Új Néplap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-06 / 31. szám

2 Néplap 1991. FEBRUÁR 6. Az Országgyűlés folytatta a kárpótlási törvényről szóló vitát Árlesen az autópiacon ( Folytatás az I. oldalról) Szabad György a vitát lezárva, bejelentette: a pulpitusról saját sze­mélyét nem kívánja megvédeni, a T. Ház pedig lásson hozzá a kárpót­lási törvényjavaslat általános vitá­jához. A törvényjavaslat vitájában el­sőként Kupa Mihály pénzügy- miniszter kért szót, s adatokkal egészítette ki a hétfőn elhangzotta­kat. Kiemelte: figyelembe véve ha­zánk adósságait, a pénzügyi hiá­nyokat, az inflációs hatásokat és a lakosság leterhelését, csak olyan kárpótlási megoldást tart elfogad­hatónak, amely - függetlenül a po­litikai szempontoktól és a jogosul­tak körétől - nem haladja meg a 70-90 milliárd forintot. Kitért arra a felfogásra, hogy tekintsék ezt a mostani törvényjavaslatot első ütemnek. - Szakmai tisztességem nem engedi meg, hogy azzal áltas­sam önöket: a következő ütemre az elkövetkezendő egy-két évben sza­bad forrásunk lesz. Tehát a jelenle­gi összegen belül kell konszenzus­ra jutni. Nem determinálhatjuk a következő évek gazdaságpolitiká­ját, nem terhelhetjük a fiatal gene­rációt sem kárpótlási jegy, sem va­gyonjegy formájában - hangoztat­ta. Ezért sem az SZDSZ javaslatát a vagyonjegyről, sem pedig a kis­gazdák álláspontját nem tudja elfo­gadni. Összefoglalva rámutatott: bár je­lentős feszültség, kockázat és indu­latok húzódnak meg a kárpótlási javaslat mögött, mégis egyetért az­zal, miként a földkérdés külön ke­zelésével is. Ez utóbbival azért, mert a föld esetében nemcsak a tulajdonuktól fosztották meg az embereket, hanem az életterüktől is. Másrészt - húzta alá - mindad­dig, amíg nem rendezzük az alap­vető tulajdonviszonyokat, sem a hazai, sem pedig a külföldi befek­tetők nem jönnek Magyarországra. A képviselőcsoportok második vezérszónokaival folytatódott ezt követően a kárpótlási törvény álta­lános vitája. Szabó Iván (MDF) a vitában ed­dig elhangzott pártvéleményekre reagált. A beterjesztett törvényja­vaslattal kapcsolatban egy szójáté­kot megemlítve kifejtette: ha a kár­pótlási törvény igazságos, akkor nem jogszerű, ha jogszerű, akkor pedig nem igazságos. Ezt követően arra mutatott rá, hogy a kárpótlási törvényt egy új társadalmi szerző­désként kell értékelni, amelyet a népképviselet szerve, az Ország- gyűlés köt meg. Csak akkor lehet elindítani a XXI. század magyar társadalmát, ha létrejön ez a szer­ződés. Hiszen új struktúrák, új tu­lajdonviszonyok alapjai körvona­lazódnak ebben a szerződésben. Tardos Márton (SZDSZ) pártja második vezérszónokaként hang­súlyozta, hogy olyan privatizációra van szükség, amelynek fontos résztvevője minden magyar állam­polgár és az általuk létrehozott in­tézmények. Az SZDSZ rendkívül fontosnak tartja a belföldi kereslet megteremtését. A magyar tulajdo­nosok kezébe ennek a vagyonnak körülbelül 70 százalékának kellene kerülnie. Oláh Sándor, a Független Kis­gazdapárt vezérszónoka nem ki­sebb feladatra vállalkozott, mint­hogy „elsimítsa azokat a görön­gyöket”, amelyek a kárpótlási tör­vény megalkotásához a konszen­zus útjában állnak. Nehezményez­te, hogy a vitában azonos elvet és kárpótlási módot javasoltak az alapvetően eltérő tulajdonságú va­gyonokra. A föld külön elbírálást érdemel, és ezzel kapcsolatban em­lékeztetett arra, hogy Magyaror­szágon az ingatlantulajdonokra vo­natkozóan rendkívül megbízható adatok állnak rendelkezésre. A kárpótlási jegyek bevezetését bírálva Katona Béla (MSZP) an­nak a véleményének adott hangot, hogy azok komoly esélyt adnak a spekulációra. Árfolyamuk megőr­zését elősegítené, ha tőzsdei érték­papírként szerepelhetnének. A kár­pótlási jegy várhatóan további tár­sadalmi feszültségeket fog „ter­melni”, s az igazából csak a speku­lánsok, illetve a perekkel foglalko­zó ügyvédek számára hoz majd hasznot. Glattfelder Béla (Fidesz) a tör­vényjavaslat gazdasági kérdéseit elemezve kijelentette: a hatást ne­héz megítélni, mert ma még azt sem tudni, hány hektár föld kerül vissza az egykori tulajdonosokhoz. A tervezetet bírálva kifogásolta: az Országgyűlésnek úgy kellene dön­A találkozó előtt a zöld-fehérek főszurkolója, Benedek Béla meg­nyugtatott: - „Nem lesz balhé ha­ver, megígérem.” Már az első perc végén magasba lendült a Le­hel-tábor karja, A. Kulikov lövését Póznik a vonal előtt kaparintotta meg. Láthatóan jobban kezdett a Generál, ellenfele csupán Kiss ré­vén volt veszélyes. Az ötödik perc­ben a kitűnő kapuvédőt, Mihonyi- kot, honfitársa a ferencvárosi Ale­xandrov szándékosan elütötte oly annyira, hogy hosszas ápolás után állhatott csak vissza a háló elé. A kellemetlen közjáték nem zökken­tette ki a hazaiakat, össztűz alá vet­ték az FTC kapuját, lövések soro­zata záporozott Póznik portáj a felé. Félő volt, a sok kihagyott helyzetet megbosszulják a fővárosiak. A 12. percben aztán Bugyi eloszlatta a kételyeket, távoli lapos bombával szerzett vezetést, sőt rövid idő múl­lenie e kérdésről, hogy nem tudja hány milliárd forintot juttat a volt tulajdonosoknak. A képviselő sze­rint a kárpótlási jegyek tovább nö­velik az ország nettó állam- adósságát. Rótt Nándor, a KDNP vezér­szónoka egyetértett azokkal, a kép­viselőkkel, akik szerint a kárpólási törvény termőfölddel foglalkozó fejezete önmagában nem tisztázza a helyzetet. A keresz­ténydemokrata képviselő új szö­vetkezeti és földtörvény szüksé­gessége mellett érvelt. A Földmű­velésügyi Minisztérium súlyos mulasztásának ítélte, hogy a tárca a jogszabálytervezeteket nem a kárpótlási törvényjavaslattal egy­idejűleg terjesztette elő. Délután interpellációkkal és kér­désekkel folytatta munkáját a Tisz­telt Ház. Szabó János (MDF) a Tisza-tó jövőjéről, a közlekedési, hírlözlési és vízügyi, illetőleg az ipari és ke­reskedelmi tárca terveiről érdeklő­dött az illetékeseknél. Rajkai Zsolt államtitkár az interpellációra adott válaszában kiemelte: tavaly no­vember végére elkészült a Kiskörei Vízlépcső hatásvizsgálata, s ápri­lisra befejezik az ezzel kapcsolatos fejlesztési terveket. Akkor az érin­tettek bevonásával érdekegyezte­tési vitára bocsátják a tervezeteket, s annak alapján november végére végleges tervet készítenek. Elkép­zeléseik szerint 1992-ben megkez­denék a környék rendezését, fej­lesztését. Mind a képviselő, mind a Ház elfogadta a választ. Az elnöklő Dombach Alajos az elhúzódó vitára való tekintettel a tervezettnél csaknem fél órával ké­sőbb, este fél 7-kor zárta be az Or­szággyűlés ülését. va Puskarjov növelte az előnyt. Ricskov nem is bírta idegekkel, a büntetőpadon vezekelhetett Bató- val szembeni szabálytalansága mi­att, amit Kulikov kihasznált, 3-0. A középső harmadban békésebb vi­zekre evezett mindkét együttes, a góllövést nem igazán szorgalmaz­ták. Puskarjov unta meg legkoráb­ban az ütközésekkel tarkított ösz- szecsapást, óriási szóló után a ka­pufát találta telibe. A másik olda­lon a túlsúlyos Alexandrov támad­ta újfent Mihonyikot. Már úgy tűnt, érintetlenek maradnak a hálók, mi­kor pillanatokkal a harmad vége előtt I.Kulikov szépített. Az utolsó menetben Simon J. került először helyzetbe, azonban Mihonyik jól állta a korong útját, nem úgy a ven­dégek kapusa, aki egy tömörülés után Puskarjov lövését nem tudta hárítani. A térfélcsere előtt kevés­sel, míg Vlaszovot két kézzel le­(Foly tat ás az 1. oldalról) csökevényeként mindmáig fennmaradt állami autókereske­delemben. Új autóra már nem telik, nosza gyerünk ki a hasz­náltautó-piacra! - döntöttek mostanában sok kocsivásárlást fontolgató családban. Legutóbb mi is kilátogattunk a szolnoki szabadpiacra, hogy megkíséreljük értelmezni a kíná­lat és a kereslet helyi törvénysze­rűségeit. Az elmúlt vasárnap mintegy száz kocsit kínáltak eladásra a „lengyel’’piac szomszédságá­ban. Ottjártunkkor csupán né­hány tucat megdermedt végtagú érdeklődő sétált az autók között, üzletkötést azonban nem lát­tunk. Ez persze annak tulajdonítha­tó, hogy az alku előtti árak min­den emberi képzeletet felülmúl­(Folytatás az l. oldalról) Fűtőimre, az MDF képviselő­je ismertette a lefoglalt föld tulaj­donviszonyait, a 21 holdból a Karcagi Május 1. Tsz. három holdat megváltott, 18 hold jelen­leg is a régi tulajdonosok nevén van. András János (MDF) kije­lentette, hogy a testület nem ille­tékes földkérdésben, s az önkor­mányzati ülés nem változhat po­litikai gyűléssé. Több képviselő fogta Horváth, Simon J. szépített, sőt a 10. perc végén 4-3-ra módo­sította az állást. A FTC játékosai ettől kezdve minden eszközt meg­ragadva, a durvaságok tárházát ki­merítve próbáltak egyenlíteni. Ne­héz perceket élt át a hazai gárda, a hajrában még a kapus helyett is mezőnyjátékossal kísérleteztek a vendégek. Hiába, mert a parázs hangulatú összecsapást ezúttal győzelemre hozta a Generál Lehel, a csikorgó hidegben hűségesen ki­tartó, sportszerűen buzdító lelkes közönsége örömére. Generál Lehel-FTC 4-3 (3-0, 0-1, 1-2) Jászberény, 3500 n., v.: Schell, Lugosi, Léber. Lehel: Mihonyik-Vaszjunin, Bató, Vlaszov, A. Kulikov 1, Pus­karjov 2. Csere: Bállá, Bugyi 1, Simon Gy., Szajka, Bálint, Sza­bados, Koha. Edző: Kereső Csa­ba nak. De lássunk néhány példát. Egy láthatóan megkímélt állapo­tú, 5 éves Zastaváért 315 ezer forintot kér a tulajdonosa, a két­éves, 1,3 literes Lada pedig 325 ezerért várja új gazdáját. A ki­lencedik évében járó Skoda 120- ért 115 ezer forintot szeretne kapni a pilótája, míg egy hatéves Wartburg már százezerért elvi­hető. Négyütemű testvére egyé­vesen ennél lényegesen drágább, 320 darab zöldhasú az ára. Szin­te még meg sem száradt a festék azon a Skoda Favoriton, melyet 490 ezerre tartott gazdája. Per­sze, akinek ennél is több pénze van, alkudhatott a 850 ezerért kínált, kétesztendős Ford Escort- ra vagy a hatéves, 650 ezret érő Ford Sierrára. A városi autósok kedvencei­ből, a Trabantból és kis Polski­ból meglepően kevés volt a pia­con. A „papírjaguár” 11 évesen fölöslegesnek tartotta a határozat meghozatalát, végül az önkor­mányzat ezt az álláspontot fo­gadta el, nem hozott határozatot. Egy igen sok embert érintő kérdésben is született határozat: a menetrend szerinti autóbusz- jegy ára mától 14 forint. A Volán már február 1 -tői ennyiért árulta a jegyeket, szabálytalanul. Bér­letet nem adott ki, a régit több esetben nem fogadta el, holott az (Folytatás az 1. oldalról) A kiterjedt nemzetközi kap­csolatokkal rendelkező Mező­gép korábban csak saját gépei­nek és pótalkatrészeinek értéke­sítésével foglalkozott, ma már azonban üzleti partnereinek ter­mékeit is eladásra kínálja. A vi­lágszerte elismert, igényes kivi­telű szálas- és tömegtakarmány- betakarító gépeket gyártó De- utz-Fahr nem titkolt szándéka, hogy a magyar piac tortájából minél nagyobb szeletet mond­hasson magáénak. A takar­mánytermesztés gépesítésében ugyancsak gazdag tapasztalattá Mezőgép voltaképpen konku­rense a német vállalatnak, ennek ellenére mégis előzetes megálla­podás született arról, hogy a 55 ezerért kínálta magát, a hat­éves lengyel kisautóért viszont százezret szeretett volna kapni a tulajdonosa. A Daciák viszony­lag mérsékelt áron kaphatók, hi­szen a négyéves kombi 180 ezret kóstál, de a 9 hónapos limuzinért már több mint 300 ezret kértek. Jobb időket látott az a 140 ezer kilométert futott, tizenhét éves Lada is, amelyért százezer forint is elég lett volna. Kínáltak még a felismerhetetlenségig össze­tört elejű, tízéves Opel Kadettet 97 ezerért, új, négyütemű Trabit 290 ezerért, valamint hétéves Mazda 323-ast 420 ezerért, a ve­vők azonban egyik után sem kapkodtak. Az árak ugyanis, kü­lönösen a Ladák és a Skodák esetében elérik az egy évvel eze­lőtti árszint kétszeresét, így az eladók „dupla vagy semmi ’ ’ ala­pon próbálnak üzletelni. L.Z. február 8-ig érvényes. A vállalat­tal való jó együttműködés érde­kében az önkormányzat nem kezdeményezi a bírságot, de ha valaki károsult emiatt, s egyéni­leg kezdeményezi, akkor a Vo­lánnak kártalanítania kell. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem a Volánt támogatja, hanem a rászoruló lakosokat a szociális bizottság segítségével. szolnokiak felvállalják a Deutz- Fahr hazai képviseletét. A két cég üzletfilozófiája kö­zös nevezőre talált, hiszen mint dr.Sziráki András, a Mezőgép vezérigazgatója elmondta, a kapcsolat a valódi piaci kínálat megteremtésében és a jövőbeli szorosabb együttműködés remé­nyében nekik is előnyös. Wolf­gang Szybowicz, a német válla­lat igazgatója szintén hangsú­lyozta, hogy nem zárkózik el a kooperáció elől és keresik az együttműködés további lehető­ségeit. A két vállalat bővülő kapcso­latának igazi nyertesei a mező- gazdasági termelők, hiszen gép­vásárláskor egyre nagyobb kíná­latból választhatnak. L.Z. K.L. Parázs hangulat csikorgó hidegben Jászberényi siker a jégkorong-rangadón Új együttműködés körvonalazódik A kisgazdák földfoglalásáról elmaradt a határozat Parlamenti jegyzet A magángazdaság rugalmasabb ,A tulajdonviszonyok rendezé­se érdekében az állam által 1949. június 8. után, az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul oko­zott károk kárpótlásáról” - ezt a hosszú és bonyolult címet kapta az a törvénytervezet, amely - végle­gesítése és elfogadása után - vár­hatóan módot ad a történelmi sé­relmek orvoslására, és megteremti a stabil t'ilijuőnviszonyokat dés pers7<^ j^gy a döntés mikor születik meg, és milyen politikai kompromisszumok vagy konflik­tusok árán. Ma még úgy tűnik, a frakciók csak egy dologban érte­nek egyet: kárpótolni kell! Ennek módját és mértékét egyelőre azon­ban nem egyformán képzelik el. Az ülés szünetében megtudtuk, hogy a megye honatyái közül dr. Mizsei Béla tervezi, hogy részt vesz a napirend vitájában. Meg­kérdeztük tőle:- Tervezett felszólalásának mi a lényege?- Előzetesen hadd mondjam el, hogy a törvénytervezet sarkalatos timáirnaz. ezért » WjlVÍlc- meny fokozott érdeklődéssel kísé­ri. Véleményem szerint a törvény azért fontos, mert a termelés és a piac új alapjait teremtheti meg. A kárpótlás lényeges területe pedig a föld. Hozzászólásomban - amire nem biztos, hogy ma még lehető­ségem lesz - statisztikai adatokkal bizonyítom a magángazdaság el­őnyeit a nagyüzemmel szemben. A magángazdaság más elszámolá­si rendszerben dolgozik, rugalma­sabb, a nehezebb időket is jobban átvészeli, és olcsóbban tudja adni termékeit. A nagyüzemben in­kább tönkremennek az áruk, de az nem adhatja el termelési költségen a>u!. ,A. ílCIZÍsZuIásom ienyeee te- nat ez lesz, de az adatokat nem akarom előre „ellőni”.- Választókörzetében milyen a hangulat a földkérdésben?- Az emberek nagyon várják a földet, bíznak, terveznek - persze van türelmetlenség is.- Mi a véleménye a jelképes földfoglalásokról ?- Hangsúlyozom, a parasztok türelmetlensége teljesen érthető, de én nem vagyok híve a látvá­nyos jeleneteknek. Egyes szemé­lyek önmaguk népszerűsítésére használják fel az akciókat. Néze­tem szerint előbb törvény legyen, aztán majd osztjuk a földet.- A karcagi földfoglalás mögött is lehetnek ilyen személyes indíté­kok?- A jelképes földfoglalást Kábái Nagy Lajos rendezte, ő hívta meg dr. Zsíros Gézát is. Értesüléseim szerint az emberek fele kíváncsi­ságból volt ott. Utolsó kérdés: - Vábtrrtólgr*»- tében mostanában min munkálko­dik?- Szervezni akartunk egy népfő­iskolát, de azt kellő jelentkező hí­ján jövőre halászijuk. Ezenkívül tervezgetjük, mi lesz a földtör­vény után, szervezzük a tanács­adást, a gazdaságok jövőbeli mű­ködését. BI. A SZOLNOKI TÜZÍP-TELEPEN: impoBT rcnvff állvAiwfa *-%o cm AtitiIrSvei 6-8-9-10 I1K5 HOftZBfln H990.-Ft/m* HELYETT KRPHATÖ. most Érkezett *-W/W-B SZÜRKE SZABVMVPAIA 20.*Ft/db+ÁFA -160-A1 HAZAI HUUAmPALA 362rH/db-*ÁFA -250-ES HAZAI HUUfimPAlA ?5?.-ft/do-»RfA 4ni ci vti ET_TÍ'r»fn lui./t. 01111-11)111* ttOMOK, PIROSKAI U.8. TEL.: 56/37-303 TX. * 23-318.

Next

/
Thumbnails
Contents