Új Néplap, 1990. december (1. évfolyam, 201-224. szám)
1990-12-08 / 207. szám
2 Néplap 1990. DECEMBER 8. / Konszenzusok az Érdekegyeztető Tanács ülésén A minimálnyugdíj ötszöröséig adnak kiegészítést A 17,5 százalékos családipótlék-emelés csak az első ütem 26.000, 23.000 vagy 13.800 forint legyen az a nyugdíjplafon, amely felett jövőre már nem jár kiegészítés - többek között erről kezdődött vita az Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén. A 13.800 forintos összeggel különvéleményként csak a Munkástanácsok Országos Szövetsége értett egyet, a 26.000 forintot Palotás János, a VOSZ elnöke javasolta. Hangsúlyozta továbbá: a nyugdíjplafon bevezetését csak úgy tartja elképzelhetőnek, ha a nyugdíjjárulék fizetésénél is meghatároznak maximumot. E korlátoknak egyébként főként csak jelképes ereje van - mutatott rá a kormány részéről Surján László népjóléti miniszter -, a nyugdíjasok ezrelékét érinti a 26, illetve 23.000 forintos, és mintegy egy százalékát a 13.800 forintos plafon. Elég nagy szégyene a társadalomnak, hogy a nyugdíjasok 95 százaléka 10.000 forint alatti, s több mint másfél millió ember 6.600 forint alatti ellátást kap. A nyugdíjak kiegészítésére egyébkét két változatot terjeszt a kormány a parlament elé. A Munkástanácsok Országos Szövetsége támogatja azt a formát, miszerint konkrét kiegészítési összegeket adjanak: 6.100 forint nyugdíjig 1.000; 6100-9.400 forint között 800; 9.400-13.800 között 500 forintot. A másik változat szerint a szolgálati idő alapján járna kiegészítés, bizonyos százalékban. A legalacsonyabb kategória a 10- 19 év szolgálati időnél alig több mint 10 százalékot, 40 év felett viszont már 18 százalék kiegészítést adna. A kiegészítés nem lehetne 600 forintnál kevesebb és 2000 forintnál több. A vita során a Munkástanácsok Országos Szövetsége fenntartotta különvéleményét, és a munkaadói oldal is hangsúlyozta, hogy konszenzust csak annak rögzítésével tud elfogadni, miszerint az egész társadalombiztosítási rendszert kell megreformálni, s ez a nyugdíjkiegészítési forma csak pillanatnyi megoldás. Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke is rámutatott annak szükségességére, hogy mielőbb végezzék el a társadalombiztosítás rendszerének reformját. Ehhez szükséges a társadalombiztosítási önkormányzati forma bevezetése. Ory Csaba, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának ügyvivője is hangsúlyozta: ki kell mondani, hogy amíg nem tartják meg a társadalombiztosítás önkormányzati választását, csak ideiglenes társadalombiztosítási költségvetésről döntsenek. A Munkástanácsok Országos Szövetsége különvéleményével és a munkaadói oldal megjegyzésével végül konszenzusra jutottak: ezek szerint nem konkrét összegben, hanem a minimálnyugdíjak ötszörösében meghatározott plafonig adható jövőre a nyugdíjkiegészítés. Konszenzus alakult ki a családipótlék-emelés néhány elemében is. A tárgyaló felek egyetértettek a családi pótlék gyermekszám szerint differenciált emelésében, illetve abban, hogy a kormány által a jövő évre javasolt* 17,5 százalékos emelést csak első ütemként értelmezzék. A munkavállalók és a munkáltatók nem értettek egyet viszont a kormány azon elképzelésével, miszerint a nevelési segélykeret mintegy 4 milliárd forintos emelésével, s e pénznek a legrászorultabb családokhoz juttatásával pótolnák részben a családipótlék-emelését, a kormány egyébként így bizonyos mértékű szelektivitást kívánna elérni. A kormány elképzelései között szerepel az is, hogy a nevelési segélynek az önkormányzatok közötti elosztásánál azok a települések kapjanak több pénzt, amelyek ezt hajlandók saját eszközökkel is kiegészíteni, így több pénz jutna a legszegényebb rétegek helyzetének javítására. A munkavállalók és a munkaadók ugyanakkor a családi pótlék megfelelő emelését tartották elengedhetetlennek. A kérdést az ÉT szakértői egyeztetés keretébe utalták, azzal a megjegyzéssel, hogy keresni kell a természetbeni ellátás lehetőségeit is. Az ÉT napirenden kívül foglalkozott a Bécs-Budapest Világkiállítással. A munkaadói és a munkavállalói oldal egyaránt támogatta, hogy hazánk vállalja a világkiállítással kapcsolatos feltételes bejegyeztetést, s ehhez tegye le a szükséges összeget. Kételyek a szociálpolitikai támogatás körül (Folytatás az I. oldalról) s maga László Balázs javasolta az újságíróknak: járjanak utána e kérdésnek. A kormányrendelet módosítását értelmezve ugyanakkor bizonyossá tette, hogy akik gyermekeik után korábban szociálpolitikai kedvezményt vettek igénybe, azok újabb lakásépítés vagy -vásárlás esetén az időközben megemelkedett és a régebbi összeg különbözetét megkaphatják. A rendelet szerint a jövőben a sorkatonai szolgálatot teljesítő adósok is részesülhetnek törlesztési kedvezményben. Ennek indoka: a sorkatonák, ellentétben a munkanélküliekkel, nem rendelkeznek jövedelemmel, ezért - a honvédelmi szempontokat is figyelembe véve - kívánatos a szolgálati időre szóló kedvezmény. Az önkormányzatok megalakulásával összefüggésben megszűnik az üresen álló családi házak értékesítésének kedvezményrendszere. Az első lakáshoz jutó fiatal házasok részére az önkormányzatok nyújthatnak támogatást. A költségvetés az e célra eddig rendelkezésre álló összeget ugyanis az önkormányzatok állami támogatásába beépítette. A tájékoztatón Juhász Judit, a Népjóléti Minisztérium szóvivője közölte, hogy minisztere javaslatára a kormány elfogadta: szociálpolitikai kedvezményt kaphat az a család is, amely lakása bővítésére vállalkozik. László Balázs beszámolt arról, hogy a kormány döntött a nukleáris biztonsággal kapcsolatos hatósági szerepkörök átrendezéséről. A jövőben e kérdésért az Atomenergia Bizottság felel az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyett. E lépés megtételét egyrészt társadalmi igény sürgette, a lakosság ugyanis olyan hatóságban bízik, amelyik garantálja számára a nukleáris energia hasznosításának biztonságát, amely független, s probléma esetén nincs tekintettel a különböző tárcák gazdasági, illetve az energiaellátás érdekeire. Juhász Judit a tájékoztatón részletesebben szólt a szociális érdekegyeztető tanács létrehozásának szándékáról, amelyet a kormány a növekvő szociális feszültségek miatt tart szükségesnek felállítani. E tanács munkáját az érdekelt minisztériumok bevonásával a Népjóléti Minisztérium államtitkára fogja irányítani. A testület valamennyi társadalmi szervezettel felveszi a kapcsolatot december közepéig, s a tanács várhatóan ez év végéig megalakul. László Balázs végezetül a műsorszórás lehetőségeiről szólt. Mint mondta: a frekvenciamoratórium addig marad érvényben, amíg az ezzel kapcsolatos új törvény meg nem születik. A kormány a törvényjavaslat megalkotására tárcaközi bizottságot hozott létre Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter vezetésével. A testület munkájában részt vesz a Művelődési és Közoktatási, a Honvédelmi, az Ipari és Kereskedelmi, az Igazságügyi és a Pénzügyminisztérium, valamint a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnöke is. A szóvivő emlékeztetett arra a közismert tényre, hogy Magyarországon a rádió- és televízióadás lehetőségei még nincsenek kihasználva, s a jelenlegi pénzügyi helyzetben és keretek között e médiák erre nem is képesek. Ezzel összefüggésben arra is rámutatott: nem cél, hogy a monopolisztikus állami rádiózás és televíziózás rendszere 100 százalékosan megmaradjon. A kiaknázatlan lehetőségeket a kormány nem a két meglévő állami, illetve közszolgálati adó révén tervezi kihasználni, s a „terepet” meg kívánja nyitni a vállalkozók előtt. Ami a televíziózást illeti: öt, televízióműsor sugárzásra alkalmas csatorna létesítésére van lehetőség, de csak műholdas műsorszórással. László Balázs tudomása szerint hagyományos földi műsorszórásra három országos kiterjedésű csatorna létesíthető. Elmondta azt is, hogy különböző közületek, kisebb-nagyobb közösségek részéről rádióállomás működtetésére hatvanan nyújtották be igényüket. A Szabad Európa Rádió és a BBC is szeretne magyar adást magyar területen, lehetőleg középhullámon, s ha másként nem megy, URH-adón kívánnasugározni. Országos, illetve helyi, regionális televíziócsatoma létesítésére - a magánszemélyekkel együtt - ötven kérvényt tartanak nyilván. (MTI) Pályázó van, kormánydöntés nincs Párbaj az MSZDP-n belül „A mi kongresszusunkat az alapszervezetek kérték” - szögezte le a Magyar Szociáldemokrata Párt belső ellenzéke által tartandó kongresszus előtt egy nappal pénteken, sajtótájékoztatójukon Szilágyi Gábor, a kongresszusi előkészítő bizottság munkatársa. (Szombaton egyébként az MSZDP „hivatalosai” folytatják a november elején félbemaradt XXXVII. kongreszszust.) Az „alternatív” szocdemek sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint eddig már 250 fő jelentkezett küldöttnek, és várakozásaik szerint kongresszusukon - amelyet a vasasszékházban tartanak - mintegy 300 küldött jelenik majd meg. Rajtuk kívül tanácskozási joggal mások is részt vehetnek a kongresszuson, ők azonban természetesen nem szavazhatnak. (Folytatás az 1. oldalról) kormány igenlő döntését követően az ideiglenes bejegyzés meg nem történik. Ezért lenne sürgős, hogy a Minisztertanács hétfői ülésén határozzon az ügyben. Hazánk problémáit a BIE megértéssel fogadta, és lehetővé tette, hogy ideiglenes bejegyzéssel - amelyre még soha nem volt példa - fogjunk hozzá az előkészítő munkákhoz. Ennek az aláírást követő hat hónapban semmiféle nemzetközi jogi következménye nincs, akkor sem, ha mégis visszamondjuk a megrendezést. Gyakran felvetődik: az előkészítő munkákkal már annyira elcsúsztunk, hogy emiatt nem tudjuk elvállalni a kiállítást. E kifogásra reagálva Baráth Etele kijelentette: a BIE mutat hajlandóságot arra, hogy az 1996-os megrendezésről tárgyaljon, de csak akkor, ha az egy év csúszás szükségességét a magyar szervezők megfelelő érvekkel alá tudják támasztani. Kolosi Tamás szociológus, a Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés igazgatója tájékoztatást adott legutóbbi felmérésükről, amelyben a fővárosi lakosokat a világkiállításról kérdezték. Kiderült, hogy túlnyomó többségük - 80,6 százalék - örülne a rendezvénynek és gazdasági előnyöket remél. Demszky Gábornak azzal a javaslatával, hogy Budapest és Pozsony csak kísérő programokat tartson az EXPO ideje alatt, a megkérdezettek háromnegyed része nem értett egyet. A szakemberek véleménye is az, hogy ebben az esetben hazánk elesne attól a tetemes bevételtől, amit rendező városként élvezne. (MTI) Újjáalakult a Közép-tiszavidéki Intézőbizottság (Folytatás az 1. oldalról) forgalmi célú fejlesztések koordinálására hivatott társadalmi szervezetként működik. Munkája a helyhatósági választások után csak névleges volt, hiszen a három - minisztérium által fizetett - alkalmazotton kívül a bizottságnak nem volt tagsága. Ezt az állapotot megszüntetendő hívta össze a TIB ezt a tanácskozást. Az intézőbizottság teljes jogú tagjának felkérték valamennyi önkormányzati képviselő-testület vezetőjét, a településen üdülőingatlannal rendelkező üdülőlakosság képviselőjét, az önkormányzat által jelölt szakmai képviselőt, valamint a Tisza-tó területén illetékes egyes szakhatósági szervek képviselőjét, mint például KÖTIVÍZIG, a Hortobágyi Nemzeti Park, ÉVIZIG, PIVIZIG képviselőit, valamint az üdülőkörzeti főépítészt. Az újjászerveződő intézőbizottság a jövőben hozzávetőlegesen 30 fős testületként fog működni, amely- az eddigi gyakorlat szerint évi egy alkalommal tartandó plenáris ülésén határozná meg az üdülőkörzetet érintő, elsősorban stratégiai döntéseit. A testület első plenáris ülésén kerül sor egy 7-9 fős elnökség megválasztására, amely a két plenáris ülés közötti időszakban szükséges döntések meghozatalára lesz illetékes. A döntések végrehajtását, a szervező-, előkészítő- és koordináló feladatokat a jövőben is a 3 fős TIB titkárság végzi. A titkárság az Országos Idegenforgalmi Hivatal szakmai irányítása alatt működő költségvetési szervként funkcionál. A testület elnökének dr. Doktor Zoltán tiszafüredi, titkárává dr. Halász Károly poroszlói polgármestert választották. Milyen lesz Szolnok címere? Gyermektáborok alapítványi kezelésben Az önkormányzati képviselőtestület december 11-i ülésének programjáról esett legtöbb szó pénteken a szolnoki városházán megtartott sajtótájékoztatón. Kedden döntenek a Szolnok Városi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Alapítvány aíapító okiratának módosításáról. Elmondták, hogy az önkormányzat tulajdonába tartozó balatonszepezdi, káptalanfüredi tábor és nyaraló kezelői jogát átadják az alapítványnak. Lényeges kikötés, hogy a főszezonban az iskolák ezután is egymást váltják majd, az időpontokat a polgármesteri hivatal jelöli ki. Az alapítvány akkor hasznosíthatja csak turisztikai célra az ingatlanokat, ha az oktatási intézmények kérelmének már eleget tettek. A képviselő-testület döntésétől függ az is, hogy a szolnoki úttörőtábor az alapítványhoz kerül-e. Hangsúlyozták, nem megszabadulni akarnak a tábortól. A működéshez szükséges költségeket továbbra is biztosítja a város. Szóltak a Kulturális, Közművelődési- és Sajtóbizottság megalakításáról. Más vidéki városok példája után felvetődött egy helyi újság létrehozása is. A jövő héten az Aerocaritas észak-magyarországi mentőfőtisztjének részvételével találkozót tartanak Szolnokon, ahol jelen lesznek a segélyszervezet működésében érdekelt önkormányzatok képviselői is. A város címeréről december 12-én dönt egy erre a célra megalakított bizottság. Annyi bizonyos, hogy jellegében nem változik, és szerepelnek benne a régi szimbólumok is. Sikeres volt a népkonyha első ételosztása - állapították meg. Megjegyezték azt is: sajnos. Ezzel a nagy érdeklődésre utaltak, és az emberek rossz szociális helyzetére. Hozzáfűzték, hogy feltétlenül egyeztetni kell majd a különböző szervezetek hasonló jellegű akcióit. Itt felejtett reflexek ellen Minden demokratikus, valódi rendszerváltást akaró ember meghökken, amikor a mindennapi életben a múltból itt felejtett reflexszel, nemkívánatos módszerekkel, stílussal találkozik. Mindezek különös érzékenységgel akkor hatnak, amikor rájövünk arra, hogy a gazdasági-társadalmi problémáinkat csak egymással összehangolt cselekvéssel, türelemmel és a tömegek bizalmának elnyerésével oldhatjuk meg. Természetesen nem segíti a konszenzuskeresést, ha e negatívumokat megpróbáljuk elleplezni vagy agyonhallgatni. Éppen ezért érezzük kötelezőnek magunk részéről szóvá tenni a PROTOKOLL BT. által december 1-jén és 2-án, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban összehozott termékkiállítás szervezése körül tapasztalt negatív jelenségeket. A társaság jó szándékában nem kételkedünk. Egy-egy jól szervezett akció valóban szolgálhatja a vállalkozások élénkítését, a piacgazdaság irányába ható mozgásokat. De azt semmilyen jó szándék nem indokolja, hogy a társaság főszervezője a hatékonyabb ügyintézés érdekében fenyegetőleg egy, a város kormányzásában részt vevő pártra, a Szabad Demokraták Szövetségére hivatkozzon, és nyomatékként még a polgármesterre is. Ezt különösen nem teheti meg akkor, ha az illető maga is tagja az SZDSZ-nek. Ebből a morális alaphelyzetből már természetszerűleg következett, hogy december 1-jén este, a betéti társaság által rendezett és finanszírozott Tisza szállói fogadásra (ahol megvendégelték a városatyákat) az egyik országgyűlési képviselőt meghívták, a másikat nem, mert úgymond „nem szeretjük”. A városi önkormányzat eddigi munkálkodásáról is keveset hall a polgár, különösen lényeges dolgokban: a polgármesteri hivatal megszervezéséről, működési mechanizmusáról, eddigi fontosabb döntésekről vagy éppen az öt első számú vezető fizetéséről, amely bruttó összegben meghaladja az évi 4 millió forintot. A megfelelő morális tartás és tájékoztatás nélkül nem jöhet létre az óhajtott konszenzusokhoz elengedhetetlen bizalmi helyzet, amellyel igazán kezdhetünk valamit. Mindezeket barátsággal szeretnénk az SZDSZ mai gyűlése figyelmébe ajánlani. MDF Szblnokitezervezetének Elnöksége
