Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)

1990-11-01 / 175. szám

1 1990. novembe; A piacgazdaság még csupán remény Nem halasztható a bérliberalizácó A Magyar Közgazdasági Tár­saság megyei szervezetének kül­döttközgyűlésén részt vett dr. Ve­ress József kandidátus, a buda­pesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetője, az MKT főtitkára, akitől nagy sike­rű előadását követően rövid in­terjút kértünk lapunknak.- Főtitkár úr, előadásában ki­tért arra, hogy a piacgazdaság mielőbbi megvalósításának igé­nye és a jelenlegi helyzetben szükséges válságkezelés össz- egyeztethetetlen. Milyen lépé­sekre van tehát szükség és mire kell felkészülnünk?- A gazdaságpolitika jóságá­nak kritériuma nem az igazsá­gosság, hanem a siker. A válság pedig elég mély ahhoz, hogy spe­ciális kezelésekre legyen szük­ség, s ha ez igaz, akkor szociális piacgazdaságot, legalábbis egye­lőre nem tudunk létrehozni. Szá­mos külföldi példa igazolja, hogy ilyen helyzetekben határo­zott és gyors cselekvésre van szükség, mégpedig a demokrati­kus szempontok figyelmen kívül hagyásával.- Ezt azt jelenti, hogy a magyar gazdaság a 24. órában van?- Hasonlatával élve úgy ér­zem, hogy este kilenc és tizenegy között vagyunk. Első lépésként szakértői testületet szükséges létrehozni, amely tükrözi a szel­lemi alakulatokat és pártokat, s együttesen válságkezelési cso­magtervet kell készíteni. Ugyan­„Nem az igazságosság, a si­ker minősíti a gazdaságpoli­tikát.” Fotó: I.CS. csak meg kell határozni az ígére­tek beváltásának határidejét mind a lakosság, mind pedig a külföldi hitelezők felé. Termé­szetesen az intézkedések súlyos lakossági terheket és rendkívüli ármozgásokat hordoznak ma­gukban. Remélem, csökkennek a politikai túlfűtöttség jelei, a pár­tok európai hangot ütnek meg egymással annak érdekében, hogy ez a közös válságkezelési csomagterv mielőbb kidolgozás­ra kerüljön. A magyar gazdaság az intenzív osztályon fekszik, s onnan csak közös erővel hozhat­juk ki.- Képes egyáltalán a magyar gazdaság önerőből talpra állni, vagy hathatós külföldi hitelek, segélyek nélkül ez elképzelhetet­len?- Ha súlyos beteg az ember, önmagától nem képes felépülni. Tehát hatékony külföldi segít­ség, de nem feltétlen segélyek nélkül lehetetlen a gazdaság sta­bilizálása.- A mind ez idáig legéletképe­sebbnek tűnő ágazatunk, a mező­gazdaság az elmúlt rövid időszak alatt újabb súlyos terheket kapott a vállára, melyeket már szinte képtelen elviselni. Hogyan látja az élelmiszer-gazdaság jelenlegi helyzetét?- Ezt az ágazatot a szemünk előtt verik szét, és a politikai csa­tározásokban is pofonokat kap. Ennek a közeljövőben belátha­tatlan következményei lehetnek. Nincs olyan ország, ahol nem is­merik el a mezőgazdasági terme­lés ciklikusságát, és a támogatá­sok szükségességét. L.Z. Kukoricáztfak a tőzsdén (Folytatás az 1. oldalról) • rint/tonnás áron. A márciusi ha­táridőben 10 forinton múlott egy üzlet létrejötte, ám egyik fél sem engedett. Távolabbi ha­táridőkre az elszámolóár kis­mértékben emelkedett. Egyéb temékekben kis tétel­re (40 tonna) jött létre üzlet, zabban 6 600, árpában 7 100 forintos áron. Elmondható, hogy a tőzsdé­re egyre több áru kerül be. Úgy tűnik a felhasználók kezdik fel­ismerni az intézmény előnyeit, s a tőzsdeügynökök is egyre szigorúbban tartják magukat a kereskedelmi rendhez. Ezen a tőzsdenapon össze­sen 2200 tonna áru cserélt gaz­dát, 17,4 millió forint értékben. (Folytatás az 1. oldalról) emelés ellentételezését több te­rületen kellene megoldani. Egy­részt a társadalombiztosítás ve­gye figyelembe ezeket a hatáso­kat a nyugdíjak emelésénél, más­részt a szociális ellátás szintén adhatna bizonyos kompenzációt a családi pótlék rendezésével, vagy - mint szóba került - termé­szetbeni juttatásokkal, így példá­ul tej, meleg étel biztosításával. Felvetették a munkavállalói ér­dekképviseletek azt is, hogy a minimálbéreket az eredeti célok­nak megfelelően hamarabb kel­lene közelíteni a társadalmi mi­nimumhoz, illetve meg kellene oldani, hogy a minimálbéreket automatikusan kiegészítsék az inflációnak megfelelően. Elképzelhető a kompenzáció a bérek területén bizonyos béra­dó-kedvezményekkel is. Ide tar­tozik a bérliberalizáció témakö is. Mint a MSZOSZ képviseli kifejtette: azzal, hogy a műnk vállalók beleegyeztek az üzer anyag-termékkör liberalizált i megállapításába, nem tekinthf nek el a bérliberalizáció mielő bi napirendre tűzésétől sem. Külön foglalkoztak a tanác kozáson azzal, hogy a költségv tés miként ellensúlyozhatná korlátozott profitérdekeltség illetve államigazgatási műnk helyeken az egyre nagyol bérelmaradást. Az elfogadott t vek alapján a munkavállalói i dekképviseletek szakértői rés letes, számszerű javaslatok dolgoznak ki, s ezeket az előtt jesztéseket még a november U Érdekegyeztető Tanács előtt i mét napirendre tűzi a szaksze vezeti kerekasztal. (MTI) Novemberben megalakul a megyei közgyűlés Miniszteri jutalmak: nem pluszpénzből Németh István Túrkeve polgármestere A megválasztott helyi képvise­lő-testület Túrkevén is megtartotta alakuló ülését. Az ülést a polgár- mester megválasztásáig Fias Lajos képviselő, korelnök vezette. A polgármestert jelölő listára Németh István középiskolai tanár, igazgatóhelyetes és dr. Szabó Zol­tán városi állatorvos neve került fel. A szavazás igen szoros ered­ményt hozott, 10:9 arányban Né­meth Istvánt választották meg a vá­ros polgármesterévé. Alpolgármesternek a testület dr. Szabó Zoltánt és Pápai Károly ter­melőszövetkezeti gépesítési ága­zatvezető főmérnököt választotta meg. A vezető kormánytisztviselők­nek kifizetett jutalmak finanszí­rozása nem igényelt költségveté­si átcsoportosítást - adott tájé­koztatást szerdán az MTI kérésé­re Szilvásy György, a Miniszter- elnöki Hivatal helyettes államtit­kára. Mint ismeretes, október 23-a alkalmából a helyettes államtit­károk, az államtitkárok, valamint a miniszterek kéthavi bruttó fize­tésüknek megfelelő összeget kaptak jutalomként. A kifizeté­sekről a miniszterelnök döntött, ő maga azonban nem vett fel pénzt. Szilvásy György emlékez­tetett: a miniszterek bére két éve nem emelkedett, s így az ahhoz kötődő vezetői illetmények sem változtak. Ez a tisztviselői kör - mintegy 200 vezető - nem kapta meg az államigazgatásban szo­kásos 13. havi fizetést sem. A jutalmak bruttó összege 21 millió forintot tett ki, ám ennek csak negyedrészét fizették ki. A többi nyugdíjjárulék, társada­lombiztosítási járulék adóelőleg formájában azonnal visszaáram­lott a költségvetésbe. A helyettes államtitkárok például 52 ezer fo­rintos bruttó fizetésük alapján 104 ezer forint bruttó jutalmat kaptak, ám a borítékukban csak mintegy 40 ezer forint volt. „Ha már nem leszünk...” „Meglásd, ha már nem leszünk!...” idézi őseit József Attila gyönyörű, A Dunánál című versé­ben. A mondat ismerősen cseng a fülemben. Előbb hallottam a figyelmeztetést apámtól, anyámtól, mint ahogy a verset megismertem vol­na. Az elmúlt évtizedekben talán csak a halottak napja volt az egyetlen a katolikus szokások kö­zül, amelyet tiszteletben tartott a pártállam. Azért, mert valaki november 2-án kiment szülei, rokonai sírjához, virágot vitt, gyertyát gyújtott, nem járt elmarasztalás. Természetes volt, hogy minden évben, már kisgyerekként engem is el­vittek nagyszüleim sírjához. Először találkozhat­tam azzal a ténnyel, hogy aki megszületett, az előbb vagy utóbb meg is hal. S nincs többé visszatérés. A kisgyerek persze nem ismer ilyen fogalma­kat, hogy soha többé. Jó-jó, de mikor ülhetek újra a nagyapa ölébe, tettem fel a kérdést, s vigaszta­lanná tett a nemleges válasz. Ezt látva apám egy fényes csillagra mutatott: onnan, a mennyek or­szágából figyelnek engem a nagyapám és a nagyanyám - mondta -, onnan vigyáznak rám, örülnek, ha jól tanulok az iskolában, s nagyon szomorúak, ha nem fogadok szót... Sok év telt el azóta. Ha néha felnézek az égre, ma már azt kutatom, hogy ő melyik csillagról vigyáz rám. Megtörtént, amit kisgyerekként kép­telen voltam elfogadni. Azt hittem, hogy az én apám majd örökké él, az nem lehet, hogy meghal, eltemetik, milyen erő lehet az, amely elragadja tőlünk. Hiába mondogatta tanácsokat adva ő is: „ha én már nem leszek”. Fizikai értelemben már tényleg nincs. Valójá­ban mégis köztünk él, akik szerettük őt, bennünk van minden mozdulata, bölcs szava. Az „őssej­tig” vagyunk „minden ős”. Minden ős, hiszen ahogy az évek múlnak, egyre sokasodnak a ha- lottaink. Kedves nagynénik, nagybácsik, bará­tok, munkatársak sírjaihoz illene most odalépni egy-egy szál virággal, gyertyával. De hát szét­szóródtunk a világban. Több nap sem lenne elég ahhoz, hogy minden sírhoz elmenjünk, megáll­junk egy percre, emlékezzünk. Pedig az idén is lesznek sírok, amelyeket benőtt a gaz, nem cico- máznak ki az utódok, s ahol senki sem gyújt gyertyát. Pedig ők is az „őssejt” voltak, amely „sokasodni” foszlott. A temetőbe tulajdonképpen nemcsak novem­ber 2-án kellene mennünk. Ilyenkor szinte min­den sírhalmot kigyomlálnak, feldíszítenek, meg­világítanak az örök világosság jelképével. Meg- rázóan szomorú, szép látvány a késő őszi éjben pislákoló ezernyi gyertyaláng. Az viszont, hogy milyenek a temetők az év többi napján, az az élőkről árulkodik. Soha nem felejtem el egykori latintanárom özvegyét, aki amikor világra jött a várva várt első unoka, azon nyomban kiszaladt a temetőbe egy szál virággal „megmondani” a halott nagyapá­nak: kislány született. Ezt a sírt soha nem lepi el a gaz, mindig van rajta virág, érződik rajta a család, a tanítványok gondoskodása, szeretete. „Non, omnis moriar” - illene hozzá sírfeliratnak. Hiszen valóban nem hal meg egészen az, akit szerettek, aki nyomot hagyott maga után. S mi más vigasztalhatna berniünket a tudomásulvehe- tetlen halál tényével szemben, mint az, hogy nem hal meg egészen az, aki „nyomot” hagy maga után, tett valamit másokért, az emberiségért. Szá­munkra most különösen adott a „pálya”, tenni­valónk akad bőven „rendezni végre közös dolga­inkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés”. Erre kötelez bennünket a múlt, a halottaink, s a jö­vőnk. Tál Gizella Folytatás az 1. oldlaról) válassza a keretszámnak megfe­lelő megyei testületi tagokat. A választási körzetek a követ­kezők: 1. sz. körzet, központja Jász­berény. Az érintett települések: Jászberény, Jászfényszaru, Jász- felsőszentgyörgy, Pusztamonos­tor, Jászárokszállás, Jászágó, Jászapáti, Jászivány, Jászdózsa, Jászszebtandrás, Jászkisér, Jász­telek, Jászjákóhalma, Alattyán, Jászboldogháza, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászla- dány. A megválasztható megyei közgyűlési tagok száma 18. 2. sz. körzet, központja Szol­nok. Az érintett települések: Szolnok, Kőtelek, Nagykörű, Besenyszög, Újszász, Zagyvaré- kas, Szászberek, Tiszasüly, Sza- jol' Tiszajenő, Vezseny, Tószeg, Tiszavárkony, Rákóczifalva, Rá- kócziújfalu. A megválasztható megyei közgyűlési tagok száma 10. 3. sz. körzet, központja Kun- szentmárton. Az érintett telepü­lések: Kunszentmárton, Martfű, Tiszaföldvár, Cibakháza, Tisza- kürt, Nagyrév, Tiszainoka, Csé­pa! Tiszasas, Tiszaug, Öcsöd, Cserkeszőlő. A megválasztható megyei közgyűlési tagok száma 7. 4. sz. körzet, központja Mező­túr. Az érintett települések: Me­zőtúr, Túrkeve, Kisújszállás, Mesterszállás, Mezőhék, Kétpó. A megválasztható megyei köz­gyűlési tagok száma 5. 5. sz. körzet, központja Török- szentmiklós. Az érintett települé­sek: Törökszentmiklós, Kunhe­gyes, Tiszaroff, Tiszagyenda, Ti- szabő, Fegyvernek, Kenderes, Örményes, Kuncsorba, Tisza- püspöki, Tiszatenyő, Kengyel. A megválasztható megyei közgyű­lési "tagok száma 8. 6. sz. körzet, központja Tisza­füred. Az érintett települések: Ti­szafüred, Karcag, Abádszalók, Tiszaderzs, Tiszaörs, Nagyiván, Tiszaigar, Tiszaszentimre, To- majmonostora, Kunmadaras, Ti- szabura. A megválasztható me­gyei közgyűlési tagok száma 7. A megyei közgyűlés alakuló ülésére várhatóan november vé­gén kerül sor. Az ötventagú tes­tület ekkor megválasztja a köz­gyűlés elnökét, alelnökét és pá­lyázatot ír ki a főjegyzői posztra. Hogyan születnek meg a szem lyi javaslatok? Ez is a homályi pontok közé tartozik. Feltétele hetően a helyi önkormányz; tisztségviselők választási szis témája érvényesül: a pártok eg mással konzultálva tesznek j vasiatokat a tisztségekre. Egyél ként a választás titkos szavazá sál fog történni, és csak minős tett többséggel érvényes. Az al kuló ülés a tervek szerint egyé napirendeket is tárgyal. Megal kítja pl. a pénzügyi ellenőrző b zottságot, megbízást ad a szervi zeti, működési szabályzat kido gozására stb. Mi lesz a megyei közgyük funkciója? Mélyebb ismerete erről még nincsenek, de az m biztos, hogy nem tanácsként fc működni. Szerepe szolgáltató < érdekképviseleti jellegű. Az öl kormányzatok nem lesznek füj gőségi viszonyban vele. Oly: szolgáltatásokkal foglalkozil olyan intézményeket működte melyek szélesebb körűek eg; egy település ügyénél. A testül várhatóan kéthavonta ülésezik B Ütemterv szerinti szovjet csapatkivonás (Folytatás az 7. oldalról) Külkereskedelmi Vállalat foglal­kozik. A sajtótájékoztatón cáfolták azt a sajtóértesülést, miszerint a kiürített objektumok egy részét magyar társadalmi, illetve politi­kai szervezeteknek adnák át. Az MTI kérdésére válaszolva ugyancsak cáfolták azokat a híre­ket, amelyek szerint a szovjet ka­tonák fegyvereket adnak el a ma­gyar lakosságnak. A sajtótájékoztatón fényké­pekkel is illusztrálták, hogy szá­mos, magyar területen lévő szov­jet katonai síremléket megron­gáltak. Veszprémben például száz sírhely közül hetvenhetet is­meretlen személyek lerombol­tak, s hasonló vandál pusztítás történt számos más településen is. A déli hadseregcsoport képvi­selői sajnálkozásukat fejezték ki, hogy a magyar hatóságok nem lépnek fel a rongálókkal szem­ben. A Reuter tudósítójának kér­désére válaszolva elhangzott: Göncz Árpád ukrajnai látogatása után már nincs politikai akadálya annak, hogy magyar zarándokok ellátogassanak a Don-kanyarba. Labdarúgó EB-selejtzö Magyarország - Ciprus 4-2 (3-1) Budapest, Hungária krt., 8 000 n., v.:Kotherija (albán). Gólszerzők:Kiprich 2, Lőrincz 2, illetve Xioyrouppas, Tsolakis. Szolnok A város tanácsa 1990. szeptember 4-i ülésén megal­kotta 1/1990. (XI.2.) TV. számú rendeletét a vásárok­ról és piacokról szóló 1988. évi 4. sz. tanácsrendelettel módosított 1986. évi 5. sz. tanácsrendelet módosításá­ról; a 2/1990. (XI.2.) Tr. számú rendeletét a tanácsi szervek ügyfélfogadásáról és az ügyfélszolgálatról szóló 5/1988. (1989. II. 1.) sz. tanácsrendelet módosí­tásáról; a 3/1990. (XI.2.) Tr. számú rendeletét a Szol­nok város tisztasági fürdői, strandfürdői és sport­uszodái közegészségügyi szabályainak végrehajtásá­ról szóló 1972. évi 1. sz. tanácsrendelet hatályon kívül helyezéséről, a 4/1990. (XI.2.) Tr. számú rendeletét Szolnok város címeréről, zászlajáról, valamint az 5/1990. (XI.2.) TV. számú rendeletét az utca- és telepü­lésrész-név (földrajzi nevek) megállapításának, meg­változtatásának, védelmének, valamint nyilvántartá­sának helyi szabályairól. A tanácsrendeletek ügyfélfogadási időben megtekint- ___hetők a városi tanács v.b. ügyfélszolgálatánál-____

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents