Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-24 / 20. szám
10 Néplap 1991. JANUÁR 24. A tudomány világa A jászok kaukázusi rokonai Őszét szakvélemény a ^Múzeumi Levelek” kaukázusi rokonainkkal foglalkozó külön számáról. A Damjanich Múzeum legrégibb, folyamatosan megjelenő kiadványa az elsősorban ismeretterjesztő célokra létesített „Múzeumi Levelek”, amelynek első száma 1958-ban jelent meg. A közel harminc esztendő alatt leginkább vegyes profilúak voltak a fiizetnyi, de olykor könyv- teijedelmű számok. Bennük a régészettől a művészettörténeten, a néprajztól az irodalomtörténeten át a történelemig, természettudományi közlésekig, restaurálással foglalkozó írásokig jelentek meg cikkek, különféle szerzők tollából. Külön színfoltot jelentett az 1974-ben megjelentetett 18-19. szám, amely 3 ezer perc észtor- szágról címmel a hatvanas évek második felétől az 1970-es évek utolsó harmadáig élénken virágzó észt testvérvárosi kulturális kapcsolatok dokumentuma. E kötet mintájára készült a legutóbbi, az oszétekkel foglalkozó összevont szám, amelyet csakúgy, mint az észt kötetet, nem idehaza, hímem Tallinnban, illetve Oszétia fővárosában, Vlagyi- kavkázban méltatták elsősorban. Úgy is, mint a kötetről megjelent egyetlen értékelést: ennek az írásnak néhány részletével kívánjuk most megismertetni az Új Néplap olvasóit. „Meglehetősen széles körben ismert, hogy Magyarországon, a Jászságban a XIII. század közepétől egy egységes tömbben élnek az alán-jászok utódai. A mongol-tatárok elől menekülve, a Zagyva folyó partján telepedtek le, ahol menedéket találtak, meglelték második hazájukat. A kerület központjában, Jászberény városában található a jászok történetének és kultúrájának múzeuma, amelyet még 1874-ben nyitottak meg a helyi intelligencia kezdeményezésére. Ebben egyedi anyag található a jászokról, akiknek ereiben a mi alán őseink vére csörgedezik. A jászok kutatása magyar kollégáink vezetésével folyik. Az utóbbi időben ezek a kutatások mindinkább összefonódnak Szabó László kandidátusnak, a Damjanich János Múzeum néprajzi osztályvezetőjének tevékenységével. 1984. májusában öccsével, Szabó István történész-muzeológus kutatóval együtt látogatott el Eszak-Oszétiába. A múzeumokkal való megismerkedésük, találkozásaik és beszélgetéseik a kollégákkal, kirándulásaik az őszét falvakba, lehetővé tették számukra, hogy az őszét kultúrával kapcsolatosan összehasonlítható anyagot gyűjtsenek. Ezeknek a találkozásoknak, impresszióknak, a tapasztalati anyagnak és az őszét kutatásokkal kapcsolatos könyveknek a segítségével lehetőségük nyílt a további kutatásokra. Elvégzett munkájuk eredménye jeien publikációjuk: a Damjanich János Múzeum „Múzeumi Levelek” című sorozatának 62-63-as száma (Szolnok, 1989). Ez a cikkgyűjtemény egyetlen összefoglaló elnevezéssel illethető: az oszétek kultúrájának leírása. A szerzők különféle fotókat és grafikákat szerkesztettek a kis példányszámú könyvbe, melyeket a vlagyikavkázi (volt Or- dzsonikidze) múzeumok gyűjteményeiből megjelentetett könyvek illusztrációs anyagából válogattak. A kötetet Szabó László cikke nyitja, amelyet a jász eredet kérdésének szentel. Azoknak a jászoknak, akik rokonai az alánoknak és azok utódainak, az oszé- teknek. A szerző foglalkozik mind a magyar történetírásban fellelhető hibákkal, mind pedig a jászoknak és az Kaukázusban élő mai oszéteknek az etnogenetikai közös vonásaival kapcsolatos tévedésekkel.” Vilen Uarziati a történettudományok kandidátusa (fordította: Szabó István) Feltámasztott őslények Magyarországon? Képünk az ulánbátori Központi Múzeum egyik jól megtermett kiállítási tárgyát ábrázolja Ha nem számítjuk a világmindenség keletkezéséről folytatott, s valószínűleg soha véget nem érő vitákat, a tudomány talán leggyakrabban és legtöbbet feszegetett kérdése az, miért pusztultak ki a dinoszauruszok. Más kérdés, hogy a rejtélyes sorsú állatok feltehetően azért kerültek az érdeklődés középpontjába, mert roppant méreteik mellett minden azóta ismert élőlény eltörpül. Az igazság az, hogy a dinoszauruszokkal egyidőben, körülbelül 70 millió éve, a Földön addig élt állatok jelentős része kihalt, pontosan máig sem ismert okokból. Szerencsére a kőzetrétegek, amelyek az évmilliók alatt egymásra halmozódtak, megőrizték az utókornak a kréta időszak gigászainak csontmaradványait is, néhol szinte teljes épségben. A legközismertebb amerikai lelőhelyek mellett igen híres - noha jobbára csak szakemberek tudnak róla - a Góbi-Altájban talált mongóliai dinoszauruszgyűjtemény. Talán nem reménytelen, hogy e méltán világhírű kollekció egy részét -17 teljes és ugyanennyi részleges csontvázat - Budapesten is megtekinthessük. A mongolok felajánlották a Természettudományi Múzeumnak az anyagot kiállításra, sőt esetleges nyugat-európai további forgalmazásra is. Hatalmas méretekről lévén szó, a csontvázakat csak darabokra szétszedve, húsz tonnás konténerekbe csomagolva, vasúton lehetne hazánkba szállítani. Megfelelő tér is kellene a kiállításukhoz, legalább 400 négyzetméternyi terület, 10 méter körüli belmagassággal. Ezen kívül persze pénz, pénz, pénz. Pénz a szállításhoz, a hatalmas tudományos érték biztosításához, a kiállítás megszervezéséhez. Nem kétséges viszont, hogy a kiadások megtérülésére reálisan lehet számítani, közben a hazánkban eddig példátlan látványosságot feltehetően fokozott érdeklődés kísérné. A magyar fél természetesen a nyugat-európai kiállítások megszervezéséből anyagilag is részesedne. A múzeum bízik benne, hogy hazai pénzintézeteink látnak fantáziát e hasznos kezdeményezés támogatásában, mert a kiállítás anyagi fedezetét a Természettudományi Múzeum egyedül képtelen előteremteni. - - • ■ — — Vigyázzunk a szívünkre! Magyarország évek óta vezető helyet foglal el a megbetegedési-halálozási világstatisztikában. Csökken a várható élettartam, s a munkaképes (főként a 40-60 éves) korosztályokban drámaian megnőtt a nem fertőző, krónikus betegségek okozta halálozás. Ezek között a szív- és érrendszer ismert betegségei a halálozás több mint 50 százalékáért felelősek. A vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy az „első számú közellenség”, az infarktus okozta szívhalálért az egymással összefüggő orvosi-biológiai és életmódbeli tényezők a felelősek (öröklődés, magas vérnyomás, fizikai inaktivitás, dohányzás, stressz). Az öröklődés elsősorban az érelmeszesedésért okolható vérzsírok - köztük is főként a koleszterinszint - szabályozásában játszik szerepet. Népességünk mintegy öt százalékában fordul elő infarktus, s e betegség minden negyedik halálozásért felelős. Az esetek kétharmadában észlelnek kórosan emelkedett vérzsírokat, amelyek életmód-változtatással, célzatos diétával, gyógyszerekkel - vagy ezek kombinációjával - kedvezően befolyásolhatók. A kórosan emelkedett vérzsírok korai felismerésével, illetve a szükséges és lehetséges életmód-változatással, valamint az orvosi kezeléssel csökkenthetjük a veszélyeket. A megelőzést mind ez ideig elhanyagoltuk. Kampányok folytak a dohányzás, a magas vérnyomás ellen, a A vérzsír- szűrésről fizikai aktivitás mellett, de a talán mindegyiknél súlyosabb koleszterinveszély polgárságunk körében jószerivel ismeretlen. Holott feltárása és kezelése jelentős sikereket hozott például az egészségmegőrzés terén előttünk járó Egyesült Államokban, Németországban, Finnországban. A vizsgálatok egybehangzó eredménye szerint a vérzsírok 10-15 százalékos csökkentése 15-20 százalékkal csökkenti az infraktus gyakoriságát. A vér koleszterinszintjének lejjebb szállítása révén az infarktushalálozás 30 százaléka védhető ki. E riasztó halálozási arány elleni küzdelmet célozza az a most induló program, amelyben évenként egy alkalommal kerülne sor lakossági szűrésre. E programnak az aktualitását az adja, hogy a lipid-diagnosztikábán élenjáró Boehringer Mannheim GmbH bécsi cég az évente egyszeri Vigyázzunk a szívünkre - szűrőprogram céljaira hajlandó előnyös feltételek mellett felajánlani megfelelő készüléket és az ehhez szükséges személyzetet. A kampányhoz felajánlott Reflotron készülékek három perc alatt képesek az ujjhegyből sterilen levett cseppnyi vérből a triglicerid-, a koleszterin-, a HDL- és cukorérték meghatározására. A vérzsírszűrést vérnyomásméréssel egészítjük ki. Arra törekszünk, hogy az életkor, családtörténet, dohányzás, infarktus előzmények és a szűrés eredményeképpen ismertté váló adatok alapján számítógépes program révén a becsült infarktuskockázatot is megadjuk. A szűrést követően feladatunk - a normális tartományba tartozók megnyugtatása, a határér- tékűek esetében megfelelő diétás és életmódbeli tanácsadás megszervezése. A nagyon kórosan emelkedett értékűeket a Tétényi úti kórház lipid-belgyó- gyászati osztályára utaljuk további kezelésre. A 120 ezer schilling értékű vizsgálati anyag felhasználása után a Boehringer cég egy készüléket ingyen átad további folyamatos felhasználásra. Dr. Czeizel Endre Képes technikatörténet Heron „gőzgépe” Genetikai ujjlenyomat a bíróságon Az első „gőzgépet” az alexandriai Heron alkotta meg az időszámításunk előtti I. században, tehát mintegy 2100 évvel ezelőtt. Ez egy tengelyen álló, forgó gömbből állott, melyből csövek ágaztak ki. Ä csövekből kiáramló gőz aztán a gömböt forgómozgásba hozta. Ez a berendezés - minden egyszerűsége mellett - a gőz feszítőerejét munka végzésére használta, fel és ezért gőzgépnek tekinthető (képünk). Heron egyébként Alexandriában az egyik templom elé szökőkutat is szerkesztett és ugyan- Heron „gőzgépe” ebben a templomban úgy használta fel a gőz feszítőerejét, hogyha az oltáron meggyújtották az áldozati tüzet, akkor a templom ajtaja önműködően kinyílott. Könyvet írt „Az automaták színháza’ ’ címmel, melyben egy sor önműködő szerkezetet írt le. Ezek közül megemlítjük „Heron labdáját”, amelynek elvét a mai szódásüvegeknél használják fel: Heron egy vízzel telt edénybe jól záró dugón keresztül vékony csövet vezetett át. Ha emelte az edény belső nyomását - azaz levegőt fújt az edénybe - akkor a csövön át a víz sugár alakjában kiszökött. A mai technika lehetővé teszi, hogy megállapítsák, két emberi DNS-molekula egyetlen egyénhez tartozik-e vagy sem. A vizsgálat eredményes és megbízható volta alapján az Egyesült Államok Kongresszusának jogi bizottsága az eljárást olyannak nyilvánította, amely besorolható azon technikai módszerek közé, amikhez a bíróságok szükség esetén fordulhatnak. „Az eljárás, mely két DNS-molekula azonosításán alapul, érzékeny és pontos - olvassuk a kongresszusi bizottság 1990. szeptember elején kiadott nyilatkozatában -, a próba tudományos alapja szilárd.” A módszer bírósági alkalmazásának lehetőségét tovább növeli majd az, hogy ha a vizsgálatot különböző laboratóriumokban is meg lehet ismételni, ezáltal az eredmény megbízhatóbb és pontosabb lesz. így egyfajta „genetikai ujjlenyomat” lehetősége bontakozik ki. A módszer olyan érzékeny, hogy két „génetikai ujjlenyomat” azonosításához elegendő, ha annyi sejt marad a helyszínen, amennyi egy kihullott hajszálon feltapad. „TART MÉG A TÉL, DE LESZ TAVASZ IS” A SZOLNOK ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ KERTÉSZEK BOL TJÁNAK ÁRUKÍNÁLA TÁBÓL (Szolnok, Jubileum tér 4.) ÚJDONSÁG! • cukorrépa magvak árusítása igény szerint- HOLLAND import és hazai vetőmagvak sokasága- feltételes és szabadforgalmú növényvédő szerek- textúráit raffia 192 Ft helyett 96 Ft, amíg a készlet tart A Kertészek Boltja várja szövetkezeti tagjait és kedves vásárlóit *45644/1* €3 ÁFÉSZ s-.ct-jvcj;« t£avsi3Í:;a Artrcz a azüvcTKezeri TAaBÁémÁuéwr a "aluéht t SZOLNOK
