Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)
1990-11-21 / 192. szám
2 1990. NOVEMBER 21. Tiszta és szabad verseny a piacon Gazdasági falak se épüljenek (Folytatás az 1. oldalról) lalmáról szóló előterjesztés, illetve a hozzá kapcsolódó mintegy 90 módosító indítvány került a képviselők asztalára. Szabad György annak a véleményének adott hangot, hogy az újonnan választott parlament történetének leghosszabb szavazását éli meg, ezért türelmet kért a képviselőktől. Jóslata nem igazolódott be, mert a képviselők valamivel több mint kétórás szavazási procedúra után megalkották a törvényt. A viszonylag gyorsan elfogadott törvény nyilvánvalóan annak eredménye, hogy a parlament a hétfői munkanapon elfogadta az ártörvény rendelkezéseit, amelyekkel a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény szorosan összefügg. A parlament döntése értelmében a korszerű piacgazdaság kiépítésére irányuló törekvések sikere érdekében törvény védi a gazdasági versenyhez fűződő közérdeket, a versenytársak és - a tisztességes piaci magatartáshoz kapcsolódóan - a fogyasztók érdekeit. A törvény preambulu- ma kimondja: a gazdasági hatékonyságot kikényszerítő piaci verseny alapvető feltétele a gazdasági verseny szabadsága és tisztasága. Ezek védelme érdekében tiltani kell a tisztességes piaci magatartással ellentétes viselkedésformákat, és be kell vezetni a vállalkozók szervezeti egyesülésének ellenőrzését, megteremtve az ehhez szükséges szervezeti formákat is. A törvény Gazdasági Verseny- hivatal felállításáról is intézkedik. A hivatal országos hatáskörű állami költségvetési szervként működik. Az Országgyűlés ezután határozatot hozott arról: felhatalmazza a külügyminisztert, hogy a Magyar Köztársaság és Ausztrália között kötendő, a kéttős adóztatás elkerülését célzó, valamint a beruházások kölcsönös védelmét szolgáló egyezményeket alánja. Az országgyűlési határozat el- fogadása előtt Hack Péter (SZDSZ) szóvá tette: tisztázni kellene a köztársasági elnök, a parlament és a kormány munka- viszonyát a nemzetközi szerződések megkötésével és megerősítésével összefüggésben, mert az Országgyűlés három héten belül immár harmadszor dönt olyan kérdésben, amelynek érdemi tartalmát nem ismeri, s ezzel lényegében átveszi a köztársasági elnökjogkörét. Az ülésnap délutánján - immár szokásosan - interpellációk és kérdések megtárgyalása következett. Paszternák László (MSZMP) a szervezett üdülés és az Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság Üdülhetnek-e kedvezményesen a dolgozók 1991-ben, s milyen szisztéma szerint - erről kezdődött hosszú vita a szakszervezeti kerekasztal keddi rendkívüli ülésén a pedagógusok szakszervezeti székházában. Pénz András, az Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság vezetője elmondta, hogy a kormány a parlamentnek az 1991-es kedvezményes üdüléshez 1 milliárd 98 millió forint támogatást javasol. A jelenlegi árak mellett - a korábbi szisztémával - ez csak úgy elegendő a kedvezményes üdüléshez, ha átlagosan 30 szá1991. évi működési feltételei tárgyában interpellált a pénzügyi és a népjóléti tárca vezetőjéhez. A képviselő úgy vélte: a kedvezményes szakszervezeti üdültetés terén teljes a bizonytalanság, s kétségesnek látszik, hogy jövőre lesz-e egyáltalán ilyen jellegű üdülési és pihenési lehetőség. A népjóléti tárca képviseletében válaszoló Kelemen András világossá tette, hogy a népjóléti minisztérium a kedvezményes üdültetés fenntartása mellett van, s a tárca illetékesei már tárgyalnak e kérdésben a szakszervezeti kerekasztal képviselőivel. Tájékoztatásul mindehhez hozzáfűzNem kéregetni akarnak Az Országgyűlés e heti plenáris ülésén megalakult a Ti- szamenti és Tiszántúli Területek Képviselőcsoportja. A mintegy 70 tagot számláló tömörüld nyilatkozattal fordult az Országgyűléshez. A dokumentumból kitűnik: Békés, Csongrád, Hajdú-Bi- har, Heves, Jász-Nagykun- Szolnok és Szabolcs-Szatmár- Bereg megye országgyűlési képviselői a régió gazdasági lemaradásának megállítását, a felzárkózás felgyorsítását kívánják erejükhöz mérten segíteni. Elképzeléseik alapja a térség gazdasági, infrastrukturális és szociális helyzetének felmérése. Ebből kiindulva a gazdasági diplomácia intézményesülését kívánják szolgálni. A képviselőcsoport szakértők bevonásával szeretné kidolgozni a térség felemelkedését szolgáló rövid, közép- és hosszú távú terveket is. E megyék országgyűlési képviselői hangsúlyozzák: nem a szegények gyülekezete fordul a világhoz pénzért, hanem azoknak a lehetőségeknek a kiaknázását szeretnék finanszíroztatni, amelyekkel eddig nagyon rosszul sáfárkodtak. te: a jövő évi üdültetéshez az állami költségvetés mindenképpen biztosítja a szükséges támogatást. A kérdések sorát Kőrösföi László (MSZP) nyitotta meg, aki arról tudakozódott: van-e lehetőség, hogy az aszálykár enyhítését szolgáló hitelek lejártát 1991. augusztus végéig, az őszi vetésű gabonák árbevételéig módosítsák. Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter válaszának elején kijelentette: az aszálykár mértéke lényegesen kisebb, mint azt nyáron jelezték a gazdálkodók. Elmondta, hogy az aszálykáros nagyüzemeknek nem kell 1991. január 2-án visszafizetni a hiteleket, azokat a kereskedelmi bankok automatikusan meg- hosszabítják 1991 szeptemberéig. Válaszában utalt arra a kormányhatározatra, amely szerint a nagyüzemeknek akkor sem kell zalékkal növelik (szezontól, osztálytól, típustól függően differenciáltan) a térítési díjakat. Ez a térítési díj kalkulációjuk szerint körülbelül 1/5-e lesz az önköltségnek. A szakszervezetek joga, hogy ettől a térítési díjtól eltérő összeget kérjenek a dolgozóktól. A liga és a munkástanácsok képviselői arra hivatkoztak, hogy a jelenlegi üdülési szisztéma eleve igazságtalan, hiszen a több millió dolgozó s más rászoruló közül eleve csak néhány százalék juthat hozzá évenete ehhez a ma már nem is kifejezetten olcsó pihenési lehetőséghez. Sok a az összes hitelt visszafizetniük, legfeljebb 50 százaléka 1992. december végéig meghosszabbítható. A parlament rövid' idő alatt végzett a bíróságokról, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvények módosításával, s elfogadta a népi ülnökök jelöléséről és megválasztásáról szóló rendelkezéseket. A részletes vitában egyedül Hack Péter fejtette ki módosító javaslatait, amelyek közül az első a népi ülnökök jelölésére jogosultak körét, a másik a népi ülnökök visszahívását érintette. A szabaddemokrata képviselő szerint elegendő, ha az állampolgárok, illetve a helyi ön- kormányzatok jelölnek népi ülnököket, a társadalmi szervezeteket külön nem szükséges ilyen közjogi funkcióval felruházni. Másik javaslata szerint a népi ülnökök visszahívására vonatkozó javaslat jogát nem szabad az igazságügyi miniszter kezébe adni, már csak a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvéből kiindulva sem. Ezért a kezdeményezés jogát a bíróság elnökének kell megkapnia. Ez utóbbi javaslatot az Ország- gyűlés elfogadta. Az eredeti előterjesztés módosult abban is, hogy ezentúl a tulajdonjoggal kapcsolatos perekben nem működnek közre népi ülnökök. A már törvényerőre emelkedett jogszabály szerint az 1985-ben megválasztott népi ülnökök megbízatása 1991. március 31 -ig tart. A közalkalmazottak és számos képviselő sürgetésére kezdte meg kedden - a tervezettnél korábban - a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását a parlament. Jóllehet, az előterjesztést széles körű szakmai és érdekképviseleti egyeztetéssel készítették elő - ahogyan ez a miniszteri expozéból is kiderült -, többek szerint módosításokra, finomításokra szorul. A legélesebben az SZDSZ egyik képviselője fogalmazott, amikor úgy vélte: az egész ismerete nélkül döntenek egy-egy részről. Azaz: előbb a közszolgálati törvényt kellett volna megalkotni általános keretszabályként, s csak azután a köztisztviselők, a rendőrség, a pedagógusok és más szakma képviselőinek jogállásáról szóló törvényeket. Több honatya főként munkajogi kérdéseket feszegetett. A törvényjavaslat vitája végül is minden elnöki bejelentés nélkül félbeszakadt. A plenáris ülés záróakkordjaként a plénum személyi kérdésekben döntött: új tagokat választott az önkormányzati bizottságba. Ezután a testület elfogadta a kormány javaslatát: sürgősséggel tárgyalja a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvény módosítására benyújtott előterjesztést. visszaélés is az üdülési jegyek elosztásánál. Bajtay József, a Munkástanácsok Országos Szövetségének társelnöke rámutatott: elsősorban ne is a 135 ezer üdülési jegy elosztásáról tárgyaljanak, hiszen a lényeges kérdés inkább e nagy üdülési vagyon igazságosabb működtetési elveinek meghatározása. Mivel a jelenlegi üdülési szisztéma a Liga szerint "igazságtalan, a munkástanácsokkal együtt nem kívánnak bekapcsolódni az üdülőjegyek elosztásába. A tanácskozás a késő esti órákban is tartott. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) európai intézmények létrehozását, és sokan tettek konkrét javaslatokat a most kezdődő új szakaszban megoldandó feladatokra. A délutáni ülés végén köszöntötte a tanácskozást Catherina Lalumiere asszony, az Európa Tanács főtitkára. Este a delegátusok zárt ülést tartottak, majd a versailles-i kastélyban részt vettek azon a gálaesten, amelyet Mitterand elnök adott tiszteletükre. (Folytatás az 1. oldalról) delmi Minisztérium főosztály- vezetője az ország jövőbeli energetikai koncepcióját vázolta. Mint hallottuk, a hatékony megoldások keresése, a külföldi működő tőke bevonása, az import- függőség egyoldalúságának mérséklése, az ellátás biztonságának növelése, a környezetvédelem fokozott érvényesítése, valamint a nyilvánosság messzemenő biztosítása képezi az új energiapolitika legfontosabb elemeit. * * * * A konferencia egyik szünetében kértünk interjút az Új Néplap számára Horváth J. Ferenc- től.- Főosztályvezető Úr! A magyar gazdaság éves szinten mennyi energiát használ fel?- Egy esztendőben mintegy 31 millió tonna kőolajjal egyenértékű energiát fogyasztunk, aminek világpiaci értéke 5,5-6 milliárd dollár.- Ennek a mennyiségből mennyit kell külföldről beszerezni?- Az éves szükségletünk 64 százalékát importból fedezzük. Ezen túlmenően azt is ki kell hangsúlyoznunk, hogy ha 100 százaléknak vesszük a behozatalt, akkor annak 85 százaléka jelenleg a Szovjetunióból származik. Ebből is látszik, és nagy gondot jelent, hogy ezen a terüA magyar miniszterelnök a tanácskozótermen kívül is zsúfolt programot bonyolított le. Először a portugál miniszterelnökkel tárgyalt, majd részt vett a Hóval elnökkel és Mazowiecki miniszterelnökkel tartott háromoldalú „kis csúcstalálkozón”, ahol Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország együttműködésének állandó, intézményes kereteit vázolták. Délután Felipe Gon- zález spanyol miniszterelnökkel, este pedig Arnold Koller svájci államelnökkel folytatott megbeszélést. létén egyoldalú az importfüggőségünk, amit igazából nem is lehet mérsékelni, hisz a számítások szerint az ezredfordulóra hazánk energiaszükségletének 70 százalékát kell külföldről beszereznünk. Ez az érték kimagasló, ám ugyanakkor számos ország van, amelyik ennél nagyobb importhányaddal dolgozik. Például Olaszországban és Japánban ez a szám eléri a 80 százalékot.- A Szovjetuniótól való függőségünket véleménye szerint hogyan lehetne csökkenteni?- Csakis úgy, ha diverzifikáljuk ezt a tevékenységet, vagyis több országból szerezzük be a számunkra szükséges nyersanyagokat. Ezen a területen jelentős feladataink vannak, különösen a földgáz- és a villa- mosenergia-beszerzés kapcsán, mivel rengeteg pénzbe kerül a csatlakozás a nyugat-európai rendszerekhez.- A következő esztendőben a szovjetekkel folytatott kereskedelemben áttérünk a dollárelszámolásra. Milyen hatásokkal jár ez számunkra?- Az első és legfontosabb dolog, hogy az onnan érkező nyersanyagok ára alaposan megnő. A következő és számunkra hátrányos hatás az, hogy cserearányaink romlanak. Tulajdonképpen arról van szó, hogy az energia- hordozók - ezen belül különösen a kőolaj és annak termékei - tőzsdecikkek. Az árukat jegyzik, teAz ülések szüneteiben egyébként Antall József rövidebb- hosszabb beszélgetést folytatott Bush amerikai, Gorbacsov szovjet és Mitterrand francia elnökkel, Kohl német és Vranitzky osztrák kancellárral, Thatcher brit, Andreotti olasz, Mulroney kanadai, Lubbers holland és Mi- cotakisz görög miniszterelnökkel. Ugyancsak ezen a napon találkozott a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőivel. hát nem alku kérdése, hogy mennyiéit kapjuk meg, hanem az éppen érvényes árakat kell figyelembe venni. Ugyanakkor pedig az ezt ellentételező gépipari termékeink árainál lehet alkudozni. Termékcsoportonként végzett vizsgálataink azt mutatják, hogy ez a csere 30 százalékos veszteséget jelent az országnak. Magyarán: amellett, hogy többet kell fizetnünk az energia- hordozókért, még külön egy-két milliárd dolláros veszteség is ér bennünket, ami az előzőekben vázolt cserearányromlásból adódik.- Ennek bizonyára egyenes következménye lesz, hogy mi fogyasztók is drágábban jutunk majd az energiához...- Nézze, a lakosság még ma is olcsón kapja az energiát. Csak egy példa: a távhőszolgáltatás esetében országos átlagban a lakosság a tényleges költség csupán 40 százalékát fizeti meg. A fennmaradó 60 százalékot pedig az állam fedezi. A Világbankkal egyeztetve van a kormánynak egy olyan szándéka, hogy öt éven belül a lakossági területen is világpiaci árakat vezet be. Ebből az öt esztendőből már kettő letelt. Tehát, van még három évünk ahhoz, hogy teljes egészében megszüntessük az állami támogatásokat. Ez persze csak egy átfogó bérreform és szociálpolitikai védőháló kiépítésével egybekötve képzelhető el. „Szemünk világáért” Az alapítvány támogatókra vár Tizenhárom vállalat vezetői, képviselői vettek részt tegnap a He- tényi Géza kórházban a „Szemünk világáért” Alapítvány alakuló közgyűlésén. Az alapítványt a kórház-rendelőintézet szemészeti osztálya hozta létre. Céljuk az volt, hogy az ösz- szegyűlő pénz segítségével modem mikrosebészeti módszerekkel gyógyíthassanak szembetegségeket, így például a szürke hályogot. Mű- lencse beültetésével ugyanis a szürke hályogos beteg látása és munkaképessége visszaadható. A beültetéshez azonban operálómikroszkópra és mikrosebészeti műszerekre van szükség. A szürke há-. lyogon kívül más szembetegségek (pl. zöld hályog) gyógyítására is alkalmasak ezek az eszközök, amelyek megvásárlásához körülbelül négymillió forint kellene. Az alapítvány nyitott, bárki csatlakozhat, de elsősorban megyei vállalatok, üzemek, kfL-k és magánszemélyek támogatására számítanak, hiszen ezzel a megye betegellátását segítik. Alapítványtag az lehet, aki legalább ÍO ezer forintot befizet; pártoló tag, aki 10 ezer forint alatti támogatást ad. Vagyontárgyak felajánlását is elfogadják. Az alapítványra befizetni a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt (Szolnok) 454-994777-008-as elszámolási számlaszámán lehet. Igazságos-e az üdülési szisztéma? Vita a szakszervezeti kerekasztal ülésén Antall József beszéde Délelőtt másodikként szólalt fel Antall József magyar miniszterelnök. Számunkra rendkívül fontos az a tudat, hogy a párizsi csúcstalálkozóhoz vezető történelmi korszakváltásban a magyarországi változásoknak is részük volt - hangsúlyozta Antall József. Mint mondotta, a konfrontáció évtizedei után most új korszak kezdődik Európa fejlődésében, új távlatok nyílnak a közös elveken és értékeken alapuló együttműködésben a helsinki folyamatban részt vevő államok számára. A magyar kormányfő emlékeztetett arra, hogy az emberi jogok, az eszmék és információk szabad áramlása, az egyén szellemi és fizikai mozgásszabadsága hosszú időn át teljesítetlen ígéret maradt térségünkben. Az EBEE folyamat fórumai azonban folyamatosan szembesítették az európai értékrenddel a közép- és kelet-európai rendszereket, és hozzájárultak a rendszerváltozás előkészítéséhez. „Nagyra kell értékelnünk azt a hatalmas erőfeszítést - tette hozzá -, amellyel Mihail Gorbacsov és a szovjet reformerek a válságba került politikai és gazdasági rendszerből pozitív irányba keresték a kibontakozást, s ezzel elősegítették a szabad intézmény- rendszer helyreállítását, illetve létrehozását Európa keleti felében.” Antall József szólt a német egység helyreállításában vállalt magyar szerepről, majd kijelentette: A csúcstalálkozó dokumentumai nemcsak hitelesen fejezik ki az egységes és szabad Európa megteremtésére irányuló közös akaratunkat, de a kelet-közép-európai stabilitásnak is fontos tényezőjét teremtik meg. Megállapította, hogy a tárgyalások során az új európai demokráciák kompromisszumkészségükkel, felelősségérzetükkel felül tudtak emelkedni a történelemben gyökerező ellentéteiken. A miniszterelnök a továbbiakban kifejtette: azoknak a céloknak a megvalósulása révén, amelyeket Magyarország a leszerelési tárgyalások során követett, illetve a Szovjetunióval kötött csapatkivonási megállapodással Magyarország rövidesen visszanyeri teljes szuverenitását. Ez előfeltétele annak, hogy függetlenségünk teljes birtokában erősítsük kapcsolatainkat az európai integrációkkal. „A lakosság még mindig olcsón kapja az energiát”
