Új Néplap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-26 / 48. szám

1991. FEBRUÁR 26. Néplap 3 Változások a társadalombiztosításban (1.) ( TI Keddi jegyzet Nem fizet mindenki Január 1-jétől változtak a tár- adalombiztosítási szabályok. Sorozatunkban ezekről a m(Kio­ltásokról adunk tájékoztatást. Módosult a megbízásos jogvi- izonyban foglalkoztatottak biz- osítási kötelezettsége. Az utóbbi dobén elterjedt foglalkoztatási ogviszony a megbízási jogvi­szony. Ilyen jogviszonyt - hely­kénül - árokásástól takarításon ít szénberakásig mindenféle munkavégzésre körnek. A meg­bízási jogviszony keretében a megbízott egy feladat vagy vala­mely ügy ellátására kötelezi ma­gát, a megbízó pedig díj fizetésé­re. A megbízás nem elsősorban fizikai, inkább szellemi munkára szól, valamilyen ügyellátásra, rendszeres vagy eseti jelleggel. Január 1-jétől a megbízási jog­viszonyban foglalkoztatottak biztosítási kötelezettségét már csak a megbízási díj összegének figyelembevételével lehet elbí­rálni. A korábbiaktól eltérően a munkaidőnek nincs jelentősége. A viszonyítási alap az öregségi nyugdíj legkisebb összege, amely jelenleg 5.200 forint. Te­hát ha a megbízási díj havi ösz- szege 2.600 és 31.200 forint kö­zött van, a biztosítási kötelezett­ség fennáll. A munkáltatók egy része a dol­gozók munkabérét - különböző formában nyújtott (pl. étkezés, lakáshasználat, egyenruha, stb.) - természetbeni juttatással egé­szíti ki. Az 1991. január 1 -je utá­ni időre adott bérjellegűnek mi­nősített természetbeni juttatások után megszűnt a munkáltatók társadalombiztosítási, a dolgo­zók nyugdíjjárulék-fizetési köte­lezettsége - minden munkáltatói kategóriában. Ugyanakkor e jut­tatások a társadalombiztosítási ellátások alapját se képezik. Jelenleg a társada­lombiztosítási járulékot a vállal­kozások, vállalatok, stb. egy ré­sze nem fizeti pontosan és rend­szeresen. Remélni lehet, hogy mindenki havonta rendszeresen eleget tesz majd - legkésőbb 15- éig - fizetési kötelezettségének. Addig azonban a korábbi 2 szá­zalék helyett havi 4 százalék ké­sedelmi pótlékkal nő a tartozás összege. (Folytatjuk) P. É. Megszállott macskások Cicák San Franciscóból Elképzelhetetlen dolgokat tesznek meg a macskatenyésztők egy-egy szép példány megszer­zéséért. Ezek közül is kirí külön­legességével a kecskeméti Bogo- vics László esete. Véleményem szerint maga sem tudta, mire vál­lalkozik, amikor elhatározta, hogy feljavítja a magyar colour- point perzsa állományt. Megpró­bált Ausztriából jó minőségű ál­latokat beszerezni, de hiába volt meg rá a megfelelő mennyiségű valutája, nem jutott hozzá álmai macskájához. Csak azért is! Au­tóba ült, lakókocsit kötött utána, és irány Innsbruck. A család va­lutakerete éppen elég volt, hogy kifizessen egy cicát, mely még meg sem született, még az anyja hasában fejlődött. Ez volt az iga­zi „zsákbamacska”. Néhány hét múlva visszakapta postán a pén­zét, az állatka mamájával ma­radt. Akkor is lesz macska! Egy új­ságban talált rá egy holland hölgy címére, aki szintén colour­pointtal foglalkozott. Felvették a kapcsolatot, érkezett a fénykép is. Nagyon megtetszett leendő gazdájának a cica, máris indult érte. Utazás Hollandiába, 1700 kilométer. „Hát közelebb nem találtak?” - kiáltott fel a német- alföldi hölgy, amikor beállított. Mondott még valamit flamandul is, de azt nem értették pontosan. Ekkor hozta be első kandúrját egy nőstény társaságában a te­nyésztő. De gyarló az ember és telhetet­len! Egy amerikai ismeretség eredményeként egy olyan kisál­latot tudott vásárolni, melyet egy tavalyi kiállításon mindjárt a leg­szebb kölyökcicának választot­tak. Még a bírók is megpuszilgat- ták a több tízezret érő kis gombo­lyagot. Meglett az eredménye a meg­szállottságnak. A friscói macska második lett a világkiállításon. Talán az a büszkeség, ami egy ilyen siker után tölti el az embert, kárpótol a sok pénzért, a ráfordí­tott időért, az adódó kényelmet­lenségekért. A szolnoki kiállítá­son elért második helyével is meghálálta „Kittenkats Ca­mille” gazdája gondoskodó sze- retetét, aki szerint „a macska olyan, mint a bélyeg, minél ke­vesebb van belőle, annál értéke­sebb”. bcs Országos tanácskozás után Terítéken a történelemtanítás Ez év januárjában Budapesten, a Veres Péter Gimnáziumban tartották meg 400 tanár részvéte­lével a középiskolai történelem- tanárok országos konferenciáját. Megyénket - 25 kollégájával együtt - dr. Kiss Kálmán közép­iskolai történelem-szaktanács­adó képviselte.- Milyen fontosabb megállapí­tások hangzottak el a konferen­cián?- A téma: „Rendszerváltás, történettudomány, történelemta­nítás” volt. Az előadók hangsú­lyozták, hogy a tudomány játék- szabályait szem előtt tartva, fel kell szabadítani a történelmi gondolkodást. A tradicionális, li­berális és szocialista eszmére, il­letve azokban rejlő értékekre szükség lesz a jövőben is. Hogy mikor kezdődött el a közelmúlt rendszerváltozása, azt még nem lehet pontosan meghatározni. A tanári egyéniséget, a tanárok to­vábbképzését, szellemi kondici­onálását kulcskérdésnek tekin­tik.- Mi foglalkoztatja legjobban a történelemtanárokat?- Sokféle gond nehezíti a taní­tást. Még mindig forgalomban vannak elavult tankönyvek, so­kak önbizalma megrendült, hi­szen korábban a történelemtaní­tást a napi propaganda eszköze­ként kezelték. Szükség lenne éves történelmi bibliográfiára, egy korszerű - térbeli gondolko­dást fejlesztő - atlaszra, és a His­tória legalább évi tíz alkalommal történő megjelenésére.- Hány középiskolában tanít­ják a történelmet a megyében? Eleget tudnak-e tenni a tanárok a társadalom és a tudomány elvá­rásainak?- 33 érettségi bizonyítványt adó középiskolában 128-an ta­nítják a történelmet. A szakmai továbbképzések és a História­kor keretében számos értékes előadás hangzott már el. A tavaly indított történelmi előadássoro­zat iránt - amit az Ifjúsági Iroda és a Verseghy Könyvtár szerve­zett - a diákok és a tanárok érdek­lődése felülmúlta az elképzelé­seket. A szolnoki városháza nagytermében 100-120 fő hall­gatja rendszeresen az ELTE ta­nár előadóit. Bár január 15-re ígérték, a mai napig sem kapták meg az iskolák az érettségi tájé­koztatót, útmutatót. Ez komo­lyan hátráltatja az érettségire va­ló felkészülést! Pedig már volt egy fiaskó idén. Országos bot­rányt kavart a történelem Orszá­gos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulója. A témá­kat túl későn adták közre, így a felkészülés nem lehetett teljes. Olyannyira alul teljesített min­den résztvevő, hogy a felső pont­határt is le kellett szállítani.- A korszerű történelemtanítás érdekében melyek ma a legaktu­álisabb feladatok?- A régi történelem tantervet felváltó Témajegyzék rendkívül felületes, hiányos. Nagyon kelle­ne a nemzeti tanterv - ezen belül jól átgondolt történelemtanterv -, egységes követelmény- és vizs­garendszer. Tudományos kuta­tásra épülő új tankönyvekre, se­gédanyagok, taneszközök özö- nére lenne szükség. Az Országos Pedagógiai Intézetet megszün­tették. Véleményem azonban, hogy karcsúsított formában, to­vábbra is szükség lenne egy szol­gáltató jellegű intézményre. Akárcsak a szaktanácsadókra, akiknek a jövőben is fontos fel­adata lehet egyrészt a tudo­mányos intézetek és a napi taní­tási gyakorlat, másrészt az egyes iskolák összekapcsolása, a törté­nelem-szaktanárokkal kiépített személyes, egyenrangú, partneri kapcsolat révén. (Az interjú elkészülte után je­lent meg a Köznevelés február végi számában az idei történe­lem érettségi vizsgákkal kapcso­latos közlemény, illetve a java­solt témakörök jegyzéke.) Csirke József A védtelen igazság Én az Öböl-háború harci cselekményei közül a tömegkommunikáció hadműveleteit kísérem a leg- odaadóbb figyelemmel. Igazán nem mindennapi, ahogyan tálalják az eseményeket a front két oldalán. Az amerikaiak amolyan operettet írtak Kuvait fel­szabadításáról. A forgatókönyvükben egy zánkai számháború keveredik egy katonai eszközöket fel­vonultató BNV-vel. A kicsengés persze az, hogy a rettenthetetlen Rambo leolvassa az Ahmed homlo­kára kitűzött számot. Hogy a háborúban leszakadt karok, lábak, kilocssant agyvelők tennék komorrá a derűs összképet, erről szó sem esik. Oké minden, legyenek nyugodtak a hozzátartozók, no és a pénz­világ mimózaérzékenységű tőzsdéi, a dzsemborinak hamarosan vége lesz, és milyen nagyokat derülünk majd otthon a sivatagi show-műsoron. Az iraki híradás egy másik háborúról szól. Miköz­ben Ali nemzeti büszkeségtől dagadó kebellel hall­gatja zsebrádióján lövészárkában, hogy a harcok valahol Washington metróaluljáróiban folynak már - Jimmy megveregeti a vállát, hogy „Hands up!”- és a háború ezzel az iraki katona számára véget ért. Szaddam Húszéin alighanem egy új műfajt próbál teremteni a hadművészetben: a rádióban megnyert háború műfaját. A bagdadi stúdióban a végső győ­zelemről szóló híradást olvassa a bemondó, amikor az utolsó iraki katona is leteszi a fegyvert. Jó, jó, de tessék mondani, kinek hisznek majd a sátrakban élő beduinok, akiket a világhoz nem köt más, mint a telepes rádió? Hát persze, hogy a győzhetetlen nagy vezérnek. Mert az információ legalább olyan hatékony fegy- yer, mint a lézerrel irányított bomba. Csakhogy eze­ket politikusok vezérlik a célba, és a detonáció után V _________________________ le gelébb az igazság sérül, és az áldozat a tisztánlátá­sát veszítheti el. Emlékezhetünk, a második világhá­borúban mennyit olvashattunk az arcvonalak lerövi­dítéséről és kiigazításáról, a rugalmas elszakadásról és a tervszerű visszavonulásról, az ésszerű átcsopor­tosításról. De soha semmit az elvesztett ütközetek­ről, feladott városokról, és nem is tudom, megírták-e egyáltalán a vesztes felek Berlin elestét? Az igazság­nak az erőszak sem tesz jót. Aki úgy négy évtizedet visszalapoz a honi sajtónkban, mást sem olvashat, mint diadaljelentéseket gazdasági téren, felülmúlha­tatlan vívmányokat a közmorálban, soha nem ta­pasztalat nagylelkűséget a szociális megsegítésben. Az áremelésből árkiigazítás, árkorszerűsítés, árkor­rekció vagy - sajátos román specialitás ez - áraktua­lizálás lett. Az üres polcokat sem nevezték nevén: aránytalan elosztásról, a termelés és kereskedelem egyensúlyának átmeneti megbomlásáról esett szó. Díszlépésben meneteltünk a szakadékba - aztán most ott vagyunk, ahol vagyunk. Hát persze, hogy az ember vágyna a jóra. Kívánna a csalódás kockázata nélkül hinni az írott szó szent­ségében, a látott kép csorbítatlan igazában. Mindjárt könnyebben eligazodnánk a világban, ha nem kelle­ne bizonyos együtthatókkal osztani-szorozni a nap­világot látott információkat. Ma már tudjuk, hogy ehhez elengedhetetlen lenne a társadalmi megbéké­lés. Hiszen elég a parlamentben kimondani azt a szót, hogy „taxisblokád”, és máris két front néz egymással farkasszemet, miközben az indulatok mozsarai durrognak a kupolák alatt. Márpedig ahol csatározás van, ott az igazság sérül legelébb. Palágyi Béla ________________J * Újabb tantermek a Lehel Vezér Gimnáziumban Lánykollégium a munkásőrszékházban Lakva ismerni meg a volt laktanyát Vége az órának, vége a hétnek, sietnek haza a lányok a kollégium­ból. Nemrégen költöztek át a má­sik épületből, még nincs minden a helyén, még szokatlan az egész. Szokatlan a kényelem, a tágasság, és hozzá kell még szokni ahhoz a gondolathoz is, hogy ott a falak között két éve még fegyvereket őriztek, kiképzéseket tartottak, szolgálatokat adtak. A Jászberényi Városi Tanács tervciklusokon keresztül cipelte magával a kollégiumépítés felada­tát, de megvalósításra soha nem szánták el magukat. Pedig a de­mográfiai hullám közelített a kö­zépiskolákhoz, amit tetézett még a kéttannyelvű oktatás bevezetése is. Volt idő a Lehel Vezér Gimná­ziumban, mikor a pincében is órá­kat tartottak, majd a pártháztól bé­reltek termeket, és bevonták az ok­tatásba a kollégium délelőtt szabad termeit. Az orosz nyelven is folytatott tanítás nem bővül tovább, új osz­tályt már nem indítottak. A nyugati nyelvek (főleg pedig a német) ok­tatására fektetett nagyobb hang­súly következtében, a megosztott osztályok miatt, továbbra is tante­remgondokkal küzdenek. Nem is volt tehát vita a munkásőrszékház hasznosításáról. A tanács pályáza­tát azonban ’89-ben az Állami'Fej­lesztési Intézet még nem tudta fo­gadni, ezért egy fél évet veszítettek az átalakítás megkezdésével. A kivitelezést végül a városi ta­nács dolgozóinak tervei alapján a Városgazdálkodási Vállalat a múlt év őszén kezdte, és január közepé­re fejezte be. Az 5,2 milliós átala­kítással a földszinten tanulók, kon­dicionálóterem, főző-, mosókony­ha, raktár, a két emeleten pedig 10 db hat, 2 db négy és 1 kétágyas háló alakult ki, valamint teljesen új vi­zesblokkot készítettek. A kerítés, a tetőfelújítás még további 2 milliót igényel, de szó van magastető épí­téséről is (a tér esztétikája szem­pontjából rendkívül üdvös lenne), újabb két és fél millióért. Az új, 70 ágyas kollégium elké­szült, a régiben pedig, a néhai Le­hel Szálló helyén, már meg is kez­dődött az átalakítás. Lesz 4 új tan­terem, 2 kisterem a csoportos fog­lalkozások számára, egy iroda, egy fotólabor, számolgatja a bővülést Nagy András igazgató. A gyakor­lati oktatáshoz még egy főzőkony­hát is berendeznek. Ez az 1,2 mil­liós átalakítás február végére be is fejeződik. Jelenleg 520 gimnazista, 60 gép­író és délutánonként 90 kereske­delmi tagozatos tanuló látogatja a gimnáziumot. Összesen 17 osz­tály, ami a B osztályos gimnázium belépésével még tovább bővül. Minisztériumi döntés erről ugyan még nem született meg, de az új kollégium elkészültével az oktatá­si feltételeket részben már ahhoz is megteremtették.' L.P. Nyelvtanulás matematikával párosítva A demográfiai hullám mélypontja az általános iskolákat érinti mostan­ság leginkább. Egyre kevesebb gyer­mekre lehet számítani a beiratkozá­soknál, ezért minden oktatási intéz­mény kénytelen olyan különleges szolgáltatásokat ajánlani a szülők­nek, melyek csábítóvá teszik szá­mukra a létesítményt. így van ez a szolnoki Baross úti iskolában is. Két éve kapcsolódtak a Varga Katalin Gimnázium kísérletéhez. Eszerint emelt óraszámban tanítják hetedik és nyolcadik osztályban a matematikát. Az egyébként orosz tagozatos gyere­kek heti két órával „matekoznak” többet társaiknál, ennyivel több ide­jük jut a bevésésre, gyakorlásra. Az igazgatónő, László Arpádné elmond­ta azt is, hogy a tagozatosok a kont­roliosztállyal összehasonlítva, átlag 15-20 százalékkal sikeresebben írják felméréseiket. Jelentős szerepet játszhat a kiemelt matematika a pályaválasztásban is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a gyerekek könnyebben veszik az akadályokat. Mostanában szinte minden középiskolában felvételin kell bizonyítani a diákoknak ráter­mettségüket. Úgy tűnik, azon túl, hogy szeretik a gyerekek ezt a módját az oktatásnak, a követelmények emelkedő szintjének is jobban meg­felelnek. Tervezik a nyelvtanulás lehetősé­geinek kibővítését is az iskolában. Arra készülnek, hogy jövőre már az első osztályban is választhatóvá te­szik a szülők és a gyerekek számára az angol, a német és az orosz nyelvet is. Ezáltal a felső tagozaton három idegen nyelvvel párosítva folytathat­ják az emelt óraszámú matematika tanításának kísérletét. Az ma már ter­mészetesnek számít, hogy a tanulók a számítógépes ismeretek elsajátítá­sára is lehetőséget kapnak. Az iskola májusban ünnepélyes keretek között felveszi Konstantin, egykori váci püspök nevét, akinek az adományából tudták 1897-ben bőví­teni az épületet.-b-

Next

/
Thumbnails
Contents