányszor kerül - csak Szolnoknál - pusztító szennyező anyag a Tiszába, Zagyvába! Döglött halaktól bűzlő vizekről lapunkban is számtalan fotó adta hírül az ember romboló munkáját. Csernobil katasztrófája napjainkig fenyeget bennünket, az Öbölben égő olaj ki tudja meddig terjeszti bioszférát romboló fekete fellegeit, ám ezt távolinak érezzük, talán nem is hiszünk benne (mint a struccok!). Pedig megyénkből is van elrettentő példa bőven! A saját szemünknek csak hiszünk, nem? Az egzotikusnak ható eset megtörtént: tavasszal tömegével szedik le a szálanként ezer (íj forintot érő kökörcsint, az ötszáz forintot érő héricset, tavaszi kankalint, nyáron pedig a rétek virágait, hogy azután elhervadt csokraik valahol az árokban kössenek ki. A tiszta vizű (?) Zagyva sok helyen tele van autógumival, vegyszeres zsákok foszladozó darabkáival. Az autós kirándulók pedig nem egyszer a vízbe hajtva mossák le az olajos szennyeződést. Lehetne még sorolni a különböző nagy és kicsi környezetszennyeződésről szóló eseteket, de talán felesleges, mindannyian tudjuk, látjuk - tennünk is kell ellene! Az oldalt szerkesztette Kátai Szilvia, közreműködött: a Tisza Klub, Técsi Zoltán, Korányi Éva Számos jel utal arra, hogy az emberiség száma és cselekedetei komoly károkat okoznak biológiai és fizikai környezetünknek. Az ezen elgondolkodó emberek rájöttek, hogy az önpusztítás spirálja magába zár bennünket. Minél több ember él a Földön, annál több élelemre van szükségünk, annál több helyet foglalunk el, annál több erőforrást cs fogyasztási cikket kívánunk magunknak, és így annál több fejlesztés történik, hogy munkát adjon e megnövekedett népességnek. Ezt a helyzetet nem rosszindulat vagy szándékos felelőtlenség okozta. Furcsa, de a lehető legjobb szándék eredménye. Ahogy valaki találóan megjegyezte: „A pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve.” E problémák talán eléggé nyilvánvalóak, de a megoldások messze nem egyértelműek. Egy dolog azonban biztos: sohasem tudunk a gonosz spirálból kitömi, ha vezetőink és politikusaink gondolatban kitartanak azon meggyőződésük mellett, hogy a még gazdaságosabb fejlesztés és növekedés megold mindent, és minden jóvá- tehető néhány technológiai előírással. Hiszem, megvannak az eszközeink, hogy rendbe hozzuk a dolgokat, de nem fogják addig alkalmazni őket, amíg gyökeres változás nem következik be a véleményalkotók hozzáállásában. Könnyű ezt kimondani, de ki fogja elindítani azt a folyamatot, amelynek során a jólétért és a kedvezőbb anyagi életkörülményekért folytatott nemzetközi verseny leáll? Ki fog először szembenézni az önmegtartóztatás szükségességével a világra hozott gyermekek számának ismeretében? Hogyan fogják a gazdagabb országok meggyőzn magukat, hogy jelentősen csők kentsék mindenféle természet erőforrás iránti magas igényüket' Hogyan fogják a kevésbé virágzt országok megtagadni maguktól : vadviláguk, erdeik és halállomá nyuk természetes forrásainak kiak názásában rejlő lehetőséget, miko: oly sok honfitársuk megélhetési függ tőlük? És hogyan lehet a sze génységen és nélkülözésen enyhí teni? Ki lesz először önzetlen a: eljövendő nemzedékek kedvéért? A Világ Természetvédelm Alap (WWF) már régen felismerte hogy nem töltheti be szerepét, hí az emberek nem értik meg és nen támogatják azt, amit tenni próbál A Föld csodálatos és tiszteletet pa rancsoló hely, tele olyan mérhetet len szépséggel, amely néhány em bért csodálatos műalkotások létre hozására serkent, és másokat meg ajándékoz az Istenben való hittel Pusztán ezen okok miatt biztos hogy a mi egyetlen bolygónk megérdemli gondoskodásunkat, odaadásunkat és figyelmünket. Fülöp, Edinburgh Hercege a Világ Természetvédelmi Alap elnöke (A WWF News-ban megjelent írása alapján) Az önpusztítás spirálja... A Pöld napja arra figyelmeztet, hogy az emberi környezet veszélyben van. Ha azt akarjuk, hogy ez ne így legyen, tennünk kell érte valamit. Ki-ki a maga eszközeivel. Lapunk például az alábbi írások közreadásával szeretné felhívni a figyelmet a pusztuló, haldokló bioszféra védelmére, hiszen - ahogy a kutatók mondják - „az utolsó éra elindult”. Még megállítható a romlás, ma még talán nem késő.
