Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-24 / 20. szám
1991. JANUÁR 24. 9 Az Új Néplap JÁSZAPÁTIN A célok közösek Az idén helyi adók nem lesznek Január 17-én a helyi önkormányzat ülést tartott, s a képviselő-testület tagjai hosszas vita után úgy döntöttek, hogy csatlakoznak a Jászsági Önkormányzatok Érdekvédelmi Szövetségéhez. Nem volt véletlen a dilemma, mivel korábban már sok más hasonló szervezet kereste meg őket azzal, hogy szívesen látnák Jászapátit a tagjaik sorában. Ennek ellenére ők mégis az előbb említett szövetségbe léptek be. Mint Török Sándor polgármester elmondta, azért határoztak így, mert a jászsági településeknek sok egyeztetnivaló, közös gondjuk van. Elég, ha a telefonhelyzetre, a víz- és egészségügyi ellátásra vagy a közbiztonság kérdéseire gondolunk. Hisz ezek mindegyike csak akkor oldható meg, ha együttesen lépnek fel. Annál is inkább, mert például, ha azt akarják, hogy javuljon a telefonellátottság a városban, akkor bővíteni kell a jászberényi telefonközpontot, és így tovább... Az ott lakók anyagi hozzájárulásával a tavaly a Madách út is szilárd burkolatot kapott A közös célok tehát összekötik őket, s a szóban forgó szövetség alkalmas lehet arra, hogy segítsen a helyi bajok orvoslásában. Az embereket manapság leginkább érintő kérdésre - vagyis, hogy tervezik-e az idén helyi adók kivetését - a polgármester nemmel felelt. Bővebben pedig arról beszélt, hogy előzetes számításaik szerint az alig valamivel több mint kétszáztízmilliós idei költségvetésükből nagyobb fejlesztésekre nem, legfeljebb csak a szinten tartásra futja majd. Ám ennek ellenére sem akarják az embereket helyi adók kivetésével tovább terhelni. Már csak azért sem, mert a helybéliek egyébként is alaposan le vannak kötve. Érre példaként a polgármester azt hozta fel, hogy kilenc- venmillió forintba került a város teljes vízellátásának a megoldása, amihez a lakosság is nagyban hozzájárult. Emellett Török Sándor megemlítette azt is, hogy az ott élők anyagi áldozatainak eredményeként ma már a település útjainak hetven százaléka szilárd burkolatú. Az áfész a kulturált vendéglátásért • Nem szeretnék, ha kocsmává válna Az új és esztétikus étteremben tán még az ebéd is jobban esik Sokáig gondot jelentett, hogy a Jászságban, és különösen Jászapáti környékén a vendéglátás színvonala enyhén szólva csapnivaló volt. Az utóbbi időben viszont a maszekok egyre inkább mozgolódni kezdtek, s ahol csak tudták, megvetették a lábukat és szép presszókat, éttermeket hoztak létre. S mivel a Jászapáti és Vidéke Áfész sem akart ebből a sajátos versengésből kimaradni, ezért tavaly, az év elején egy olyan üzletpolitikai koncepciót dolgoztak ki, melynek lényege az volt, hogy megpróbálnak kivonulni a tömegétkeztetés területéről - már csak azért is, mert az számukra mindig veszteséget hozott -, és igyekeznek áttérni az üzleti alapokon nyugvó vendéglátásra. Nos, az elképzelést tett követte, aminek már szembetűnő jeleivel is találkozhat az ember. Hisz a városközpontban a szövetkezet üzemeltet egy bárt, egy presszót, s 1990 szilveszterének napján pedig megnyitották éttermüket, melynek átalakítási költsége elérte a tízmillió forintot. A meglévő épületkomplexumot felújították, nagy figyelmet fordítva arra, hogy a szóban forgó vendéglátóipari egység belső berendezése is ízléses jegyen. Emellett természetesen a kiszolgálás színvonala, a tisztaság, a rend ugyancsak alapvető követelmény az ott dolgozók számára, mivel az áfészesek nem szeretnék, hogy az új étterem egy koszos, piszkos kocsmává váljon. Az első tapasztalatok mindenesetre jók, mivel most már olyanok is betérnek, akik eddig nagy ívben elkerülték a régi éttermüket. Jóllehet, a forgalmuk nem túl nagy, de nem is az a céljuk, hogy az egyik pillanatról a másikra fölfusson. Most számukra sokkal fontosabb, hogy szép lassan visszaszokjanak oda azok az em1 berek, akik kulturáltan szeretnének szórakozni. Ehhez viszont - tisztában vannak vele - lehet, ogy évek kellenek. Ennek ellenére is vállalják, mert a pillanatnyi haszon érdekében nem akarják föláldozni hosszú távú érdekeiket. Rossz napokat élnek át mostanában a könyvtárak, hisz a legújabb művek beszerzésére fordítható pénzek évről évre zsugorodnak, s ugyanakkor sokáig a közművelődés - fellegváraiként számon tartott intézmények majdhogynem konganak az ürességtől. Tulajdonképpen ezt erősítette meg Szikszai Mária, a helyi városi könyvtár vezetője is.- Látogatóink és olvasóink száma - mondta -, az előző esztendőkhöz képest is fokozatosan apad.- Hány kötetes a városi könyvtár?- Egészen pontosan 49 ezer 884 kötetünk van. Ha ezekhez még hozzávesszük a különböző dokumentumokat - így például az időszaki kiadványokat, hangkazettákat, mikrofilmeket -, akkor elmondhatjuk, hogy a teljes állományunk 53 ezer 624 darabra rúg.- Tavaly mennyi könyvet vásároltak?- Nagyon keveset, csak nyolc - százhatvanegyet. Az összes dokumentumok beszerzésére 110 ezer 384 forintot fordítottunk. Tehát ennyi volt a kiadásunk ’90-ben, s ebből az összegből 97 ezer 445 forint az, ami az éves költségvetésünkből ment ki.- És a többi?- 12 ezer 939 forint értékben kaptunk az olvasóktól könyveket. Ugyanis, ha megunják azokat, akkor behozzák ide nekünk.- Milyenek az idei kilátásaik?- Erről még semmit sem tudok mondani, mivel költségvetésünk egyelőre nincs. Abban azért bízunk, hogy legalább annyi könyvet ebben az évben is vehetünk, mint tavaly. Alul patika, fölül lakások Két legyet egy csapásra Előtérben a régi, a háttérben pedig a most készülő új gyógyszertár épülete Az idén már három éve lesz annak, hogy az akkori városi tanács és a megyei gyógyszertári központ megállapodást kötött, s elhatározták, hogy Jászapátin közös beruházásban egy gyógyszertárat építenek föl. Erre annál is inkább szükség volt, mivel a harminc híján tízezer lakosú településnek egyetlen patikáját nemcsak a helybéliek, hanem a környező községek lakói is szinte naponta fölkeresték, így aztán már régen kinőtték azt a házat, ahol hosszú esztendőkön át hozzájuthattak orvosságaikhoz az emberek. Már-már az alapellátás került veszélybe, hisz összezsúfolva, majdhogynem egymás lábát taposva, lökdösődve szolgálták ki az ott dolgozók a betegeket. Szóval, régi gondja oldódik meg hamarosan Jászapátinak azzal, hogy az idén tavasszal új helyre költözik a gyógyszertár. A városközpontot szépen reprezentáló épületet a szónoki Rekon- terv Tervező és Építésszervező Kft. munkatársai álmodták papírra, a kivitelezésben pedig a Jászsági Építőipari Szövetkezet dolgozói működtek közre. A munkák az ütemterv szerint haladnak, s most január második felében úgy tűnik, hogy az építők az 1991. március 1 -jei átadási határidőt tartani is tudják. Tulajdonképpen ezzel a beruházással két legyet ütnek egy csapásra, mivel a többszintes ház földszintjén - háromszáz négyzetméteren - kap helyet a gyógyszertár, az emeleti traktusokban pedig négy lakást alakítottak ki. amelyeket majd a helyi önkormányzat értékesít. így természetesen a beruházás költségeihez is hozzájárult a város, hisz a húszmillió forintból nyolcmilliót ők fedeznek. A szóban forgó lakások alapterülete egyenként meghaladja a száz négyzetmétert, s ennek megfelelően eladási áruk is magas, csaknem hárommillió forint lesz. A kérdés csupán annyi, hogy ki tudja majd megvenni ezeket a lakásokat? Kiszolgáltatottan Több mint kétszázan munkanélküli-segélyen Úgy tűnik, hogy a munkanélküliség fenyegető réme Jászapátin és környékén mára sok ember számára valósággá vált. Legalábbis Kordisz Csabának, a Munkaerő-szolgálati Iroda helyi kirendeltségvezetőjének szavai erre engednek következtetni. Hisz, mint kérdéseinkre válaszolva elmondta, tavaly június elsején, amikor megnyílt az iroda - amely Jászapáti mellett a jász- kiséri, a jászszentandrási és jászi- ványi munkanélküliek gondjaival is foglalkozik - mindössze ti- zenketten voltak munkanélkülisegélyen. Szeptembertől viszont rohamosan - havonta ötven-hat- vannal - nőtt a számuk, s azóta is ez a tendencia érvényesül. Erre bizonyíték, hogy 1990. december 31-én százhetvenegyen, jelenleg predig már kétszázhúszan állnak segélyért sorban. Eleinte főleg a segéd-és betanított munkásoktól, a nyolc általánost végzettektől és a cigányoktól igyeA helyi munkaerő-szolgálati irodán egymásnak adják a kilin- • eset az emberek- Melyek azok a könyvek, amelyeket leginkább keresnek az emberek?- A szakirodalmi és szépirodalmi kötetek iránt nagy az érdeklődés. Talán a szakkönyveknek mégis nagyobb a keletjük, mivel a magas ár miatt nem tudják megvenni, így inkább kikölkeztek megszabadulni a cégek, mostanában viszont már szakmunkások - így préldául kőművesek - is egyre gyakrabban kopogtatnak náluk. S ráadásul az utcára került férfiaknak még kilátásuk sincs, hogy a környéken belátható időn belül munkához jussanak. Nőket viszont korlátozott számban, csönzik azokat. A fiatalok főleg a technikai, a számítógépies könyveket, meg az útleírásokat, kedvelik. A Berkesi- és Szilvási- könyveknek az ideje viszont lejárt, piedig 10-15 éve még sorba álltak érte az emberek. Ugyanakkor Moldova még mindig sláger. Vannak, akik szeretik. igaz, hogy alkalmazni tud a Váci .Kötöttárugyár helyi üzeme és a Baromfikeltető Vállalat ottani telepje. Csakhogy az utóbbi cég három műszakos munkarendben dolgozik, s ez a családos és gyerekeiket nevelő asszonyok, édesanyák számára nem éppien vonzó. Mint megtudtuk, a segélyesek ötven százaléka jászkiséri, s közülük korábban sokan ingáztak lakó- és munkahelyük között. Ebből arra is lehet következtetni, hogy a különböző vállalatok főleg azokat küldték el, akik nem ott éltek, nem ott laktak, ahol dolgoztak. A baj csak az, hogy a kiebrudaltak nem-tehetnek arról, hogy a lakóhelyükön évtizedek hosszú során át semmiféle munkahelyteremtő beruházás sem valósult meg. A kirendeltségvezető mindenesetre nem túl derűlátó,-s a munkanélküliek további növekedésével számol. így aztán nem nehéz megjósolni, hogy rövid időn belül aligha lesz elég az a félmillió forint, amit a MESZI jászapáti kirendeltségén jelenleg havonta munkanélküli-segély címén kifizetnek a hozzájuk fordulóknak. Az oldalt összeállította Nagy Tibor. Fotó: Korányi Éva Az olvasóteremben a napi újságok és folyóiratok böngészése mellett zenehallgatásra is van lehetőség
