Új Néplap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-09 / 34. szám

10 Néplap 1991. FEBRUAR 9. Szabadidőben családi körben JJ A * i * • /»• * 1 •• i ** • sátán ifjú kővetői Elborzadva, megrettenve tor­pannak meg a felnőttek, és elhűl­ve (olykor némi csodálattal) áll­nak a gyermekekkorunk leg­újabb rémsége, a fiatalok sátáni tettei előtt. Azok a fiatalok - bár ez nem mindig tudatos bennük - éppen ezt akarják. Agresszív indulatok: pusztí­tásvágy, bosszúállás, a felülkere- kedés, mások legyőzésének szándéka már a gyermekekben is megvan. A kudarcaik, a hántá­sok, az akadályok, a meghiúsulá­sok tehetetlen dühe táplálja ezt bennük, és a környezet, a kultúra nyújtotta agresszív minták ala­kítgatják ennek megnyilvánulási formáit. Az agresszív cselekmé­nyeket - jó esetben - a szülői tilalmak nyirbálják, s a szociali- ' záció folyamata szorítja elvisel­hető gátak közé. Bizonyos mértékű agressziót megenged, olykor el is vár a tár­sadalom. (,,A fiú ne legyen anyámasszony katonája.”) A másoknak szándékos szenvedés okozását azonban általában szi­gorúan tiltja és megtorolja. Már a gyermekek is ismerik az ősi parancsolatot:'ölni nem szabad, é tdják, hogy már a verekedést is bünteti a szülő vagy a tanár, később a rendőrség, a bíróság. Ezért a verekedést inkább csak titokban művelik, elkövetése után büntetéstől félnek, sőt - ez más és komolyabb dolog! - bűn­tudatuk is támad. így van ez, ha a gyermek alap­jában elfogadja a szülői, illetve a társadalmi normákat, vagy leg­alábbis külsőleg úgy-ahogy meg akar felelni azoknak. Ám a serdülő gyakran fellá­zad, azaz nem akarja teljesíteni a szabályokat, félre akarja rúgni a korlátokat. Ha „jó” viselkedési várnak el tőle, ő szándékosan a „rosszat” választja. A Sátán a keresztény vallásban a gonosz megtestesítője, a jó és önfeláldo­zó Krisztus ellenpólusa. A rosszaságra való törekvést gyakran megelőzi egy gyanút­lan, de félelmetes kijelentés: a szülő mintegy előlegként „elve­temült, rossz gyereknek” minő­síti csemetéjét, és az ettől kezdve - ha nincs elég énereje - az ismert „önmegvalósító jóslat” kény­szerpályáján süllyed tovább. A gyermek általában ki akar tűnni valamivel a csoportjában. Keresi, mivel vívhatná ki a kor­társak elismerését vagy ámulatát (ha mást nem, legalább szörnyül­ködését) és a felnőttek figyel­mét? Ha pozitív módon nem ké­pes kiemelkedni a „szürke tö­megből”, negatív cselekedettel próbál kitűnni. Ez már kisgyer­meknél is megfigyelhető: ha a verset elfelejtette, rosszalkodás- sal próbálja felhívni magára a vendégek figyelmét. Serdülő fiúk agressziója gyak­ran irányul a védtelenek (gyen­gébb gyermekek vagy állatok) ellen. Még nem alakult ki náluk a „sportszerűség”, az erkölcs alapvető követelménye, mely megkívánja, hogy legfeljebb „azonos súlycsoportban” tá­madjon. Empátiás készségük is fejletlen, azaz nem tudnak, nem akarnak belegondolni a másik fél fájdalmába, félelmébe. A lá­nyok, a „gyengébb nem” ellen is részben éz a csúfolódások, ijeszt­getések, verekedések elindítója. Másrészt ennek jól nyomon kö­vethető a szexuális indíttatása is. A serdülő az ébredező szexuális vágyait még nem képes érett mó­don a szokásos útra-terelni, vagy pedig meggátolni, így kerülő úton nyernek kielégülést ag­resszív fantáziákban vagy csele­kedetekben. Ez az oka, hogy a sátánista fiatalok lányokat fe­nyegetnek, lányokat szeretnének áldozatul ejteni. Ha a szülők nem megfelelően foglalkoznak gyermekükkel, ha a serdülő nem kap elég figyel­met, szeretetet, ha negatív példát lát, ha szabadjára engedik, vagy ha túlságosan merev korlátokat szabnak, bizony,előfordulhat, hogy rossz útra téved. De nem kisebb az egész társadalom fele­lőssége! Ahol naponta minden oldalról az erőszakos megoldá­sok, a pusztítás változatos mintái zúdulnak már a gyermekekre is, nem lehet csodálni, ha belőlük merít fogékony fantáziájuk. És még egy: ha egyre fokozódó lét­bizonytalanságban, jovőtlenül, az egzisztenciális szorongás lég­körében élnek, ez elkeseredett dühöt, lázadást szíthat bennük. Az erkölcsi gátak pedig meg­gyengültek, az értékek devalvá­lódtak. A fiataloknak rá kellett jönniük, hogy a társadalmi esz­mények, melyekben eddig hittek (amit beléjük sulykoltak a fel­nőttek), részben hamisak, és az ellenkezőjükre fordultak. Ilyen légkörben az alapvető erkölcsi elvek is felfordulnak, termé­szetesen csak a (még) kiforratlan jelleműek esetében. Bármennyire próbáljuk is megmagyarázni pszichológiai ismereteink alapján, hogy mi­lyen lelki és társadalmi hatások táplálhatják a sátánizmus ször­nyűségeit, tudni kell, hogy az egyén felelősségét semmi sem kisebbítheti, még akkor sem, ha csak gyermekkorú. Mindenkit ezer és ezer hatás ér, ilyen is, olyan is, mégis maga választja meg, hogy melyik úton jár. Még ebben az ingatag világban is biz­tos pont az a két alapkövetel­mény, hogy kárt, szenvedést sen­kinek nem szabad okozni, és az is, hogy saját pillanatnyi vágya­ink leküzdését, késleltetését, fél- retevését mindenképpen meg kell tanulnunk a társas lét kezde­tén, már gyermekkorban. Minél előbb, amíg nem késő. Dr. Ignácz Piroska Háztartás Az alma egészséges Az alma igen egészséges táplálék. Nem tartalmaz zsírt és koleszterint, igaz, hogy vi­taminokban és ásványi sók­ban nem túl gazdag, de sok értékes anyagot találunk ben­ne, melyre szervezetünknek szüksége van. Az almában levő savak « élénkítik a gyomrot és a bél­működést, és egyidejűleg mérsékelik a rothadást okozó baktériumok bélbeni elszapo­rodását. Pektintartalma leköti az ár­talmas, bomló termékeket, és megakadályozza, hogy azok a vérkeringésbe bekerüljenek. A legújabb kutatási eredmé­nyek szerint a pektin csökken­ti a vér magas koleszterinérté­két. A testben levő kálcium- mal megköti a koleszterinből álló epesavat. így a szervezet­nek a vérből kell vennie az emésztéshez szükséges epe­savhoz a koleszterint. így tu­lajdonképpen az alma az érel­meszesedés és a szívinfarktus megelőzésében is szerepet játszhat. Az almában levő ballaszt­anyagok gyorsítják az emész­tést, ezáltal elkerülhetők a krónikus szorulásos betegsé­gek és a bélbántalmak. A természetes gyümölcs és szőlőcukor energiát ad és élénkít. Koncentráló képessé­günk növekszik, ha az iskolai vagy munkaszünetben egy- egy almát elfogyasztunk. V. Zs. Mégis bunda a bunda A világ nyugati felében bizony némi bátorság kell ahhoz, hogy valaki bundát viseljen. Mármint valódi szőrmebundát. Olyan erős az állatvédők tiltakozása, hogy kétszer is meggondolja valaki, hogy az utcára merész­kedjen-e nerc-, róka-, mo­sómedve vagy mókusbun­dájában. A tiltakozás ugyanis olykor tettleges- séggé fajul. Nagy-Britan- niában, Skandináviában, Franciaországban egysze­rűen letépik a bundát a hölgyekről a harcos állat­védők. Bennünket ilyen ve­szély nem fenyeget. Nem ilyen harciasak a hazai ál­latvédők, meg aztán nincs is mindannyiunk ruhatárá­ban százezreket érő szőr­mekabát. És egyhamar nem is lesz. Tiltakozás ide, tiltako­zás oda, a világ nagy szőr­medivatházai most is elő­rukkoltak újdonságokkal. Természetesen már a jövő télre gondolva. Úgy véle­kednek, jövőre is divatban tartják a nemes szőrmét. De álcázzák. Méghozzá úgy, hogy a szőrszálak hosszát csök­kentik. Magyarán lenyírják. Az­után pedig befestik. Nem a ha­gyományos szőrmeszínekre, ha­nem fehérre, sárgára, pirosra, kékre. (Talán azért, hogy a gya­nútlan állatvédők ne ismerjék fel, hogy a kabát szőrméből, va­lódi állatbőrből készült!) Képünkön a skandiván Saga szörmedivat- ház modellje: egy fiatalos modell, enyhe telek­re, csíkokból összeállított nagy fehér mel­lénnyel, sárga szörmesállal. így aztán, hölgyeim, ha diva­tos bundában akarnak feszíteni, jó, ha megszabadulnak a hosszú szőrű kabátjuktól. Illetve a kabá­tot szabadítják meg a szőrmétől. Ezt a módszert mégse ajánlom. Ha már mindenesetre hódolni akarnak e divathóbortnak, leg­jobb, ha új bundácskát vásárol­nak. Nyírott nercet, nyírott rókát, nyírott nutriát. Szerényebb pénz­tárcájúaknak megteszi a nyírott bárány is. Igaz, ez nem új találmány, de leg­alább kellemesen meleg. Az utóbbi években nem borzongattak bennünket Európában hideg telek. A szőrme divatdiktátorai mégis felkészültek a nagy hidegekre. A nerckabáto­kat egy sor - természetesen nyírott - szőrmével bélel­ték. S nem is akármilyen szőrmével. Leginkább nerccel és rókával. Változik a bundák szilu­ettje is. Nem a hagyomá­nyos kabátok jelennek meg, hanem óriásira nö­velt mellények, poncsók, pelerinek készülnek a szőrméből. Sok bundának nem terveznek ujjat, ehe­lyett meleg pulóvert aján­lanak alája. A különlegességet fo­kozza, hogy ezúttal nem arra törekszenek a szű­csök, hogy minél nagyobb felületeket nyerjenek az állatbőrökből, hanem csí­kokra, kis lapokra, koc­kákra szabják az alapanyagot. És ezekből állítják össze gyakran színekben is különböző darabok­ból a bundát. így aztán csíkos, sakktáblaszerűen kockás vagy más geometriai mintákat utánzó elemk összessége egy-egy kabát. kádár Konyhaszag Még családi körben sem érezzük jól magunkat, ha kezünk, hajunk, ruhánk konyhaszagot áraszt. Még kellemetle­nebb ez olyankor, amikor vendégét vá­runk. Ezért konyhai munkánk végezté­vel mossuk meg kezünket Ultrasollal. Ez a kitűnő kézmosószer nemcsak fer­tőtlenítő hatásáról nevezetes, hanem arról is, hogy a szappannál sokkal gyorsabban távolítja el bőrünkről a ne­héz szagú ételmaradványokat. Remekírók Vízszintes: 1. Veres Péter Kossuth-díjas író gondolatá­nak első része (zárt betűk: S, E, E). 14. A völgy irányába szá­guld. 15. Azonos hőfokon vég­bemenő folyamat. 16. Női név. 18. Falatozó. 19. Házőrző állat. 20. Az utolsó Árpád-házi fejede­lem. 21. Fogyasztásmérő esz­köz. 24. Barázdabillegető! 25. Az oxigén régi neve. 27. Annál messzebb. 28. Ormányos trópusi állat. 30. A Magyar Hírmondó szerkesztője (Mátyás). 31. Tá­gas helyiség, névelővel. 34. El­lentétes kötőszó. 35. Betű kiejt­ve. 36. Idegen női név. 37. Ké­szül a levél. 40. Jász-Nagykun- Szolnok megyei község. 42. Ókori germán népcsoport tagja. 43. Szerep A varázsfuvola c.- Mozart-operában. 44. Német hanglemezmárka. 45. Napszak, röviden. 46. Kotorékban van! 47. Vásáráról ismert zempléni község lakója. 49. Bukkanó ele­je! 50. Kelt tésztából készült sü­temény. 53. Magyar származású olasz szobrász (Amerigo). 54. Szekrény része, névelővel. 56. A bór, a nitrogén és a kálium vegy- jele. 57. Alsóbb szervhez inté­zett levél. 60. Előkelősködő. 61. Korjelző rövidítés. 62. Sapienti ...; a bölcsnek elegendő (Sat). 63. Alekszej Tolsztoj műve. 65. Móricz Zsigmond regénye. 68. Függő zárszerkezetek. 69. Nap­kutató USA-beli műholdcsalád. Függőleges: 1. A gondolat befejező része (zárt betűk: E, Ó, K). 2. Tatjána énekli az Anyegin c. Csajkovszkij-operá- ban. 3. Famintázat. 4. Közel-ke­leti magaslat. 5. Ez a hal nem hal. 6. Jeladásra használt eszköz. 7. Fordított kettős betű. 8. Színes darab! 9. Kerek szám. 10. Táblá­zatos kimutatás része. 11. Te­niszjáték kelléke. 12, Irányt jel­ző igekötő. 13. Béka a Muppet- showból. 17. A Korán egy feje­zete. 22. A túloldalra pottyanó. 23.... Bienkopp; Strittmatter re­génye. 24. Bútorrugó. 26. Kínai város névváltozata. 29. Csatta- nós, tréfás történet. 32. Férfinév. 33. Két csúcs neve a Zempléni­hegységben. 36. A közelebbi (két szó). 38. Álba...; Székesfe­hérvár latin neve. 39. Heves vér­mérsékletű, haragos. 41. Előke­lősködő, finomkodó. 42. Keres­kedelmi egyesülés formája. 44. Ógörög városok piactere. 48. Becézett női név. 49. Fedőlap. 51. Ellenszenves, utálatos. 52. Finn szigetcsoport a Balti-ten­gerben. 55. Egy Veszprém me­gyei község lakója. 58. Iskolái­ról híres angol város. 59. Kortárs színműíró (Ferenc). 62. Francia váltópénz volt. 64. Teknőbelső! 66. Néma Kati! 67. Kicsinyítő képző. 68. Kínai hosszmérték. Nagy Balázs Beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 1. számú sorok megfejtése - február 16-ig. Röviden, bölcsen című, január 26-i rejtvényünk helyes megfej­tése: A becsületesség a legjobb politika. Legnagyobb tőkénk a tisztesség. - Könyvutalványt nyertek: Kolláth Tibor, Szolnok; Kovácsné Répáczki Éva, Kun­madaras és Molnár Lászlóné, Jászapáti. (Az utalványokat pos­tán küldjük el.) Ideges szívpanaszok A mindennapi életben gyakran halljuk: „Majd meghasadt a szí­vem a fájdalomtól!” Vagy: „Na­gyon a szívemre vettem a dolgot”. Szívünk valójában érzelmi életünk kifejezésének szimbolikus köz­pontja: szívből szeretünk, vagy ép­pen szívből gyűlölünk. Nem csoda, ha mindennapjaink során kialakuló érzéseink gyakorta különböző szívpanaszaink okozóivá válnak. Az elmúlt években nagymérték­ben megnőtt azoknak a száma, akik különféle szívpanaszokkal fordul­nak orvoshoz. Jó részük a leggon­dosabb vizsgálattal sem minősül szívbetegnek, a panaszok hátteré­ben általában könnyen felderíthető idegi okok állnak. A különféle szívpanaszok nagy részét ideges lelkiállapotok, az ér­zelmi életben mutatkozó zavarok - félelem, feszültség, sikertelenség, csalódás, önértékelés hiánya, stb. - okozhatják. Akik már korosodnak, gyakran úgy érzik, hogy sikertele­nek, nincs rájuk szüksége senki­nek. Félnek az öregedéstől, a testi változások feszültséget váltanak ki bennük. így érthető, hogy sokan úgy érzik, fáj a szívük. Az ilyenfaj­ta panaszokra jellemző, hogy meg­jelenésükben, tüneteikben semmi­ben sem különböznek a szervi szív- betegségtől. Hogy a betegnek szervi szívbe­tegsége vagy ideges szívpanaszai vannak-e, csak alapos és körülte­kintő vizsgálat döntheti el. Az or­vosok azt kutatják, hogy milyen lelki tényezők okozzák a különbö­ző panaszokat: gyakran előfordul, hogy csak hosszabb, szakorvosi vizsgálat hozza őket felszínre. A legnagyobb akadály, hogy a beteg elhárítja a lelki tényezők felkutatá­sának még a gondolatát is. Sok em­ber'- gátlásai miatt - kellemetlen­nek érzi problémái nyílt feltárását. Nem tagadhatjuk, hogy az élet nehézségei a különböző emberekre rendkívül eltérő módon hatnak. Ám az azonos ráhatásokra létrejö­vő reakciók is változatosak lehet­nek. Nem lehetetlen tehát, hogy ér­zelmi életünk problémái szívpana­szok formájában jutnak kifejezés­re. A megoldás: orvosi vizsgálat után a lelki problémákat kiváltó okok megszüntetése, kiiktatása életünkből. Ha kell, szakember se­gítségével. (dr. Katona) Műtét horkolás ellen Münchenben végzett vizsgála­tok azt mutatták, hogy a magasabb életkorral párhuzamosan, az egyébként teljesen egészséges em­bereknek 25-45 százaléka éjjel, mély alvás közben, erősen horkol. A horkolás gondot jelent a másik­nak, de eltekintve ettől a konflik­tushelyzettől, a horkolás (mivel nyitott szájjal történik a légzés) elő­idézheti az idült hörghurut és ennek következményeképpen a tüdőtágu­lás létrejöttét is. A horkolással járó, időként fellépő légzésszünetek pe­dig akár még a szív- és az agy vér­keringését is veszélyeztethetik. E kockázatok kiküszöbölése vé­gett műtéti eljárást dolgoztak ki a horkolás megszüntetésére. A műtét lényege az, hogy a szájpadlás laza szöveteit olyan mértékben szűkí­tik, hogy ne kerüljön sor. alvás köz­ben annak remegésére. Egyide­jűleg - amennyiben szükséges - el­végzik az orrsövényműtétet is, hogy ne legyen akadálya az orrlég­zésnek. Az eddig elvégzett műtétek kivétel nélkül mind eredményesek voltak, és gyakorlatilag nem jártak szövődménnyel.

Next

/
Thumbnails
Contents