Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-26 / 22. szám
A múlt esztendő utolsó heteiben a Profil Rt. és a Forma Kisszövetkezet vállalkozásában elkészült egy terv Szolnok város központjának továbbépítésére. A „városmag” kialakítására a hatvanas években a budapesti Lakóterv által készített terv - mint naponta regisztrálhatjuk - csonkán valósult meg. Eredeti formában valóra váltani nemcsak azért nincs remény, mert az építkezések finanszírozására szolgáló „központipénzek” (már régen) megszűntek létezni: mára az eredeti, a város építési igényeit tulajdonképpen figyelmen kívül hagyó, elsősorban központi normatívák teljesítését célul kitűző koncepció elavulttá vált. A módosított terv készítőinek nem volt könnyű dolga, hiszen a Baross út, a Ságvári körút, az Ady Endre út és a Sallai utcák által határolt terület korántsem „szűz”, a további elképzelés jegyében itt irodaházak, művelődési központ, áruházak készültek, itt áll az ötvenes években felépült rendelőintézet is. Ezen nagyon is meghatározó adottságok között milyen terv lehet jó iránytűje a városközpont (tulajdonképpen ennek csak első üteme) végleges arcát megadó építkezéseknek? Az Új Néplap ezt megvitatni hívta meg Buday Györgyöt, Szolnok alpolgármesterét, Csata Sándort (Szolnokterv), Deák László (Forma), Mészáros János (Profil), Pár Nándor (Szolnokterv) építésztervezőket, valamint Tóth Iván városi főépítészt. Az újságot V.Szász József képviselte. Kerekasztal- \ beszélgetés egy Szolnok központjának rendezésére készült terv apropóján / Új Néplap: Sajátos körülmények között született ez a módosított terv. A Profil és a Forma nem az akkori tanács megbízásá- bóldolgozott, hanem - mondhat - ni - önszorgalomból és a „terméket” ingyen ajánlotta fel a városnak (elfogadásáról az önkormányzat még nem döntött, szakmai fórumainak véleményét meghallgatva határoz majd sorsáról a testület - a szerk.) Miért mentek a megbízás elé?.. Deák L.: Nem kívántuk elszalasztani a jó üzleti lehetőségeket. A városnak ez a része ugyanis teljes építési tilalom alá esik. Igen kelendő és értékes telkek állnak üresen. Építkezni itt csak akkor lehet, ha városi ön- kormányzat dönt a központ rendezésének programjáról. A Profilnál, majd később az ebből a cégből kivált Formánál pénzintézetek, kereskedők és különböző más cégek jártak, amelyek Szolnok magjában szerettek volna üzletet, vendéglőt, bankfiókot nyitni. A számos tervezésre, beruházás bonyolítására szóló megbízásból azonban rendezési terv nélkül nincs „bolt”... Új Néplap: Tényleg, mennyi 'az a sok jelentkező, építtetni kívánó? A tetemes nagyságú beépítetlen telkek mekkora részére lenne vevő? Mészáros J.r»Mi is, gondolom a Forma is, üzleti titokként kezeli, hogy ki és mit akar építtetni. A Profil tapasztalatai szerint az újonnan felépíthető „házak” hasznosítható területének legalább 30 százalékára már most lenne biztos vevő... Új Néplap: Csupán ennyi konkrét igényt ismerve, elkészíthető egy rendezési terv? Deák L.: A mi tervünk nem arra próbál „törvényt’ ’ gyártani, hogy hová és mekkora irodaház, bevásárlóközpont kerüljön. Nem terveztünk konkrét létesítményeket, építési lehetőségeket terveztünk. (Az egyetlen funkció, amit ezen területen a város- központ életképessége érdekében nélkülözhetetlennek tartunk megvalósítani, két - a fenntartás érdekében különböző szolgáltatásokkal kombinált - parkolóház.) Célunk az volt, hogy a területen feltárjuk azokat Deák László a részeket, ahová egyáltalán valamit építeni lehet, és igyekeztünk megfogalmazni az építés feltételeit. Ezeken új a piaci kereslet, az építtetni szándékozók diktálnak. Végül is ők döntik így el, hová mi kerül a városnak ezen a részén (is). Ez már csak azért is Hogy ne a városatyák nevét véssék kőbe természetes, mert nekik van pénzük a beruházásra. Más, „központi” forrás nincs. Azé lesz a terület, akinek pénze van beépítésére, és úgy látja, itt megéri neki befektetni. Új Néplap: Mielőtt az építési feltételekről beszélnénk, jó volna megtudni, mi a véleménye az önkormányzatnak az ilyen piaci alapon történő városközpontalakításról? Buday György Buday Gy.: A polgármesteri hivatalt sem külföldi, sem hazai érdeklődő nem kereste meg a belváros beépítésének ügyében. De ha másként történt volna, akkor sem biztos, hogy már dönteni tudtunk volna. A szóban forgó területen, de Szolnok más részein is fel kell mérni azokat a lehetőségeket, amelyet bármiféle vállalkozónak ajánlhatunk. Ezzel párhuzamosan „leltárba” kell venni a polgárok igényeit, érdekeit, a „szakma”, az építéCsala Sándor szék elképzeléseit. Ez a munka - bár kétségtelenül sürgős - azért időt kíván. Annyit elmondhatok, hogy az előbb említett piaci alapon történő beépítés a polgár- mesteri hivatal koncepciójával rokon. Nem szeretnénk az előző rendszer megyei, városi vezetőinek hibájába esni, és „építészeti remekműveknek” a városra kényszerítésével biztosítani nevünk fönnmaradását. Véleményem szerint azért keflett a korábbi mechanizmusban olyan - a valóságos igényektől elrugaszkodó, részletes és minden helyét pontosan meghatározó városépítészeti terveket készíteni, hogy a polgárok tudják, ez a nagy áruház, ez az impozáns irodaház bizony a „nagy elvtárs” ötlete volt, neki köszönhetjük. Új Néplap: A városközpont továbbépítésére most készült terv tehát (ha az önkormányzat elfogadja) fölszabadítja az ezen a részen lévő, eddig építési tilalom alá eső üres területeket, felméri az ott meglévő JSiészáros János infrastruktúrát és lehetőségéket, és meghatározza az elhelyezhető épületek külső megjelenését méterben, illetve a közelben álló, már meglévő épületekhez viszonyítva. Magyarán: meglehetősen nagy szabadságot biztosít az építtetőnek és a konkrét tervezési feladatra megbízás kapó építésznek. Kialakulhat így egy egységes, a már meglévőkhöz is harmonikusan illeszkedő épületegyüttes? Tóth L: Véleményem szerint a beszélgetésünk apropóját adó terv nagyon is markáns arcot ad Szolnok e területének. A város- rendezési előírások ésszerű részéről tömbönként meghatározzák például, hogy ott irodaházak, kereskedelmi és szolgáltató célú épületek, pénzintézetek székházai és hasonló célú létesítmények kaphatnak helyet. A tervezők azt is meghatározták, hogy aki itt üzleteket akar építeni, mely részen kaphat területet. Ez utóbbi esetben azt is előírták, hogy a kis üzleteket csak összefogva, egységes épületként lehet megépíteni. Új Néplap: A funkcionális kötöttségek megvannak, kellően lazák ahhoz, hogy minden, ami egy kereskedelmi központ képébe beleillik, ide kerülhessen. De egységes lesz-e a városközpont építészetileg, ha csupán az épületek számát és azt „írják elő”, hogy magastetős megoldásokat kell választani? Csala S.: Az egyes épületek , megtervezésével, de még ilyen mélységig menő szabályozással sem foglalkozhat egy rendezési terv. Hogy egy városrész képe milyen lesz, nagyon nagy mértékben múlik az ottani munkákra megbízást kapó építészek tehetségén. Pár N.: Garancia nincs tényleg más, csak az építészi kvalitás. Pontosabban, úgy gondolom - mint ahogy egy-egy épület kivitelezése során szokásos tervezői művezetést kérni, úgy’a szakmában nem ismeretlen dolog a városrendezési művezetés sem. Konkrét példát éppen Szolnokról említhetek: a Tabán esetében (amely rendezési tervének egyik készítője voltam), ha az épületet nem mi terveztük, a felkért építésznek elképzeléseinek bizonyos részeit egyeztetni kellett velünk. Deák L.: Ebben a városban él és dolgozik néhány olyan építész, aki bizonyította tehetségét, hogy ért a területrendezéshez és ismeri a várost. El tudnám azt képzelni, hogy az önkormányzat, pontosabban a városi főépítész koordinálásával „felosztják” a várost, egy-egy építész megkapja valamely területét és azon túl ő lenne a gondozója azon a részen az építészeti - városrendezési feltételek megteremtésének. Ez már csak azért is megfontolandó lenne, mert építész van Szolnokon, munka viszont jelen pillanatban alig akad. Ezzel párhuzamosan a város területei rendezetlenek, ehhez kapcsolódó munkák irányítása kicsúszott a város kezéből. Az önkormányzat az általam javasolt megoldással befektetés nélkül juthatna tervekhez - és az építészek munkához. Tóth Iván Pár Nándor
