Új Néplap, 1990. december (1. évfolyam, 201-224. szám)

1990-12-05 / 204. szám

2 1990. DECEMBER 5. Néplap Tegnap a parlament nemcsak törvénykezett Még semmi sem biztos (Folytatás az 1. oldalról) ponti Műszaki Fejlesztési Alap módosítására vonatkozó tör­vényjavaslatról. Az általános vi­tában mindössze ketten kértek szót, majd a Ház úgy dötött, hogy a részletes vitát későbbi ülésén folytatja. A képviselők ezután - a Ház­­bizottság javaslatát megszívlel­ve - úgy döntöttek, hogy a vállal­kozási nyereségadóról, az általá­nos forgalmiadóról, valamint a magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló törvényjavas­lat általános vitáját együttesen folytatják le. A már korábban ki­alakított munkarend szerint elő­ször az egyes pártok képviselő­­csoportjainak vezérszónokai kapták meg a lehetőséget, hogy kifejtsék véleményüket az adó­nemekről. A kormányzó párt nevében Kónya Imre, az MDF frakcióve­zetője arra kérte a képviselőket, hogy csak megvalósítható, át­gondolt javaslatokkal pontosít­sák a beterjesztett törvényterve­zeteket, hogy azokról minél ha­marabb, még az év vége előtt dönthessen a plénum. Kónya Imre elképzelhetőnek tartotta a gazdaság élénkítését az adóterhek csökkentésével, a gyökeres átalakítással azonban még várni kell. Az adószerkeze­ten belül is lehetséges a változás, de csak hároméves távlatban -fűzte hozzá. A legnagyobb ellen­zéki párt, a szabaddemokraták képviseletében Soós Károly At­tila a beterjesztett törvényjavas­latokat rendkívül rossznak minő­sítette, hozzátéve, hogy azok semmi lényeges változást nem tartalmaznak. Példaként említet­te, hogy fennmaradna az adóked­vezmények indokolatlanul szé­les köre. Az SZDSZ-es képvise­lő szerint a jelentős gazdasági növekedés feltételei egyszerűen nem adottak a következő két-há­­rom évben. A párt konkrét elkép­zeléseit megemlítve elmondta: az SZDSZ javasolja a személyi jövedelemadó táblájának korri­gálását, elsősorban az alacsony és a közepes jövedelműek adójá­nak csökkentésére. Ugyancsak szorgalmazza, három évre szóló­an, egyéni vállalkozóknál - meg­határozott árbevételig - az át­alány-adózás bevezetését. A kisgazdapárt vezérszónoka­ként Torgyán József frakcióve­zető olyan javaslatok megtételé­re kérte a képviselőket, amelyek valóban kivezetik az országot a jelenlegi gazdasági helyzetből. Megítélése szerint - eltérően az MDF-től és az SZDSZ-től - a gazdasági bajokból úgy lehet ki­­lábolni, ha a kormány a gazdasá­gi erőket a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari exportra össz­pontosítja. Szerinte a mezőgaz­daságban vállalkozni ma egyen­lő az öngyilkossággal. Üdvözítő megoldásként ajánlotta az ötévi adómentességet a mezőgazdasá­gi vállalkozók számára, akiket egyúttal rá kellene szorítani arra, hogy a szovjet piac felé orientá­lódjanak, mert barterüzletekkel és más kereskedelmi megállapo­dásokkal jó piacot lehetne találni keleti szomszédunknál. Az MSZP álláspontját ismer­tetve Békési László veszélyes­nek nevezte, hogy a képviselők nem ismerik a kormány gazda­ságpolitikai programját, enélkül azonban esély sincs megítélni a kilátásokat, s csak feltételezé­sekre épülhet minden javaslat. A képviselő kijelentette: a sokat bí­rált adórendszer gyökeres átala­kítására 1991-ben nincs lehető­ség. Illúzió azt hinni, hogy egy gazdaság dinamikájának növe­kedéséhez az első és legfonto­sabb lépés az adórendszer terhe­inek csökkentése. Kemény pillanat az, amikor egy pártnak szembesülnie kell választási ígéreteivel. A képvise­lők elé került törvénymódosítá­sok azonban egyik párt program­jában sem szerepeltek: változat­lan adótörvényeket ugyanis egyik párt sem ígért - mondotta Varga Mihály, a Fidesz vezér­szónoka. Álláspontját kifejtve hangsú­lyozta: semmi nem indokolja azt, hogy a már korábban megkez­dett vagy meghirdetett változta­tásokat a kormány a nehézségek­re való hivatkozással félbehagy­ja, szüneteltesse. Csépe Béla (KDNP) megíté­lése szerint a nemzet érdeke, hogy a kényszerítő körülmények között is, még az idén legyen költségvetése az országnak, s szülessenek meg a hozzá kap­csolódó adótörvények is. Az ország jövőbeni felemel­kedése érdekében a hatpárti kon­szenzus elegendhetetlen - tette hozzá. A délutáni szünet után kezdő­dött kormányfői beszédet köve­tően a képviselők folytatták az adótörvények felett délelőtt megkezdett általános vitát. A hozzászólások jobbára Palotás János elgondolásait vitatták, mondván: nem lenne szerencsés egymással szembefordítani a két legnagyobb társadalmi réteget, a bérből és fizetésből élőket, illet­ve a vállalkozókat. Az általános vitát - több fel­szólaló nem lévén - este nyolc óra előtt néhány perccel sikerült lezárni. Ezután a törvényhozók egyet­értettek azzal, hogy a három adó­törvény-módosítást külön-külön részletes vitára bocsássák, erre várhatóan a jövő héten kerül sor. Antall József: 1991 a súlyos megpróbáltatások éve lesz A parlamenti ülés délutáni szünete után lépett a mikrofon­hoz Antall József miniszterel­nök. Elöljáróban részvétét fejezte ki az autóbaleset következtében elhunyt Deák Sándor képviselő halála miatt. Ezt követően rá­mutatott: - Ez a Ház nemcsak egyszerűen törvényhozó hely, nemcsak vitafórum, ahol jó és rossz döntéseket hozunk. Mi, egy születő magyar demokrácia harcosaiként, nemcsak megvív­tuk - bármelyik oldalon - a múlt rendszerének lebontását, az új­nak a megalapozását, hanem eggyek kell, hogy legyünk ab­ban, hogy kivezetjük az orszá­got e súlyos válságból. Megkí­séreljük mindazt megtenni, amit lehetővé tesznek szá­munkra az eszközeink és a kül­világ. Kínos keservek közepette szülte meg nemcsak a Pénzügy­­minisztérium, hanem a kor­mányzat is azt a költségvetést - mondotta többek között a kor­mányfő -, amelyet az Önök asz­talára letett, és amelyet bizo­nyára rossznak fognak tartani, és kemény szavakkal bírálnak majd. A kormány nevében sze­retnék néhány szót szólni a költ­ségvetésről. Hosszú idő szükséges, mire egyensúlyba kerülünk. Ha csak a jövő esztendőt vizsgálom: a jelenlegi 21 milliárd dolláros adósságunkból 1991-ben 2,4 milliárd dollár törlesztés, illetve 1,7 milliárd dollár kamatfizetés terhel bennünket. Önmagában ez a tény 1991-ben óriási teher­tétel. A 21 milliárd dollár adós­ságunkból körülbelül 4 milliár­­dot valamivel meghaladó az az összeg, amelyet közvetlen be­ruházásra használtunk fel; a négyötödét kamatfizetés finan­szírozására fordítottuk, és ezt pörgetjük magunk előtt. De szólhatnék közelebbi kér­désekről is - folytatta a minisz­terelnök. - Májusban 700-800 millió dolláros tartaléka volt az országnak, most ez az összeg 1200-1300 millió dollár közöt­ti. Van, aki igazolhatja azt, hogy milyen kritikus állapotok voltak április végén. Most tehát 300-400 millió dollárral állunk jobban e tartalékok tekinteté­ben. Arra kell törekedni, hogy az ország gazdasági életének fel­lendítése érdekében megtörtén­jék az ár-, bér-, külkereskedel­mi és devizaliberalizálás. Csak ezzel érhetünk el eredményt, és ezzel tudunk bizalmat ébreszte­ni. Akkor is, ha ennek termé­szetesen megvannak a veszé­lyei, és ezért a biztosítékokat kell beiktatni. Természetesen mindezek kulcskérdések, hiszen a vállal­kozás a gazdaság élénkítését, új munkahelyek teremtését is je­lenti, impulzusokat ad elavult iparunknak, gazdasági rend­szerünknek is. Ezért a vállalko­zások folyó műveleteinek a konvertibilitását is biztosítani kell. A költségvetési deficit a má­sik alapvető kérdés. Köztudott, hogy ez a jelenlegi költségveté­si előterjesztésben 78 milliárd forint. Jó lenne, ha mindenki tiszában lenne azzal, hogy nem­csak a Nemzetközi Valutaalap „kegyetlen” követelése miatt nem léphetjük túl a 78 milliár­dos deficitet. Ha ugyanis ezt túllépjük, akkor elszabadul az infláció, és a magyar gazdasági élet tönkremegy. Ugyanodajut­nánk, ahová számos más kör­nyező ország jutott vagy amerre elindult. Éppen ezért a költség­­vetési deficitet a fedezet nélküli pénzkibocsátás elkerülhetet­lensége érdekében korlátozzuk. Antall József leszögezte, hogy a gazdasági növekedés forrása nyilvánvalóan csak a li­beralizált magángazdaság roha­mos fejlődése lehet. Októberben a munkanélküli­ek száma Magyarországon 61 ezerre nőtt. A jelenlegi munka­­nélküliség - bár nagyon nehéz jósolni, de - az előzetes számí­tások szerint akár a kétszeresé­re, pesszimistábbak szerint há­romszorosára is növekedhet 1991-ben. Ennek elkerülése ér­dekében is mindent meg kell tenni. A legjobb szociálpolitika mindig a gazdaságpolitika, de amikor a gazdaságpolitika nem képes valamit kezelni, akkor el­kerülhetetlenek a szociálpoliti­kai intézkedések. Ha arról beszélünk, hogy a súlyos válság közepette van re­mény, akkor a retnények közé feltételenül oda kell sorolnunk azt a bizonyos egymilliárd dol­láros aktívumot a külkereske­delmünkben és külkereskedel­mi alkalmazkodóképességün­ket. Oda kell sorolni a magán­­szektor dinamikus növekedését és a vállalkozói jövedelmek, valamint befektetések növeke­dési lehetőségét. Csak az lehet a célunk, hogy a privatizációt minél gyorsabb ütemben folytassuk. Eddig 23 milliárd forint értékű privatizá­ciót hagytak jóvá. Ebből már 11 milliárd forintnyi érték gazdára talált. Az aktív privatizációs programban meghirdetett 110 milliárd forintra 800 jelentkező van már. Pozitívum az is, hogy a piacgazdaság intézményei ki­alakultak és kialakulóban van­nak. Még nem elég alkalmazko­dó ehhez bankrendszerünk, és nem elég alkalmazkodó gazda­sági életünk egésze, de az ala­pok megvannak. A jogállamiság, a többpárti parlament kiépítésében - nem kell ehhez dicsérni magunkat, talán nincs is okunk rá - az összehasonlítást vállalhatjuk bármely újonnan megválasztott parlamenttel - vélekedett Antall József. Beszélhetünk arról is, hogy felálltak az önkormányza­tok. Ha politikai kérdésekről szó­lunk, beszélni kell arról, hogy a politikai nézetkülönbségek mellett szociális feszültségek jelentkeznek munkaadók és munkavállalók között. Ez rész­ben az állami struktúrából, an­nak örökségéből következik. Ha viszont ezt összehasonlítjuk azokkal a feszültségekkel, ame­lyek más országokban vannak, például nemzetiségi, etnikai, kisebbségi vagy egyéb kérdé­sekben, akkor hazánk még min­dig a nyugodt országok közé tartozik. Nem mondhatok mást, mint azt, hogy az ország gazdasági állapota rendkívül súlyos, az emberek elégedetlensége felfo­kozott és jogos. De tudunk-e al­ternatívát biztosítani? Lehet, hogy van, aki azt mondja, hogy tud, de nem hiszem, hogy a fő kérdésekben képes lenne erre bármely politikai csoport, bár­mely politikai párt Magyaror­szágon. Ezért csak üdvözölni tudom mindazokat - akár bár­mely kormánypártban, akár az ellenzék bármely pártjában -, akik annak adnak, adtak han­got, hogy egészében nem ren­delkeznek alternatív program­mal, és hogy a fő kérdésekben nem tudnak jobb megoldást, mint ez a sokat szidalmazott kormány, amely a bírálatokból bizonyára sokat meg is érde­mel. Politikai - fűzte tovább gon­dolatait a miniszterelnök - meg­egyezésre van szükség és haté­kony együttműködésre, érdek­­egyeztetésre. Ha volt a taxis­blokádnak nevezett esemény­sornak valami eredménye, ak­kor az, hogy munkaadók, mun­kavállalók, akik korábban egy­más legitimálását is kétségbe vonták, egymás mellett ültek, közös platformot formáltak, akkor is, ha bizonyos kérdések­ben nem értettek egyet. Készek vagyunk arra, hogy amikor az ország válaszút és súlyos megpróbáltatások előtt áll, akkor a megválasztott Or­szággyűléssel, az érdekegyez­tetésben részt vevő szerveze­tekkel, az ország népe érdeké­ben együttesen munkálkod­junk. Semmit nem érhetünk el, semmit nem tehetünk akkor, ha nem tudjuk majd összeegyez­tetni a részérdekeket. Soha nem volt a kormányzás, a politika más, mint az érdekegyeztetés művészete. Azt is szeretném bejelenteni - miután sokféle várakozás, sokféle hír elhangzott -, hogy a kormány részleges átalakításá­ra a megadott időn belül igenis sor kerül. De nem valamiféle második kormány alakul, ha­nem cserékre, leváltásokra ke­rül sor az elkövetkezendő idő­szakban. Úgy gondolom, hogy az első ilyen átalakítási intézke­désekre a jövő héttől folyama­tosan sor kerülhet. Mindez an­nak érdekében, hogy sikeres programot hajthassunk végre. Itt és most - a kormánykoalíció megszilárdításának szükséges­sége mellett - felajánlom a kor­rekt, becsületes együttműkö­dést a politikai ellenzékkel a különböző szinteken, az ország rendbe tétele érdekében. - mon­dotta végezetül a miniszterel­nök. Pénzügyminisztériumi tájékoztató Szolnokon (Folytatás az I. oldalról) Az őszinteséghez az is hozzá­tartozik, hogy elmondjuk a kor­mány maga sem egységes a kö­vetendő pénzügyi politiikát ille­tően. A fő kérdések: élénkíteni, vagy a pénzügyi szigort folytat­ni. Mindez más és más fajta gaz­daságpolitikát jelent. Tehát ma még semmi sem biztos. Ráadá­sul hátra van még a Világbank­kal való tárgyalás befejezése. Et­től a döntéstől függ például, mennyi lehet a külső pénzügyi hiány: 1,5 milliárd dollár vagy csak 1 milliárd. Ugyanúgy a bel­ső pénzügyi hiány is ezektől a tárgyalásoktól függ. Jelenleg 78 milliárd forintnál tartunk. A fentieket figyelembe véve lehet az Új Néplap által feltett kérdésekre adott válaszokat is értékelni.- Milyen inflációval számol a kormányzat a jövő évben, és mi­lyen főbb elemei lesznek?- A termelőáraknál mintegy 32-33 %-os áremelkedéssel szá­molunk. A fogyasztói áramnál 36-38 százalékkal. Ennek főbb elemei energiahordozókból fa­kadó áremelkedések, a KGST- kereskedelem visszahatásai 6-8 %-kal járulnak hozzá az árak változásához, a forint leértékelé­se, amit 15 %-ban tervezünk, 4-5 százalékot jelent magasabb árak formájában. A mintegy 20 %-ra tervezett bérkiáramlás 7-10 %­­kai emeli az árakat, de kérdés az, hogy egy 40 százalékos infláció mellett tartható-e a 20 %-os bér­­emelkedés. Miként az is, hogy ez az infláció kézben tartható-e.- Az adórendszerben milyen főbb változásokat terveznek?- Itt is figyelembe kell venni, hogy milyen lesz a kormány gaz­daságpolitikája. Az SZJA-ban most nem terve­zünk lényeges változásokat. Itt inkább a vállalkozásokat szeret­nénk ösztönözni, úgy, hogy a be­fektetés egy részét le lehetne vonni az adóalapból. A privati­zációnál ez 50 százalék is lehet­ne. A kínálatösztönző politika a VÁNKÁ-nál 35 százalékot irá­nyoz elő, a SZJA-ban a mentes­ségek köre szűkülne jelentősen, az ÁFA esetében áttérnénk a hét­kulcsos rendszerre. Van olyan elképzelés is, amely a SZJA progresszióját csökkentené. Ami a helyi adókat illeti, az az önkormányzatoktól függ.- A hitelpolitikában milyen változásokat terveznek?- Nemrégen ismertette az MNB a hitelpolitikai irányelveit. Konkrét kamatnagyságokról nem tudok beszámolni, de az várható, hogy a hitelkamatok a pénzpiactól függnek majd. Azaz, ha drágán jutunk a forrá­sokhoz, akkor a hitelek is drágák lesznek. Ezzel együtt is az MNB szeretne könnyíteni a helyzeten, többek között rugalmasabb kon­tingensrendszerrel, a kereske­delmi bankok további segítésé­vel. A lakossági betéteinél való­színűleg elérhető, hogy a ka­matplafont eltörlik. Ez lehetősé­get ad a hitelező szerveknek arra, hogy reálkamatot tudjanak biz­tosítani. Ez az inflációt is figye­lembe véve 36-38 százalékos ka­matot is jelenthet.- Visszatérve a helyi adókra, véleménye szerint hány telepü­lésen fogják bevezetni?- Szerintem minden települé­sen be fogják bevezetni. A tele­pülések ugyanis elestek olyan forrásoktól, amelyeket a me­gyéktől, máshonnan „kijárás” útján szereztek be. Ezt pótolni kell, ha szolgáltatásaikat fenn akarják tartani. Abban várhatóan lesz különbség, hogy melyik ön­­kormányzat melyiket és milyen mértékben vezeti be. Termé­szetesen csak ésszerű adómérté­kek lehetnek ezek. Fontos azt is figyelembe venni, hogy csak fo­kozatosan lehet itt is előrelépni. F. I. Mi lesz az óvodákkal Jászberényben? (Folytatás az 1. oldalról) igyekeztek is felkutatni megta­karítási lehetőségeiket, de leg­feljebb csak szűk tízezrekre fu­totta azokból. A szülők inkább még tovább is szeretnék a gyereket benttarta­ni, hogy pótmunkákat vállalhas­sanak. Próbálkoztak nyelvokta­tással: csak kevesen vállalják, táncért pedig egyáltalán nem hajlandók, képesek fizetni a szü­lők. A napi 28,- forintos étkezé­si költségből pedig most sem le­het kijönni. Több óvodában szü­lői értekezleten osztották meg gondjaikat, de azzal is csak az elégedetlenséget, az ijedséget tették szét a városban. Felvető­dött az óvodai egységek, a ga­mesz megszüntetésének gondo­lata, magánóvoda alapítása, óvo­dai iskola megteremtése, logo­pédiai szolgáltatás bevezetése. Mindezek azonban közel sem pótolhatják a hiányt. Mindene­setre az óvodák nem maradnak magukra gondjaikban, hangzott el a megnyugtató válasz, azon­ban nem is vonhatják ki magukat a megoldás megteremtéséből. Támogatást fognak kapni az ön­­kormányzattól, de ugyancsak tá­mogatásra várnak az iskolák, a kórház és más intézmények is. Egyelőre tehát készülni lehet, a lehetőségeket felmérni, megol­dási variációkat kidolgozni, de konkrétumokkal a költségvetés megszületéséig várni kell. A JÁSZSÁGI AC. UDLCÁLTATÓ KERÜLETI GYAKORLATTAL REHDELKEZO FELSŐFOKÚ mEZOGfiZDASÁGI GÉPÉSZSZAKEIT1BERT KERES FELVÉTELRE ” mezőgazdasági GÉPJAVÍTÓ ÉS ENERGETIKUS" MUNKAKÖRBE. BÉREZÉS mEGALLAPODÁS SZERINT. JELENTKEZNI LEHET fi GAZDASflö GÉPESÍTÉSI FŐmÉRnöKÉnÉL: JPG V Jászberény jj , , V / JÁSZBERÉNY, BLSOmUSZAJ 26? JPG JÁSZBERÉNY

Next

/
Thumbnails
Contents