Új Néplap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-14 / 38. szám
1991. FEBRUÁR 14. Néplap 9 Az Új Néplap Jászapátin Hányán fizették vissza? Nem lesz elég a kétmillió forint Mint köztudott, február 15-ig kell nyilatkozniuk azoknak, akiknek kedvezményes kamatozású hiteleik vannak, hogy vissza akarják-e azt fizetni vagy sem. Az OTP Jászapáti Fiókjának működési területe a város mellett, Jászkisérre, Jásziványra, Jászszentandrásra és Jászdózsá- ra is kiterjed, s mint Kecskés József fiókvezető kérdésünkre válaszolva elmondta, február 11-ig 1400-an keresték fel őket ezzel kapcsolatban. S közülük 1075- en már vissza is fizették kedvezményes kamatozású kölcsöneik felét, s az így befolyt összeg 46 millió 400 ezer forintra rúgott. Mint a szakember elmondta, emiatt a takarékbetétek összegei 30-40 százalékkal csökkentek, ami azért arra is utal, hogy az embereknek otthon már nincsenek jelentősebb tartalékaik, s így kénytelenek voltak takarékbetétjeikhez hozzányúlni. Az intézkedés jogtalanságát többen fölvetették, mert mint mondták, ez a magánjogi szerződéseik egyoldalú felrúgását jelenti. Sokaknak emiatt a jövőben alapvető megélhetési gondjaik lesznek, ám többen reménykednek abban, hogy az Alkotmánybíróság még megmásíthatja ezt a döntést. Ha viszont nem így történik a dolog, még akkor is van egy halvány reménysugár azok számára, akik így nehéz helyzetbe kerülnek. Ugyanis mint köztudott, a költségvetés országosan 2 milliárd forintot különített el arra a célra, hogy a rászorultakat a helyi ön- kormányzatok anyagilag is segíthessék, vagyis hogy megemelt kamatjaikat kifizessék. Ezzel kapcsolatban dr. Mihályi István, a Jászapáti Polgár- mesteri Hivatal jegyzője arról tájékoztatott bennünket, hogy az idei költségvetésükből 2 millió forintot különítettek el erre a célra. Ám hozzátette azt is, hogy ez az összeg előreláthatólag nem lesz elég. Már csak azért sem, mert eddig negyven kérelem érkezett hozzájuk, de a java még ezután várható. S ugyanakkor egy-egy családnak több kedvezményes kamatozású hitele is van, s így értelemszerűen mindegyikre kü- lön-külön vonatkozik a megemelt, 1500 forintos kamat fizetési kötelezettség. S bizony abból a kétmillió forintból - könnyű kiszámolni -, hogy az önkormányzat csak száz-száztíz családnak tud támogatást adni úgy, hogy átvállalja az egy kölcsön után járó havi 1500, illetve évi 18 ezer forint megfizetését. Az OTP Jászapáti Fiókjában a csúcsforgalom után visszaállt a régi rend. Nyugdíjasok figyelmébe Február 16-án, vagyis e héten szombaton biztos nem unatkoznak majd a város nyugdíjasai, ugyanis számukra a helyi Velemi Endre T ermelőszövetkezet kultúrtermében, délután egy órától találkozót szerveznek, ahol a városi népdalkor tagjai, valamint énekesek, versmondók szórakoztatják az idős embereket. De nekik sem kell karba tett kézzel ülniük, hisz a Ki mit tud? jellegű rendezvényen közülük bárki felléphet. Cél: hogy jobban megismerjék a várost Kétségkívül igaz, hogy szűkebb pátriánk településeinek többsége őrzi még azt a miliőt, hangulatot, ami nagyapáink korára emlékeztet bennünket. És sokan vannak olyanok, akik kíváncsiak az ott élők mindennapjaira, hagyományaikra, kultúrájukra, s ennek érdekében még anyagilag is hajlandóak áldozni. Ezt felismerve alakult meg tavaly decemberben a Vadvirág Utazási, Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság, amelynek fő célja a falusi turizmus segítése, elterjesztése. Mint Báli Istvántól, a bt. egyik tagjától hallottuk, többek között ez is szükséges ahhoz, hogy mi, magyarok közelebb kerüljünk Európához. Ugyanis feltett szándékuk, hogy az idelátogató külföldieket megismertessék megyénk különböző tájegységeivel - így például a Nagykunsággal, a Jászsággal, s ezen belül Jászapátival -, múltjukkal, jelenükkel, kultúrájukkal. Erre Jászapátiban az idén valóban sok alkalom kínálkozik majd, mivel a település ebben az esztendőben ünnepli fennállásának 600 éves évfordulóját. S ehhez kapcsolódóan márciustól egészen szeptemberig számtalan olyan rendezvény lesz, amely az idegenek érdeklődésére is számot tarthat. Jól sikerült a tavalyi esztendő A Jásztejnél nincsenek kétségbeesve Amikor a minap bekopogtattam Jáger Sándorhoz, a száznegyven dolgozót foglalkoztató Jásztej Közös Vállalat igazgatóhelyetteséhez, tulajdonképpen az érdekelt, hogy az utóbbi időben a hazai tejfronton kialakult áldatlan állapotok miként érintették őket. Mint a szakember elmondta, nem túl borúlátóak, hisz tavaly 23 millió liter tejet vásároltak föl - ebből 20 millió liter a nagyüzemekből, 3 millió liter pedig a háztáji gazdaságokból származott -, s az idén is hasonló mennyiséggel számolnak. Már csak azért is, mert ők helyzetüknél és méretüknél fogva főként az elsődleges termékeket, így tejet, tejfölt, túrót, vajat és tejszínt állítanak elő, és ezek iránt még mindig megvan a kereslet. Jóllehet, az országos hatásokat ők sem tudják teljesen kivédeni, már csak azért sem, mert naponta hat-hét gépkocsijuk járja a főváros üzleteit, s ott bizony már találkoznak ezzel a problémával. Ám ők nem játszadoztak áraikkal meg vásárlóik idegeivel - úgy, mint több tejipari vállalat tette -, mivel a tejet pillanatnyilag a központilag meghatározott maximált áron, vagyis literenként 21 forintért adják, viszont többi termékeiket továbbra is a tavalyi áron értékesítik. Megnyugtatásul az igazgatóhelyettes hozzátette, hogy az idén is átvesznek minden mennyiséget a termelőktől, mivel a velük szerződéses kapcsolatban állók nem jelezték, hogy ebben az évben növelnék termelésüket. Persze ha valaki azt hiszi, hogy a belső piac megtorpanása és az exporttámogatások csökkenése őket egyáltalán nem érintette - nos az nagyot téved. Hisz 120 mázsa vaj és 100 mázsa körüli tejpor náluk is fölhalmozódott. Csakhogy e miatt nem esnek kétségbe, hanem azt teszik, amit ilyen esetekben általában szoktak: a kereskedelemmel egyeztetve különböző akciókat szerveznek, s például 20 százalékos árengedménnyel adják a vajat. A cégnek tavalyi eredményei miatt sem kell szégyenkeznie, hisz mint hallottuk, 550 milliós árbevétel mellett 50 milliós nyereséget értek el. Ez többek között annak is köszönhető, hogy egy pillanatra sem vették le napirendről a technológiai fejlesztés kérdését. így például tavaly decemberben állították üzembe azt a nagy teljesítményű vajgyártó berendezést - képünkön -, melynek segítségével nyolcórás műszakban 20-24 mázsa vajat készíthetnek. Nyolcosztályos lesz a gimnázium? Jászapátiban bármerre is jár az ember, gyakran hall arról, hogy a helybéli gimnázium és szakközépiskola tanárai a nyolcosztályos gimnáziumi képzés bevezetését szorgalmazzák. Erről érdeklődtünk dr. Kalmár Pálnétól, a középiskola igazgatójától.- Nekünk valóban szándékunkban áll - kezdte - a nyolc- osztályos gimnáziumi képzés beindítása. De nehogy azt higgye, hogy ez az ötlet csak tegnap született meg, hisz mi már 1988-ban kezdtünk ezzel az eretneknek tűnő gondolattal foglalkozni, de akkoriban még mindenki elzárkózott. Ám továbbra is napirenden tartottuk a kérdést. Jó, lehet, nagy feladatnak tűnik az, hogy mind a nyolc évfolyamnak megcsináljuk az órarendjét, tantervét és vizsgatervét, de emiatt nem riadunk vissza. Ugyanis megtudtuk, hogy a gyöngyösi gimnáziumban már nekiláttak ehhez, s így fölvettük velük meg a jászberényi Lehel Vezér Gimnáziummal a kapcsolatot, mivel ők is hasonló elhatározásra jutottak. S most úgy néz ki, hogy a három intézmény között megoszlanak a feladatok, s a végén kicseréljük tapasztalatainkat.- Szakmailag mi indokolja a nyolcosztályos gimnáziumok életre hívását?- Ennek vannak pedagógiai, módszertani, valamint nevelési okai. Az a helyzet, hogy mi sokkal jobbnak tartjuk azt, ha nyolc esztendőn át úgymond egy kézben van a nevelés, az oktatás, és egyféle tantervű koncepció szerint taníthatjuk a gyerekeket. Mert bebizonyosodott, hogy jelenleg sok az üresjárat, az átfedés, hisz tulajdonképpen kétszer kell váltaniuk a gyerekeknek: először ötödikben, másodszor meg nyolcadik után. Ám ha egyből nyolc évet tervezünk, sokkal jobban lehet látni a kezdetet, és még a menet közbeni változtatásokra is van lehetőség. Tulajdon- képpen nem akarunk mást, mint azt, hogy a tovább tanulni szándékozó gyerekeket intenzívebben felkészíthessük. Ez pedig erkölcsi kötelességünk.- Ebből az is következik, hogy nyilván a jobb képességű fiatalok jelentkezését várják. . - Pontosan, tehát olyanokat, akik a feszesebb tantervi anyagokat is el tudják sajátítani.- Lesz felvételi vizsga is?- Nem a tantárgyi tudásra leszünk kíváncsiak. Inkább valamilyen felvételi elbeszélgetésre gondolunk, és főleg készség- és képességvizsgálatokat tartunk.- Valójában hol tart ez a dolog?- Nézze, mi felkészültünk, s csak a minisztériumi engedélyre várunk. Ha megkapjuk, akkor az idén szeptemberben már indulhat ez a fajta képzés.- Ha meglesz az engedély, akkor megszűnik a hagyományos gimnáziumi oktatás?- Nem erről van szó. Évente csak egy-egy osztályt indítanánk az új szisztéma szerint, így természetesen továbbra is megmaradna a négyosztályos képzés. S mivel mi a gimnázium mellett szakközép-iskolai feladatokat is ellátunk, így továbbra is kép- zünk vasútépítő gépészeket, sőt az idén először autószerelői szakot is indítunk majd. Dr. Kalmár Pálné: Ha megkapjuk az engedélyt, akkor szeptemberben indulunk... A múlt egy darabkája Tanyamúzeum a téeszmajorban Jászapátiban a Honismereti Szakkör munkája immár tizenöt éves múltra tekint vissza. Hisz mint a 73 éves Berki István bácsi meséli, 1976-ban jött az ötlet, hogy a tanyavilágot valahogy hteg kellene örökíteni, fel kéne térképezni. Az elgondolást tett követte - s mivel a szakkör tagjai főként a téesz tagjaiból verbuválódtak, s a mezőgazdaságban telente kevesebb a tennivaló - a zimankós hónapokban a férfiak nyakukba vették a határt, kikérdezték az idősebb embereket, s munkájuk nyomán egyre inkább eltünedeztek a fehér foltok arról a készülő térképről. De az asszonyok sem ültek karba tett kézzel, mert ők meg a régi hagyományokat, szokásokat kutatták. Nos, ez a munka három kerek esztendőig tartott, de az eredménnyel csak nem elégedtek meg a szakkör megszállott tagjai. Mert kitalálták, hogy azért nem ártana, ha részletesebben kezdenének vizsgálódni. S a végén olyan mélyen beleásták magukat ebbe a munkába, hogy ma már azt is tudják, hogy kié volt az adott tanya, hány holdon gazdálkodott az illető, mennyi jószágot tartott, és így tovább... Összesen hét év kellett ahhoz, hogy végezzenek ezzel a feladattal. Persze menet közben már szakemberek is segítették munkájukat. így például Tóth Jánosnak, a jászberényi múzeum egykori igazgatójának a neve beszélgetésünk során gyakran került szóba. Mint ahogy az általában történik, evés közben jön meg az étvágy, vagyis egyik feladat hozta a másikat. így esett ez a Honismereti Szakkör tagjaival is, hisz menet közben fölvetették, hogy ha már sok helyen megfordulnak, akkor próbálják meg a régi használati tárgyakat, a paraszti élet legkülönfélébb eszközeit is összegyűjteni. És szép lassan halmozódni kezdtek a portékák, gyűltek a boronák, az ekék, a régi ruhadarabok, bútorok, s jött az újabb kérdés: hová tegyék ezeket? Még szerencse, hogy a Velemi Endre Téesz a segítségükre sietett, s még 1979-ben a termelőszövetkezet egyik majorjában megkapták az egyik jószággondozó szolgálati lakását, amit társadalmi munkában kipofoztak, jóformán újjávarázsoltak, s ma már ott található a tanyamúzeum. A vendégkönyv tanúsága szerint az ország legkülönfélébb tájairól sokan útba ejtették a kis parasztházat, ahol a múlt egy darabkájával szembesülhet az ember. Május 1-től október 31-ig tart nyitva a múzeum, ám előzetes bejelentkezés esetén ilyenkor, télen is fogadják a látogatókat _________________________ A z oldalt összeállította: Nagy Tibor Fotó: Korényi Éva A tanyamúzeum kívülről és belülről. Engedélyre várva
