Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)

1990-11-22 / 193. szám

1990. NOVEMBER 22. Néplap 9 Az új Néplap Jászberényben Erdélyből jöttek Szabó Agnes Székelyudvarhely- ről, Sándor Imola Nagyváradról érkezett a Jászberényi Tanítókép­ző Főiskolára.- Hogyan érzitek magatokat Ma­gyarországon, hogyan tetszik a vá­ros?- Én nagyon meg vagyok elé­gedve mindennel. Az osztálytár­sak nagyon rendesek. Bármiben segítenek, ha szükség van rá. Ta­náraink is különös érdeklődéssel figyelnek ránk - válaszolja Imola. - Tetszik Jászberény, hangulatos kisváros, olyan, mint Székelyud­varhely. Minden közel van, nin­csenek távolságok.- Vannak már itt barátaitok? Sándor Imola ugrást, itt a főiskolán ismét elkezd­- Nem gondoltam volna soha, hogy valaha magyar színekben fo­gok szerepelni. Nagyon boldog voltam.- Mi a véleményetek arról, ami Romániában történik?- Nagyon sok olyan ember van, aki a decemberi események után hazatért Amerikából, Németor­szágból - ... most hazajöttek, és kiderült, hogy nem történt tulaj­donképpen semmi.- ígérgettek sok mindent, hogy megvalósul, például a magyar nyelvű felsőoktatást. Hatalmas cirkuszok voltak, és semmi más. Sokan leérettségiztek, most otthon lófrálnak az utcán, nem tudnak to­vább tanulni.-kr­te. Kerékpárok veszélyben - Sorozatos autófeltörések Megkéselték, mert beszélt Rendőrségi hírek A jászberényi rendőrkapitány­ságon két éve 686 bűnügyet ik­tattak, tavaly 876-ot, idén no­vemberelsejéig pedig már 1338- at. Meglehetősen egyhangú az iktatókönyv, a kerékpárlopások, gépkocsifeltörések, kirakatbetö­rések listáját csak néha szakítja meg a nyomozók számára cse­megének számító bűncselek­mény. Dr. Rolkó István bűnügyi osz­tályvezető szerint a havi 10-20 kerékpárlopásnál jóval több tör­ténik, de már be sem jelentik a károsultak. Lopnak kerékpárt áruház, kocsma elől, kerék­pártárolóból, de gyakori, hogy lépcsőházból, pincéből viszik el. A számzáras lakat igen kevés vé­delmet nyújt, de a biztonsági zár is legfeljebb csak megnehezíti a tolvaj dolgát. Egyszerűen elvág­ják a láncot. Havonta ugyancsak 10-20 gép­kocsit törnek fel Jászberényben Szabó Ágnes- Igen, vannak már olyan embe­rek, akiket megszerettem. Azért az otthoniak mások. Ők még nagyon a szívemben vannak - mondja mo­solyogva Ágnes.- Éreztek különbséget az itteni és az otthoni emberek között?- Az itteni emberek sokkal ide­gesebbek, állandóan rohannak...- Szerintem ez fordítva van - vág közbe Imola.- Igen, ez megvan fordítva is, otthon egy másfajta feszültséget, idegességet érez az ember, itt egy abszolút nyugalmat.- Itt az embereknek van idejük meghallgatni bennünket. Ha vala­mit nem tudok, akkot hatszor is megkérdezhetem, mert hatszor vá­laszolnak rá. Otthon ez nem így van.- Ha vonatjegyet akarok venni, nem ordibálnak vissza. Persze az is igaz, hogy egy pásztor, aki fenn él nálunk a hegyekben, sokkal nyugodtabb ember, mint bárki itt a főiskolán.- Értek már itt benneteket sike­rek?- Imola Szombathelyen második helyezést ért el magasugrásban - meséli Ágnes lelkendezve. - Nyolc évvel ezelőtt abbahagyta a magas­Üj nevet a Tej útnak is? A minap, kedvenc tájjellegű té­vécsatornám műsorát nézve iroda­lomtörténeti értékű sejtésem tá­madt. Éppen a Keresztapák című folytatásos dokumentumdráma ment - tetszenek tudni, amelyikben az a karmester szerepel, aki úgy adja meg a hangot, hogy megvonja a szót -, amikor azon kaptam ma­gam, hogy egy ismerős verset dünnyögök: „Szép magyar leventék, aranyos vitézek jaj be keservesen, jaj be búsan nézlek.” Atyavilág. Lehet, hogy Arany János tévénézés közben írta a Toldit? Egyébként a sorozat nagyon ta­nulságosnak ígérkezik. Komo­lyan mondom: nem hittem volna, hogy ennyi érdemtelen előnyhöz juthattak emberek vagy kisebb- nagyobb csoportok az elmúlt év­tizedekben. Csak lestem, mint Szergej a körmoziban, amikor megtudtam, hogyan herdálták itt mindnyájunk közös kincsét. Nem, nem holmi lakásárakról van szó, hanem arról a példátlan eset­ről, hogy egy három lépés hosszú, két lépés széles utca hosszú éve­ken át akkora névvel pöffeszked- hetett, hogy Vszeszajúznuej Lé- nyinszkij Kommunisztyicseszkij Szojúz Mologyózsi. Egy lakosra több betű jutott, mint ahány szoba van egy rózsadombi villában. Nem is tudtak mit csinálni a mén- kűnagy névvel, hiszen egy igazi névtábla kilógott volna az utca két végén. Csak azt írták ki: Kom. Szó. Mól. A többi betű meg ott porosodott a ládafiában, miközben a Rákóczi úton az i pontján is vagy húszán osztoztak. No, de - hál’ is­tennek - ennek vége. Igazság tétetett, kerül, amibe ke­rül. Azon végül is senki sem cso­dálkozhat, hogy az igazságnak ára van. Miért pont annak ne lenne egy bimbózó piacgazdaságban. A tér, melynek házain váltakozva találhatók a régi és új táblák. Tudom, undok dolog lelőni a po­ént, de én már azt is hallottam ám, hogy mi lesz a folytatásban. Azt suttogják, hogy a rossz emlékű Ta­nács kőrútról fogják leszedni a ke­resztvizet. Európa Tanács kőrútjá­nak fogják hívni, hogy közelebb kerüljön Európához - akkor talán a központtól sem lesz majd olyan messze. Az Európa Tanács bizto­san jó név, márkás név, különben a kormány miért törte volna magát, " hogy tagja lehessünk? Ez nem az önkormány volt, hanem a nagy, az igazi, amelyik a Duna partján ül és Pasaréten lakik. (Még jó, hogy az a pasa török volt, mert most bajban lenné­nek.) Azt is hallottam, hogy ezután nem lehet ám majd elkenni a felelősséget, mint régen. Mos­tantól utcanév is csak személyi számmal lehet valaki. Nem csak úgy lazán, egyszerűen, hogy Bé­la (tetszenek tudni, mint a Sztá­lin. Az is az volt: I. V.). Azt is hallottam (hogy kitől, azt nem mondhatom meg, mert a Galcsik Tibor mondta lakossá­gi fórumon), hogy nálunk a Gácsban is alacsonyan röpköd­nek az új nevek. Ahogy a ke­resztapákat elnézem, sejtem a folytatást. Virgács utcának fogják elke­resztelni, és megkapjuk Miku­lásra. Egy pár üres hócipővel, hogy legyen mit koptatni, amíg a papíroknak utánajárunk. Wirth Lajos. November közepén kezdte el is­mét rendszeres próbáit a kamara- zenekar. Hord Gábor művészeti vezető úgy látja, hogy az együttes az elmúlt évadban is eredménye­sen, eredeti célkitűzéseinek meg­felelően tevékenykedett. Mint a város és a táj egyetlen működő ze­nekara, rendszeresen adott koncer­teket és rendhagyó énekórákat. Ezeket a vendégszerepléseket ma­guk között „kanyaroknak” neve­zik, melyekkel valódi missziós szerepet töltenek be, hiszen na­gyon sok jászsági gyerek csak így jut valódi zenei élményhez. Ami­kor három apró cigánygyerek a ze­ne ritmusára lóbálta a lábát és él­vezte a zenét, az minden fáradtsá­gért kárpótolt - mondja a fiatal kar­mester. A népművelő munka mellett megtartották karácsonyi hangver­senyüket, városi események köz­reműködői voltak. Az évadot, las­san szintén hagyományosan, a Pa- lotásy kórussal közös főtéri temp­lomi hangversennyel zárták. Jászsági kanyarok A kamarazenekar közreműködést ajánl Idén hasonló ambíciókkal és a közös zenélés örömével láttak munkához. Remélik, hogy az egyesületbe szervezett mecénások továbbra is megadják azt a segítsé­get, mely az együttes zavartalan működését biztosítja. Erre sok egyéb mellett azért van szükség, hiszen a tagok egyötöde távoli vá­rosokból utazik haza a hét végi próbákra. Az idei tervek igazodnak a kiala­kult hagyományokhoz, továbbra is rendszeresen szervezik majd a jászsági kanyarokat. Repertoárju­kon elsősorban barokk és klasszi­kus művek szerepelnek, melyet XX. századiakkal egészítenek ki. Karácsony helyett jövő év húsvét- ján adnak majd hangversenyt. Az évadot pedig ismét a Főtemplom­ban rendezendő oratórium vagy versenymű bemutatásával akarják zárni. A zenekar vezetése mindemel­lett felajánlja közreműködését az új önkormányzatnak. Szívesen szövetkezne annak érdekében, hogy a város jelentős eseményei ünnepélyesebbé váljanak. Ünnepélyesebbé tehetik a városi eseményeket. ál- vagy hamis kulccsal. Különö­sen a discóéjszakákon dívik ez a szokás. A nagyobb parkolókban, illetve a kivilágítatlan, eldugott helyen parkoló autókra leselke­dik nagyobb veszély. Kitépik a rádiómagnót, viszik az értéktár­gyakat. November 10-én késő éj­szaka egy, a főiskola közelében parkoló autóból 3 bőrkabátot és egy aranynyakláncot emeltek el közel 100 ezer forint értékben. Szaporodnak az üzletbetöré­sek. így járt a közelmúltban a készruha-, valamint a Fantázia divatáruüzlet, ahol a kirakatból emeltek el minden hozzáférhe- tőt. A betörők nem kímélik a ma­szekokat sem, és előszeretettel dézsmálják az újságosbódék szexlapkészletét (november li­re virradóra a Lehel Vezér téri árustól 5 ezer forint értékű lapot vittek el). Gyakoriak a műszaki boltokban is az éjszakai látoga­tók. Egy erős csörömpölés, né­hány másodperc, és már húz is el az autó az értékes technikával. Ez történt 13-ra virradó éjjel Jász- fényszarun (már nem először), de korábban többször is Árokszállá­son. November 8-án, napközben 2 lakást törtek fel, feltehetően ugyanazok. Jászberényben a für­dőszoba szúnyoghálóját átsza­kítva léptek meg 80 ezer forint­tal. Jákóhalmán azonban ajtóki- feszítéssel 240 ezer forint tűnt el. A szemtanú szerint a tettes(ek) kék színű 1200-as Ladával tá­voztak, amelynek jobb hátsó aj­taján függőleges fehér csík volt, és nagy valószínűséggel GI 92-? frsz. viselt. A nyilvántartás sze­rint ilyen Lada nincs az ország­ban, ettől függetlenül a rendőrség kéri a lakosság segítségét, beje­lentéseit. A közelmúltban ügyészi indít­ványra őrizetbe vették Cseh Ist­ván és Pomázi Lajos jászladányi fiatalembereket, majd a bíróság le is tartóztatta őket. A két úriem­ber és társaik, beismerő vallomá­saik és a lefoglalt bűnjelek alap­ján, alaposan gyanúsíthatok nagy kárértékű betöréses lopá­sokkal. Október 10-re virradóra betörtek a jászkiséri gázcserete­lepre, de ők jártak (egyszer leg­alább) a jákóhalmi telepen, és va­lószínűleg máshol is, mert több mint 240 ezer forint értékű (50- 60 db) PB-gázpalackot foglaltak le a különböző saját lerakatai- kon. Szeptember 18-a éjjelén fel­tehetőleg ők vittek el a MÁV építő-javító üzemből 350 ezer forint értékű szerszámot, műsza­ki cikket is. Az OTP-s zöld ház nyitott ud­varából a múlt hónapban egy éj­szaka 2 Wartburgot vittek el. Egyelőre az országos körözés sem segít. Iratokat ajánlatos nem hagyni az autóban, mert azokkal nemcsak hogy szabadon mozog­nak a tolvajok, hanem még könnyen el is adhatják a lopott gépkocsit. Néhány jóhiszemű jászberényi vásárlónak is súlyos százezrei bánják a nem kellő gondossággal (pl. a hatvani pia­con) vásárolt autót. Néhány egyéb eset. Lévai An­tal november 3-án otthon közös italozás után konyhakéssel élet- veszélyesen megsértette felesé­gét (mert az asszony nem hagyta abba a beszédet). Bíró Jánosné 65 éves asszony november 12-én a fürdőszobában a vízcsapra fel­akasztotta magát (idén 29 rend­kívüli haláleset és 32 öngyilkos­ság történt a Jászságban). Az áru­ház műszaki osztályán novem­ber 9-én az őrizetlenül hagyott pénztárgépből 89 ezer forintot emeltek el...-lp­A családsegítőknél nincsenek kis vagy nagy ügyek Még inkább szükség lesz rá A jogsegélyadás speciális for­májáról kérdezetük dr. Forgács István jogtanácsost, aki a Család- segítő Központban immár ötödik éve végzi ezt a munkát.- Visszatekintve eddigi tevé­kenységére, mennyiben bizonyult indokoltnak az éjfélé segítségnyúj­tás?- Én a kezdettől fogva igyekez­tem megtalálni helyem az üzemi­szakszervezeti segélyszolgálat és az ügyvédek nyújtotta jogi tanács­adás mellett. Természetesen, ez nemcsak rajtam múlott, hanem a panaszosainkon is. Többnyire olyan problémákkal kerestek meg, melyeket a munkahelyükön nem szívesen mondtak volna el. Ezen­kívül meglehetősen speciális hely­zetbe kerültem, hiszen itt gyógy­pedagógussal, szociális gondozó­val és pszichológussal közösen tettünk kísérletet a problémák megoldására. Mindezekből követ­kezik, hogy végeredményben nin­csenek kis vagy nagy ügyeink.- Mégis, milyen problémákkal kellett foglalkoznia?- A panaszok egy része a bürok­ratikus eljárással függ össze. Van­nak, akik szinte egyáltalán nem ismerik a vonatkozó szabályokat, mások nehezen igazodnak el a jogi szabályozás útvesztőiben. Külön csoportot képeznek azok, akik minden létező csatornát kihasz­nálnak, s ennek megfelelően en­gem sem hagynak ki. Például, nem egy hosszúra nyúlt gyerek- és szü­lőtartási ügyben igyekeztem köz­benjárni. Volt, amikor másfél évig leveleztem azért, hogy egy, a két kiskorú gyereket nevelő nagyma­ma megkapja a családi pótlékot. Azóta, szerencsére, már nem kel­lene leveleznem, mert a családi pótlék alanyi jogon jár.- Mennyiben tud segíteni az el­mérgesedett esetekben?- Panaszosaink egy része elvált, vagy éppen folyamatban van a vá­lópere. Ilyenkor a gyerekek elhe­lyezése mellett a vagyonmegosz­tás körül alakul ki a legnagyobb vita. Én ezekben az esetekben fel­világosítást adok a vonatkozó sza­bályokról, másrészt valamennyi munkatárssal együtt arra törek­szünk, hogy a hozzánk fordulók egyezségre jussanak. Ha csak le­het, minden érdekeltet igyekszünk meghallgatni, hiszen ez a meg­egyezés kulcsa.- Véleménye szerint miként ala­kul majd a jogi segélyezés ezen formájának jövője? Ha valakinek effajta problémája van, hol érheti el Ónt?- Úgy gondolom, még inkább szükség lesz rá, hiszen a szociális problémák kezelésében növekszik a jogi szabályozás jelentősége. Egyébként az eddigiekhez hason­lóan kedden és szerdán 14-16 órá­ig várom a panaszosokat a Lehel vezér tér 34. szám alatt! Az oldalt összeállította: Pető László Fotó: Korányi Éva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents