Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)

1990-11-26 / 196. szám

2 1990. NOVEMBER 26. Jövőre 34-36 százalékos infláció várható ( Folytatás az 1. oldalról) nem egész Kelet-Európának. Magyarországnak 2-3 milliárd dollárra lenne szüksége a gazdaság talpraál- lításához, átállításához. Botos Katalin megítélése szerint lehetőség van arra, hogy az IMF és a kormány álláspontja közelítsen egymáshoz. Fontos tényként értékelte azt a mostani ülésen elfogadott határozatot is, hogy a tárcák felül­vizsgálják háttérintézményeik helyzetét, s újabb taka­rékossági lehetőségeket próbálnak felkutatni. Rabár Ferenc - jóllehet pontos számokkal és idő­ponttal nem szolgált - elmondta: az év elejétől való­színűleg további áremelések várhatók. Az év eleji „árlökés* * az energiaárak és a háztartási tüzelőanyag- árak emelkedéséből fog adódni. A lakosságot valószí­nűleg a háztartási tüzelőanyagár-emelés érinti majd a legérzékenyebben, ám ez az a terület, ahol még min­dig 100 százaléknál nagyobb az állami támogatás. Leépítése elkerülhetetlen a piacgazdaságra való átté­résnél. A teljes támogatás hirtelen megvonása szociá­lis szempontból elviselhetetlen lenne, ezért a jövő évben egyelőre felére csökkentik a támogatásokat. Az intézkedés pontos időpontja még nem ismert, az a költségvetés elfogadásának is függvénye. Az üzem- anyagárak kérdése sem lezárt még. Annyi bizonyos, hogy az érdekegyeztető tárgyalás eredményének megfelelően liberalizálni fogják az árakat. Az ár alakulása függ a nemzetközi kőolajáraktól, s attól is, hogy a környező országokban milyen lesz a lepárlási-termékek ára. A Magyar Rádió tudósítója a gyógyszerárak, illetve a tv előfizetési díj emelésére, valamint a lakáshitel-kamatok változására is rákérde­zett, s a pénzügyminiszter ezeket is valószínűsítette. Egy további kérdésre reagálva Botos Katalin el­mondta: a költségvetés jövő évre 34-36 százalékos inflációval számol. Ez az ideihez hasonló, attól né­hány százalékponttal eltér. Lengyel elnökválasztás Második fordulóra lesz szükség Ui Néplap-fórum: Kérdezzen velünk! Martfűn nem félnek a jövőtől Helyi adók kivetése nélkül is boldogulnak (Folytatás az 1. oldalról) az két szempontból is megle­petést jelent. Az első az, hogy Lech Walesa nem szerzett akko­ra többséget, hogy az első me­netben legyőzze ellenfeleit, te­hát második fordulóra is szükség lesz. A másik pedig az, hogy Ta­( Folytatás az 1. oldalról) Dr.Böjté Lajos, a Hetényi Géza kórház igazgató főorvosa elfogad­ta a felajánlást és támogatásáról biztosította az elnököt. A kórház­ban dolgozók nagy érdeklődéséről dr.Sebök András főorvos számolt be. Az Országos Mentőszolgálat tisztje, Várkonyi Géza nem tekinti konkurenciának az egyesületet. Mint hangsúlyozta, egymást ki­egészítve, nagyon sokat tehet a két szolgálat a betegek érdekében. A műsor után lehetőségem adó­dott néhány kérdést feltenni Ko- zelkay Jenő elnök úrnak.- Mikortól íródik az Aerocaritas magyarországi története?- Éppen két éve, egy novemberi napon alakult meg az egyesület. Bár rajtuk már nem lehetett segíte­ni, ez adta meg a végső lökést, hogy barátaimmal elkezdjünk szervezkedni. Az egyesülési tör­vény lehetőséget adott arra, hogy létrehozzuk az Aerocaritas Sür­gősségi Közúti és Légi Mentőszol­gálatot.- Nem részesülnek állami támo­gatásban. Hogyan funkcionál mégis a szervezet?- Kezdetben csak ápolóink, or­vosaink önkéntes munkájára szá­mítottunk, de amikor éreztük, hogy az embereknek, a társada­lomnak szüksége van ránk, létre­hoztuk az alapítványt. Három lá­bon áll anyagi bázisunk. Azoknak az üzemeknek, vállalatoknak jó ré­sze, amelyeket ez ügyben megke­restünk, támogat bennünket. Mű­ködésünk első hat hónapjában pél­dául 40 millió forintot adtak össze a mentésre. Sokat tettek a gyógyszerészek is, akik mellénk álltak. Elkészíttet­tünk négyezer perselyt, amit az or­szág gyógyszertáraiban helyez­tünk el. Akik név nélkül, kisebb összeggel segítenek bennünket, ezt a formáját választhatják az ada­kozásnak. Harmadik "lábként" létrehoztuk a pártolótagsági rendszert. Százöt­venezren vannak, akik évi 100 fo­rintot, valamint a nevüket adják mozgalmunkhoz. Ők mindannyi­an kapnak tőlünk egy tagsági kár­tyát, melynek reprezentatív meg­jelenéséről egy francia bank gon­doskodik. Egy újabb lehetőség az deusz Mazowiecki, a nagy nem­zetközi tekintélynek örvendő ak­tív miniszterelnök holtverseny­ben végez a gyakorlatilag isme­retlen, kanadai-perui-lengyel hármas állampolgárságú üzlet­emberrel, Stanislaw Tyminski- vel. 1000-es kártya, melynek tulajdo­nosa ezer forintjáért olyan szolgál­tatásban részesül, hogy esetleges külföldi balesete esetén térítés- mentesen hazaszállítjuk légkondi­cionált Citroen kocsinkon. Ennek a csoportnak ötezer tagja van, de szeretnénk elérni az éves százezres létszámot. Gyerekeknek kiadtunk egy úgynevezett Tinicard-ot, mely szintén 100 forintos támogatást je­lent. Azon túl, hogy a vállalatok ado­mányaikat leírhatják adóalapjuk­ból, minden 50 ezer forint után bianco kártya tulajdonosai lesz­nek, amelyet bármely dolgozójuk felhasználhat.- Akik kedvet kaptak, hova for­dulhatnak pénzükkel?- Szerződést kötöttünk az OTP Bankkal. Tíz napon belül számlát nyitunk az ország 165 városában. Kérünk mindenkit, hogy ne a köz­ponti számlára küldjék a támoga­tást, hanem a helyi OTP-ben ka­pott csekkre fizessék azt be, ugyanis ezek a pénzek a befizetés helyén kerülnek felhasználásra. Megvárjuk, amíg 20-30 városban összejön annyi, hogy legalább egy-egy rohamkocsit tudjunk vá­sárolni, amit majd oda telepítünk vissza, ahol az adakozás történt.- Szolnok is számíthat ilyenre?- Természetesen, már gyűlik a pénz. De az már szinte biztos, hogy mentőhelikoptert telepítünk a városba a következő év januárjá­ban. A honvédség felajánlása sze­rint, ingyen javítják a gépet, adnak pilótát, szerelőket. így 80-100 km­Ausztria Lottó A Lottó Unió Kft. közlése szerint a 47. játékhét eredményei a következők: Leadott szelvény összesen: 2.844.050 da­rab. Ez 112.958.952 schilling Ausztria Lottó fogadási díjat jelent. A teljes Ausztria Lottó nyereményösszege 68.085.806 schilling. Eb­ből a 6-osra 28.550.172 schilling jut. Az e heti nyerőszámok a következők: 7, 30, 35,37,40,43, pótszám: 44. A teljes Joker fogadási díj 22.788.833 schilling. Ez az első nyerőosztály a Joker 3.418.325 schillinggel való dotációját jelenti. Az e heti Joker-szám a következő: 035.994 (MTI) es körzetben nyílik lehetőség a mentésre. Bérelt helikopterrel kezdtük, de ezt az igények már meghaladták. Nyolc-kilenc gépre lenne szükség. Ebből - kisebb csoda folytán - ket­tőre szert tettünk, a Szovjetunió adta ajándékba azokat. Egyiket vá­rosukban fogjuk üzemeltetni, ugyanis Szolnok fekvésénél fogva alkalmas erre.- Hogyan kívánják fejleszteni a hálózatot?- Az első évben 298 sérültet lát­tunk el, 22 életmentő beavatkozás­ra került sor. Célunk, hogy nem csak az országutak sérültjeit, de a tanyák, falvak rászoruló betegeit is ellássuk. Ebben lesz segítségünkre tervezetten 9-10 helikopterből álló "légi flottánk", és a több százra emelkedő rohamkocsi hálózatunk is. A jól centralizált állami men­tőszolgálat és a rugalmas, sür­gősségi Aerocaritas összehan­golt munkája Európa egyik leg­eredményesebb rendszerét hoz­hatja létre. Magam boldog vagyok, hogy részese lehetek ennek a komoly, embert próbáló dolognak, me­lyet a már említetteken kívül négy egyház támogat, és a pápa is megáldott. Ez már egy olyan "kényszerpálya" számomra, amelyen nem lehet visszafordul­ni.- Sok sikert a továbbiakhoz! bakos Kozma Imrének, Martfű első, szabadon választott polgármeste­rének aligha kell valahol a város­ban bemutatkoznia. Sőt, talán még a város környékén se, hiszen az ötvenéves fiatalember (aki ismeri se hiszi a korát) eddigi életében el nem hagyta a települést. Élete első munkahelye a Tisza Cipőgyár volt, s 1957-től, munkába állásától egé­szen 1985-ig a nagy cipőgyári "családban" dolgozott. Azt se tit­Kozma Imre polgármester: helyi adók kivetését nem ter­vezzük kolja, hogy kilencgyerekes kispa- raszt család harmadik fiaként se­gédmunkásként kezdett a gyárban, s rövidesen családfenntartóként kellett nagyon szorgalmasan dol­goznia: édesapja halála után ki­sebb testvéreinek kenyérgondjai is erre ösztönözték. Persze, igyekvő ember lévén nemcsak a jelenre gondolt. Élt a lehetőségekkel, elő­ször szakmunkásképzőt, majd szakközépiskolát végzett, s ahogy szakembere lett a cipőkészítésnek, úgy haladt előre a gyári ranglétrán is. A segédmunkásból később mű­vezető, majd osztályvezető lett. Mindebből következik, hogy mi­után 1985-90 között tanácselnöke volt előbb a nagyközségnek, utóbb a városnak, nyugodt lélekkel in­dult a helyhatósági választáson, s nagy fölénnyel - a szavazatok het­ven százalékával - elnyerte a pol­gármesteri tisztséget. Eladják, s mennyiért a lakásokat? Mivel Martfű kisváros, s polgár- mestere köztiszteletben álló, köz­ismert személyiség - gyakorta megfordulnak nála a település pol­gárai. A találkozások a polgármes­teri hivatalban és másutt szinte mindennaposak. Ennek ellenére szívesen fogadta, hogy fórumon találkozzék az érdeklődőkkel, szót váltson a város lakosságát érintő s érdeklő kérdésekről. A művelő­dési központban egy barátságos kisterem várta pénteken délután a fórum résztvevőit, s összesen har­mincán folytattak élénk eszmecse­rét több mint két óra hosszán át a polgármesterrel. Kovács Erzsébet a fórum elején elmondta az általa ismert tényt: a Tisza Cipőgyár megvételre aján­lotta dolgozóinak a szolgálati laká­sokat. A tájékoztató szerint a for­galmi érték 75 százalékát kéri ér­tük, s ennek tíz százalékát kész­pénzben, a többit három százalé­kos kamattal 25 év alatt kell téríte­ni. Elterjedt a városban, hogy az önkormányzat is hasonlót tervez az ún. tanácsi lakásokkal. Mi az igazság, s főleg mennyiért adják el ezeket? A polgármester 108 ön- kormányzati bérlakás sorsáról be­szélt az érdeklődőnek, amit igaz, terveznek eladni, de annyira az ele­jén vannak a tervezgetésnek, s bi­zonyos önkormányzati törvények is kellenek hozzá, hogy árakról, időpontról nem beszélhetnek még. Az bizonyos, a 13 tagú testület dönt majd az eladásról, árról, ked­vezményekről. Optimisták lehetünk Mészáros Endre több kérdést tett föl a fórumon, ami egy kivétel­lel mind a városfejlesztést, a jövőt érintette. (Az egy kivételt se titkol­juk el: bírálta az Új Néplapot, sze­rinte a fórum időpontját nem egy nappal az esemény előtt kellett vol­na közölni, hanem jóval koráb­ban.) Szóval mi lesz a kisváros jö­vője, lesz-e elegendő pénz a fej­lesztésre, a korábbi tervek megva­lósítására. Kozma polgármester úr megnyugtatott mindenkit: most, az 1991-es költségvetés, fejlesztés tervei készülte közben bizakodó lehet a martfűi polgár. 1991 -ben az összes közintézmény működése zavartalan lesz, s hozzáfoghatnak a városfejlesztés 3-5 éves tervei­nek megvalósításához. Az elké­szült városközponti terv a közeli évekre 340-360 lakás fölépülését jelzi, valamint - s ezt a fórum részt­vevői első helyre tették - központi orvosi rendelőt kap végre a város, de épül új autóbuszpályaudvar, szupermarket, szálloda és új város­háza is. Mindehhez 1991-ben megkezdik az alapközművesítést, hiszen a tervek megvalósításához elsődleges a csatornázás. Persze, ki nem felejtette, hogy a római kato­likus és református egyház is he­lyet kap, templomot épít a város- központban. Ezen aztán talán vitat­ható hangnemű vita is kibontako­zott. A fórumra eljött a leendő plé­bános, Tamási József is, aki sze­mére hányta a polgármesternek, hogy tanácselnök korában "ingyen és bérmentve" ígért telket az egy­háznak, most meg arról értesült, hogy kemény százezreket kellene fizetni érte. A polgármester is vi­tatta: ingyentelket nem ígért még tanácselnök korában se - azt azon­ban igen, hogy méltányosságot várhat az egyház a képviselő-testü­lettől, hiszen minden ilyen kérdés­ben a testület fog dönteni. A plé­bános megjegyzését, hogy a testü­lethez pedig nem sok bizalma van, Urbán Anikó önkormányzati képviselő zokon vette. A plébános magyarázta kijelentését, mond­ván, a testületben egy hívő embert se ismer. Mészáros Endre, Makai Lász­ló, Juhász István, Novák István a városfejlesztésre, a tervek meg­valósításának időpontjára, sorolá­sára tettek föl további kérdéseket. A polgármester elmondta: a csa­tornázás megteremtésével szinte egyidőben négytantermes iskolát kell alapozni, elkezdeni a több- funkciós vendéglátóegység építé­sét, s természetesen az egész­ségház építése is megkezdődik 1991-ben. A kiviteli terve ugyan még nincs meg, de hét orvos részé­re kell megfelelő helyiséget építe­ni, miközben a gyógyszertár jobb elhelyezéséről is gondoskodni kell. A tervek elkészülte az első félévben várható, s a kivitelezés­hez 1991 második félévében fog­nának. Sok aggódó kérdés hang­zott el persze a pénzről is, hiszen szegénységet örököltünk a múlttól - nos, az már bizonyos, hogy 1991- ben mintegy százhatvan millió fo­rinttal gazdálkodik az önkormány­zat - dehát ennél több is várható, csak a törvények, a jogszabályok lennének már ismertek! Helyi adót nem terveznek Makai László és mások is fölve­tették: igen megrázó dolgokat ír­nak az újságok, beszél a rádió, te­levízió. A helyi adóktól fél a kis­pénzű nyugdíjas, de még a havi bérből élő ember is. Kozma Imre megnyugtatta a fórum résztvevőit: a 160 milliós önkormányzati alap­ból most mindössze ötszázezer fo­rint a lakossági adó. Miután majd­nem biztos már, hogy a törvény az önkormányzatokra bízta a helyi adók kivetését - a testület úgy gon­dolja, nem szükséges helyi adót is kivetni a lakosságra, amely Mart­fűn sem él könnyebben, mint bár­hol máshol. Szó volt persze a fórumon sok egyébről is, nem csak a város és polgárai létkérdéseiről. Czapár Nándorné fölvetette: az önkor­mányzat még nem nyúlt az utcák nevéhez: ha megteszi, nagyon ja­vasolja, hogy a gyárkaputól veze­tő, lakótelepi főutat Gesztenyesor­nak nevezzék el. Borbély István a város tisztaságáról szólt kritiku­san, meg a piac rendezésének szükségességéről. Kovács László megkérdezte: az önkormányzati testületi ülések miért délelőtt kez­dődnek? - Erre Martfűn aztán tényleg nehéz okosat mondani, ez a város a kétműszakos, sőt folya­matos üzemek helye, itt nehéz iga­zi "munkaidő utáni" rendezvénye­ket tartani. SJ. Gorbacsov ajándéka az Aerocaritasnak Mentőhelikopter és rohamkocsi Szolnokon Ellátiák a falvak, tanyák betegeit is íme, a Mercedes rohamkocsi

Next

/
Thumbnails
Contents