Új Néplap, 1991. április (2. évfolyam, 75-99. szám)
1991-04-17 / 88. szám
1991. ÁPRILIS 17. Megyei körkép Önarckép néhány kérdéssel A pincéből is felülnézetben Pénz, money, das Geld Nincsen rózsa tövis nélkül- Kérem szépen. Fehér Bélának hívnak, 44 éve vagyok önálló műszerész kisiparos. Bár ezt nem illik mondani, szakmailag elég magas képesítésű vagyok. Irodagépekre specializáltam magam, két-három váijnegyében én javítottam ezeket. Árban a legolcsóbb voltam, annyi munkám volt, amennyit akartam. A gá- zöngyújtótöltést és -javítást átadtam a nejemnek. Amit a törvény előírt, azt betartottam. Kijött egyszer egy személy a pénzügyi osztálytól, azt mondja, jaj de szép a pénztárkönyvük, maga régi kisiparos, biztos tudatában van, hogy vannak kiskapuk is .. . Ránéztem, mondom: a nagykapun járok, vegye tudomásul . . . Jó jövedelmem volt, becsületesen megéltem. Öt éve nyugdíjas vagyok, de még dolgozgatok. Ami írógépet hoznak, azt megcsinálom, engem nem érdekel az anyagi kérdés, engem az emberi érték és munka érdekel.- A Mária utcai pincéből idén feljött a felszínre. Mondhatni, éppen egy rendszerváltás idején ,jött fel". A kettőnek van köze egymáshoz?- Egyáltalán semmi köze. 1962-ben, amikor a régi üzletemet lebontották, a tanács ezt a pincét utalta ki nekem. A házigazdával a legjobb barátságban voltunk, de meghalt, az örökösök a házat eladták. Ekkor ugrottam be ebbe a garázsba, így jöttem fel a föld színére.- Hogyan látta az életet a pincéből?- Megbecsült ember voltam, nekem nem voltak zűrjeim. Harminc évig KlOSZ-vezető voltam, gyűlésekre jártam, emberek között forogtam, én ezért a pince ellenére felülről láttam a dolgokat. Akkor jobb volt a gazdasági helyzet, és az én anyagi helyzetem is biztosabb volt. Ha nem lenne a nyugdíjam, ha csavarhúzóval kellene megkeresni a mindennapit, nagyon meg kellene gondolni. A mai gazdasági helyzetben úgy néz ki, hogy egymillió forint bevételből 120-130 ezer marad meg. Nálam már ilyen tételek nincsenek. Ez a fiamnál van, aki 15 éve esztergályos kisiparos, ő aktív dolgozó, a napi 14 órát ledolgozza, így tudja a mindennapit szűkén biztosítani. Negyven évvel ezelőtt politikai elnyomás volt, ma pedig gazdasági van. A politikai elnyomás ellen tudtam védekezni, úgy, hogy befogtam a szám. Most a gazdasági elnyomás ellen nem tudok védekezni. Olyan feltételek vannak szabva, amelyeket becsületes úton nem lehet teljesíteni.- Most a , földszintről” hogy néznek ki az emberek? Talán a pult mögül lehet látni valami különbséget a tegnapi és a mai kliens között.. .- Lehet, kérem szépen. Évekkel ezelőtt soha senki nem kérdezte meg tőlem, hogy az a munkadarab mennyibe fog kerülni. Ma pedig előre megkérdi, mondom, tíz forintba. És ha az illetőnek, mondjuk, két gyújtó van a zsebében, akkor az egyiket csináltatja csak meg, mert az a tíz forint is hiányzik. Az emberek türelmetlenek, a lelki- vagy idegállapotuk elég rossz az utóbbi időben, elég gyorsan fölkapják a vizet. És minél kevesebb a pénzük, annál gyorsabban távoznak a boltból, nem állnak úgy szóba, mint ezelőtt, hogy óra hosszúkat el lehetett beszélgetni. A rendszerváltásban maga az elmélet jó volna, csak túl sokat húzzák az időt, és nem mernek lépni. Saját bevételemen is érzem, körülbelül csak fele annyi, mint volt tavaly vagy tavalyelőtt. Ha a fiamnak nem nyújtanék valamit, akkor ő a napi 14 óra munkájával nem tudná a két gyerekét emberhez méltóan eltartani. A nagyobbik unokám 15 éves, élsportolónak számíthat, mert válogatott evezős, és a sportklubja nem tudja az evezőlapátot megvenni, ezt nekem kell megvenni. Jön az unokám: tata, ha azt akarod, hogy sportoljak, vegyél csónakot. Harmincezer forint egy kajak. Hát nem tudtam megvenni neki..., így abbahagyta a sportot.- Önnél mindig van gáz. Az országban van-e?- Kérem szépen, van. Kevés olyan vezető van a városban vagy az országban, aki igent vagy nemet tud mondani. Filozofálnak, mellébeszélnek, s ez nagy baj, mert az emberek nem bíznak. A bizalom hiánya és az általános bizonytalanság az emberek lelkületét nagyon megváltoztatja. Vagy ha az ember bemegy a boltba, és nem tud vásárolni, hát nagyon rossz lelkiállapotba kerül... Most is, negyven évvel ezelőtt is azzal a gondolattal dolgoztam, hogy csak a tisztességes megélhetést biztosítsam a családomnak. Ma bejön hozzám egy fiatal, hogy adjak neki munkát, különben csak azért váltottam ipart, mondja, hogy első évben veszek egy kocsit, a másodikban egy lakást, aztán kész, többet nem akarok dolgozni. Az ifjúság így akar elindulni, és ez nagyon rossz szemlélet, ez így nem mehet. Vagy pedig nem becsületes úton megy ... Lejegyezte: M. H. L. Fotó: Tarpai = napló A fiam, aki már csaknem ötesztendős, tegnap megunta, hogy ő mindig csak az események szenvedő alanya legyen. Nagyon utál például nyiratkozni, a csattogó ollótól is szinte úgy fél, mintha az egy orvosi műszer lenne, amely a tarkója mögött ki tudja, milyen műveletre készül a következő pillanatban. A helyzet az aggasztó: az, hogy mindig ő ül a fodrász székében, és nem a fodrásznéni. O az, aki a kiszolgáltatott, mondjuk így, hiszen ő ilyenkor nyilván így érzi, az áldozat. Áldozatnak pedig köztudottan nem jó lenni, nem valami hálás szerepe ez az emberiség története névvel illetett melodrámának (?), tragikomédiának (?)... Tegnap tehát megunta a fiam ezt az egyáltalán nem kedvére való szereposztást, s úgy döntött, kipróbálja, milyen az, ha az embert nem nyírják, hanem az ember nyír. Keresett tehát egy megbízható ollót, aztán áldozat után nézett. Nem tudom, sokáig kereste-e, avagy rögtön az eszébe villant a megfelelő megoldás, mindenesetre elővett egy ecsetet, és- megállapítva, hogy jó nagy haja van - megnyírta. Nem voltam az eset tanúja, nem tudom, biztatgatta-e a torzonborz ecsetet, hogy nem kell félni, nyilván azokkal a szavakkal, amelyekkel őt biztatgatják, bátorítják abban a szerencsétlen szituációban, amikor ő az ecset. Azt sem tudom, hogy az ecset sírt-e nyiratkozás közben, mert bár megkérdeztem a sráctól, de csak egy sejtelmes mosoly volt rá a válasz. O azonban láthatóan jól érezte magát mint fodrász, azaz mint nem áldozat, s hatalmától meg- ittasodva arra ragadtatta magát, hogy kopaszra nyírja az ecsetet. Kipróbált valamit, amit eddig soha, s ez az élmény láthatóan örömmel töltötte el: ő eddig mindig csak ecset volt, s most először olló. Most megízlelte, micsoda különbség van az olló-lét és az ecset-lét között. Talán töprengett is a dolgon, talán választott is a két létforma között. S most, az ecset lekopaszítását követően talán a nyíratkozástól sem fog annyira félni. Körmendi Lajos Úgy tűnik, lassan-lassan beindul az E-hitel-konstrukció. Mint ismeretes, ez a hitel az állami vagyon magánkézbe adásának elősegítését, valamint az állam- adósság csökkentését célozza meg. Ez azt is jelenti, hogy az eladás során felmerülő költségek fedezetére nem adható kölcsön. A hitelt csak olyan személyek kérhetik, akiknek már van vállalkozói igazolványuk, vagy vállalják, hogy a megvásárolt vagyontárgyat gazdasági társaságban működtetik. A kép teljességéhez tartozik, hogy az E-hitel állami föld megvásárlásához is nyújtható. Mindez már önmagában is jelzi, hogy a felvevők köre már a kiinduláshoz korlátozott. Az egzisztenciateremtés szemmel láthatóan nem ennek a hitelnek a feladata. Új „egzisztenciák” nemigen rúghatnak labdába ennél a konstrukciónál sem, viszont akinek eddig is volt vagyona, pénze, annak ezután még több lesz. Ez utóbbi következik a konstrukcióból is. Az igaz, hogy 5 millió forintig a saját forrás és a részletfizetési kedvezmény a hitelösszeg 2 százaléka, e fölött azonban 10 millió forintig már 15 százalék, ami már minimum hétszázötvenezer forint készpénzt jelent, 10 és 50 millió forint között 25 százalék a sajátforrás-kötelezettség, ami a legkisebb tétel mellett 2,5 millió forint előzetes előteremtését igényli. Ötven milliónál 12,5 milliót kell igazolni, de ez már kétségkívül nem a kezdő vállalkozók kategóriája. A munkavállalók széles rétegéről, tehát azokról, akik létrehozták ezt a hatalmas vagyont, itt sem esik, eshet egy szó sem. A fedezet, a saját forrás mellett a megszerzett vagyonrészt működtetni is kell. Ehhez újabb pénzösszeg, adott esetben hitel kell, természetesen ezt már jóval kedvezőtlenebb feltételek között lehet megszerezni. Ehhez a hitelhez is kell újabb vagyoni fedezet, valamint pontos üzleti terv. A bankoktól nem várható irracionális tevékenység, sok lesz az elutasított kérelmezés. Arra is számítani kell, hogy minél kisebb a bank, annál szigorúbbak lesznek a feltételek. Sajátos, de már nem a hitelfelvevőket érintő probléma az, hogy a saját forrás lehet - ha a törvényt a jelenlegi formájában fogadják el - a kárpótlási jegy is. VA bank a megszerzett kárpótlási jeggyel fizet az ÁVÜ- nek, csökkentendő az állami adósságot. Ezzel azonban ez nem csökken, csak a vagyon egy része kerül magánkézbe, ha a folyamat egészét nézzük. Az adósság akkkor csökkenne, ha az állami vagyon eladása révén tényleges pénzek áramolnának be az ÁVÜ-höz. Másik gond, hogy az ÁVÜ-nek tartalékot kell képeznie éppen az említett garanciális problémák miatt. Erre viszont a kárpótlási jegy nem alkalmas. Ezt természetesen a bankok pontosan tudják. Ebből az is következik, hogy a „teljes” garanciát saját hatáskörbe próbálják megteremteni. Ez sem könnyíti meg a hitelfelvevők dolgát. Füle István Nem egzisztenciateremtő $ 3$s Szigorú feltételek •rfv -icbe xp Kárpótlási jeggyel is? A farmergazdálkodás jegyében Gazdanapok T örökszentmiklóson Döntő Kisújszálláson Kis biológusok országos versenye A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei TIT tavaly rendezett először tanulmányi versenyt biológiából az általános iskola 7-8. osztályos tanulói számára. A Herman Ottóról elnevezett megyei verseny az idén országossá bővült, támogatójává vált többek között a Művelődési és Közoktatási Minisztérium s a Magyar Természettudományi Társulat is. A februári iskolai házi versenyek után április 20-án tartják meg a megyei döntőket. Szűkebb hazánkban igen nagy népszerűségnek örvend a diákok körében a biológiaverseny, amit bizonyít, hogy hetven általános iskola legjobb „kis biológusa” méri össze tudását a továbbjutásért szombaton a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Szolnoki Tagozatán. A megyei döntő feladatlapjainak kérdéseit a Magyar Természettudományi Társulat munkatársai állították össze. S minden megyéből az az egy diák jut be az országos döntőbe, aki a legmagasabb pontszámot érte el, illetve a fővárost a hat legjobban szereplő tanuló képviseli majd. Az országos döntőnek a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium lesz a házigazdája június 7-9-ig. A kisdiákok elméleti és gyakorlati feladatokat oldanak meg a háromnapos seregszemlén. Pihenésképpen megcsodálhatják a gimnázium híres biológia szertárát, s más szórakoztató programmal is kedveskednek nekik a verseny rendezői és a házigazdák. Annak ellenére, hogy életképes mezőgazdasági családi vállalkozásokról, tőkeerős farmer- gazdaságokról a hiányzó, lényegesjogszabályok miatt jóformán még nem beszélhetünk, az agrárszférát kiszolgáló vállalatok és intézmények egyaránt készülnek hazánk legsikeresebb ágazatának gyökeres átalakítására. Ebben a hosszú s várhatóan ellentmondásoktól sem mentes időszakban a pénzintézeteken túl, minden bizonnyal rendkívül fontos szerepet kapnak majd a mezőgazdasági szakmunkás- képzők, szakközépiskolák, főiskolák és egyetemek. A törökszentmiklósi Székács Elemér Mezőgazdasági Szakközépiskola is részt kíván vállalni a jelen és a jövő farmereinek képzésében, ezért április 23-28-a között megrendezi a sokrétű szakmai programokat ígérő Székács-gazdanap okát. Mezőgazdasági gépek, eszközök, alapanyagok és nem utolsósorban állatok kiállítása mellett a farmergazdálkodás témakörét teljesen kimerítő előadásokra is sor kerül, ahol a gazdák kérdéseire többek között a Földművelésügyi Minisztérium és a pénzügyi tárca tisztségviselői adnak majd választ. A gazdák széles körű tájékoztatását, ismereteinek bővítését célzó hatnapos rendezvényt dr. Neszmélyi Károly, az FM helyettes államtitkára nyitja meg. Építőanyagok ' alaptól a tetőig! KELET-TÜZÉP Vállalat ajánlata: ÁPRILIS 3C-IC EnGEDmEfinVEL b KRPHRTÖ fi KfilinCBRRCIKfll 0VRR TERIT1EKE . EB 60/19-ES ÖDÉmBfcléSTESI BEFIZETHETŐ TÜZÉP-TElEPEHlKEnl ES RZ ÁFÉSZ ÉPÍTŐfinVfiö TELEPEKÉIT. Grafika: Terenyel Attila I
