Új Néplap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-05 / 30. szám

1991. FEBRUAR 5. Néplap Az „üzem” nem állhat le Többfrontos küzdelem a kórházban Sok sebből vérzik a magyar egészségügy, s a legyengült beteg egyhamar aligha áll talpra. Foko­zott erőfeszítések ellenére sem si­került megállítani a lakosság egészségügyi állapotának romlá­sát. A küzdelem pedig Jászberény­ben sem mindennapi. Közelmúlt­ban tárgyalta a városi önkormány­zat Jászberény alap- és fekvőbe­teg-ellátását. Vita nem volt, a tájé­koztató, az előterjesztés kimerítő­en tálalta a tényeket, a hiányokat: gyenge műszerezettség, leromlott épületek, zsúfolt osztályok..., az orvosok, a kórházi dolgozók köré­ben ugyanakkor meg-megújuló erővel tör fel a szándék, hogy bizo­nyítsanak, ettől még tudnak dol­gozni, és a beteg érdekében min­dent megtesznek. Többszörösen meghaladta Többfrontos küzdelem folyik a kórházban, a betegek gyógyítása és az intézmény működtetése érde­kében. Naponta emberek halnak meg, újszülöttek jönnek napvilág­ra, teszi a dolgát a sebész, a fűtő, az ápolónő, csakhogy az „üzem” meg ne álljon egy pillanatra sem. Támadás azonban olykor a legvá­ratlanabb helyről jön, s teszi próbá­ra az amúgy is megfeszített idege­ket, megtört bizalmat. A mosodát, a konyhát már egy évtizede bezárhatta volna a Köjál olyan zsúfolt, annyira elmaradott. Kinek használna vele? Több 10 milliót nem tud a jogszabály mellé tenni. A múlt évben mégis meg­kezdődött a konyha-étterem építé­se, az ígért támogatás azonban el­maradt. Most ott áll berendezés nélkül az épület. Egy nagyszabású fejlesztési terv első lépcsőjénél megakadt a lendület. Ilyen körül­mények között sokadrendűnek tű­nik a szemételhelyezés gondja, amely pedig az elmúlt hónapokban különösen feszült helyzetet terem­tett. A kömyzetvédelmi hatóság mé­rései alapján a kórházi szemét­égető légszennyezése többszörö­sen meghaladta a megengedett ha­tárértéket. A referenciaként ké­szült berendezés 1984-es üzembe helyezése óta az előírások megszi­gorodtak, a szemétégető ugyanak­kor fokozatosan elhasználódott. Készült tehát a felújításra a kórház, annak ellenére, hogy közben mérés nem volt, bírságot se fizetett. A tavaszi mérés eredményét sem a büntetés kiszabására használta a hatóság, hanem igazolásul a lehető támogatások kijárásához. Végleg felmondta a szolgálatot A környezetvédelmi alaptól ér­kezett 1,3 millió (10 pályázatból 2-őt fogadtak el) legfeljebb a kez­déshez volt elegendő. A felújítás kezdetét azonban a szemétégető nem várta meg, a berendezés októ­ber közepén végleg felmondta a szolgálatot. Ott maradt heti 40-45 zsák speciális kórházi szemét véres törlőruhákkal, injekciós tűkkel, le­vágott végtagokkal... így volt ez korábban is, amíg az 1984-ben még újdonságnak számító szemét­égetőt üzembe nem helyezték, mondja dr. Jakus Zoltán igazgató főorvos. Legfeljebb csak válogat­ták a szemetet, s a kevésbé veszé­lyesek mentek a szeméttelepre, a többit pedig elégették a szeneska­zánban. Talán még ma is van ilyen módszer az országban. Májusban készült el egy, a mai igényeket kielégítő szemétégető a mezőtúri kórházban. (Azt a tech­nológiát valósítják meg Jászbe­rényben is.) Egyedül ott vállalnak bérégetést a körzetben, ezért hoz­zájuk fordultak segítségért.- Annyit vittek el, amennyit fo­gad Mezőtúr - mondja Hurubán Zoltánná gazdasági igazgató -, a keletkezett szemét felét. A többi ott gyűlik az udvar végében a mosoda, a boncterem, az új konyha közelé­ben. A szemétégető átépítése novem­ber elején megkezdődött, és a na­pokban végre a próbaüzem is. Ez gyorsított tempóban nyeli el majd a többhetes hulladékot, amire a gazdasági igazgató szerint egyéb­ként is szükség volt az induláskor. A teljes rekonstrukció 3,6 millióba kerül (egy új a duplájába), ami a kiemelten védett környezetben is megfelel már az előírásoknak. A hatásfok, vagyis a visszanyert hő, ugyanakkor jobb lesz, mint koráb­ban. Ez némi megtakarítást Ígér a kórháznak. A beteg ne vegye észre Megoldódik tehát a gond, és ez­zel fellélegezhetnek (rövid időre) a kórház illetékesei, de a hatóság is, hogy nem történt fertőzés az ebek (és macskák) harmincadjára bízott nylonzsákok miatt. Ezután az osz­tályokon a szemétgyűjtés is más­ként lesz. A műanyaggal bélelt do­boz nemcsak égetéstechnológiai követelmény, hanem a mechanikai behatásoktól is véd. Nem lehet szusszanni, lazítani pillanatra sem, mert a fő gond, a gyógyítás mellett az elmaradott műszerezettség, az osztályok zsú­foltsága, a konyha befejezéstelen- sége még sokáig nyomasztja a kór­ház dolgozóit. Természetesen úgy, hogy a beteg ebből lehetőleg sem­mit ne vegyen észre.- Lukácsi Pál ­Tanács-ADÓ (5.) Fizetni kell, de miért? Az ingatlan értékesítésből szár­mazó jövedelmek után is muszáj adózni, ha... Az ingatlan értékesítésből szár­mazó jövedelmek bevallására most egy külön fejezetet szente­lünk, mert úgy gondoljuk, hogy sokakat érintő kérdésről van szó. Nos, ha valaki 10 éven belül megszerzett ingatlanát - házát, la­kását, illetve telkét, garázsát vagy üdülőjét - tavaly értékesítette, s így értelemszerűen abból bevétele származott, akkor ezt az összeget elmúlt évi jövedelmével össze kell vonni, s adót kell utána fizetni. Ám sokan vannak olyanok, akik azért adták el régi lakásukat, egyéb in­gatlanaikat, hogy az értük kapott pénzből újabb lakást vásároljanak, vagy házat építsenek. A könnyebb érthetőség kedvéért legjobb, ha egy példával élünk. Mondjuk, ha valaki öt évvel ezelőtt 800.000 forintért vásárolt lakását (avaly eladta 1,200.000-ért, akkor a törvény szerint a két összeg - tehát a 800 ezer és az 1 millió 200 ezer - közötti különbség, vagyis a 400 ezer forint jelentkezik adókö­teles-jövedelemként. így az adó- mentesség eléréséhez termé­szetesen elég, ha a szóban forgó 400 ezer forintot használja fel az illető - négy éven belül - lakás­építésre vagy egy esztendőn belül lakásvásárlásra, saját maga vagy közvetlen hozzátartozói számára. Ez az összeg persze még csökkent­hető az értéknövelő beruházások - így például tetőfelújítások, köz­művesítések, kerítésépítések, vala­mint az ingatlan vételével és eladá­sával kapcsolatos illeték és ügyvé­di költségek összegével. Ebből az is egyértelműen következik, hogy ha valaki ugyanannyiért adta el a lakását, mint amennyiért vette, nos akkor nem származott jövedelme, s így természetesen adót sem kell fizetnie. Gondolom, ez utóbbi dolog majdnem elképzelhetetlen, hisz amikor nőnek a telkek árai, amikor emelkednek az építkezés költségei, amikor vágtat az infláció, a tulaj­donostól egész egyszerűen nem várható el, hogy ugyanannyiért adja el lakását, amennyiért ahhoz pár évvel azelőtt hozzájutott. Hisz a példában felhozott 400 ezer fo­rint ebben az esetben nem jövede­lem, mert könnyű belátni, hogy az öt évvel ezelőtti 800 ezer forint az infláció miatt ér ma / millió 200 ezret, vagy még ennél is többet. Persze a szóban forgó jogsza­bály igazságtalan és vaskalapos módon köti az ebet a karóhoz, mert ezeket az érveket egyáltalán nem veszi figyelembe. Az viszont igaz, hogy az adóteher mérséklése érde­kében a törvény lehetőséget ad ár­rá, hogy az ingatlanértékesítésből származó jövedelmek utáni adót - ha a tavaly eladott lakás legalább 2 évig az illető tulajdonában volt, akkor két részre, ha pedig 3 évig vagy ennél több esztendeig laktak benne, három részre - meg lehet osztani. (Vége)-nt­Keddi jegyzet Ki húzza el a nótánkat? A napokban beállított a szerkesztőségbe a Ho­tel Pelikán cigányzenekara. Igaz, nem teljes lét­számban, mert Sajó, a nagybőgős elkallódott va­lahol útközben, de Zsákai Feri, a prímás, Ali, a klarinétos, meg Pisti, a cimbalmos testületileg eljött, hogy elpanaszolja: felmondtak nekik a Pe­likán éttermében. Elsősorban nem is az volt a bajuk, hogy immár munkanélkülivé váltak febru­ár elsejével, a riadalmuk inkább abból táplálko­zott, miszerint ők voltak az utolsó szerződtetett cigányzenészek a megyében. És most vége, passz. Ha az ember mulatni kíván, feneketlen jókedvében magához intené a prímást, netán va­lamiféle könnyen jött pénzből bele is óhajt húzni a vonóba, nem teheti meg, mert vendéglátóhelye­ken nincsen cigányzenekar. Mondom, nem munkajogi vitájuk volt az egy­kori munkahelyükkel, mert azt könnyen megér­tik, hogy egy ilyen ínséges időben, amikor az étterem mindenütt kong az ürességtől, fényűzés négy zenészt is fizetni. Meg aztán nem is lesznek ők teljesen munka nélkül, tervezik, hogy a len­gyel Tátrában kihúzzák majd a telet muzsikálás­sal, és tavasszal csak fordul a helyzet: jön a privatizáció, és talán alkalmazza a bandát itthon is valaki. De ezzel együtt nem érdekes? Nincs igény a cigánymuzsikára. Nem is régen szerencsém volt velük egy olasz tűmén részt venni. Emlékszem, Umbria nagyobb városainak három-négycsillagos hoteljeiben, ét­termeiben milyen kirobbanó sikere volt Zsákai Feri Pacsirtájának, a cimbalmos Pisti Bach-im- provizációjának. Amikor mindezt megemlítet­tem egyik ismerősömnek, ő kesernyésen megje­gyezte: „Ja, kérlek, Olaszországban, havi ötmil­lió lírás fizetéssel én is elmulatoznék.” Alighanem ez itt a lényeg. Elment a kedvünk a nótázástól. De nemcsak ez. Emlékszem gyer­mekkorom családi ünnepeire: amikor a hangulat a tetőfok felé közelített, valaki már szaladt is Újvárra Bertiért, és attól kezdve lett igazi a móka, amikor felsírt a száraz fa. Lett légyen az keresz­telő, disznótor vagy házassági évforduló, cigány nélkül elképzelni nem lehetett. Ma egy lakótelepi lakásban, ha valaki hangosabbra állítja a rádióját, három oldalról is dübörögnek a szomszédok, hogy halkabban! Maradna hát a fiatalság táncos kedve. Erre viszont a diszkót találták ki, ahol is félhomály­ban, fülsiketítő zajban önfeledten tapossák egy­más lábát az ifjak a mulatozás jegyében. Érdemes lenne egyszer kipróbálni, mi történne, ha úgy éjféltájban csillárok gyulladnának, és a monoton dübörgés helyett dallamos muzsikára váltana egy cigányzenekar. Alighanem aprófává törnék fia­ink, lányaink a berendezést. Van még egy vékony sávja a szórakoztató mu­zsikának, és ez az, amelyik sátras lakodalmakon, falusi bálokon szokott igazi átütő sikert aratni. Jobbára sztereó rádiómagnókból bődül elő a la­kodalmas rock. Lagzi Lajcsiék, Kadlot Karcsiék törtek be ide kazettáikkal, a módosabb helyekre személyes részvételükkel. így hát a cigányzene, a magyar nótamegmaradt kuriózumnak - a hatá­rainkon túl. Kár lenne pedig, ha szertefoszlana a jövőben Dankó Pista, Rácz Gyuri legendája, és a muzsi­kus cigányok elitnek számító rétege elkezdene lefelé nivellálódni a környezetében. Mert azért a Rajkózenekar, a száztagú cigányegyüttes számos fiatalnak jelentett perspektívát, életcélt, amiből aztán sikerült megvalósítani annyit, amennyit. „Mini mani market” December 18-án nyitották meg Jászárokszálláson a megye első ABG-rendszerű magán- élelmiszeráruházát. Az élelmi­szerbolt, a fölötte levő épülettel együtt rekordidő alatt készült el, hiszen csak októberben alapoz­ták, és karácsony előtt a nyolcfő­nyi személyzet már vevőket fo­gadhatott. A másik meglepetés távozáskor érheti a vásárlót: a csinos, fehér köpenyben sürgö­lődő hölgyek mosolyogva visz- szaköszönnek.- Miért a közismerten nem a legjobban jövedelmező élelmi­szer-kereskedelembe fektette be a pénzét? - kérdezem a tulajdo­nost, Csordás Lászlónét.- A férjemnek magánvállalko­zásban ital- és tésztaféléket, va­lamint konzerveket forgalmazó nagykereskedelmi lerakata van itt Árokszálláson. Úgy gondol­tuk, hogy az élelmiszerek eladá­sa számunkra még akkor is kifi­zetődő, ha a kiskereskedelmi ár­rés egy részéről lemondunk a ve­vők javára. A gyorsaság és az alacsonyabb ár valóban dicséretes dolog, ám az elnevezéssel és a felirattal né­mi gondom van. A reformkor honfiúi buzgalmát, illetve az azt kijátszani akaró osztrák próbál­kozást juttatta eszembe. „Támo­gasd a honi ipart!” - adták ki a jelszót, erre válaszul hirdették az osztrák rőfösök „honi poszlo­ként” portékájukat. Árokszállá­son mindez fordított előjellel is­métlődik: nemzetiszínű szalag­gal, állami címerrel honi kisvál­lalkozást hirdető táblán zagyva angol felirat: mani=money - de valószínű, hogy ez így is „gute business”. rideg Fotó: Illyés Csaba napló Egy nagyobb verscsokor került a kezembe ép­pen egy hete, a Karcagon élő ifj. Nádasdi László munkái. Most persze nem a versekkel akarok foglalkozni, nem azt akarom eldönteni, hogy ezek a művek jók avagy rosszak, csupán idézni akarom őket, mint egy tragikus sors lírává oldott dokumentumait. Mint egy verses naplót, hiszen a szerzőnek, szerintem, elsősorban ez volt a szán­déka, amikor sorait papírra vetette. A versek írójáról nem közölhetek semmit, hiszen erre ő nem hatalmazott fel, de a művekből talán mégis érezhető, hogy sorsa könnyűnek semmiképpen sem mondható. „Születtem negyven tavaszán / a Kunság közepére” - írja egy helyen számba véve életét. Mit ír szerelmeiről? „Bennem mind meg­maradtok / Ti szép atomjaim! / Édes rímmé ol­vadtok...” Sokat ír a fiáról: „...Jelenem a fájdal­mas valóság: / láthatatlan vagyok köztetek. / Fiamról csak emlékem lehet. // Látom... Ott a nagy hodály-lakásban / fotelből nézted este a mesét, / s elaludtál olvasás-ötössel... / Tétován kerested apád helyét... / Édes kisfiam! Haza- vársz-e még? // Rólad csak egyetlen fényképem van...” Kisfiamnak című versében írja: „Ha együtt lennénk, mondd, / mit játszanánk? / Ha veled lennék, ugye / a várva-várt / biciklinek örülnél / és a nyárnak?./ Vagy labdát kergetne / kicsi lábad? / És hurrát kiáltanál / a nagy gól után, / amit beengedtem / kicsit sután? /.../ Mert min­den fáj még! / Nem siet gyógyulni / lelkem, hiszen / most elvesztettelek!” Az elmúlásról: „Míg némán bólogat / megannyi csupasz ág, /friss avart kóstolgat / a most lehullt levél, / átadva aranyát’ ’. Egy tragédiájába idő előtt bele­őszült ember végső kívánsága saját sorsát illető­en: „Megérteni is kell, / nem pedig csak szánni! ’’ Azt hiszem, ezért a két sorért idéztem e verses naplót, hiszen ez a gondolat túlmutat önmagán: az élet más szféráira is érvényes. Körmendi Lajos SZÁT Meliorációs Főmérnöksége 1991. február 9-én, reggel 8 órakor telephelyén árverés formájában értékesíteni kívánja a következő gépeit: Zetor Cristal vontatók, T-130, illetve T-100 erőgépek, HW 80-11 pótkocsik T-088 trágyaszórók Tátra 813 vontató és trailer Lakókocsik MBP-113 pótkocsik KBP-10 pótkocsik Nyesőládák ROME 10 CT, D-498 típusúak T-174/2 rakodógépek EO-4121 kotrógép Műhelygépkocsik, Csepel D-420, Prága V3S Cím: Szarvas, III. kk. 223. Érdeklődni lehet a SZÁT Meliorációs Főmérnökségen, a 67/12-077 vagy a 66/12-944-es telefonon. Ügyintéző: Mezei Vilmos és Vass József *46445/ 1*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents