Új Néplap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-26 / 48. szám
1991. FEBRUÁR 26. Néplap 3 Változások a társadalombiztosításban (1.) ( TI Keddi jegyzet Nem fizet mindenki Január 1-jétől változtak a tár- adalombiztosítási szabályok. Sorozatunkban ezekről a m(Kioltásokról adunk tájékoztatást. Módosult a megbízásos jogvi- izonyban foglalkoztatottak biz- osítási kötelezettsége. Az utóbbi dobén elterjedt foglalkoztatási ogviszony a megbízási jogviszony. Ilyen jogviszonyt - helykénül - árokásástól takarításon ít szénberakásig mindenféle munkavégzésre körnek. A megbízási jogviszony keretében a megbízott egy feladat vagy valamely ügy ellátására kötelezi magát, a megbízó pedig díj fizetésére. A megbízás nem elsősorban fizikai, inkább szellemi munkára szól, valamilyen ügyellátásra, rendszeres vagy eseti jelleggel. Január 1-jétől a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak biztosítási kötelezettségét már csak a megbízási díj összegének figyelembevételével lehet elbírálni. A korábbiaktól eltérően a munkaidőnek nincs jelentősége. A viszonyítási alap az öregségi nyugdíj legkisebb összege, amely jelenleg 5.200 forint. Tehát ha a megbízási díj havi ösz- szege 2.600 és 31.200 forint között van, a biztosítási kötelezettség fennáll. A munkáltatók egy része a dolgozók munkabérét - különböző formában nyújtott (pl. étkezés, lakáshasználat, egyenruha, stb.) - természetbeni juttatással egészíti ki. Az 1991. január 1 -je utáni időre adott bérjellegűnek minősített természetbeni juttatások után megszűnt a munkáltatók társadalombiztosítási, a dolgozók nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége - minden munkáltatói kategóriában. Ugyanakkor e juttatások a társadalombiztosítási ellátások alapját se képezik. Jelenleg a társadalombiztosítási járulékot a vállalkozások, vállalatok, stb. egy része nem fizeti pontosan és rendszeresen. Remélni lehet, hogy mindenki havonta rendszeresen eleget tesz majd - legkésőbb 15- éig - fizetési kötelezettségének. Addig azonban a korábbi 2 százalék helyett havi 4 százalék késedelmi pótlékkal nő a tartozás összege. (Folytatjuk) P. É. Megszállott macskások Cicák San Franciscóból Elképzelhetetlen dolgokat tesznek meg a macskatenyésztők egy-egy szép példány megszerzéséért. Ezek közül is kirí különlegességével a kecskeméti Bogo- vics László esete. Véleményem szerint maga sem tudta, mire vállalkozik, amikor elhatározta, hogy feljavítja a magyar colour- point perzsa állományt. Megpróbált Ausztriából jó minőségű állatokat beszerezni, de hiába volt meg rá a megfelelő mennyiségű valutája, nem jutott hozzá álmai macskájához. Csak azért is! Autóba ült, lakókocsit kötött utána, és irány Innsbruck. A család valutakerete éppen elég volt, hogy kifizessen egy cicát, mely még meg sem született, még az anyja hasában fejlődött. Ez volt az igazi „zsákbamacska”. Néhány hét múlva visszakapta postán a pénzét, az állatka mamájával maradt. Akkor is lesz macska! Egy újságban talált rá egy holland hölgy címére, aki szintén colourpointtal foglalkozott. Felvették a kapcsolatot, érkezett a fénykép is. Nagyon megtetszett leendő gazdájának a cica, máris indult érte. Utazás Hollandiába, 1700 kilométer. „Hát közelebb nem találtak?” - kiáltott fel a német- alföldi hölgy, amikor beállított. Mondott még valamit flamandul is, de azt nem értették pontosan. Ekkor hozta be első kandúrját egy nőstény társaságában a tenyésztő. De gyarló az ember és telhetetlen! Egy amerikai ismeretség eredményeként egy olyan kisállatot tudott vásárolni, melyet egy tavalyi kiállításon mindjárt a legszebb kölyökcicának választottak. Még a bírók is megpuszilgat- ták a több tízezret érő kis gombolyagot. Meglett az eredménye a megszállottságnak. A friscói macska második lett a világkiállításon. Talán az a büszkeség, ami egy ilyen siker után tölti el az embert, kárpótol a sok pénzért, a ráfordított időért, az adódó kényelmetlenségekért. A szolnoki kiállításon elért második helyével is meghálálta „Kittenkats Camille” gazdája gondoskodó sze- retetét, aki szerint „a macska olyan, mint a bélyeg, minél kevesebb van belőle, annál értékesebb”. bcs Országos tanácskozás után Terítéken a történelemtanítás Ez év januárjában Budapesten, a Veres Péter Gimnáziumban tartották meg 400 tanár részvételével a középiskolai történelem- tanárok országos konferenciáját. Megyénket - 25 kollégájával együtt - dr. Kiss Kálmán középiskolai történelem-szaktanácsadó képviselte.- Milyen fontosabb megállapítások hangzottak el a konferencián?- A téma: „Rendszerváltás, történettudomány, történelemtanítás” volt. Az előadók hangsúlyozták, hogy a tudomány játék- szabályait szem előtt tartva, fel kell szabadítani a történelmi gondolkodást. A tradicionális, liberális és szocialista eszmére, illetve azokban rejlő értékekre szükség lesz a jövőben is. Hogy mikor kezdődött el a közelmúlt rendszerváltozása, azt még nem lehet pontosan meghatározni. A tanári egyéniséget, a tanárok továbbképzését, szellemi kondicionálását kulcskérdésnek tekintik.- Mi foglalkoztatja legjobban a történelemtanárokat?- Sokféle gond nehezíti a tanítást. Még mindig forgalomban vannak elavult tankönyvek, sokak önbizalma megrendült, hiszen korábban a történelemtanítást a napi propaganda eszközeként kezelték. Szükség lenne éves történelmi bibliográfiára, egy korszerű - térbeli gondolkodást fejlesztő - atlaszra, és a História legalább évi tíz alkalommal történő megjelenésére.- Hány középiskolában tanítják a történelmet a megyében? Eleget tudnak-e tenni a tanárok a társadalom és a tudomány elvárásainak?- 33 érettségi bizonyítványt adó középiskolában 128-an tanítják a történelmet. A szakmai továbbképzések és a Históriakor keretében számos értékes előadás hangzott már el. A tavaly indított történelmi előadássorozat iránt - amit az Ifjúsági Iroda és a Verseghy Könyvtár szervezett - a diákok és a tanárok érdeklődése felülmúlta az elképzeléseket. A szolnoki városháza nagytermében 100-120 fő hallgatja rendszeresen az ELTE tanár előadóit. Bár január 15-re ígérték, a mai napig sem kapták meg az iskolák az érettségi tájékoztatót, útmutatót. Ez komolyan hátráltatja az érettségire való felkészülést! Pedig már volt egy fiaskó idén. Országos botrányt kavart a történelem Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulója. A témákat túl későn adták közre, így a felkészülés nem lehetett teljes. Olyannyira alul teljesített minden résztvevő, hogy a felső ponthatárt is le kellett szállítani.- A korszerű történelemtanítás érdekében melyek ma a legaktuálisabb feladatok?- A régi történelem tantervet felváltó Témajegyzék rendkívül felületes, hiányos. Nagyon kellene a nemzeti tanterv - ezen belül jól átgondolt történelemtanterv -, egységes követelmény- és vizsgarendszer. Tudományos kutatásra épülő új tankönyvekre, segédanyagok, taneszközök özö- nére lenne szükség. Az Országos Pedagógiai Intézetet megszüntették. Véleményem azonban, hogy karcsúsított formában, továbbra is szükség lenne egy szolgáltató jellegű intézményre. Akárcsak a szaktanácsadókra, akiknek a jövőben is fontos feladata lehet egyrészt a tudományos intézetek és a napi tanítási gyakorlat, másrészt az egyes iskolák összekapcsolása, a történelem-szaktanárokkal kiépített személyes, egyenrangú, partneri kapcsolat révén. (Az interjú elkészülte után jelent meg a Köznevelés február végi számában az idei történelem érettségi vizsgákkal kapcsolatos közlemény, illetve a javasolt témakörök jegyzéke.) Csirke József A védtelen igazság Én az Öböl-háború harci cselekményei közül a tömegkommunikáció hadműveleteit kísérem a leg- odaadóbb figyelemmel. Igazán nem mindennapi, ahogyan tálalják az eseményeket a front két oldalán. Az amerikaiak amolyan operettet írtak Kuvait felszabadításáról. A forgatókönyvükben egy zánkai számháború keveredik egy katonai eszközöket felvonultató BNV-vel. A kicsengés persze az, hogy a rettenthetetlen Rambo leolvassa az Ahmed homlokára kitűzött számot. Hogy a háborúban leszakadt karok, lábak, kilocssant agyvelők tennék komorrá a derűs összképet, erről szó sem esik. Oké minden, legyenek nyugodtak a hozzátartozók, no és a pénzvilág mimózaérzékenységű tőzsdéi, a dzsemborinak hamarosan vége lesz, és milyen nagyokat derülünk majd otthon a sivatagi show-műsoron. Az iraki híradás egy másik háborúról szól. Miközben Ali nemzeti büszkeségtől dagadó kebellel hallgatja zsebrádióján lövészárkában, hogy a harcok valahol Washington metróaluljáróiban folynak már - Jimmy megveregeti a vállát, hogy „Hands up!”- és a háború ezzel az iraki katona számára véget ért. Szaddam Húszéin alighanem egy új műfajt próbál teremteni a hadművészetben: a rádióban megnyert háború műfaját. A bagdadi stúdióban a végső győzelemről szóló híradást olvassa a bemondó, amikor az utolsó iraki katona is leteszi a fegyvert. Jó, jó, de tessék mondani, kinek hisznek majd a sátrakban élő beduinok, akiket a világhoz nem köt más, mint a telepes rádió? Hát persze, hogy a győzhetetlen nagy vezérnek. Mert az információ legalább olyan hatékony fegy- yer, mint a lézerrel irányított bomba. Csakhogy ezeket politikusok vezérlik a célba, és a detonáció után V _________________________ le gelébb az igazság sérül, és az áldozat a tisztánlátását veszítheti el. Emlékezhetünk, a második világháborúban mennyit olvashattunk az arcvonalak lerövidítéséről és kiigazításáról, a rugalmas elszakadásról és a tervszerű visszavonulásról, az ésszerű átcsoportosításról. De soha semmit az elvesztett ütközetekről, feladott városokról, és nem is tudom, megírták-e egyáltalán a vesztes felek Berlin elestét? Az igazságnak az erőszak sem tesz jót. Aki úgy négy évtizedet visszalapoz a honi sajtónkban, mást sem olvashat, mint diadaljelentéseket gazdasági téren, felülmúlhatatlan vívmányokat a közmorálban, soha nem tapasztalat nagylelkűséget a szociális megsegítésben. Az áremelésből árkiigazítás, árkorszerűsítés, árkorrekció vagy - sajátos román specialitás ez - áraktualizálás lett. Az üres polcokat sem nevezték nevén: aránytalan elosztásról, a termelés és kereskedelem egyensúlyának átmeneti megbomlásáról esett szó. Díszlépésben meneteltünk a szakadékba - aztán most ott vagyunk, ahol vagyunk. Hát persze, hogy az ember vágyna a jóra. Kívánna a csalódás kockázata nélkül hinni az írott szó szentségében, a látott kép csorbítatlan igazában. Mindjárt könnyebben eligazodnánk a világban, ha nem kellene bizonyos együtthatókkal osztani-szorozni a napvilágot látott információkat. Ma már tudjuk, hogy ehhez elengedhetetlen lenne a társadalmi megbékélés. Hiszen elég a parlamentben kimondani azt a szót, hogy „taxisblokád”, és máris két front néz egymással farkasszemet, miközben az indulatok mozsarai durrognak a kupolák alatt. Márpedig ahol csatározás van, ott az igazság sérül legelébb. Palágyi Béla ________________J * Újabb tantermek a Lehel Vezér Gimnáziumban Lánykollégium a munkásőrszékházban Lakva ismerni meg a volt laktanyát Vége az órának, vége a hétnek, sietnek haza a lányok a kollégiumból. Nemrégen költöztek át a másik épületből, még nincs minden a helyén, még szokatlan az egész. Szokatlan a kényelem, a tágasság, és hozzá kell még szokni ahhoz a gondolathoz is, hogy ott a falak között két éve még fegyvereket őriztek, kiképzéseket tartottak, szolgálatokat adtak. A Jászberényi Városi Tanács tervciklusokon keresztül cipelte magával a kollégiumépítés feladatát, de megvalósításra soha nem szánták el magukat. Pedig a demográfiai hullám közelített a középiskolákhoz, amit tetézett még a kéttannyelvű oktatás bevezetése is. Volt idő a Lehel Vezér Gimnáziumban, mikor a pincében is órákat tartottak, majd a pártháztól béreltek termeket, és bevonták az oktatásba a kollégium délelőtt szabad termeit. Az orosz nyelven is folytatott tanítás nem bővül tovább, új osztályt már nem indítottak. A nyugati nyelvek (főleg pedig a német) oktatására fektetett nagyobb hangsúly következtében, a megosztott osztályok miatt, továbbra is tanteremgondokkal küzdenek. Nem is volt tehát vita a munkásőrszékház hasznosításáról. A tanács pályázatát azonban ’89-ben az Állami'Fejlesztési Intézet még nem tudta fogadni, ezért egy fél évet veszítettek az átalakítás megkezdésével. A kivitelezést végül a városi tanács dolgozóinak tervei alapján a Városgazdálkodási Vállalat a múlt év őszén kezdte, és január közepére fejezte be. Az 5,2 milliós átalakítással a földszinten tanulók, kondicionálóterem, főző-, mosókonyha, raktár, a két emeleten pedig 10 db hat, 2 db négy és 1 kétágyas háló alakult ki, valamint teljesen új vizesblokkot készítettek. A kerítés, a tetőfelújítás még további 2 milliót igényel, de szó van magastető építéséről is (a tér esztétikája szempontjából rendkívül üdvös lenne), újabb két és fél millióért. Az új, 70 ágyas kollégium elkészült, a régiben pedig, a néhai Lehel Szálló helyén, már meg is kezdődött az átalakítás. Lesz 4 új tanterem, 2 kisterem a csoportos foglalkozások számára, egy iroda, egy fotólabor, számolgatja a bővülést Nagy András igazgató. A gyakorlati oktatáshoz még egy főzőkonyhát is berendeznek. Ez az 1,2 milliós átalakítás február végére be is fejeződik. Jelenleg 520 gimnazista, 60 gépíró és délutánonként 90 kereskedelmi tagozatos tanuló látogatja a gimnáziumot. Összesen 17 osztály, ami a B osztályos gimnázium belépésével még tovább bővül. Minisztériumi döntés erről ugyan még nem született meg, de az új kollégium elkészültével az oktatási feltételeket részben már ahhoz is megteremtették.' L.P. Nyelvtanulás matematikával párosítva A demográfiai hullám mélypontja az általános iskolákat érinti mostanság leginkább. Egyre kevesebb gyermekre lehet számítani a beiratkozásoknál, ezért minden oktatási intézmény kénytelen olyan különleges szolgáltatásokat ajánlani a szülőknek, melyek csábítóvá teszik számukra a létesítményt. így van ez a szolnoki Baross úti iskolában is. Két éve kapcsolódtak a Varga Katalin Gimnázium kísérletéhez. Eszerint emelt óraszámban tanítják hetedik és nyolcadik osztályban a matematikát. Az egyébként orosz tagozatos gyerekek heti két órával „matekoznak” többet társaiknál, ennyivel több idejük jut a bevésésre, gyakorlásra. Az igazgatónő, László Arpádné elmondta azt is, hogy a tagozatosok a kontroliosztállyal összehasonlítva, átlag 15-20 százalékkal sikeresebben írják felméréseiket. Jelentős szerepet játszhat a kiemelt matematika a pályaválasztásban is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a gyerekek könnyebben veszik az akadályokat. Mostanában szinte minden középiskolában felvételin kell bizonyítani a diákoknak rátermettségüket. Úgy tűnik, azon túl, hogy szeretik a gyerekek ezt a módját az oktatásnak, a követelmények emelkedő szintjének is jobban megfelelnek. Tervezik a nyelvtanulás lehetőségeinek kibővítését is az iskolában. Arra készülnek, hogy jövőre már az első osztályban is választhatóvá teszik a szülők és a gyerekek számára az angol, a német és az orosz nyelvet is. Ezáltal a felső tagozaton három idegen nyelvvel párosítva folytathatják az emelt óraszámú matematika tanításának kísérletét. Az ma már természetesnek számít, hogy a tanulók a számítógépes ismeretek elsajátítására is lehetőséget kapnak. Az iskola májusban ünnepélyes keretek között felveszi Konstantin, egykori váci püspök nevét, akinek az adományából tudták 1897-ben bővíteni az épületet.-b-