Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)
1990-11-28 / 198. szám
4 1990. NOVEMBER 28. NYÍLT ter '//////////Mum Címzett a tiszafüredi önkormányzat Tiszavárkony védelmében Tisztelt Polgármester Úr! Kedves Városi Képviselő Urak! A város nemrégiben új vezetőséget választott, a legkiválóbbakat saját soraiból: Önöket. Tudjuk, már megvan a programjuk is az induláshoz. De ne felejtsék el, a lakosságra mindig számíthatnak, ha tanácsra van szükségük (pl. nagyobb akciókhoz). Néhány javaslat, amelyek megvitathatok, esetleg megvalósíthatók: A főutak szélesítése a közlekedés biztonsága érdekében szükséges. Módszerként kínálkozik (pl. a Baross úton) a vízlevezető árok lebetonozása, s ezzel szélesebb lesz a gyalogjáró és a közút is. Az összetört, tönkrement járdák javításra várnak. A tisztaságra törekvés (ha csak ellenőrzéssel is) terjedjen ki a fő- utakról a mellékutcákra is. Tűnjenek el a kint huzamosabb ideig tárolt bontási és egyéb anyagok. Alakítsanak ki képviselőink saját területükön kis kulturális központokat, közéleti fórumokat (pl. újságolvasó helyeket), ahol különösen téli időben, vagy a képviselőjük hívására összejöhetnek baráti szóra. Vizsgálja felül az önkormányzat, hogy szükséges-e az adminisztrációja számára a két hatalmas épület. Ha belátja, hogy így nincs jól kihasználva, döntsön arról (vagy kérje a lakosság javaslatát), mely célra a legszükségesebb átengedni (szálloda, iskola, kórház). A közbiztonság megszilárdítása (gyakori betöréses lopások miatt is) égetően fontos. Egészségügyi, szociálpolitika terén igen fontos a sokgyermekes családok folyamatos ellenőrzése, segítése. Az öregek és segélyre szorultak felkutatása, s velük törődés. A notórius munkakerülők (önhibájukból) kocsmák törzsvendégei ne részesüljenek segélyben. A betegek gyógyítására az SZTK-orvosok és magánpraxist gyakorló orvosok mellett vezessék be a háziorvosi rendszert is (már vannak erre jó példák). Az idegenforgalom fellendítéséhez a termálfürdő jobb propagálására van szükség újsághirdetésekkel, plakátokkal. A bevezető utaknál eligazító felirattal (esetleg térképvázlattal) segítsék a látogatottságot fokozni (télen is). A környezetvédelem érdekében a szeméttelepet be kell keríteni (sövénnyel vagy drótfonattal). A háztáji földek és a magán kisparcellák (kenderföldek) termelési biztonságáért az önkormányzat nyújtson szervezéssel segítséget mezőőr nyári négy hónapos alkalmazásához (a mezei lopások meggátolására). A színházi előadások, hangversenyek, tudományos előadások belépődíját diákok részére kedvezményesen állapítsák meg (nyugdíjasoknak fél áron). Az ifjúság természettudományi oktatásáért készíttessen a művelődési osztály csillagvizsgálásra alkalmas teleszkópot (anyagiakat az üzemek és önkormányzat közösen viselje). Megfelelő szakember irányítsa a használatát. Javaslat a művelődésügy fejlesztéséhez Kéziratok sora vár kiadásra 1945-1988 között nagyon sok kiadvány, folyóirat, sorozat, stb. keletkezett megyénkben. Ezek egy része „kötelező’ ’ kiadvány jellegtelen újságok, könyvek, jellegzetesen kincstári optimizmusú település- és üzemtörténetek, amelyekben sok a voluntarizmus, a statisztikai adatok manipulálása. Vannak aztán remek, maradandó értékű kiadványok, amelyek felsorolása több oldalt tenne ki. Ilyen értékes kiadvány ,.Szolnok megye néprajzi atlasza’ ’ c. kétkötetes nagy mű, vagy dr. Urbancsek János „Szolnok megye víz-földtana és vízellátása” c. ragyogó könyve nagyon sok új tudományos és gyakorlati eredménnyel. Csak dicsérni lehet dr. Tóth János múzeumigazgató könyvét, amelyet a nagy magyar vízmémökről, Bede- kovich Lőrincről írt, vagy „A Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve” c. sorozatot. Az egyenlőtlen eredményességgel szerkesztett , Jászkunság” c. folyóirat hallatlan érdekességű, értékű és nagy tömegű anyagot tartalmaz megyénk tudományos életéről (főleg a régebbi évfolyamok). Kiváló mű a Szolnok Megyei Állami Levéltárban őrzött drága térképanyag első ismertetési kísérlete. Ugyancsak Antal Árpád tolla alól került ki az „Olvasókönyv Szolnokmegye történetéhez” c. mű, aminek ugyan egyik alapvető hibája, hogy a Mohácsi vészig csak 15 tételt tartalmaz. Sajnálatos, hogy a tartalmas „Tiszazugi Füzetek” folytatás nélkül maradtak. Kár, hogy Egri Mária , A Szolnoki Müvészte- lep” c. műve könyvritkasággá lett. A teljesség igénye nélkül említek meg olyan értékes anyagot, ami még kiadásra vár, akárha rotaprint nyomásban is. Évtizedekkel ezelőtt „lelkes ’ ’ ígéret született arra, hogy néhai dr. Szűcs Sándor néprajztudós minden munkáját két vagy három kötetben kiadják. Nos, meg kellene tartani az ígéretet. Szükség lenne arra is, hogy a sok helyen leközölt (vagy még meg sem jelent) Szolnok megyei népdalkincset, annak teljes anyagát napvilágra hozzák. Újra meg kellene indítani a Tiszazugi Füzeteket. Azon is gondolkodni kellene, hogy lassan (de következtésen, nem félbehagyni!), fokozatosan kiadják Hild Viktor remek kéziratos művét, természetesen korszerű magyarázatokkal. Ugyancsak megfontolás tárgya lehetne Verseghy Ferenc minden művének, esetleg szakirodaimának kiadása. Reprint kiadványokra is sor kerülhetne; Györffy István néprajztudós, Németh Gyula turkológus, Nagy Imre költő, id. Rásonyi László, stb. (utóbbinak gyűjteményes kiadása lenne fontos). Össze lehetne gyűjteni Kaposvári Gyula ny. múzeumigazgató elszórtan megjelent régészeti, művészettörténeti, néprajzi, műemlék- védelmi és egyéb cikkeit. Megérdemelné!!! Nagyon fontos lenne megyénk természetvédelmi területeinek részletes feldolgozása és lehetőleg színes illusztrációjú kiadása. Hiányzik a jászszentandrási freskók nagy, összefoglaló, príma illusztrációjú, reprezentatív albuma. Tudom: pénzszegény ország vagyunk. De lassan, jó szervezéssel, mecénásokat szerezve, hosszú évekre elosztva, a Magyar Műveltség iránti őszinte elkötelezettségben meg lehetne ezeket a fontos feladatokat is oldani. S ne feledjük el: rotaprint nyomással is lehet ízléses köteteket előállítani! Dr. Varga Lajos ny. gimn. tanár Meddig tart a környezetszennyezés? Az iskolák eddig is korrepetálták a gyenge tanulókat. Néhol külön foglalkoztak a tehetségekkel is. Ez utóbbit kellene még eredményesebben végezni. A nagycsaládosok tehetséges gyermekei taníttatásához az önkormányzat járuljon hozzá. A városból hiányoznak a gyermekjátszóterek. A Tisza-tó partjára nyári táborba hívjunk meg cserkészcsapatokat (cseretábor formában). Tegyük érdekeltté (az úszástanításhoz hasonlóan) a testneveléssel foglalkozó pedagógus férfiakat, nőket mindenféle tömegsport működtetéséhez. Nagy János Tiszafüred Mindenki tudja - ha e szót kimondjuk - mit jelent. Bizonyos mértékben beláthatatlan következményei lehetnek. És ez a fejlődésnek - a technika vívmányainak - újabb és újabb csodálatra méltó alkotásoknak a következménye? Mert az emberiség több ezer éves történetében volt e környezetszennyeződés - kivéve az elemi katasztrófákat -, aminek következtében például az őshüllők 60 millió éve kihaltak? Nem hiszem, hogy lett volna - kivéve a XX. századot. Természetesen a gigászi létesítményeknek, az emberi lángelme alkotásainak következménye, a különböző munkálatok velejárója, hogy különböző területeken szennyeződések keletkeznek. De meg lehet-e akadályozni szűkebb és tágabb környezetben, hogy ennek kihatása legyen? Hiszem, és hisszük mindannyian, hogy erre meg lehet a módot találni a megfelelő tárolással, megsemmisítéssel, ami nem veszélyezteti a helyi lakosság, a környék, az ország, a kontinens lakosságát. Évek és évtizedek óta beszélünk erről, és történik-e ebben érdemleges intézkedés? Talán nem is mondok újat az alábbi ténnyel kapcsolatbán: Tiszavárkony község lakossága különösen elgondolkodik e mindnyájunkat érintő kérdésen. És van is min a falu lakosságának töprengeni. Mert négy megyéből hordják a különböző fertőző szennyhulladékot a község területére. Persze azok, akik erre határozatot hoztak, engedélyezték, biztos „határozott évekkel támasztják alá”, hogy megfelelő tárolással mindennek semmiféle káros kihatása nincs. Csak hát példák sokasága épp az ellenkezőjét bizonyítja. Ami való tény egész Kelet-Európábán. (Egyébként a Kossuth rádióban e hó 16-án is hangzott erről egy pár szó.) Akikkel beszéltem - Telek István, ifj. Nagy Lajos, Pallagi Já- nosné - a falu lakosságának nevében a leghatározottabban tiltakoznak a Tiszavárkonyban történő szenny és hulladék tárolása miatt. Azt gondolom, ehhez kommentárt tenni nem kell. Guth Sándor Szolnok Az Új Néplap politikai vitafóruma Még egy vélemény Hogyan alakítaná át a kormányt? Ahhoz az íráshoz szeretnék hozzászólni, mely a fenti címmel november 10-én jelent meg. Soha nem politizáltam, de a kormány sajnos már bebizonyította: nem tudja sem szakértelemmel, sem lelkiismeretesen végezni azt a munkát, melyet nagyon komolyan kellene venni. Az az érzésem, hogy a legtöbb miniszter nem tudása alapján, hanem a nagyon magas fizetésért vállalta ezt a munkát. Csalódott a „Magyar nép”. Nem ezt vártuk! A kisfizetésű emberek baját, akik 4000-10.000-ig kapnak fizetést, esetleg nyugdíjat, a miniszteri fizetésből élők biztos nem tudják átérezni. Szegény az ország, akkor miért kapnak a miniszterek olyan magas fizetést, hogy a munkás ember sok esetben egész évi nehéz munkájával sem minden esetben kap olyan ösz- szeget, mint ők egy hónap alatt? Arról ne is beszéljünk, hogy két havi fizetést is kapnak prémiumként akkor, amikor Horváth Balázs belügyminiszter úr sajnálattal közli a tv- ben, hogy a kisnyugdíjakat pénzszűke miatt nem tudják 13. havi összeggel kiegészíteni! Antall József miniszterelnök a választási kampány során több ígéretet tett. Pl. megszünteti az inflációt, és visszaadja a magántulajdont! Ezen még mindig vitatkoznak! Az árak pedig már elérhetetlenek. Azonban jó volt látni Palotás Jánost, amikor a taxisok blokádjában az élre állt. Én őt vagy hozzá hasonló, lelkiismeretes embereket ültetnék a bársonyszékbe. De ők ugye szerények, nem törnek két könyökkel előre, mint egyes politikusok. Egyszerű ember szavaival mondtam el, remélem a lényeg kiérződik. Szabó Albertné, Jászkisér MSZDP-bonyodalmak Nyilatkozat A Néplap október 17-i számában én is aláírtam egy nyilatkozatot Török Andrással, Boros Jánossal és Szilvás Ferenccel, melytől ezúton elhatárolom magam. Az eltelt időszakban meggyőződtem arról, hogy az október 7-i küldöttgyűlés nem volt határozatképes, így döntései nem érvényesek. Vissza kell állítani a következő küldöttgyűlésig a május 20-i küldöttértekezlet személyi döntéseit. Az új küldöttgyűlést hamarosan össze kell hívni. Faragó Sándor, megyei EB elnöke Állásfoglalás Tudomásunkra jutott, hogy Boros János, Mezei Imréné, Török András, Bogár Ottó, Farkas Endre, Szilvás Ferenc és Katona Ferenc megyei vezetőként, a tagság megkérdezése nélkül, az alapszervezetek háta mögött a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt szétzül- lesztésére alakított ún. „Baloldali Fórum (azelőtt Szakszervezeti Tömörülés)” gyűlésein a megye nevében nyilatkozatokat tesznek közzé. Aktívan közreműködnek a nyílt pártszakadás veszélyét hordozó ellenkongresszus szervezésében. Mindezt azért, mivel a XXXVII. Kongresszuson nem az ő „elveik” érvényesültek. Megyénk minden becsületes szociáldemokratája nevében elhatároljuk magunkat nevezettek pártellenes akcióitól. Kijelentjük, hogy a Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei szociáldemokraták a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagjai. A november 3-4-i kongresz- szust (mely december 8-án a Dohány u. 76-ban folytatja munkáját) tartjuk legitimnek, mivel ezen vett rész az alapszervezetek túlnyomó többsége. E kongresszus minden döntése a többség akaratát tükrözi. Minden egyéb törekvés a közvélemény félrevezetésére, a párt szétzilálására szolgál, melyet visszautasítunk. Bencsik Ferenc IB-tag Rácz István IB-tag Varga Béla kongr. küldött Faragó Sándor megyei EB elnök Beteg a gazdaság A gyógyuláshoz idő kell Most már egyre több reális képet adó cikkek jelennek meg a sajtóban országunk gazdasági helyzetével kapcsolatban. Aki tájékozódni akar, nem kell, hogy megvegye a drága közgazda- sági szaklapokat, a napi sajtóban is talál megfelelő információt. Ilyen reális értékelésnek tartom a Néplap 20-i számában megjelent „Kelet-Európábán most kezdődik az olajválság” című cikket. Befejező mondataiból idézek is egyet. Ez a következő: „Nagy hiba lenne, ha most abban az illúzióban ringatnánk magunkat, hogy elég volt ezeket a politikai vezetőket eltávolítani, a csődbe jutott gazdaság ezután magától rendbe jön.” Ezzel a megállapítással azt hiszem, mindenki egyetérthet. Bűvészmutatványt csak a cirkuszban lehet végezni, a gazdaságban nem. A gazdaság helyreállításának megvan a maga menetrendje, azaz hogy ilyen több is van. Ezen szakemberek vitatkozhatnak, de bármelyik úton indulnak is el, egy bizonyos, hogy a jól megválasztott gazdasági intézkedések esetén is az idő marad a másik fő gyógyító erő. Az idő pedig könyörtelen, sem gyorsabban, sem lassabban nem halad. Mindenképpen ki kell vámunk a gyógyuláshoz szükséges időt. Voltak emberek, akiknek e kiváráshoz egy élet is kevésnek bizonyult. Volt egy generáció, amelyik két világháborút szenvedett át, egy jobb jövőkép lehetőség nélkül. Volt egy másik nemzedék, amelyik csak egy világháborút szenvedett át, de megjelent előtte egy biztató jövőkép, amely azonban gyorsan szertefoszlott. Szerencsére most már van olyan felnőtt generációnk, amelyik sem világháborút, sem forradalmat nem élt át. Sajnos azonban az már bizonyos, hogy megpróbáltatások nélkül, áldozatvállalás nélkül ők sem pottyanhatnak bele a jóléti társadalomba. A legfiatalabb nemzedéknek is tudnia kell, meg kell küzdenie egy fejlett gazdasággal rendelkező társadalom kialakításáért. Sokan felteszik azonban a kérdést: képesek-e ők is, miként elődeik, lemondásra, áldozatvállalásra, nem egy bizonytalan jövőkép ellenére, hanem egy garantált felfelé ívelő fejlődés jövőképe mellett. Bizonyára igen, ha meggyőződéssé válik bennük, hogy az őrült fegyverkezés megszűnése után, társulva az európai fejlett társadalmakhoz, mindenképpen meg kell indulnia a gazdasági fejlődésnek is. A beteg gazdaság gyógyítása természetesen időigényes, miként a csonttöréses beteg gyógyítása is az, s még ráadásul fájdalommal is jár. A gazdaság gyógyítása is fájdalmas és természetesen időigényes. Különösen az, ha ennek a gazdaságnak képletesen szólva nem egyszerű csonttörése, hanem gerinctörése van. Azt pedig mindenki tudja, hogy a gerinctörés gyógyításához az orvosi munka mellett türelemre, megfelelő időre és főleg nyugalomra van szükség. Papp László Szolnok EGYESÜLETEK, KLUBOK FIGYELMÉBE! Csatlakozásra hív a Társadalmi Egyesülések Szövetsége A Társadalmi Egyesülések Szövetsége Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete 1990. augusztus 25-i megalakulását az állampolgári kezdeményezések alapján működő önálló társadalmi szervezetek, egyesületek, különböző klubok, baráti körök tették lehetővé. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy erősödnek a civil társadalmi mozgalmak. A különböző érdekek alapján szerveződő egyesületek, körök, klubok alakulnak, melyek az új valós önkormányzatoktól azt várják, hogy részt vehessenek a települést fejlesztő város- és községépítő tevékenységben a tervezés időszakától a megvalósulásig, és kifejezhessék véleményüket a sorsukat is eldöntő vagy meghatározó helyi döntések megszületése előtt. A már tevékenykedő és most létrejövő új közösségek egyik fő gondja a helyi érdekeken túlmutató érdek- és jogi képviselet ellátása.. A Társadalmi Egyesülések Szövetsége Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete tagszervezeteinek igény szerint vállalkozik ilyen jellegű szolgáltatás elvégzésére. A Társadalmi Egyesülések Szövetsége Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete székházában (Szolnok, Szapáry út 19.) mindazoknak a tagszervezeteknek - megyei és városi hatáskörű - lehetősége van a tanácskozótermekben rendezvényeik megtartására, a rendszeres működéshez szükséges berendezések, felszerelések igénybevételére bérleti díj megfizetése nélkül, mindössze az üzemeltetési költségekhez (fűtés, világítás, takarítás) való hozzájárulás mellett. Bízunk abban, hogy a Társadalmi Egyesülések Szövetségéhez csatlakoznak mindazok a szervezetek, akik igényt tartanak szolgáltatásainkra, és székházunkban, a „Közösségi Ház”-ban kívánják munkájukat végezni. Társadalmi Egyesülések Szövetsége Jász- Nagykun Szolnok Megyei Szervezete A beküldött írásokat változtatás nélkül közöljük, a megjelent anyagokért felelősséget nem vállalunk.
