Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)

1990-11-01 / 175. szám

1990. NOVEMBER : Hruscsov titkai (2.) Az utódok bocsánatát kérve - Kirov halála Az én nemzedékem nagy tör­ténelmi változások korában élt; megélte a forradalmat, a polgár- háborút, a kapitalizmusból a szo­cializmusba való átmenetet, a nagy honvédő háborút, a szocia­lizmus fejlődését és megerősö­dését. Szerencse, hogy részese lehettem ennek a folyamatnak, hogy a pártszervezet legkisebb sejtjéből eljuthattam a Politikai Bizottságig, és hozzájárulhattam az ország társadalmi és politikai átszervezéséhez ( Hruscsov a „peresztrojka” kifejezést hasz­nálta!) Szeretném, ha a nézeteim túlélnének engem. Az igazság a különböző vélemények szembe­sítéséből születik. Nem állítom, hogy a mondandóm lenne a meg­fellebbezhetetlen igazság. Minden elmélet leghaladób- bikára, a marxizmus-leniniz- musra alapozva olyan utat kö­vettünk, amelyen - olykor szán­dékos, máskor akaratlan - hibák és tévedések is voltak. Bocsássa­nak meg ezért az utódaink. Szergej Kirov meggyilkolá­sának története elvezethet a tisz­togatások kezdetéhez. Először is annak a korszaknak a légköréről szeretnék beszélni, amikor még nem vált uralkodóvá a pártban a kispolgári mentalitás. Ezek még romantikus idők voltak. Nem tö­rődtünk a dácsákkal és a szép ruhákkal, csak a munkával fog­lalkoztunk. A XVH. pártkongresszuson, 1934-ben azt mondták nekünk, hogy az 1966 résztvevő közül csak hatan szavaztak Sztálin el­len. Evek múlva már arról volt szó, hogy 260-an is lehettek, ám ez Sztálin helyzete és hiúsága alapján hihetetlennek tűnik. Sztálin ugyanis jól tudhatta, kik szavazhattak ellene. A Hrus- csovhoz hasonlók egyáltalán nem, hiszen ők Sztálin alatt emelkedtek fel és istenítették őt. Nagyon is jól tudta, hogy az el­lenszavazatok Lenin kádereitől származhattak, azoktól, akik csalódtak benne. A kongresszus idején az egyik észak-kaukázusi párttitkár felkereste Kirovót, a leningrádi párttitkárt, és bizalmasan a tudo­mására hozta, hogy: „A régi ká­dereknek az a véleménye, hogy itt az ideje Sztálin leváltásának. Olyasvalaki kellene helyette, aki jobban törődik a környezetével, így téged kellene főtitkárrá vá­lasztani.” Kirov ezt elmondta Sztálinnak. Sztálin szenvtelenül meghallgatta és megköszönte. Leonyid Nyikoláj, egy volt, ám elégedetlen bolsevik 1934 végén a leningrádi Szmolnij előtt őgyelgett, itt volt Kirov irodája is. Letartóztatták, nyilván mert gyanúsnak tartották. Megmotoz­ták és fegyvert találtak nála. En­nek ellenére futni hagyták. Nem járunk messze az igazságtól, hogy ugyanaz a szervezet adott utasítást szabadon bocsátásra, amely a terrorcselekménnyel is megbízta. Később aztán be is ju­tott a Szmolnijba, és a lépcsőn haladó Kirovót lelőtte. A testőr nem volt a közelben. Később olyan hírek kering­tek, hogy Sztálin magához ren­delte Nyikolájevet, aki térden állva bizonygatta, hogy felsőbb utasításra cselekedett, és ezen a jogcímen kért kegyelmet is. Nyilván azt hitte, hogy ő csak a parancsot teljesítette, így aztán nem is végezhetnek vele. Ostoba volt, hiszen a megbízatás titkos­sága követelte, hogy hallgattas­sák el, és ezt meg is tették. Tudomásom van arról is, hogy Sztálin, amikor Leningrád- ban személyesen vizsgálta a Ki­rov-gyilkosságot, berendelte az áldozat biztonságáért felelős ko­misszárt. O azonban nem érke­zett meg, a teherautó, amelyen utazott, karambolozott, és a po­litikai biztos meghalt. Később ki akarták hallgatni a kísérőit is, ki­derült, hogy mindegyiket lelőt­ték. A sofőr azonban szerencsére még élt, és elmondta, hogy az ütközés jelentéktelen volt, mind­össze a sárhányó horpadt be. a fedett teherkocsiból azonban tompa ütés hallatszott. Akkor végezhettek a komisszárral. Szá­momra nem kétséges, hogy Sztá­lin keze volt a végrehajtásban. Kirov nagyon népszerű volt, ezért a csapás mind a pártot, mind a népet fájdalmasan érin­tette. Feltehetően azért áldozták fel, mert a halála ürügyet szol­gáltatott arra, hogy nyugtalansá­got keltsenek, az emberek elfo­gadják a terrort, s így Sztálin megszabadulhat a számára nem kívánatos elemektől és a „nép ellenségeitől”. * 1 A tisztogatásokat Sztálin a ré­gi vágású bolsevikokkal kezdte, majd kiterjesztette a párt, a had­sereg, az értelmiség legjobbjai- ra. __ Én személy szerint kétszer keveredtem gyanúba. Ez idő tájt a Komintern tagjai már kezdtek eltünedezni, a lengyel küldötte­ket pedig már mind letartóztat­ták és agyonlőtték. Én Ukrajná­ból utaztam a KB-ülésre, Moszkvába. Jezsov, a titkos- rendőrség főnöke és Sztálin oda­jött hozzám. Sztálin megbökte a vállamat és a nevemet kérdezte. „Sztálin elvtárs, én Hruscsov vagyok’ ’ - feleltem meglepetten. „Nem, te nem az vagy” - tor­kolt le. „Valaki megmondta ne­kem, hogyan is hívnak.” Már nem emlékszem, milyen lengyel nevet mondott. „Ugyan, hogy mondhat ilyet, Sztálin elvtárs... Még él anyám, őt is megkérdezheti. De ellenő­rizheti a gyárban is, ahol dolgoz­tam. Vagy a falumban, Kalinov- kában.” „Na, én csak azt mondom, amit Jezsovtól hallottam.” Jezsov tagadta, hogy bármit is mondott volna. Sztálin erre Ma- lenkovot hívta tanúnak, aki ez időben a moszkvai pártszervezet káderügyeivel foglalkozott. Ma­lenkov is tagadott. A lengyelek elleni hajtóvadászat már ott tar­tott, hogy Sztálin az oroszokból is lengyeleket csinált, ha ez kel­lett. Egy alkalommal Sztálin a Kremlbe hívatott. Ezúttal is, mint mindig, kifejezéstelen volt az arca. Rám nézett és így szólt: „Antipovot letartóztatták, tu­dod. ’ ’ (Antipov leningrádi poli­tikus volt.) Mondtam, hogy nem tudom. „Nos, bizonyítékai voltak el­lened’ ’ - szólt, és a rá oly jellem­ző kifejezéstelen tekintettel né­zett a szemembe. Először nem tudtam, mit mondjak. Aztán megszólaltam, hogy semmit sem tudok az egészről. Antipovnak nyilván nem lehetnek bizonyítékai, hi­szen éppen csak köszönővi­szonyban voltunk. Úgy gondolom, megpróbált valamit kiolvasni a szememből. Rájöhetett azonban, hogy nem tud kapcsoatba hozni Antipov- val. Ha viszont olyan hatást kel­tettem volna, mint aki titkol va­lamit, nyilván én lettem volna a nép következő ellensége. (folytatjuk)--------------------------------------------------------------------------\ Hordók Lajosmizséröl a világ minden tájára Stróbl Pál lajosmizsei kádármester híres iparos család tag­ja, már a dédapja is ebben a szakmában dolgozott. A dísz­tárgyként készített faragott-festett díszítésű hordói az US A- ba, Kanadába, Ausztráliába, Új Zélandba és Dél-Afrikába is eljutottak, legismertebb vendégük és vásárlójuk a walesi herceg volt. Stróbl Pál a szakma kiváló mestere cím birto­kosa, eddig három kiállításon vett részt hordóival. A festett­égetett díszítéseket a mester felesége készíti, míg a fafara­gásban a fia járatos. (MTI-fotó: Medgyasszay Gy. Béla) Hét végi ügyeletek Orvosi ügyelet Az ügyelet ideje: 1990. no­vember 3-án (szombaton) 07 órától 1990. november 5-én (hétfőn) 07 óráig tart. Szolno­kon szombaton az alábbi szak- rendelések fogadnak betegeket a kórházi telephelyen: Baleseti­általános sebészet a sürgősségi osztályon. Nőgyógyászat a nő- gyógyászati ambulancián. Bel­gyógyászat: sürgős esetben a központi körzeti ügyeletén, illet­ve táppénzes felülvéleményezés a kórház sürgősségi osztály bel­gyógyászati rendelőjében. Köz­ponti körzeti ügyelet: Hősök tere 2-4., tel.: 33-373. Gyer­mekorvosi ügyelet: Móra É. u. 9., tel.: 36-215. Fogorvosi ügye­let: Hubay úti rendelőben szom­baton és vasárnap 08-tól 17 órá­ig; 17 órától másnap reggel 08 óráig a kórház szájsebészeti osz­tályán (Vörös H. u. 39-41.) tör­ténik a betegek ellátása sürgős esetekben. Szolnoki terület: Martfű, Ti­sza Cipőgyár üzemorvosi rende­lője, Lenin u. 1. Tiszaföldvár: dr. Sonkoly L., Körösi u. 8. Beseny- szög: dr. Elbakour Afif, Damja­nich u. 4. Nagykörű, Kőtelek, Tiszasüly: dr. Zsótér Gy., Kőte­lek, Szabadság u. Újszász: dr. Ördög L., Damjanich u. 14. Jászberényben szombaton 07- től 12 óráig működő szakren­delés a kórház-rendelőintézet­ben: sebészet, fogászat, röntgen, laboratórium. Központi körzeti ügyelet: Thököly u. 13., tel.: 12- 226. Gyermekgyógyászati ügyelet: szombaton és vasárnap 09-12, valamint 15-18 óráig. Jászberényi terület: János- hida: Központi ügyelet: Fő u. 41. Jászapáti: Központi körzeti ügyelet: Beloiannisz u. 6., tel.: 57. Karcagon a szakrendelés megszűnt! Körzeti ügyelet: Széchenyi sugárút 27., tel.: 222. Kisújszállás: Központi kör­zeti ügyelet: Nyár u. 7., tel.: 105. Mezőtúron szombaton mű­ködő szakrendelések: Fogászat: 08- tól 11 óráig (Kossuth u. 7- 11.); Gyermekgyógyászat: 08- tól 10 óráig (Dózsa Gy. u. 19.). Központi körzeti ügyelet: Kos­suth u. 7-11. Törökszentmiklós: Köz­ponti körzeti ügyelet: Kossuth L. u. 126. Fegyvernek: Központi kör­zeti ügyelet: Felszabadulás u. 128/a. Törökszentmiklósi terület: Kengyel: dr. Lengyel Gy., Rá­kóczi u. 26/a. Kunszentmárton: Központi körzeti ügyelet: Mátyás kir. u. 21/a. Kunszentmártoni terület: Cibakháza: dr. Maczkó P., Sza­badság u. 23/a. Tiszafüred: Központi körze­ti ügyelet: Nefelejcs u. 4., tel.: 11-463. Kunhegyes: Központi kör­zeti ügyelet: Dózsa Gy. u. 4. Túrkeve: Központi rendelő: Kálvin tér 4. Állatorvosi ügyelet Jászberényi kerület: Alattyán, Jásztelek, Jánoshida, Jászboldogháza, Jászalsószent- györgy: dr. Pesti B., Alattyán, Kossuth u. 15. Jászapáti, Jászi- vány, Jászszentandrás: dr. Czif- ra L., Jászapáti, István király u. 28. Jászárokszállás, Jászágő, Jászdózsa: dr. Kovács P., Jászá­rokszállás, Deák 1. Jászkisér, Jászladány, Újszász: dr. Szántó L., Jászladány, Kossuth u. Jászberény, Jászfelsőszent- györgy, Pusztamonostor, Jász­jákóhalma, Jászfényszaru: dr Zilahi J., Jászfényszaru, Somo­gyi B. u. Jászsági Állami Gazdaság. Jászberény: dr. Szabari G. Jászberény, Jókai u. 29/a. Karcagi kerület: I. körzet: Tiszafüred, Tiszaszőlő: dr. Kris- ton M., Tiszafüred, Vásárhelyi u. 5. II. körzet: Abádszalók, Ti- szaderzs, Tiszabura, Tiszaroff: dr. Vörös J., Tiszaderzs, Arany J. u. 3. ül. körzet: Kunhe gyes, Kenderes, Tiszagyenda: dr. Erdélyi I., Kunhegyes, Kos­suth 49/a. IV. körzet: Kunmada­ras, Tiszaszentimre, Tiszaörs, Tomajmonostora, Tiszaigar Nagyiván: dr. Gyöngy F.. Nagyiván, Vörös H. u. 58. Karcag város: nagyüzem­ben: dr. Szabó J., Karcag, Erkel F. u. 11.; városban dr. Jenei L., Karcag, Varró u. 23. Szolnoki kerület: Beseny- szög, Nagykörű, Kőtelek, Tisza­süly: dr. Böhmer L., Tiszasüly. Béke 1/2. Kengyel, Tiszatenyő: dr. Rucz I., Kengyel, Kossuth u 137. Fegyvernek, Kuncsorba. Örményes, Tiszabő: dr. Tóth S.. Fegyvernek, Hársfa u. 13.Zagy- varékas: dr. Harka Ö., Zagyva- rékas, Fekete L. u. 53. Szolnok város: Szolnok: dr Kis F., Vörösmező u. 73. Szajol: dr. Major A., Zalka M. u. 24. Rákóczifalva, Rákócziújfalu: dr. Vissi F., Szolnok, Vörösme­ző u. 223. Tószeg, Tiszavár- kony, Tiszajenő, Vezseny: dr. Boné L., Szolnok, Dózsa Gy. u. 18. Törökszentmiklós, Tisza- püspöki: városi körzet: dr. Hor­váth L, Törökszentmiklós, Al­kotás u. 13.; üzemi körzet: dr. Wyszóczky F., Törökszentmik­lós, Alkotás u. 18. Kunszentmártoni kerület: I. körzet: Cibakháza, Tiszaföld­vár, Martfű: dr. Tátrai J., Tisza­földvár, Ó Nagy 33/a., tel.: 258. II. körzet: Nagyrév, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszaug, Tiszasas, Csépa, Szelevény, Cserkeszőlő: dr. Duró J., Csépa, Béke u. 54/a. III. körzet: Kunszentmárton, Öcsöd, Mesterszállás, Mező- hék: dr. Tomyi S., Kunszent­márton, Alsóköröspart 4., tel.: 523. Kisújszállás: dr. Szabó M., Vásár u. 10. Túrkeve: dr. Lakatos J., Má­tyás kir. u. 9. Mezőtúr, Kétpó: dr. Fodor S„ Mezőtúr, Tolbuchin u. 7/a., tel.: 524. Gyógyszertárak: Szolnokon szombaton a Fe­hérkereszt gyógyszertár tart nyitva 8-tól 14 óráig; ugyanott hétfő reggelig tartanak ügyele­tet. Mezőtúron november 2-től 8-ig az Újvárosi gyógyszertál tart nyitva munkanapokon 8-tól 16,45-ig; ügyeletkor, szomba­ton 8-tól 12-ig. Karcagon a Horváth F. u. 1 -ben lévő, Kisúj­szálláson a Kossuth u. 12. szám alatti, Tiszaföld váron a belterü­leti, Tiszafüreden a Baross u. 26-ban lévő, Törökszentmikló- son a Felszabadulás u. 2. szám alatti, Túrkevén a Széchenyi u. 1. szám alatti gyógyszertár tart ügyeletet szombaton és vasár­nap. Állandó ügyelet éjjel-nap­pal, a hét minden napján: Jászárokszállás, Rákóczi u. 1., Jászberény, Lenin tér 2., Kun­szentmárton, Kossuth u. 4., Martfű, Lenin u. 3., Szolnok, Beloiannisz u. 5. Hét közben éjszakai ügyelet - hét végén nappali ügyelet (8,00-18,00) Jászapáti, Petőfi u. 6.

Next

/
Thumbnails
Contents