Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)

1990-11-10 / 183. szám

2 PSéplap 1990. NOVEMBER 10. Nőnek a betéti kamatok - Kárpótlás a politikai elítélteknek és az elhurcoltaknak Kukoricasegély Megszűnnek a katonai bíróságok Jelentősen lefaragott jogalko­tási listát terjeszt a kormány az Országgyűlés elé az év hátralévő heteiben. Mindenekelőtt azok­nak a törvényeknek a megalko­tását szorgalmazza, amelyek fel­tétlenül szükségesek az ország működőképességének fenntartá­sa érdekében - közölte László Balázs kormányszóvivő pénteki sajtótájékoztatóján. A korábbi 34-el szemben a kormány csü­törtöki ülésén 24 tételből álló törvénykezési csomagot hagyott jóvá. Ennek 3 fő csoportja tartal­mazza a jövő évi adózással, a költségvetéssel, illetve az újon­nan alakult önkormányzatok működésével kapcsolatos tör­vénytervezeteket. A sürgető ten­nivalókra tekintettel a kormány arra kéri a törvényhozást, hogy a karácsonyi ünnepek után a lehe­tő leghamarabb üljön össze; le­hetőleg még januárban tartson rendkívüli ülésszakot. A Magyar Nemzeti Bank el­nökének előterjesztése alapján a kormány rendeletileg felemelte a lakossági betétek kamatainak felső határát. Eszerint november 20-tól 4 százalékponttal emelke­dik a különböző betéti fajtákra adható kamatok felső határa: a látra szóló betéteknél 14-ről 17 százalékra; az egy éven belüli lejáratú, de előre meghatározott időre lekötött betéteknél 22-ről 26 százalékra növekszik; míg az egy éven túli, de három éven be­lüli lekötésű betétek esetében a kamat felső határa 26-ról 30 szá­zalékra emelkedik. A kormány a gazdálkodó szervezetek egymás közti viszonyában a késedelmi kamat mértékét a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresé­re emelte. Ennek az intézkedés­nek az a célja, hogy az érintette­ket adósságaik mielőbbi megfi­zetésére ösztönözze, megszün­tetve ezzel a hírhedtté vált „sor­ban állást”. A kormány áttekintette az 1945 és 1963 között törvénysér­tő módon, illetve az 1956-os for­radalomban való részvételükért elítéltek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetét. A most megszületett kormányrendelet - a már korábbi jogi rehabilitációt mintegy kiegészítve - meghatá­rozza az érintetteknek nyújtott kárpótlás mértékét. A rendelet hatálya azokra a személyes sza­badságukban korlátozott embe­rekre teljed ki, akiket 1945. janu­ár 1. és 1963. december 31. kö­zött internáltak, kitelepítettek, Konszolidált egyeztetés A szabaddemokraták sajtó- tájékoztatója Nem nagykoalícióra van szükség, hanem arra, hogy a sze­mélyileg átalakult kormány új alapokra helyezze viszonyát az ellenzéki pártokkal és az érdek- képviseleti szervezetekkel - je­lentette ki Kis János, a szabad- demokraták elnöke a párt pénte­ki sajtótájékoztatóján. Az SZDSZ vezetője által em­lített újfajta kormány-ellenzék kapcsolat szükségességét Pető Iván frakcióvezető is alátámasz­totta, elsősorban arra hivatkoz­va, hogy a gazdasági törvények mielőbbi megszületéséhez, azaz a törvénykezés menetrendjének meghatározásához elengedhe­tetlen a konszolidált egyeztetési forma megteremtése. Hozzátet­te: ha ezt sikerül megvalósítani, akkor ez a kormány és az ellen­zéki erők viszonyára is pozitívan hathat. deportáltak, a szovjet katonai bí­róságok politikai okokból elítél­tek, illetve a világháború utolsó hónapjaiban a Szovjetunióba hurcoltak. Rehabilitálják, illetve kárpótolják azokat is, akiket in­ternálás vagy kitelepítés céljából őrizetbe vettek, de internálásuk­ra mégsem került sor. A felméré­sek szerint a tervezett intézkedé­sek mintegy 120 ezer nyugdíjas­korú embert érintenek. A kárpót­lás mértéke a következőképpen alakul: a személyes szabadság korlátozásának esztendei össze­adódnak, s ennek alapján az első év után havi 500 forint nyugdíj­kiegészítés illeti meg a törvény- sértő módon elítélteket. Minden további, „fogságban” töltött év után plusz havi 250 forint nyug­díj-kiegészítés jár. Ha valakit 5 évnél hosszabb időre fosztottak meg személyes szabadságától, akkor az ötödik évtől kezdődően már 300 forint havi nyugdíj-ki­egészítés jár minden letöltött év kárpótlására. A csütörtöki kormányülésen Martonyi János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisz­tériumának államtitkára bejelen­tette, hogy a Közös Piac 20 mil­lió ECU (mintegy 24 millió dol­lár) segélyt ajánlott fel Magyar- országnak kukorica vásárlására, enyhítendő az aszálykárokat. (A szóvivő emlékeztetett arra, hogy az idei rendkívüli aszály követ­keztében csaknem 2,4 millió tonnával kevesebb kukorica ter­mett. Mint ismeretes: Bush el­nök 47,5 millió dolláros támoga­tást ajánlott fel Magyarország­nak. Ebből 7,5 millió dollár „tiszta segély”, 40 millió dollár pedig kedvezményes hitel takar­mány vásárlására.) A Földművelésügyi Miniszté- rium a szokásos takar­mányforgalmi csatornák kiikta­tásával kívánja értékesíteni a se­gélyként érkező takarmányt, hogy ezzel letöije az indokolat­lanul magas hazai árakat. A kormány csütörtöki ülésén első olvasatban megvitatta a mo­dem magyar államiság törté­netének első nemzetbiztonsági törvényjavaslatát. Döntött arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség bevonásá­val még egyszer alaposan meg­vitatják, átdolgozzák a terveze­tet, amelyet decemberben hoz­nak ismét a kormány elé. A ter­vezet alapelvei közé tartozik, Megkezdődött az MSZP kongresszusa Siófokon, az Ezüst-part üdülőben. A három­napos munkát az ügyrend vitájá­val kezdték. Már ennek megha­tározása is élénk vitát váltott ki, amelynek nem kisebb volt a tét­je, mint hogy foglalkozzanak-e személyi kérdésekkel, ezúttal el­sősorban Pozsgay Imre levelé­vel és az azzal kapcsolatos véle­ményekkel. Többen ugyanis úgy látták, hogy Pozsgay lemondá­sát, kilépését tudomásul kell venni, és ha ezzel a témával rész­leteiben foglalkoznak, elterelik a figyelmet a legfontosabbról, nevezetesen az MSZP program­járól. Végül olyan döntés szüle­tett, hogy a Pozsgay-levél napi­rendre kerül még az első napon, zárt ülésen. Az ügyrendnek megfelelően Szekeres Imre, a párt országos hogy a nemzetbiztonsági szerve­zeteknek depolitizáltnak kell lenniük, meg kell teremteni al­kotmányos felügyeletüket, s a jogszabályoknak tartalmazniuk kell az emberi, állampolgári jo­gok tiszteletben tartásának ga­ranciáit is. A kormány törvénymódosító javaslatot fogadott el a bírósá­gokról, a büntető törvénykönyv­ről és a büntető eljárásról. A vál­tozások lényege, hogy a Btk. módosításával felszámolják a katonai bíróságokat és a Legfel­sőbb Bíróság katonai kollégiu­mát, s helyettük a katonai bünte­tőeljárásra tartozó ügyek elbírá­lására külön katonai tanácsokat hoznak létre a köztársasági el­nök által kijelölt fővárosi és egyes megyei bíróságokon, illet­ve a Legfelsőbb Bíróságon. A külön katonai ügyészségek egyelőre megmaradnak. Egy másik lényeges módosítás sze­rint a rendőrség hivatásos állo­mányú tagjai büntetőjogi érte­lemben ezután nem számítanak katonának. A kormány úgy döntött, hogy a foglalkoztatási alapból 130 millió forint többlettámogatást folyósítanak Székesfehérvárnak és térségének a várható elbocsá­tások anyagi terheinek enyhíté­sére. Pécs térségére 500 millió forintot használhatnak fel az alapból a helyi érdekegyeztetés során. Az összegek abban az esetben használhatók fel teljes egészé­ben, ha a létszámleépítések az érintett térségekben elérik az 1300 főt. Ha ennél kevesebb em­bert bocsátanak el, akkor a pénz arányos részét folyósítják csak. A Borsodi Szénbányák Vállalat­nál 1450, a Borsodnádasdi Le- mezárugyámál pedig 240 ember korengedményes nyugdíjazása terheinek felét átvállalja a Fog­lalkoztatási Alap. A kormány az idén a mező- gazdasági ágazatba tartozó gaz­dálkodó szervezeteknél, illetve az autóbusszal menetrendszerű belföldi személyszállítást végző vállalkozók esetében támogatás formájában kompenzációt irányzott elő. A kormány ezzel szeretné megakadályozni, hogy ezekre, a lakosság ellátását alapvetően érintő területekre tovább gyű­rűzzenek az üzemanyagár-eme- lés hatásai. titkára politikai indoklást adott az alapszabály-módosítási ja­vaslatokról. Majd az előző két kongresszus lényegét összegez­ve leszögezte: tavaly októberben azt tisztázták, hogy mi nem az MSZP, az idén márciusban azt, hogy mi akar lenni, most novem­berben pedig az a fő feladat, hogy meghatározzák, mit akar tenni. Hangsúlyozta továbbá, hogy ennek a pártnak történelmi feladata megerősíteni a balol­dalt. A szocialistáknak a munka- vállalói középrétegek, az értel­miség, a szak- és gyáripari mun­kásság, a kisparasztság, a szö­vetkezeti dolgozók és a kisvál­lalkozók érdekeit kell elsősor­ban megjeleníteni polkájukban, szolidaritást kell tanúsítaniuk a lemaradással, az elszegényedés­sel sújtott rétegekkel - mondta Szekeres Imre. MSZP-kongresszus Bécsben a magyar biztonságpolitikáról A korábbi európai biztonsági rendszer összeomlása - az egyik szövetségi rendszer, a Varsói Szerződés széthullása - folytán Magyarországnak és a hasonló helyzetű államoknak új bizton­sági garanciákat kell keresniük. Ezt Raffay Ernő, a honvédelmi minisztérium politikai államtit­kára hangoztatta pénteken Bécs­ben, az európai biztonsági és bi­zalomerősítési tárgyalások ple­náris ülésén. Vázolta a magyar kormány elképzeléseit az új eu­rópai biztonsági rendszerről, amelynek Magyarország is ré­szese kíván lenni, továbbá tájé­koztatást adott a kimunkálás alatt lévő új magyar honvédelmi koncepcióról. Raffay Ernő ezután a követke­zőképpen jellemezte az új ma­gyar biztonságpolitika fő voná­sait és céljait:- Magyarország olyan új kör­nyezet kialakítására törekszik, amely azonos biztonságérzetet alakít ki a helsinki folyamat résztvevőiben, de különösen a szomszéd országokban. - Hatá­rozottan elvetjük a katonai esz­közöknek a konfliktusok megol­dására való igénybevételét.- A magyar fegyveres erők mérete, harcrendje és struktúrája kizárólag védelmi célokat szol­gál.- A közép- és kelet-európai változások lehetőséget teremtet­tek a nemzeti közmegegyezésre épülő független, nemzeti bizton­ságpolitikai koncepció kialakí­tására. Ennek alapvető célja az ország függetlenségének és szu­verenitásának védelme, a békés feltételek folyamatos biztosítása elsősorban politikai eszközök­kel, agresszió esetén, tehát végső esetben pedig katonai eszközök­kel. Ugyanakkor senkit sem te­kintünk ellenségünknek, nincs előre kialakított ellenségképünk. Mindent megteszünk annak el­kerülésére, hogy más országok közötti katonai konfliktusokba keveredjünk bele.- Elvetünk a jelenleg létező határok erőszakos megváltozta­tására irányuló mindenfajta kí­sérletet. Hamarosan két szovjet laktanya üresedik meg Megyeszékhely marad Szolnok, vagy megyei jogú város lesz? Sajtótájékoztató a szolnoki városházán Ezentúl minden pénteken ta­lálkoznak a sajtó képviselőivel Szolnok polgármestere és alpol­gármesterei. E beszélgetésen a hét történéseiről és a következő napok várható eseményeiről tá­jékoztatják az újságírókat. A tegnapi beszélgetésen Kö­nig László polgármestertől, Vár­hegyi Attila és Kéri József alpol­gármestertől kaptunk informáci­ókat. Szó volt többek közön arról, hogy a Honvédelmi Minisztéri­umban a felszabaduló szovjet in­gatlanok sorsáról tárgyaltak a héten. Olyan jogszabályértékű megállapodás született, amely szerint ezek az ingatlanok az ön- kormányzatok fennhatósága alá kerülnek. Sorsukról, eladásukról később döntenek, de az önkor­mányzat igénye meghatározó. Az eredeti magyar építésű ingat­lanokért nem kell kompenzációt fizetni, a szovjet építésűeket vi­szont terheli ez a költség. Hogy ez körülbelül mennyi; most még nem lehet tudni. Szolnokról még nem vonultak ki a szovjet alakulatok. E hónap végén viszont megüresedik a Ti- sza-parti, jövő hónapban pedig a József Attila úti laktanya. Ezután juthatnak be az épületbe a ma­gyar szakemberek, és elvégezhe­tik a tényleges vagyonfelmérést, így lehet majd dönteni az ingat­lanok sorsáról, hiszen ekkor de­rül ki, hogy nem kell-e többet fizetni az épületért, mint amennyi az értéke. A Népjóléti Minisztériumtól elhangzott egy ígéret, hogy az ingatlanok szo­ciális célokra való felhasználását szakmailag és anyagilag támo­gatja. A szolnoki szovjet kórház utolsóként üresedik meg. Ám még előtte döntés születik az épület sorsáról. Hogy milyen egészségügyi intézmény■ lesz benne, azt az is befolyásolja, hogy marad-e megyeszékhely Szolnok, vagy megyei jogú vá­ros lesz. Az önkormányzat elképzelé­sei között szerepel népkonyha és nagyobb átmeneti szállás létre­hozása. Napi tájékoztatást szeretné­nek biztosítani a lakosságnak a levegő szennyezettségéről és az ivóvíz minőségéről. Elmondták azt is, hogy a vá­rosháza nyitottabb lesz, mint ed­dig volt. A jövő hét végén például a városháza udvarán az Állami Könyvterjesztő Vállalat kedvez­ményes könyvvásárt rendez. Az ÁKV 22 ezer kötetet hoz a vá­rosba, 10 és 50 forintos egység­áron árusítja - szombaton fél tíz­től négy óráig, vasárnap pedig két óráig. Az akciót a téli könyv­vásár előtt megismétlik. Még keresik „önmagukat” Ülésezett Jászberény képviselő-testülete O' i> Egy gyenge rántott levessel nem lehet kibírni eddig, panasz­kodott az egyik képviselő az ön- kormányzati ülés vége felé, éj- sZaká tizenegy után. A polgár- mester erre megjegyezte, hogy neki még ebédelni sem volt ide­je. Nem biztos, hogy nem járt jobban, kapta a választ a szemét dörzsölgető képviselőtől. Majd­hogynem ez a jelenet volt a leg­érdekesebb a külső szemlélő szá­mára a jászberényi képviselő- testület péntek esti ülésén. Ér­deklődő egyébként már alig volt, legfeljebb a pártok képviselői foglaltak helyet este hattól a ta­nácsterem hátsó soraiban. A korábbi (városi tanácsi) tes­tületi ülésekhez szokott látogató kissé értetlenül figyelhette az új önkormányzat ténykedését. Szembetűnő volt a munkában az a kettősség, amit a testület szinte teljes kicserélődése, illetve az új körülményekhez igazodó mun­kastílus és a városi feladatok fo­lyamatossága okozott. A taxis­blokádból adódó rendkívüli ülé­seket leszámítva ez volt az ön- kormányzat harmadik rendes ülése, nem is csoda tehát, ha még nem találták meg a hatékony, célratörő együttdolgozás mód­ját. Több, sürgős döntést igénylő feladat került az önkormányzat elé, azonban még nem álltak fel a döntést előkészítő új bizottsá­gok. Az is érthető, hogy a képvise­lőknek, mivel a feladatok szá­mukra teljesen újak, nem volt elegendő a néhány napos felké­szülési idő. Megvitattak ugyan különböző témákat, de a döntést későbbre halasztották (talán olyat is, ami­ben tudtak volna határozni), más, elnapolásra javasolt indít­ványt viszont váratlanul lezár­tak. így maradt ki a lakosság megkérdezése a második világ- háborús emlékmű helyének megállapításáról. Olyan régóta húzódik már az előkészítés, hogy azzal a közadakozásból összegyűlt 850 ezer forinttal meg kell kezdeni a tervkészítést, javasolta egyikük. A döntés ér­telmében a Szentkúti téren. A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának terve­zetéről egyelőre csak kérdések merül(het)tek fel, és bizottsági vitára utalták a város általános rendezési tervének felül­vizsgálatáról szóló előterjesz­tést. A városfejlesztésre is hatás­sal lévő megváltozott gazdasági­politikai körülmények indokol­ják, ha nem is új, de módosított terv készítését. Az időközben legitimitását vesztett emlékműbizottság újabb tíz utcában járta végig a lakókat az Htcaelnevezés miatt. Közülük a Martos Flóra és a Komszomol utca lakói nem kí­vántak változtatni, ennek ellené­re a testület szótöbbséggel az utóbbinak is új (egyelőre még ismeretlen) nevet ad. Heves vitába torkollott az ön­kéntes rendfenntartó szervezet jövőjéről szóló napirend. A pol­gármester rendreutasításképpen még a szót is megvonta az egyik képviselőtől. A város közrendje, közbiztonsággá megköveteli, hogy az önkormányzat ne hagy­ja magára a csoportot, a támoga­tás módját (alapítvány, biztosí­tók bevonása) azonban még ki kell dolgozni. Több külföldi cég kereste meg a polgármesteri hi­vatalt, hogy esetleg Jászberény­ben kamatoztatná tőkéjét (mo­tel, Shell-kút, bevásárlóköz­pont). A szóba jöhető területekre azonban még más, sőt helybeli érdeklődők is pályáznának, ve­tették közbe. Alaposan meg kell ezért vizsgálni, egyeztek meg, a város hosszabb távú gazdasági érdeke szempontjából is a vá­lasztást. Felmerült továbbá a KGST- piac elhelyezésének gondja, a tanácsterem átrendezésének igé­nye, az eredményesebb testületi munka szükségessége és az ülé­sek korábbi kezdése. Legköze­lebbjövő kedden, délután három órakor ül össze Jászberény kép­viselő-testülete. L.P.

Next

/
Thumbnails
Contents