Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-20 / 66. szám

1991. MÁRCIUS 20. Megyei körkép 3 Jászberényi városvédők Ápolják az elődök szellemi, tárgyi hagyatékát Midőn egy életképes ötletre rátelepedett korábban a hatalom, azzal ki is oltotta a lendületet. Az igazán eredeti gondolatot hivata­los formájú bizottság zárta kalo­dába, az önkéntes közösség pe­dig máris járomnak érezte, amit még azelőtt örömmel cipelt vol­na. így azután minden jó szándé­kuk ellenére a városvédők is csak saját törekvéseik körül to­porogtak, sok helyen pedig még csak fel sem vetődött a városvé­delem gondolata. Jászberényben 1987-ben ala­kult meg a Városvédő és Szépítő Egyesület hasonló előzmények után. Már kezdetben szép ered­ményeket értek el. Látványos akciókat szerveztek, és türelmes aprómunkát végeztek. Legjelen­tősebb vállalkozásuk talán a mű­emlék temetőkert létrehozása volt a Fehértói temetőben, de részt vettek a városszépítő építő­táborok szervezésében, és sokat tettek a városi hagyományok fel­elevenítéséért. Tavaly, farsang idején részle­tekre ügyelő alapossággal ismét megrendezték a fél évszázada el­feledett jász bált. Megemléke­zést tartottak a város szülötte, Déryné halálának évfordulóján a színésznő szülőháza helyén állí­tott emléktáblánál. Az évenként megismétlődő ünnepség alkal­mából emlékplakettet alapítot­tak előadó (színjátszás, tánc, ze­ne, ének) művészeti tevékenység elismerésére. Ápolják a város neves személyiségeinek sírjait, emlékét, szellemi hagyatékát. Az évenként ismétlődő esemé­nyek közé tartozik a Zagyva-tú­ra, melyen az egyesület tagjai a Zagyva természetvédelmi sza­kaszán tettek gyalogtúrát a ke­rekudvari kastélyhoz. A múlt évben elkészült abból a 20 díszes pádból 6 db, mellyel a város főterét kívánják díszíte­ni. A vasvázat és az egész formás bútordarabot a parádi kocsimú­zeumban található (talán a Káro­lyi-kastélyok sétányait díszítő) padokról mintázták. (Az öntő­minta 125 ezer forint volt.) A művészeti bizottság egyet­értésével a közeljövőben helye­zik el ezeket a promenádban. Gondozásba veszik Pintér Mi­hálynak, a város első polgármes­terének (és jótékony adományo­zójának) mauzóleumát, vala­mint a Szent Imre-temető 2. vi­lágháborús magyar katonáinak jeltelen sírjait. Tervek között szerepel a kiszolgált közterületi műtárgyak (utcabútorok) meg­óvása, így elsőként a Dózsa György úti artézi kút felépítmé­nyének helyreállítása. Ä jász bált már a múlt évihez hasonló sikerrel és pompával megren­dezték, de folytatják a hagyomá­nyos megemlékezéseket, emlék­ünnepségeket is. Az egyesület teszi a dolgát - saját örömére, a város javára. Se­gítség is akad, de a fontosabb az, hogy munkájukat nem gátolják.-Ip-A szolnoki Széchenyi-lakótelepen Hatévfolyamos gimnázium indul Képünkön a gimnázium aulájában március 14-én felavatott Széchenyi-szobor, amelyet Györfi Sándor szobrászművész ajándéko­zott az iskolának A Közoktatási Miniszté­rium engedélyezte az új tanterv bevezetését, mely­nek lényege: okosan össze­hangolni az általános isko­la 7-8. osztályos anyagát a mai gimnáziumi tananyag­gal. Ez a „szinkronizálás” kiküszöböli a felesleges is­métlődéseket, egyúttal a tanulók terhelését 25 szá­zalékkal csökkenti az eddi­gi, már-már elviselhetetle­nül zsúfolt követelmé­nyekkel szemben. A gya- 1 korlatban ez azt jelenti, az j eddig általános napi hét­nyolc órával szemben napi öt, legfeljebb hat órája lesz a tanulóknak a Széchenyi Gimnáziumban. így ma­rad idejük a másnapi tanu­lás mellett a kötetlen, ma­guk választotta elfoglalt­ságokra - és a szabadabb ifjúkorra. Az új szerkezetű gimnázium második tanévének végén (ami megfelel a mai általános iskola utolsó évének) lehetőséget kap­nak a diákok más iskolákba tör­ténő átjelentkezésre is. Újszerű a tantervben, hogy az érettségi tárgyakat hat évig tanít­ják - a sikeresebb érettségi és to­vábbtanulás érdekében, míg az összes többi tantárgy fakultatív lesz. A tervezet a nyelvoktatásra is nagy gondot fordít. A hatosztá­lyos gimnázium első évében egy nyugati nyelvet választhatnak a tanulók, melynek intenzív tanu­lásával a negyedik év végén nyelvvizsgát tesznek. A második idegen nyelv oktatása a második év végén kezdődik - szintén ma­gas óraszámban, amely lehetővé teszi, hogy ebből is olyan szintre jussanak az iskola tanulói, amellyel ,,C” típusú állami nyelvvizsgát tehetnek. Ebbe az új formátumú gimná­ziumba már ebben az évben je­lentkezhetnek mindazok a tanu­lók, akik az 1990-91 -es tanévben befejezik az általános iskola ha­todik osztályát. Március 26-án, kedden dél­után 5 órakor az iskola igazgató­ja bővebb felvilágosítást tart az érdeklődő szülők részére a Szé­chenyi Gimnázium ebédlőjében. K. SZ. napló Kedves Uram, bevallom, amikor néhány nap­ja felhívott telefonon, erősen morfondíroztam magamban, letegyem a kagylót, ne tegyem le, s mi tagadás, nagyon hajlottam a radikálisabb első megoldás felé, aztán mégsem tettem le, hátha sikerülne megértenem Önt. Nem sikerült. Visszaidézem a beszélgetést, persze csak vázla­tosan. Én bemutatkoztam, Ön viszont bemutat­kozás helyett óvatosan kérdezgetett, az vagyok­­e, akit keres, írok-e az Új Néplapba, és így tovább, s amikor minden kérdésére megnyugta­tó választ kapott, akkor belevágott. Egy furcsa, kettéharapott mondattal kezdte: „Csak így, név­telenül”. Mit mondjak? Egy ilyen hangütés után az ember azt várja, valami elképesztően kockázatos vallomást fog hallani, hogy miről, azt még kitalálni sem tudtam volna, ugyanis manapság már mindenről beszélnek, nyíltan, a sajtóban is, nemhogy ilyen hangtompítós tele­fonos gyónásokban. Ez az anonim hang a táv­beszélőben sokat sejtetett, valami nagy leleple­zést, botrányt, de az egészben volt valami fenye­gető is, őszintén szólva, amíg nem tudtam, mit akar, éltem a gyanúperrel, talán meg akar fenye­getni, olyat írtam, ami nagyon felbőszítette, vagy mit tudom én, mindenesetre a hangjában volt valami fenyegető árnyalat is. Aztán kibök­te: az Új Néplap mostanában rossz nyomdai minőségben jelenik meg (csak a nyomdait em­lítette!), helyenként olvashatatlan, hassak oda, hogy a pénzükért ne ezt a ...rt (a három pontot a szerkesztő tette ide) kapják az olvasók. Nos, kedves uram, odahatottam. Ennyit tehettem, amit most megtettem: leír­tam. A szerkesztők és a kiadó vezetői bizonyára örülnek majd, hogy felhívta a figyelmet egy jogos olvasói kívánságra. Egy dolgot azonban nem értek. Miért nem adhatta a nevét ehhez az „eget rengetően kockázatos” bejelentéshez? Elismerheti, elég nehéz lenne ezt éppen mosta­nában megérteni, amikor emberek tucatjai ne­vüket adják például a karcagi bombatéren tör­téntek leírásához, és vallomásukat a nyilvános­ság előtt is vállalják, mert azt gondolják, ezzel talán segítenek a városukon, egy kicsit-^setleg az országon is. Mérje össze a kettőt: egyik olda­lon az elmaszatolódott nyomdafesték, másik ol­dalon a kivonuló, de még itt lévő szovjet hadse­reg. Ennek az országnak még a megmaradásá­hoz is kevés a nyuszik bátorsága. Hát ennyit erről, Uram. Biztos vagyok benne, hogy ez utóbbi mondatok kihívják az Ön haragját, ennek ellenére - mint telefonbeszélgetésünk elején is - közlöm a nevem: Körmendi Lajos Pénz, money, das Geld Időzített bomba a falu alatt Megyénk köztudomásúan me­zőgazdasági jellegű. Különösen igaz ez a megállapítás, ha a fal­vakra gondolunk, de igazából ez nem vigasztaló a városokra néz­ve sem, beleértve a legiparoso­­dottabb Szolnokot is. A túlmére­tezett mezőgazdasági termelés leépülése, a fentiek miatt, az or­szág más vidékeihez képest erő­teljesebb átalakulást igényel, an­­nak minden nehézségével együtt. A falvak gazdasági helyzeté­nek átalakulása miatt felszaba­dult munkaerő, legalábbis a tör­ténelem tanúsága szerint, kétféle módon jelenik meg. Egyrészt megmarad a falvakban, növelve Amint azt Benedek Fülöp, a Megyei Mezőgazdasági Terme­lők Érdekvédelmi Szövetségé­nek vezetője elmondta, a megye mezőgazdaságában foglalkozta­tottak száma rohamosan csök­ken. 1980-ban még meghaladta a 35.000-et, 1989-ben 28.956- an, addig tavaly már csak 25.489-en dolgoztak ezen a terü­leten. A visszaesés az egyik év­ről a másikra több mint 10 szá­zalékos. Önmagában ezzel a fo­lyamattal egyet is lehetne érteni, ha ez az ipari, szolgáltatási tevé­kenység fellendülésével járna, de mint tudjuk, itt nem erről van szó. A téeszekből először az al­kalmazottak szorulnak ki. A be­dolgozói csoportok aránya is a felére-harmadára esett vissza a A foglalkoztatási helyzet rom­lása a gazdaságok eredményei­ből is levezethető. A múlt évi adatok tanúsága szerint a terme­lési tevékenységet kedvezőtle­nül befolyásoló külső objektív és szubjektív környezeti hatások a szövetkezeteknél jelentős ered­ményromlást okoztak. Az ered­a feszültséget az egyébként is depressziós területeken. Más­részt bezúdul a városokba mun­kát, megélhetést keresve. Ismer­ve a városi foglalkoztatás, inf­rastruktúra és lakáshelyzetet, ott sem a nehézségek csökkenését fogja eredményezni. A jelenlegi helyzet sajátossága sem igazán segíti a tisztánlátást. A téeszek­ből kiszoruló emberek száma, néhány kivételtől eltekintve, las­san, fokozatosan növekszik. S amíg nem éri el a kritikus pontot, nehezen látható, ha viszont eléri, robbanásszerűen jelentkezik. Nem tiszta példaként, ilyen volt a tószegi eset is. De lássuk a szá­mokat. korábbi időszakhoz képest. Fel­számolják a veszteséges tevé­kenységeket. Fokozatosan szo­rulnak ki az emberek tehát a tée­szekből. Igazából a tagok sem lehetnek biztonságban. Az új foglalkoztatási törvény szerint ők munkanélküli-járadékra nem jogosultak. Ahhoz, hogy ilyet kaphassa­nak, meg kell szűnnie a tagsági viszonynak. Még nem is igen lát­ható, ez milyen következmény­nyel jár. Mindenesetre ma a me­gye minden hatodik munkanél­külije a mezőgazdaságból került ki. Sokan mentek korengedmé­nyes nyugdíjba is az elmúlt év­ben, ami ráadásul tovább terheli a téeszek pénztárcáját. ményesen gazdálkodó szövetke­zetek száma és nyeresége az el­múlt évhez viszonyítva csök­kent. A nyereség 1,2 milliárdról 0,8 milliárd forintra. A veszteség 18 millióról 424 millióra nőtt. Az elmúlt évben a megyében 59 mezőgazdasági és 1 halászati termelőszövetkezet gazdálko­dott, közülük 19 lett veszteséges. Rajtuk kívül 13 gazdaság ered­ménye, tevékenysége és méreté­hez viszonyítva rendkívül ala­csony. A megye mezőgazdasá­gában az infláció ellenére csök­kent a nettó árbevétel, a költsé­gek pedig nőttek. Az adatokból az is megállapítható, hogy a me­zőgazdasági befektetések haté­konysága igen kedvezőtlen. A gazdaságok 70 százalékánál a 100 forint eszközértékre jutó nyereség nem éri el az 5 forintot, illetve nulla alatt van. Ezzel szemben a banki befektetések­nél a 100 forintra jutó nyereség 30-45 forint között változik. A költségszintek mellett fejlesz­tésre, termelésbővítésre gondol­ni sem lehet. A kötelezettségek rendezésének fedezethiánya az év végén elérte az 1,1 milliárd forintot. Illúziók és a tények Feltehetjük a kérdést: hol le­het a kiút? Nehéz rá válaszolni. A piac nem igényli az állati ter­mékeket. A munkaigényes zöld­ség-gyümölcsnek sem lesz több­let piaca. A búza vetésterületét, a piaci körülményekhez igazít­va, 10-12 százalékkal csökken­tették. A pénzügyi gondokkal együtt tehát erre az évre nem jósolhatjuk a mezőgazdasági foglalkoztatás stabilitását. S még egy észrevétel. A piaci helyzet nemcsak a téeszeket sújtja, hanem a kistermelőket is. Mindenkit, aki a mezőgazdaság­ból szeretne megélni. A kárpót­lásként földhöz jutóknak ezzel számolni kell, miként az új kis­vállalkozóknak is. Ez utóbbiak­nál a csődök már emberi tragé­diához is vezettek. Figyelmezte­tés ez mindenkinek, akik az illú­ziókat a tények elé helyezik. Füle István Először az alkalmazottak Harmaduk veszteséges A nővér a zárdából jött Nem ilyennek képzeltem egy apácát. Filmélményeim alapján: magasnak, szikárnak, szűkszavú szigorúnak. Aki velem szemben ül, az kicsi, mosolygós és beszé­des. Bodnár Valéria szerzetesnővér 1947-ben tanítóképzőbejárt, ami­kor belépett az angolkisasszo­nyokhoz. Egy évig tanított, aztán közbejött az államosítás.- Fölmondtuk a szolgálatot azért, mert mi az egyház ellen nem tanítunk. Egerből Budapestre ke­rültem, ott zárdában töltöttem há­rom évet. Egy villában éltünk, amelyhez gazdaság is tartozott. Ott dolgoztunk, hogy fönntartsuk ma­gunkat. Amikor a zárdát bezárták, nekem is el kellett helyezkednem valahol. Irodában voltam admi­nisztrátor ...- Nem is tanított aztán soha?- Nem, de nem is kérdezték, hogy akarok-e.- Amikor belépett a rendbe, an­nak mi volt az oka?- A tanítóképzőben az osztály­főnöknőm példája buzdított erre a lépésre. Én is az Istennek akartam szolgálni.- Ez mit jelent?- Azt, hogy Jézus jegyesei va­gyunk . . ., odaadok az imádság­ban. Segítünk az embereken, de nem várunk érte hálát, sőt a hálát­lanokon is segítünk, mert ezt Iste­nért tesszük.- Hogyan került Jászberénybe?- Huszonhat évvel ezelőtt az egészségi állapotom megromlása miatt egy jászberényi szere­tetotthonba kerültem. Akkor let­tem kántor. De lelkifurdalásom volt, hogy engem itt ellátnak, bent vagyok az otthonban, pedig tud­nék segíteni az embereken. így hát kijöttem az otthonból - 1976-ban.- Mit csinált, hová ment, hol la­kott?- Mindig egy-egy idős nénit gondoztam, és nála laktam. Ami­kor szabadidőm volt, jártam a ci­gánycsaládokat. Aztán ismét haza kellett költöznöm Egerbe, mert a nővérem és édesanyám beteg lett. Édesanyám halála után, 1990-ben visszajöttem Jászberénybe.- Megint egy idős nénihez?- Igen, most is annál lakom, akit ápolok.- És miből él?- Kapok nyugdíjat. Még mások­nak is tudok segíteni; levest, tejes­kávét vinni a cigánycsaládoknak.- Miért éppen a cigánygyereke­ket választotta?- Én is sokgyerekes családban nőttem fel. Egyszer meglátogat­tam egy cigánycsaládot, és ahogy beléptem a házba, megláttam a fa­lon a Mária-képet. Azt mondtam, ha O itt van, nekem is itt a helyem. Most hittant tanítok az eltérő tan­tervű iskolában, ahol sok a cigány­­gyerek. A hittankönyveket a csa­ládsegítő központ vásárolta meg. Szabadidőmben kirándulni me­gyünk a gyerekekkel, van úgy, hogy fürdőbe viszem őket. Jó vol­na, ha lenne egy kis kertes házam, mert most nincs helyem, ahová el­­vihetném a gyerekeket, hogy meg­etessem, megfürdessem őket...- Soha nem hiányzott a férj, a család, a saját gyerek?- Amikor Istenhez imádkozunk, Ő betölti az egész lényünket. Mi is gyengék vagyunk, de Isten nevel bennünket. Hálás nekünk, ha szol­gálatot teszünk, és előre kárpótol mindenért. Paulina Éva Alapítvány a képviselők tiszteletdijábi'ji Kunhegyes. A város önkor­mányzati testületé legutóbbi ülésén elfogadta az 1991. év költségvetését, melyből kitű­nik, hogy a bevételek előző évihez viszonyított jelentős számszerű növekedése ellené­re sem tud ellátásiszínvonal­­növekedést biztosítani. Ugyanígy, a szükségletekhez mérten, rendkívül kevés anya­gi fedezet jut a felújításokra és fejlesztésekre. A képviselő­­testület tagjai éves tiszteletdí­jaikat felajánlották alapítvány létrehozására, melynek céljá­ról később szülétik döntés. Tehetségkutatás — a közönség is szavazhat Szolnok. A nóta, operett és táncdal kategóriában meghir­detett bemutatkozásra Jász- Nagykun-Szolnok megyéből nem kevesebb, mint hatvanné­gyen jelentkeztek. A táncdal­­énekesek március 24-én, va­sárnap délelőtt 10 órakor lép­nek közönség elé a Szakszer­vezetek Ságvári Endre Műve­lődési Központjában (Szapáry u. 23.). A rendezvény szpon­zora a Roland Intermusica. Különdíjakat ajánlott fel az Állami Biztosító, a Kereske­delmi és Hitelbank, továbbá a Papírgyár Leányvállalat. A közönség a belépője­gyekkel szavazhat arra az éne­kesre, akinek produkciója a legjobban tetszett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents