Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-22 / 18. szám

_____________________________________Néplap A Z ORSZÁGGYŰLÉS HÉTFŐI ÜLÉSSZAKA 1991. JANUÁR 22 Szünet nélkül folytatódik (Folytatás az 1. oldalról) nát. Hangsúlyozta: nincs idő feb­ruár 4-ig, a törvényjavaslat tár­gyalásáig várni, mert robbanásig feszült a helyzet. Torgyán József felszólalására sorra reagáltak az ellenzéki pár­tok vezető képviselői. Ellenzéki reakciók Orbán Viktor, a Fidesz frakci­óvezetője úgy ítélte meg, hogy a kisgazdapárti képviselő maga­tartása és eljárása alkotmánysér­tő. Minden párt kerülhet olyan helyzetbe - mondotta -, amikor számára fontos politikai vagy el­vi jellegű kérdésben nem tudja érvényesíteni akaratát, de ez nem lehet ok arra, hogy alkotmány­sértőén járjon el. Kiemelte: az FKgP felelőssége bárki másénál fokozottabb az alkotmányosság, törvényesség betartásában, be­tartatásában, hiszen nem csupán parlamenti párt, ha nem a kor­mánykoalíció tagja is. Utalt arra is, hogy a Fidesz annak idején szerette volna, ha a földtörvényt kétharmados jogszabálynak mi­nősítik. Ez nem sikerült. így a kormánykoalíciónak módja lett volna rá, hogy ezt a törvényja­vaslatot már korábban beter­jessze és elfogadtassa, hiszen a parlamentben csaknem 58 száza­lékos többséggel rendelkezik. Ezt sem Torgyán József, sem a kisgazdapárt nem tudta elérni. De ez esetben sem a parlament­hez, hanem saját kormányukhoz kell fordulniuk és azután levonni a megfelelő konzekvenciát. ­Hasonló szellemben nyilatko­zott Szűrös Mátyás (MSZP), hangsúlyozva: a szocialisták megütköztek azon, hogy egy kor­mánypárt képviselői törvényte­len lépésekre (földfoglalásra) biztatják az embereket. Meggyő­ződésük, hogy a földkérdés, a tu-' lajdonviszonyok rendezése csak törvényes úton vaósítható meg, s a kormánypártoknak, a demokra­tikusan megválasztott ország- gyűlési képviselőknek köteles­ségük is az alkotmányosság fe­letti őrködés. A szocialisták tud­ják - mondotta -, hogy a földkér­désen kívül még számos gond van ebben az országban, de azo­kat csak törvényes úton, a de­mokrácia szellemében kell meg­oldani. Pető Iván, a szabaddemokra­ták frakcióvezetője utalt arra, hogy nem ez az első eset, amikor Torgyán József másként beszél és másként szavaz. Példaként a költségvetési törvényt hozta fel, amelyet a kisgazda képviselő megszavazott, s következményei ellen már most tiltakozik. Ugyancsak felidézte azt az ese­tet, amikor egy szabaddemokrata képviselő éppen földügyben in­terpellált, s eközben éppen az FKgP tagjai hangoskodtak, türel­metlenkedtek leginkább. Vége­zetül az SZDSZ-frakció állás­pontját tolmácsolta, amikor le­szögezte: kormánypárti képvise­lőként és frakcióvezetőként nem lehet ilyen beszédet következmé­nyek nélkül elmondani. MDF-finomítás Ezek után rövid viszontreagá- lásokra kaptak többen lehetősé­get. Torgyán József szerint a kép­viselők nem értették meg mon­dandóját. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője szerint a koalíci­ós pártok közötti nézetel­téréseket a koalíción belül kell és illő tisztázni, nem a plénum előtt. Szót egyébként azért kért, ne­hogy az a látszat keletkezzék, mintha a koalíciós pártok között e kérdésben egyetértés volna. Je­lezte, hogy még mindig zajlanak a kárpótlással kapcsolatos párt­közi és szakértői egyeztetések, s ezek nyomán a kisgazdapárt ér­vei is meghallgatásra találtak a benyújtott törvényjavaslatban, amely egyébként egészen közel áll az FKgP eredeti programjá­hoz. Antall József miniszterelnök kijelentette, hogy az alkotmá­nyos rendet a kormány minden körülmények között fenn kívánja tartani, és ez minden pártra köte­lező. Biztos abban, hogy az FKgP is az alkotmány megtartá­sára törekszik. Torgyán József képviselő pedig saját nevében beszélt, a saját véleményét mondta el, amelyet számos köz­gazda képviselő is oszt. A napirend előtti vita még ez­zel sem zárult le. Ezúttal G. Nagyné Maczó Ágnes (MDF) kért szót, arra figyelmeztetve: most van itt az a történelmi pilla­nat, amikor Magyarország ki­nyilváníthatja, hogy mindenki­vel békességben élve és minden agressziót elítélve szabad, füg­getlen és semleges politikát akar folytatni. Ezen túlmenően a kép­viselőnő emlékeztetett legutóbbi napirend előtti felszólalására, amelyben az államadósság eltör­lését szorgalmazta. Kifogásolta, hogy az MDF etikai bizottsága vizsgálja ezt a beszédét, s határo­zottan arra kérte a kormányt: té­telesen számoljon el a korábbi és a jelenlegi hitelekről, azok ösz- szegéről, feltételeiről, a megkö­tött szerződések aláíróiról és ar­ról, hogy ezeket mire fordították. A külföldi államadósságok kérdése A felszólalásra reagálva Botos Katalin, tárca nélküli miniszter kijelentette: a kormány nagy fe­lelősséggel viseltetik a külföldi államadósságok kérdésében. Ezután - még egyszer vissza­térve a földfoglalás ügyére és ez­zel összefüggésben Torgyán Jó­zsef beszédére - Tóth Imre (FKgP) szenvedélyesen állt ki Toigyán József, a kisgazdák és a parasztság érdekei mellett. Immár az elfogadott napirend szerint, elsőként Kiss Gyula munkaügyi miniszter ismertette a munkanélküliség kezelését, il­letve enyhítését szolgáló tör­vényjavaslatot. Bevezetőjében utalt arra, hogy az év végére óva­tos becslések szerint is 4-4,5 szá­zalékos lesz a munkanélküliség, 1991-1992-ben pedig aránya várhatóan eléri a piacgazdasá­gokban jellemző szintet. Hozzá­tette: jóllehet a kormány eltökélt szándéka, hogy minden rendel­kezésre álló eszközzel töreked­jen a munkanélküliség lehető legalacsonyabb szinten tartására, elkerülhetetlen, hogy a dolgozók egy része átmenetileg állás nél­kül maradjon. Megítélése szerint hatásos foglalkoztatáspolitika nem képzelhető el olyan általá­nos gazdaságpolitika nélkül, amely a növekedést, ezen belül a foglalkoztatás bővítését célozza. A miniszter számba vette a ja­vasolt szabályozások új vonásait. Megemlítette köztük, hogy az ál­lam nem a teljes foglalkoztatá­sért vállal felelősséget, mint ed­dig, hanem azért, hogy a jövőben minden rendelkezésre álló esz­közzel elősegíti a munkát vállal­ni kívánók foglalkoztatását. A kormányzat ezentúl nem egye­dül, hanem a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleti szerveivel, valamint az önkor­mányzatok képviselőivel közö­sen dönt majd a különböző fog­lalkoztatáspolitikai eszközök felhasználásáról. A javasol» —- bályozás h*-— „„ sza­me emeli- , - .enyegesele­_.^it a foglalkoztatáspoli­tikai eszközrendszer megosztott finanszírozása. Ami azt jelenti, hogy a következő időszakban már nem az állami költségvetés lesz az egyedüli teherviselő, ha­nem - kötelező járulékbefizetés formájában - csatlakoznának hozzá a munkaadók és a munka- vállalók is. A tárca eredeti számí­tásai szerint összesen 4 százalék munkanélküliségi járulék fizeté­sére lett volna szükség. De - fi­gyelemmel az érdekképviseleti szervek álláspontjára és a költ­ségvetés 9 milliárd forintos tá­mogatására - végül úgy döntött: a munkavállalók és a munkaadók összesen 2 százalékos járulékot fizessenek a Munkavállalók Szo­lidaritási Alapjába, mégpedig jú­lius 1-től kezdődően. A 2 száza­lék háromnegyed része terveik szerint a munkáltatókra, egyne­gyed része pedig - személyi jöve­delemadómentesen - a munka- vállalókra hárulna. Válságkezelő program is szükséges Az általános vitában felszóla­lók szükségesnek, sőt, európai mércéjűnek tartották a törvényt, bár egyetértettek abban, hogy az önmagában nem oldhatja meg a munkanélküliség valamennyi problémáját. A jogi szabályozá­son túl szükséges komplex vál­ságkezelő program is, hisz anél­kül a törvény csak „lebeg a leve­gőben”. Többen is megfogalmazták, hogy a tervezet nem törődik kel­lően a fiatalokkal, s a pályakez­dők gondjai mellett felhívták a figyelmet más hátrányos helyze­tűek - köztük az állami gondozot­tak, a cigányok és a szinte „éh­bérből élők” - helyzetére. Rámu­tattak: „féllábon” áll csak 4 tör­vény a megfelelő szociális intéz­kedések nélkül. Jónéhány képvi­selő szerint a munkanélküliséget kezelő intézményrendszert hu­mán szolgáltatásként kellene működtetni. A hozzászólók szinte mind­egyike kiemelt a törvényjavaslat­ból egy-egy olyan pontot, ame­lyet szerintük felül kellene vizs­gálni, szükséges lenne módosíta­ni, vagy elfogadását későbbre ha­lasztani. így került szóba az újra­kezdési kölcsön kifogásolható konstrukciója, a privatizáció tör­vényjavaslatban megfogalma­zott formája, a munkanélküli-se­gély folyósításának mértéke és időtartama. Volt olyan képviselő, aki szerint a törvényjavaslat szel­lemén kellene változtatni, s a je­lenleg javasoltaknál szigorúbb feltételeket szabni. Több képvi­selő kijelentette: nem tudja elfo­gadni, hogy az amúgy is túlter­helt munkavállalók vállára a já­rulék kötelező befizetésével újabb terhet rakjanak. Paszternák László szocialista képviselő egyenesen azt indítványozta: a plénum csak fél év múlva dönt­sön a 2 százalékos járulék fizeté­séről, amikor a munkanélküli­ségről pontos adatokkal rendel­kezik. Erre az időszakra ugyanis éppen elegendő a Szolidaritási Alap 9 milliárdos költségvetési támogatása. Palotás János (MDF) - számos konstruktív mó­dosító javaslatot sorolva - úgy fogalmazott: Magyarországon a kelleténél nagyobb a félelem a munkanélküliség rémképétől. Jóllehet, több hozzászóló nem jelentkezett, az elnöklő Szűrös Mátyás - Pető Iván kérésére - az általános vitát nem zárta le. A kérés oka az volt, hogy a t javasló ' _.viiy­k iegészítő, módosító anyagát a képviselők csak né­hány napja kapták kézhez, így még időre van szükségük esetle­a bombázás ges módosító javaslataik átgon­dolásához és benyújtásához. Következő napirendi pontként a Ház megkezdte a helyi önkor­mányzatok és szerveik, a köztár­sasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat tárgyalá­sát. A tervezetet előterjesztő Mor- vay István, belügyminisztériumi államtitkár elsősorban az állam- igazgatási hatáskörök átrendezé­se szempontjából minősítette fontosnak az önkormányzati fel­adatokat és jogköröket átfogóan szabályozó törvényjavaslatot. Egyebek közt rámutatott: a mos­tani tervezet a tanácsi szerveze­tekhez képest szélesebb jogkör­rel ruházza fel az önkormányza­tokat, de ebből következően a he­lyi képviselő-testületek felelős­sége is nagyobb lesz a jövőben. A továbbiakban kifejtette: a végrehajtó hatalom decentralizá­ciója jegyében csupán az elsőfo­kú hatósági jogkörök kerülnek a köztársasági megbízottakhoz, egyéb kérdésekben - így például a szabálysértések elbírálásában, az építményekkel kapcsolatos ügyekben - a helyi önkormány­zati testületeknek kell dönteniük. Mintegy összegzésül az államtit­kár megállapította: jogos igény, s egyúttal célszerű is, hogy a pol­gárok ügyeit helyben intézzék, mégpedig az ott élők bizalmából megválasztott testület tagjai. Bár az államtitkári expozét kö­vetően a törvénytervezet általá­nos vitájában elhangzott két rö­vid hozzászólás, az érdemi vita a keddi plenáris ülésen veszi kez­detét. A képviselők kedden reg­gel kilenc órakor folytatják a munkát. (MTT) (Folytatás az 1. oldalról) A kuvaiti légierő sikeres ak­cióiról számolt be hétfőn a meg­szállt ország védelmi minisztere, az emírség kairói nagykövete pedig kijelentette, hogy az emig­ráns kormány 30 ezer fős hadse­reget állított fel az ország felsza­badítására. A Szaúd-Arábiában nyilatko­zó kuvaiti miniszter egyébként igen rossznak mondta a meg­szálló iraki csapatok morálját. Szavai szerint az utánpótlás ki­maradása miatt élelmet koldul­nak a helybeliektől, és egyenru­háikat polgári öltözetre igyekez­nek cserélni. Közben athéni értesülések Fájó derekát pihentette pénte­ken este háromnegyed tizenegy­kor, a jó meleg alsókonyha dívá­nyán ülve Czakó József, szolno­ki MÁV-nyugdíjas. Szereti a csil­lagokat nézegetni, valamikor a pontos időt is meg tudta mondani állásukból. Most is így tett, míg­nem az egyik égitestnek vélt fényjelenség szép lassan lefelé indulni látszott és közeledve, ív­ben a cukorgyár felé kanyaro­dott. Akkor kezdte sejteni, hogy is­meretlen repülő tárggyal került kapcsolatba, amikor a szabályos időközökben jelentkező fényjel­zést is fel lehetett ismerni. A szó­szerint az Öböl, a Hormuzi-szo- ros és az Ománi-öböl vizében kilenc aknamezőt fedeztek fel. A zömmel úszó aknákból álló tele­pekre felhívták a kereskedelmi hajók figyelmét is. Néhány rob­banószerkezetet már sikerült ha­tástalanítani. Az aknák származ­hatnak az iraki-iráni háborúból, de lehetnek későbbi telepítésűek is. A szöuli parlament hétfőn hozzájárult ahhoz, hogy Dél-Ko- rea 154 fős egészségügyi külö­nítményt indítson a háborús öve­zetbe. Ugyanakkor Új-Zéland miniszterelnöke bejelentette, hogy a szigetország 32 orvost küld Szaúd-Arábiába. dásszifon alakú objektum két hosszú fénycsóvát húzott maga után úgy kétszáz méter magasan. Jó tempóban haladt délnyugat felé, a fehér színben pompázó, világító tárgy. Talán ugyanezt látták negyedórával később Kecskeméten. Az idős úrnak egyébként nem ez az első találkozása a termé­szetfeletti dolgokkal. Negyven­négyben Galíciában már látott „égi jelet”, egy lovast, fehér pa­ripán. Ebből azt a következetést vonta le akkor, hogy hamarosan véget ér a második világháború. Az lenne jó, ha mostani észlelése is a közeledő békét jelentené. A januári hatos lottó nyerőszámai 22,28,29,36,37,41, pótszám 10. Szolnoki ufólátó Szódásszifonra hasonlított a repülő tárgy Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok (Folytatás az 1. oldalról) Az I-ffl. fokozatú rokkantsági nyugdíjasok nyugdíjemelését kétféleképpen is kiszámítják, és az emelést a kedvezőbb összeg szerint állapítják meg. Egyrészt, akinél a szolgálati idő csak jóval alacsonyabb emelést tenne lehe­tővé, az I-II. fokozatú rokkantság esetében tizennyolc, a III. foko­zatú rokkantságnál pedig tizen­négy százalékot számítanak hoz­zá a nyugdíjbavonulás időpontja •szerint kiszámított emelési szá­zalékokhoz. Másrészt, akiknél a szolgálati idő szerinti forma a kedvezőbb, a fenti módon az öregségi nyugdíjra vonatkozó emelési szabályok szerint álla­pítják meg az emelés összegét. Ennek alapján az I-II. fokoza­tú rokkantnyugdíjasok esetében nem lehet kevesebb az emelés 26 százaléknál, illetve ezer forint­nál, a III. fokozatú rokkantak nyugdíjemelése 22 százaléknál, de legalább ezer forintnál. Az özvegyi, szülői nyugellá­tás, továbbá az árvaellátás 21 százalékkal, minimum 900 fo­rinttal, a mezőgazdasági járadék és a nyugdíjfolyósító által szá­mított rendszeres szociális ellá­tás szintén 900 forinttal emelke­dik. Ha érdekli, hogy holnap mi fog történni az Ön környezetében, mit mondott a szomszédja, vagy tájékozódni óhajt az ország dolgairól is, ráadásul továbbra is tőlünk várja a híreket a nagyvilágból, mert már megszokta, hogy mi mindenütt ott vagyunk, akkor helyben vagyunk! JELEN VAGYUNK! UJ NÉPLAP Találkozunk a képernyő előtt az MTV 1-es programján január 24-én 20.30-kor, valamint fehn»«- * _udi 4-én, 9-én és 14-én 19.20 órakor!

Next

/
Thumbnails
Contents