Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-23 / 69. szám

1991. MÁRCIUS 23. Megyei körkép A JÉG HATAN IS MEGEL Történet a vegyésztechnikusból lett fafaragó népművészről A vállalkozások korát éljük, ám ezt hangoztatni fölösleges, mindenki tudja. De nem minden­ki tud vállalkozni. Úgy vállal­kozni, mint a tiszaderzsi Nagy Kálmánná Péntek Gizella pedig igencsak kevesen tudnak. Azt is állíthatjuk, nők között alig akad párja. Először is, mint művészetekre fogékony apa lánya beiratkozott a Zeneművészeti Szakközépis­kolába Debrecenbe. Akkoriban még virágkorát élte a kórusmoz­galom, így a debreceni érettségi után Szolnokra került, a Kodály Kórusba. Vígan énekelt pár esz­tendeig, míg egyszer csak új sze­lek kezdtek fújni - s a kor szavára érzékeny hősünk búcsút intett a szakmának, elment szerencsét próbálni a fővárosba. Egy vegy­ipari üzemben talált munkát. Kí­váncsi volt, jobban a mélyére akart nézni a dolgoknak, mitől is terem a kénsav? Beiratkozott egy vegyipari iskolába, s négy év múlva^ már vegyésztechnikus volt. Énekelve lúgot vegyített vajon? Hogy függ össze a zene­művészet a kémiával? Sehogy is, meg nagyon is. Legalábbis Pén­tek Gizella életében nagyon jól, mert akkor arról volt szó, a vegy­iparé a jövő, Giziké meg belevá­gott. De! Nemcsak a kor szavára, hanem a szívére is hallgatott; fő­várost, vegyipart feledve férjhez ment Berettyóújfaluba. Itt élete legfőbb vállalkozását kezdte el: édesanya lett. Ez a „főfoglalko­zás” szinte addig tartott, míg fia fel nem cseperedett. A fiúcska növekedett, több pénzre is szük­ség lett volna, újabb vállalkozás következett. A legjobb érzékkel mindig az, ami úgymond „benne Lesz még újabb szakma? Képünkön Gizella látható a fafaragó műhelyében (Fotó: KÉ) _______ _____ volt a levegőben”. Ekkoriban nagy divatját élte a síremlék-ké­szíttetés - lehetőleg még az em­berek javakorában. így lehetett versenyezni még életünkben, ki nyugszik majd szebb sírboltban. Férjével, gyermekével ekkor már Tiszafüreden élt - itt levizs­gázott sírkövességből is, majd bedolgozott a sírköveseknek. El­sősorban betűt vésett. Jó művé­szi érzékkel, férfiakat megszé­gyenítő ügyességgel. De jött egy újabb divat, a butik! A Nagy csa­lád is üzletet nyitott Tiszafüre­den. S ha most végignézünk a nemrég még irigyelt butiksoro­kon, mit látunk? Panaszkodnak. Nem megy a bolt, nincs pénze az embereknek. Illetve nem min­denkinek van pénze. A tiszafüre­di üzletet be kellett zárni - vevő alig akadt. Viszont új üz­letág van felfutóban: vannak, akik meggazda­godtak, s megtehetik, hogy egyedi gyártású fa­ragott bútort vesznek, ezért hősünk édesapja műhelyében a népi fafa­ragás csínját-bínját ta­nulja egy ideje - s máris a szakma kiváló művelő-Hát kérem, így jutunk a csillagokig. Tessék mondani, a kormányban nincs egy üres hely vé­letlenül? Jól jönne egy ilyen ügyes kezű, min­denhez értő, vállalkozó szellemű üzletasszony. Ajég hátán is megél, hát­ha sikerülne neki „oda­fenn” is. K. Sz. Terjeszkedik a szolnoki biofarm A lótücsök is lehet üzlet Bizony, nagyon kevés olyan farmer létezik szűkebb hazánk­ban, aki olyan sokrétű gazdálko­dást folytat, mint az alcsiszigeti Nagy János. A nagy volumenű gilisztahumusz-termeléssel hí­ressé vált gazda portáján szinte egymásnak adják a kilincset az ország más régióiban dolgozó kertészek, agrármérnökök, egye­­temi tanárok, hogy tanul­mányozzák a biogazdálkodás gyakorlati megvalósításának le­hetőségeit. A Szolnok határában található biofarmon ugyanis a gi­liszta- és csigatenyésztéstől a hu­musz és fahamu előállításáig szinte mindennel foglalkoznak. Kapható itt zeolitalapú állatpú­der és cicaalom, tőzeg és talajja­vító anyag, saját fejlesztésű, el­més vakondokfogó szerkezet, csőrkoptató a madaraknak, sőt gyógyfogpor is.- Mindent ki akarok próbálni, ami belefér abba a szóba, hogy biofarm - fogalmazta meg gaz­dálkodói célját Nagy János. - Foglalkozom egy rendkívül ké­nyes állat, a csiga tenyésztésével, felvásárlásával és értékesítésé­vel, mert vannak, akik vasárnapi ebédre csigapörköltet szeretné­nek enni. A gilisztát műanyag poharakba csomagolva szállítom a horgászboltokba és még ebben a hónapban elkezdem a teljesen zárt technológiájú lótetűtenyész­­tést.- Mit lehet ezzel a kertek ré­mének is nevezhető rovarral kez­deni?- A gilisztához hasonlóan mű­anyag dobozokba csomagolom és eladom horgászboltoknak, hi­szen eszményi csaliról van szó. Ha a biocsirke és a biotojás érté­kesítése nagy mennyiségben megoldható lesz, akkor ezzel is megpróbálkozom.- Milyen tervei vannak a bio­farm bővítésével kapcsolatban?- Nemrég béreltem két hektárt a Héki Állami Gazdaságtól. Ezen a területen újabb giliszta­prizmákat és egy kisebb bioker­tet fogok kialakítani. Már fúrat­­tam kutat, bevizsgáltattam a vi­zét, s megfelel az elvárásaimnak.- Hogyan képzelhető el bio­kert ott, ahol tavaly esetleg még vegyszerezett a nagyüzem?- Legalább 3-4 évnek kell el­telnie, hogy a talajban végleg le­­bomoljanak és kimosódjanak a vegyszermaradékok. Ugyanez érvényes a növényekre is.- Tulajdonképpen egy minta­gazdaság létrehozása a célja?- Igen. A természetes bioló­giai körforgást szeretném meg­valósítani a kertben. Ezért az idén tervezek egy háztartási hul­ladékhasznosítót, ami egyköb­­méteres komposztálókaloda lesz. Ebbe kerül bele a papír- és szervesanyag-hulladék, vala­mint a konyhai maradék, majd pedig ráöntöm a gilisztát. Ezzel az a szándékom, hogy bebizo­nyítom, a giliszta képes a háztar­tási hulladékból értékes humusz­anyagokat előállítani. Meggyő­ződésem, hogy minden kertben ott lenne a helye a gilisztának.- Nem is olyan régen a giliszta családokat tett tönkre, hisz min­denki azt hitte, ez egy aranybá­nya.- A gilisztát, ezt a hasznos ál­latot országos szélhámosságra használták fel. Valóban iga*, hogy nagyon sokan tönkremen­tek, mert nem tudták eladni a megtermelt humuszt. Ma vi­szont már csak azok foglalkoz­nak ezzel, akiknek bizo­nyíthatóan megéri. L. Z. Az igazságot is lehet szolgáltatni Interjú dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyésszel Tegnap délelőtt Szolnokon dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész találkozott a megye ügyészeivel. Az érdeklődésre mi sem jellemzőbb, mint az a tény, hogy 25 kérdést tettek fel a ven­dégnek a beszélgetés résztvevői. A legfőbb ügyész személye a törvényesség legfőbb őreként a szigorúság és a kellő hivatali unalmasság szimbólumaként is élhetne a köztudatban. Nos, ha így van, ezt a megítélést illik fel­adni: egy színes előadót, és egy kitűnően képzett jogászt ismer­hettek meg a fórum résztvevői. A kérdések kellően belterjesek voltak, ami érthető, hiszen a szakma jelenét és jövőjét firtat­ták a feltevőik. Azért ebből a párbeszédből is kiderült, hogy az ügyészi szervezet társadalmi megbecsülésére nem panasz­kodhatnak különösebben. Más kérdés, hogy ami a Corpus Juris­­ban még benne foglaltatott - ne­vezetesen a lakhatási költség biztosítása az ügyészek és bírók részére -, ma közel sem ennyire egyértelmű. Vannak lakásgon­dok, de még ebben is kedvezőbb a helyzetük, mint más szakma­beliekének. A beszélgetés után interjút kértünk a legfőbb ügyésztől.- Az idősebb korosztály tuda­tában az él, hogy a rendőrség­­ügyészség-bíróság ,,szenthá­romságábólaz ügyészségé a legnagyobb hatalom. Talán ezért is volt, hogy a régi idők (?) tárgyalásain csak az ügyész en­gedte meg magának azt, hogy durván rákiabáljon a vádlottra.- Lehet, hogy a kiabálós ügyé­szek miatt volt ez, de az is igaz, hogy ennek történelmi okai is vannak. A francia ügyészséget a kritikusai szerint azért hozták létre, hogy biztosítsa a kormány felügyeletét a független bíróság fölött. A mai felfogás szerint az ügyészség a bírósággal szemben nem rendelkezik különleges jo­gosítvánnyal, mindössze a pol­gári peres ügyekben képviselheti markánsabban az ügyfél érdekét. Való igaz, hajdanában a magyar ügyészi törvény is megfogal­mazta a törvényességi felügyelet jogát. A rendőrséggel kapcsolat­ban ma is más a helyzet: jóllehet az ügyészség nem fölöttes vagy irányító hatósága a rendőrség­nek, ám ahhoz joga van, hogy büntetőeljárást rendeljen el, és beindíthatja a rendőrséget, hogy a nyomozást folytassa le. Egy friss helyzetkép a Karcag határában lévő bombatérről. Az alábbiak Hangyási Attila (Karcag, Dózsa György u. 35.) szavai. „Március 16-án jár­tam kint a bombatéren. Egy háromnyelvű tábla a természetvédelmi területet jelzi, de beljebb egy másik már szigorúan tiltja a belépést. Eljutottam az ecsehalmi megfigyelőálláshoz is, fölmásztam, ta­láltam egy zsák szotyolát, a falon egy világtérké­pet, valami képeslapból való plakátot, betört ablak­üvegeket. Az egész vidék nagyon kietlen, elhagya­tott volt, mintha hónapok óta nem jártak volna ott emberek. A környéken lakók szerint az utóbbi egy­két hónapban már nagyon ritkán bombáznak, kato­nák sem tartózkodnak ott, esetleg az irányítóto­ronyban, az viszont Ecsezugtól még két-három kilométerre van. De az őrtornyokban már nincse­nek katonák. A bombatér célterületén három-négy méter mély, hat méter átmérőjű bombatölcséreket találtam, továbbá repeszdarabokat, az út mellett heverő úgynevezett döglött bombákat, amelyek ál­lítólag, a kinti emberek szerint, veszélytelenek. Találhatók az út mellett elhagyott benzintartályok, harckocsialkatrészek, tengelyek, kidöntött távíró­póznák, természetesen az értékes vezetékek nélkül. A Németéri főcsatorna gátja alaposan össze van vágva, mély, árokszerű nyomokat hagytak nagy gépek. A tanyavilág lakói szerint ezeket azok a járművek vágták, amelyek elhordták a fémhulladé­kokat, előfordult, hogy egy fél harckocsit vittek, amihez daru vagy erőgép kellett a járműre rakásá­hoz. Minden, ami még néhány hete is látható volt az út szélén, az fokozatosan eltünedezett. Hogy hova, azt nem tudják. A környéken lakók legna­gyobb gondja az Ecsezug elmocsarasodása. Ko­moly összetűzéseik vannak a termé­szetvédelmiekkel, akik hol ezért, hol azért büntetik meg őket. A szovjeteket vajon megbüntették-e? A bombatér közelében lakók attól tartanak, hogy az oroszok kivonulása után nem állítják helyre a terü­letet, nem vonják ismét mezőgazdasági művelés alá, hanem továbbra is katonai gyakorlótérnek, bombatémek használják majd, ha nem a szovjetek, akkor a magyarok. Attól is félnek, hogy az eddigi idegen katonák helyett majd az új barátok, a néme­tek, angolok meg a többi nyugati országbeliek járnak ide gyakorlatozni. Pedig ők, akik itt itthon lennének, ezután földet szeretnének művelni és állatokat tenyészteni az Ecsezugban.” Körmendi Lajos Ugyanígy bizonyos nyomozati cselekmények elvégzésére uta­síthatja a rendőrséget, sőt akár át is veheti az ügyészség a nyomo­zást a rendőrségtől, de erre ritkán adódik példa. A leggyakoribb te­endője e témában az, hogy a nyo­mozati hatóság elleni panaszo­kat elbírálja.- Érdekelne, miként vélekedik Ön dr. Kulcsár Kálmán, volt igazságügyi miniszter munkás­ságáról, hiszen Önök az előző igazságügyi tárca örökségét vi­szik tovább.- Dr. Kulcsár Kálmán pro­fesszor úr a szakma ékessége. Az ő igazságügyi miniszteri tényke­dése azért volt jelentős, mert a korábbi jogalkotásunk elsősor­ban a szovjet példához igazo­dott, és ha szabadna Kulcsár pro­fesszor úr számtalan érdeme kö­zül egyet kiemelni, akkor ez az, hogy felhívta a figyelmünket ar­ra, miszerint Magyarország Eu­rópában van, és jogelvekért nemcsak a Varsói Szerződés or­szágaihoz lehet zarándokolni. Számunkra egyébként az oszt­rák, a német, a francia és az olasz forrás jöhet példaként figyelem­be, de úgy, hogy mindegyik sza­bályozásnak az előnyös oldalát kell kiemelnünk, és - immár tör­ténelmi tapasztalatunk birtoká­ban - elkerülni a hibákat.- Azt azért elmondhatjuk, hogy dr. Kulcsár Kálmán ha­gyott tennivalót is az utódainak.- Igen. Amit neki nem sikerült megvalósítani, az az igazság­szolgáltatási szervezetnek a re­formja. A bíróság reformjára nézve még alakultak ki részlete­sebb elképzelések, amit viszont nem sikerült megvalósítani, ám az ügyészi szervezet megújítása és a polgári eljárási jognak a megreformálása idő híján már elmaradt. Az ügyészséggel kap­csolatban mára kialakult egy re­formkoncepció, lényege, hogy a nyugat-európai országokhoz igazodóan az ügyészség legyen a kormánynak alárendelt szerve­zete, de úgy, hogy megfelelő ga­ranciákat is biztosítsanak ahhoz, hogy az ügyészséget ne használ­hassák fel pártpolitikai célokra. Legyenek meg a pártatlan és el­fogulatlan eljárásnak a szerveze­ti biztosítékai.- Kis hazánkban aggasztóan megnövekedett a bűnözés. Sokan ezt a demokrácia számlájára ír­ják. Milyen ok-okozati összefüg­gésben van a nagyobb polgári szabadság és a közbiztonság?- Az erősen ellenőrzött társa­dalmakban a közönséges bűnö­zés általában alacsony. Statiszti­kai adatokkal lehet bizonyítani, hogy az NDK-nak a nemzetközi összehasonlításban is kiugróan kedvező kriminalitási számai voltak - még úgy is, hogy ezek kozmetikázott statisztikai ada­tok -, bár nagyságrendet nem változtat egy szerény szépészeti munka a lényegen. Azt hiszem, Magyarországon a társadalom átalakulása egy morális válság­gal jár együtt. Fellazultak a ha­gyományos kontrollmechaniz­­musok, és az újak még nem ala­kultak ki. Ehhez jön a fokozott elszegényedés, ugyanakkor bi­zonyos rétegek meggazdagodá­sa, s már adva is van a bűnözés melegágya. Segíti e káros ten­dencia felfutását az intézmények - így a rendőrség - válsága, ami az alacsony bűnfelderítési arányban mutatkozik meg, s ez már magában is bűnre vezető té­nyező.- Mit várhatunk tehát a jövő­ben?- Azt, hogy az intézmények rendje megszilárdul, megerősö­dik önbecsülésük, s megnövek­szik a bűnüldözés hatékonysága. De fokozni kell a társadalom vé­dekezését is - erre a nyugati or­szágokban követendő példák vannak.- Ha nő a bűnüldözés haté­konysága, és az igazságszolgál­tatásra háruló teher ezáltal, hol fog elsőként szorítani a cipő: az ügyészségnél avagy a bíróság­nál?- A bíróság van nehezebb helyzetben, az ügyészség alap­vetően hátrálék nélkül teszi a dolgát. De ha megduplázódna a munka, akkor az ügyészi szerve­zet is megoldhatatlan feladat elé kerülne. Ebben az esetben ná­lunk is szükség lenne a szervezet megerősítésére. Ezután hosszan beszélt a leg­főbb ügyész terveiről, elképzelé­seiről, s ezek közül a legszimpa­tikusabb az volt, amit az igazság­nak a szó legnemesebb értelmé­ben vett szolgáltatásáról mon­dott. Arra fog törekedni, hogy megszüntesse az ügyészek félel­metes hírét. Kulturált, civilizált, tényfeltáró munkában kell a tár­gyalásokon közreműködni, s nem mumusként riogatni az egyébként is megszorult bűnel­követőt.- A rendőröktől hallottam azt a felvetést, hogy az ügyészségek alacsonyabb fokain gyakran mellőzik a vádemelést - még ha megfelelő nyomozati anyag áll is rendelkezésre - azért, hogy ja­vuljon a statisztika. Mi erről az Ön véleménye?- Korábban az ügyészi szer­vek munkájának megítélésében mágikus jelentőséget tulajdoní­tottak a statisztikáknak, így a vádemelési és egyéb mutatók­nak. Én a jó lelkiismerettel és a törvények tiszteletben tartásával mérem az ügyészi tevékenysé­get. A statisztikáknak semmi je­lentőségük nincs, hozok is egy példát: ha azt mondom, a megvá­doltak közül a bíróság szinte ki­vétel nélkül mindenkit elítél, ez értékelhető úgy is, hogy az ügyé­szek milyen kiválóan emeltek vádat, de ez a magas vádemelés azt is tanúsíthatja, hogy a bírósá­gi tárgyaláson a nyomozáshoz képest új dolog nem történt, és a bíróság tulajdonképpen a vádira­tot első fokú ítélet első fogal­mazványának fogadta el. De ez már az egész igazságszolgáltatás reformjához vezetne - többek között felvetné azt a kérdést is, miért van az ítélkezésben a nyo­mozati szaknak a nagyobb szere­pe. Egyszóval ez a statisztikai szemlélet aligha élhet meg nap­jainkban.- Az ügyészi szervezet megre­formálása valamikor majd par­lamenti döntést kíván. Jelenleg hol tart a törvényalkotás folya­matában ez a téma?- A legfőbb ügyész, az igaz­ságügyminiszter a kormány elé visznek egy előterjesztést: ez koncepciót tartalmaz arra nézve, hogyan kellene a szervezet re­formját megvalósítani. Ha a kor­mány ezt a koncepciót elfogadja, és felkéri az igazság­ügyminisztert és a legfőbb ügyészt, hogy ennek alapján ké­szítse el a törvénynek a terveze­tét, akkor kerül majd ez a parla­ment elé.- Időben mikor?- Legjobb esetben ennek az esztendőnek a végén. Az ügyészség jelenlegi helyzetét az alkotmány határozza meg, így érthető módon konzultálni kell majd a pártokkal is, s a végső szót kétharmados többségi sza­vazattal mondja ki az ország­­gyűlés.- Köszönöm a beszélgetést. Palágyi Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents