Új Néplap, 1990. december (1. évfolyam, 201-224. szám)

1990-12-30 / 224. szám

1 2 1990. DECEMBER 30. Csoda nem lesz, csupán kemény menetelés (Folytatás az 1. oldalról) A kormánypárti képviselők fel­szólalásaikban minduntalan ne­hezményezték az ellenzéki pártok álláspontját, amely szerint nem fo­gadják el ezt a költségvetést. A költségvetési vitán végighúzódó politikai szópárbajt lényegében Kónya Imre, az MDF frakcióveze­tője indította el azzal a felszólalá­sával, amelyben az országgyűlési képviselők pártállásától független, egyéni felelősségére apellált. Or­bán Viktor, a Fidesz frakcióveze­tője erre csak annyit válaszolt, hogy a költségvetési törvény elfo­gadásához a képviselők 50 száza­lékának plusz egy főnek a szava­zata szükséges. A koalíciós pártok pedig ma a parlamentben mintegy 58 százaléknak megfelelő szava­zataránnyal rendelkeznek. Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője többször is arra kényszerült, hogy megmagyarázza: az ellenzék fele­lőssége csak addig terjedhet, ameddig lehetősége nyílt a költ­ségvetést befolyásolni. Ezt a lehe­tőséget lényegében kimerítették azzal, hogy módosító indítványa­ikkal igyekeztek javítani az előter­jesztésen. A költségvetés végre­hajtásába pedig az ellenzéknek már semmi beleszólása nincs. Békési kontra kormánypártok Békési László (MSZP) is rea­gált a személyével, pontosabban korábbi- pénzügyminiszteri tény­kedésével összefüggő megjegyzé­sekre. A kormánypártok figyelmé­be ajánlotta, hogy a Németh-kor­­mány költségvetését és döntéseit vessék össze a jelenlegi javasla­tokkal. Példaként említette, hogy a Németh-kormány két éven keresz­tül befagyasztotta és csökkentette az igazgatási kiadásokat, csökken­tette a honvédelmi kiadásokat, hozzáfogott az adóterhek csök­kentéséhez is. „Ha 11 hónapos kormányzás után ezt végre fogják hajtani, én leszek az első, aki fejet hajtok Önök előtt” - jelentette ki. Békési László hozzászólását Rajkai Zsolt (FKgP) boncolgatta, mondván: a Németh-kormánynak olcsó népszerűségre törekvő intéz­kedései voltak. Az intézkedéseket sorra véve elmondta, hogy való­ban csökkentek az adóterhek, de éppen Békési volt az, aki megpró­bálta bevezetni a kamatadót, csök­kentette a honvédelmi költségve­tést, de olyan „rossz passzban”, hogy a honvédség azóta is szenve­di ennek következményeit. Beve­zették a világútlevelet, s ezzel együtt olyan vám- és devizalibe­rót, amelyen a nyugati világ is cso­dálkozott. Mindezek az adósságál­lomány újabb egymilliárdos növe­kedéséhez vezettek. A Békési kontra kormánypártok szócsatájára Gál Zoltán (MSZP) tett pontot, amikor kijelentette: a szocialisták ma is vállalják a Né­meth-kormány reformintézkedé­seit és -törekvéseit. Hozzátette: emberi gyarlóság, hogy a rend­szerváltás kavalkádjában össze­mosódnak a hónapok, évek. A politikai vita másik pontja Tölgyessy Péter (SZDSZ) csütör­töki felszólalásából fakadt. Botos Katalin tárca nélküli miniszter ha­tásvadászó, szenvedélyes hozzá­szólásában úgy ítélte meg, hogy az ellenzéki politikus csúsztatott, amikor az általa felsorolt, a lakos­ságot érő hét csapást a jelenlegi kormány tevékenységének ered­ményeként mutatta be. Tölgyessy Péter nem kívánt vitába szállni a miniszter asszonnyal, csupán fel­idézte két nappal ezelőtti állításait, amelyek cáfolták Botos Katalin mondandóját. Ungár Klára (Fidesz) a kor­mánypártok és ellenzéki pártok közötti pengeváltás eredménye­ként bejelentette: ha úgy tetszik, a kormánypártok a vasárnapi költ­ségvetési szavazást tekintsék bi­zalmi szavazásnak. A költségvetés ugyanis a kormány hét hónapi gaz­daságpolitikájának bizonyífy2r,ya. A kormánypártoknak, mint szü­lőknek kell aláírni ezt a bizo­nyítványt. Kezükben van a lehető­ség, hogy ennek a kormánynak - csakúgy, mint májusban - bizalmat szavazzanak. A Fidesz ezt már ak­kor sem tette meg, s a kormány elmúlt hét hónapi ténykedése alap­ján úgy látják, továbbra sem tud­nak számára bizalmat szavazni. Egy olyan kormány, amelynek gazdaságpolitikusai nem tudtak a követendő irányvonalban ki­egyezni - s ezért is húzódott a vég­letekig a költségvetés beterjeszté­se -, ne várja, hogy a Fidesz támo­gassa. A költségvetés részletes vitájá­nak lezárását követően Kövér László (Fidesz), a nemzetbizton­sági bizottság elnöke bejelentette, hogy a testület csatlakozó módosí­tó indítványt fogadott el és nyújtott be, amelynek értelmében 600 mil­lió forinttal javasolják csökkenteni a biztonsági szolgálatok költség­­vetését a tervezetthez képest. A jövő évi költségvetési tör­vényjavaslat feletti vita lezárását követően Kupa Mihály pénzügy­­miniszter válaszolt az elhangzott felvetésekre. Az új pénzügy­­miniszter ezt az alkalmat felhasz­nálta arra is, hogy a képviselők előtt röviden ismertesse átfogó gazdaságpolitikai programját. Elmondotta, hogy az MSZP, az SZDSZ, valamint a Fidesz képvi­selői által benyújtott módosítási javaslatok egy része túlzottan op­timistán ítéli meg a költségvetés helyzetét. Kupa Mihály hangsú­lyozta: jövőre nagyon sok a bi­zonytalansági tényező, igen nehéz tervezni. Ezért nem lehet tovább feszíteni a mérleget, mert könnyen megalapozatlanná válhat a költ­ségvetés. Az elmúlt két év adatait felsorolva bebizonyította, hogy fo­lyamatosan csökkennek az igazga­tásra fordított állami kiadások. Egyetértett a képviselői javasla­tokkal, hogy az érintett állampol­gárok választhassanak: melyik va­riációt tartják jobbnak a kedvez­ményes lakásvásárlási hitelek ka­matainak emelésével kapcsolat­ban. A pénzügyminiszter kijelen­tette: hajlandó tárgyalni a közmű­velési dolgozók béremeléséről is. A költségvetés elfogadása alap­vető az ország működőképességé­nek fenntartása szempontjából - hangoztatta Kupa Mihály. Az or­szágot jövőre mintegy 2 milliárd dolláros veszteség éri a külkeres­kedelemben. Ezt teljes egészében saját erőből a gazdaság nem tudja ellensúlyozni. Mindenképpen nagy szükség van újabb külföldi hitelekre. A külföldi hitelcsator­nák megnyitásának fontos feltéte­le, hogy az ország rendelkezzen elfogadott költségvetéssel. A költségvetési vita lezárását követően a szakképzési hozzájáru­lásról és alapról szóló törvény mó­dosításáról határoztak a képvise­lők, nagy többséggel - 274 egyet­értő, három ellenszavazattal, 32 tartózkodással - elfogadva az előterjesztést. Hárommilliárd kutatásra, fejlesztésre Az Országgyűlés rövid vita után módosította a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényt is. A képviselők Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter indítványára úgy határoztak, hogy az alapból 1991- ben - átmeneti jelleggel - a tör­vényben meghatározott célokon túl és a felhasználási jogcímeken kívül az Országos Tudományos Kutatási Alap részére 1,8 milliárd, a Felsőoktatási Fejlesztési Alap számára 1 milliárd, az állami költ­ségvetésnek pedig 1,3 milliárd fo­rintot csoportosítanak át. A jövő­ben azonban a felsőfokú oktatás támogatása nem a KMFA-t, ha­nem a költségvetést terheli. Az alap felhasználására pályázatot ír­nak ki, amelyet az Országgyűlés bizottságai folyamatosan figye­lemmel kísérnek. Végül a képviselők döntöttek arról, hogy két hónappal meg­hosszabbítják az ez évi ideiglenes vagyonpolitikai irányelvek hatá­lyát, mivel a jövő évre szánt irány­elvek vitájára nem jutott idő. Vasárnap reggel 9 órától a költ­ségvetési. törvényjavaslatról dön­tenek a képviselők. (MTI) Magyar-koreai vegyes vállalatot alapított a Samsung Jászfényszarun. Április 7-ével megjelent az Új Néplap. Queen of Hungary: Tassi Rózsa szolnoki leány. MDF-nagygyülés a megyei tanácsnál, melyen részt vett Antall József pártelnök is. Ez történt... Bajnokságot nyert a Jászberényi Lehel jégkorongcsapata. Az új színházi évadtól Szolnokra szerződött Törőcsik Mari és Garas Dezső. A taxisblokád megyénket sem kerülte el. A tanévnyitó ünnepség alkalmából Tiszabőre látogatott köztársasági elnökünk, Göncz Árpád. Az első szabad parlamenti választás.

Next

/
Thumbnails
Contents