Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)
1990-11-03 / 177. szám
1990. NOVEMBER 3. 7 Néplap Azt beszélik a faluban... Azt beszélik a faluban...Azt beszélik a faluban... Volt egyszeregy falu, amelyet 1977. április 1-én, több társával együtt, letöröltek Magyarország közigazgatási térképéről. Valószínűleg a szerep nélküli települések kategóriájába sorolták az íróasztalok bástyái mögé húzódó "csinyovnyikok", de az is meglehet, hogy nem a holt, hanem az élő lelkekre vadászó gogoli regényhősök, amolyan magyar "popriscsinek" adták-vették a sze- levényieket; kellett a lakosszám Kunszentmártonnak, a városi rang megszerzéséhez. Először társközségként csatolták az akkor még nagyközségi státusszal bíró közeli településhez, majd hivatalosan is Kunszentmár- ton-Szelevénnyé keresztelték át, végül a város egyik kerülete lett. Szerencsére Magyarország autótérképén, és a valóságban nagyon is létező település ez az ezernégyszáz lakosú község. Az 1911- ben Dávid J. István kőműves mester által épített, neogótikus templomának tornya már messziről látható az országúiról. E toronyra figyelnek a Pálóczi pusztaiak és a halesziak is. Mindkét település Szelevény része. Pálóczi pusztán, Pálóczi Horváth Mária egykori urasági birtokának majorságában ma má csupán mintegy hatvan an élnek; állatgondozók, nyugdíjasok. A puszta házai az idén kaptak vezetékes ivóvizet, Halesz és Szelevény belső területe még az önállóság idején. Halesz valamikor a falu szőlős kertje volt. Szőlő és gyümölcsös, pince és hétévégi ház ma is bőven akad itt, de kétszáznál több az állandó lakók száma; van egy kis kultúrháza, élelmiszerboltja, sőt a közelmúltban kinyitott egy magán büfé, és falatozó, teke pályával. A fáma szerint onnan kapta a nevét, hogy amikor a sivó homkba az első szelevényi szőlővesszőt ültették, a kétkedőknek azt válaszolta: "Ha lesz belőle valami lesz, ha nem lesz, nem lesz!" Valóságos falusi katedrális ez a Enyedi Ferenc a Kisgazda- párt szelevényi elnöke neogótikus templom, most fejeződik be a külső tatarozása. Közelről az is kiderül, hogy vonzáskörében nagyon is élnek, tevékenykednek a szelevényiek, és ha a templomuk újjáépítésébe fogtak, az identitás tudatuk sem kophatott meg, él bennük az egészséges lokálpatrióta szellem is. Igaz, a parókia épülete még üres, a csépai plébános jár át misézni, de az építkezésre a pénzt már részben közadakozásból szedték össze. A renoválás költségeihez hozzájárult az egyházon kívül - Szelevény a váci püspökség fenhatósága alá tartozik - a kunszentmártoni tanács, a helyi elöljáróság, sőt Bozsik József tanító, aki húsz évig volt tanácstag, legutóbb pedig az elöljáróság vezetője, egyéni kapcsolatait is latba vetette a pénz megszerzése érdekében: a volt keszthelyi paptanár, Szőke János ferencesrendi atya, a nagy földosztáskor. Most azt szeretnénk, hogy egy kis visszaosztás lenne. Az előzetes felmérés szerint a körülbelül 5000 holdas szelevényi határból csupán 500 holdat, a földjeiknek csak egy részét kérik vissza a volt tulajdonosok. Amennyit még meg tudnak művelni, itt a falu határában, vagy a még megmaradt tanyák környékén - mondja Enyedi Ferenc a Kisgazdapárt helyi elnöke.- Akik földet hoztak be annak idején a téeszbe, most visszakérnek belőle, de mi lesz azokkal, akiknek nem volt földjük, vagy máshol volt. A negyven év alatt szétszóródtak az emberek az orsenkit sem kédeztek meg; "jó lesz- e így emberek?” Mi csak azt akarjuk hogy igazságosan rendezzék a tulajdon kérdését. Ennek még a háború alatt a Pálóczi birtokból, amely akkor már a sárospataki református kollégium tulajdona volt - Pálóczi Horváth Mária az iskolának adományozta - osztottak földet, a katona itthonmaradt családjainak. Ezt a részt itt a falu határában ma is "Ne ugassnak" nevezik. Ezek voltak a "ne ugass", tartsd a szádat földek. Másodszor 46-ban, mente tsz. Pálóczi pusztai libatelepének a vezetője. A mázsaház előtt állva beszélgetünk, körülöttünk tizennégyezer, már harmadjára megtépett liba gágog.- Akadozik az átvétel. Néhány ezret most vittek el Békésbe, tömő libának, de a többit tovább kell etetni, ami ilyen takarmányárak mellett kész ráfizetés. Pedig tavaly a liba 10 millió tiszta nyereséget hozott. A telepen valamikor jól működő tehenészet volt, a szarvasmarhaisaki jelenleg Bécsben él egymillió forinttal járult hozzá a templom rendbetételéhez. Bozsik József, aki maga is törzsgyökeres szelevényi, egyébként is nagy "levelező” hírében áll. A falu érdekében kilincselt mindenkinél,- Nem is tudom, hogy mi most voltaképpen mik is vagyunk, mindenesetre folyamatban lévő ügyeket igyekszünk lelkiismeretesen intézni.- Ilonka, nem tudod, ránk medkint jártunk nála az urnával, hát most küldött belőlük egyet - mondja Nagyné, kicsit megható- dottan -. Szerencsére, eddig még minden rászorulón tudtunk segíteni: pénzzel, szociális ebéddel, karácsonyi élelmiszercsomagokkal, de a termelőszövetkezet is gondoskodik a rászoruló nyugdíjasairól. Tudja faluhelyen hamar híre megy, ha valaki bajban van. Komáméval aznap, kora délután még egyszer találkoztam a haleszi szőlőben; kerékpáron, ételhordókban vitte az ebédet az öregeinek.- Azt beszélik a faluban, hogy tizenháromév házasság után válni készülnek - szegezem kérdésként a határozott állítást Nagynénak. Természetesen, illetéktelenül nem egyéni életéről kívánom faggatni, jól érti, hogy a község életében tervezett változások érdekelnek.- A szóbeszéd valóban igaz. Az augusztus 19-i falugyűlésen hozott határozat alapján kérvényeztük a falu önállóságának a visszaállítását. Az önállóság kérdésében a Kisgazdapárt helyi szervezete volt a legaktívabb, de csatlakoztak hozzzájuk az Agrárszövetség tagjai is. Velük együtt a falu túlnyomó többsége ezt akarja, azok is, akik nem voltak ott a falugyűlésen. A közös akarat nagyon is érthető, hiszen az új önkormányzati törvény most hátrányosabban érinti a falut, mint a régi, a tanácsi. A választások után a városi önkormányzati testületben csupán egy képviselőjük van a szelevényiekA szelevényi neogótikus "katedrális" Tépett libák a 14 ezerből tálókat alakították át libaólakká.- Nézzen szét! Mi minden ment itt tönkre, az a romos épület volt a takarmánykeverő, valamikor tíz embernek adott munkát, az a másik a szárítóüzem, ott tíz-tizenöten dolgoztak, aztán voltak itt dohány pajták is. Szelevény hagyományos dohánytermelő terület volt. Ma meg a harmadik határba járnak el dolgozni az emberek. Úgy buszoz- tatjuk őket. - Holló István keserű beszédéből kiérzem, hogy talán nincs is nagy elvi különbség közte és Enyedi Ferenc szándékai között. Mindketten valódi tulajdont, valódi tulajdonosokat szeretnének, mert gazda nélkül ebeké a jószág. Tavasszal megpróbálták önálló elszámolási egységként kiszakítani a szelevényi határt az áttekinthetetlenül nagy közösből. Szerették volna a- gépeket /is visszahozni, de a szövetkezet vezetői addig húzták-halasztották az ügyet, míg a tavaszi munkák elodázhatatlanná váltak, így maradt minden a régiben. Pedig az önállósuló falu előbb-utóbb bizonyára maga szeretne gazdálkodni a szelevényi határban. Az is bizonyos, hogy amennyire a falu válópöre könnyűnek ígérkezik a várossal, annyira nehéz lesz az osztozkodás a közös téesz vagyonán, hát még a többi, hogy az igazság necsak történelmi, de jelenkori is lehessen.- Tudom, nagyot változott itt is a világ az elmúlt időszak alatt. Nemcsak rossz történt itt a faluban, sok jó is. Kiépült, gazdagodott a község örülök is a változásnak, de az nem lehet, hogy mintha itt egy másik Magyarország lenne, más törvényekkel, mint a szomszéd faluban, amely már Csongrád megye. Magyartésen a szövetkezet kimérte a földet azoknak, akik kérték. Attól félek, ha sokáig nem lesz földtörvény, elfogy a parasztok türelme, és csak a széthúzás növekszik a mezőgazdaságban dolgozók között - Enyedi Ferenc tisztán fogalmaz, tanult gazda módjára. A kassai gazdászképző iskola diákjaként tanúja volt ama nevezetes bombázásnak, amire hivatkozva a Donig meneteltek a magyar bakák. A templomkertben májusban avatták fel a második világháború szelevényi hősi halottainak emlékművét.A kis obeliszk mind a négy oldalát televésték nevekkel: többségükben az 1942-es Don-kanyari harcokban estek el. Az új emlékmű és a szomszédságában álló első világháborús katonaszobor azt tanúsítja, hogy a történelem viharai Szelevényt sem kerülték el. A falu mozgalmas jelene csak később válik történelemmé. Lehet, hogy akkor már az utolsó nádtetős kis házból, amelyben még laknak, falumúzeum lesz. Rideg Gábor Fotók: Illyés Csaba levelezett minden nagy és kisemberrel, akitől valami is függött, vagy akiktől valamit is remélhetett. A nyolcosztályos iskola felújítására, ahová jelenleg 150 gyerek jár, két minisztert is sikerült "meg- pumpolnia". Két évvel ezelőtt fűtéskorszerűsítésre Czibere Tibortól kaptak négy milliót, az idén tavasszal már Andrásfalvi Bertalan adta be a derekát, nyolcszázezer forint erejéig. Ebből négyszáz- ezret a mozi felújítására fordítanak majd. Legutolsó "alkotására" a legbüszkébb talán, hiszen mindig a legkisebb gyerek a legkedvesebb; most készült el a falu egyik utcájának az aszfaltozása. A körülbelül 500 méter hosszú, nyílegyenes utcát ezemégyszáz négyzetméter aszfalt borítja. - Addig udvaroltam a kecskeméti útépítőknek, míg ötszázezer forintért meg nem csinálták: Ha ennyiért megcsináljátok jó, ha nem, majd segítünk magunkon valahogy - meséli lelkesen, a jól végzett munka örömével, amikor szelíd unszolására kocsival bejártuk a nevezetesebb helyeket. Szerencsére Bozsik Józsefen kívül még sok szelevényi cselekedett, gondolkodott úgy, mintha az utolsó tizenhárom év alatt is "léteznének". Közöttük van Nagy Sándorné, a tanácsi kirendeltség vezetője is.- Nem panaszkodhatunk, a kunszentmártoni tanács az esetek túlnyomó többségében az öttagú elöljáróságra bízta, hogyan használjuk fel a nekünk jutó pénzt, aztán innen is, onnan is igyekeztünk még összeszedni a hiányzót is. - Nagyné, akit a falubeliek csak kukának vagy Ilonkának szólítanak, hiszen szelevényi lány, jól ismeri szülőfaluja helyzetét. A sajátjával már zavarban van. A szelevényi Kőrös-part, ellenfényban dig lesz szükség? - állít be a kérdéssel egy kis küldeménnyel a ki- rendeltség irodájába Kómár Jó- zsefné szociális gondozó. A küldemény címzettje Nagy Sándorné.- Nyugodjatok meg, Évike, rátok mindig szükség lesz. Kómámé a falu két szociális gondozónője közül a Haleszben és Pálóczi pusztán élő idősekkel törődik. Van, akinek csak az ebédet kell hordania a földművesszövetkezeti étteremből, ahol az iskola tanulói is étkeznek, van akire be is vásárol, sőt olyan is akad akire most is. A törődéshez a jó szó, a helyi hírek hozása-vivése is hozzátartozik, meg az olyan apró küldeményeké is, mint amilyent most a kirendeltségre hozott. ,- Látja, ez minden fizetségnél többet ér. Egy öreg néni a Halesz- ből egy tő muskátlit küldött. Amikor télire elrakta a töveket, eszébe jutott, hogy mennyire megcsodáltam őket, a választáskor, amikor A szelevényi kulákok szakértelme hajdan vetekezett a nyírségi - szabolcsi dohánytermelőkével. Ma már csak néhány háznál termesztenek dohányt. nek, a falu körzeti orvosa, dr. Barkó Ilona, aki az Agrárszövetség támogatásával nyerte el a mandátumát. A pártosodás a falu önállóságának kérdésében nem osztotta meg az erőket. Igaz, sok másban bizalmatlanul fürkészik egymás szándékát.- Mi nem akarjuk szétverni a téeszt, igaz, amikor megszüntették a szelevényi önálló szövetkezetét, szágban. Nem úgy van, ahogy régen, hogy a parasztember megült egy helyben, legfeljebb csak katonának vitték más vidékre. Én is szarvasi születésű vagyok, az apám a mi földünket ott adta be a téeszbe. Hát most már hogyan osztozzunk? - Holló István mintha csak Enyedi Ferenc előbbi szavaira replikázna. Holló az Agrárszövetség egyik helyi ügyvivője, az egyesített kunszentmártoni KőrösA Szel(e)vényt itt tessék leszakítani
