Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)
1990-11-01 / 175. szám
1990. NOVEMBER 1. 3 ÜLDÖZTÉK AZ ORVOST Nem véd a vöröskeresztes kocsi sem? A rendőrség szerint véletlen volt Dr. Kisgergely György szolnoki urológus szakorvos félt. Ezt be is vallotta azoknak, akik a kocsijára támadtak.- Már a hét végi események előtt két nappal történt valami, ami elgondolkodtatott. Egy barátomnak a lakásán - akitől kölcsön kértem a kocsiját - két egyenruhás rendőr csöngetett. Eszembe jutott a két nappal ezelőtti eset, láttam: itt nincs mit tenni, kilőttem az autóval, vissza a városba. Százhússzal hajtottam a felüljárón, amikor az úton keresztbe állt előttem egy Mercedes taxi. Sikerült kikerülnöm. Amikor a József Attila út és a Csa- nády körút kereszteződésébe értem, ott már három kocsi várt. Ezeket is sikerült leráznom, és elindultam a kórház felé. Nyomomban már nem is tudom, hány kocsi volt, a fél város engem üldözött. Végül egérutat nyertem; a kocsit egy sötét helyre vittem, eloltottam a lámpákat, leszedtem a vöröskeresztes jelzéseket, és telefonáltam egy kisiparos ismerősömnek. Ő a Skodájával jött értem, a Skodába átpakoltuk a kenyeret, teát. A hölgyet és a gyereket hazaküldtem, beültem a Skodába, levettem a szemüvegem és elindultunk. Megnyugodva, hogy más kocsival vagyok, más társaságban. Már nem féltem, úgy gondoltam, nem lehet baj.- Pontosan mikor volt ez?- Este kilenc óra felé járhatott, amikor a Usza-híd előtt, a Technika Házához értünk. Ott a tömeg - köztük taxis csak a barna bőr- dzsekis volt - megint körbekapta a kocsit. Kinyitották az ajtót, és átkutatták az autót. Mondták, hogy szálljak ki. Mondtam, hogy nem szállók. Erre ők: szálljak ki, mert kivesznek. Mire én: nem URH-kocsival érkeztek. Közölték a barátommal, hogy az autójával halálos cserbenhagyásos gázolást követtek el, ne menjen sehová, tartózkodjék otthon. Később értesítették, és elnézést kértek, hogy nem az ő kocsijáról van szó. Azt hittem, hogy véletlenről van szó, hogy egyszerűen csak tévedtek... szállók. Hívjanak rendőrt, annak kiszállok. Megragadták a kabátomat. Mondtam nekik, hogy a vörös kereszt véd, úgy, mintha diplomata lennék. A kisiparos rendőrért kiáltott, de nem jött senki. Lincshangulat volt. Mindenütt csak idegen arcot láttunk. És akkor a tömegben felbukkant egy ismerős, egy butikos. Elkiáltotta magát: ne bántsák a doktor urat, ismerem, két éve operált! Kiderült, hogy itt is a halálos gázolót keresték, akinek a személyleírása rám illett. Végül is elengedtek bennünket. Hajnali háromkor tudtam meg, hogy közben rendőrségi CB-n lefújták az egészet, mert megtalálták a gázolót, egy francia állampolgárt. Nekem erről az a véleményem, hogy az első eset még lehetett tévedés. A második? Hogy mindig azt a kocsit körözik, amelyikben én ülök?- Ön szerint mi van a történtek hátterében?- Azt hiszem, hogy ezt a rendőrségnek és a taxisoknak kellene tisztázni. Én jó viszonyban vagyok a taxisokkal, közülük sokat ismerek, nem is hibáztatom őket, és a rendőri testület ellen sincs kifogásom. De ennek a történetnek az a tanulsága, hogy a zűrzavar és a téves információk alkalmasak arra, hogy egy ember célpont legyen. A megyei rendőr-főkapitányságon dr. Kovács Sándor alezredest, a főkapitányság helyettes vezetőjét kérdeztem az esetről, mivel dr. Kisgergely György is őt kereste meg panaszával.- Szombat éjszaka valóban elterjedt a hír az éterben, hogy a rendőrség keres egy kocsit, amellyel halálos gázolást követtek el Cegléden. Miután az éjszakában egy csomó álhír is felröppent, kértem az ügyeletes tisztet, hogy nézzen utána; hívja a ceglédi kapitányságot. Néhány perc múlva már mondták is, hogy kacsa az egész. Én megértem a doktor úr aggályait, de tudnunk kellene, hogy a hírt ki hintette el, mert a rendőreink azt mondják, hogy a taxisok között terjedt el. Jelentkezzenek a taxisok- És a két nappal korábbi eset?- A budapesti rendőr-főkapitányságtól szóltak, hogy ellenőrizzünk egy bizonyos rendszámot, mert hasonló rendszámú gépkocsi egy betörés helyszínén járt. Azt nem tudom ellenőrizni, hogy a rendőreink, akik megkeresték a kocsi gazdáját, valóban halálos gázolást mondtak-e. Talán csak annyit: hogy cserbenhagyásos ügy miatt keresik az autót...-No, de két napon belül ugyanazzal az emberrel szinte ugyanaz az eset történik meg...- Én azt mondom, hogy ez puszta véletlen. A körözések nem őellene irányultak.- Tud-e már a főkapitány, Jan- kovics Zoltán az esetről?- Igen, jelentettem neki. Ugyanaz a véleménye, hogy véletlen eseményekről van szó...- Indítanak az ügyben vizsgálatot?- A doktor úr kérte, hogy rendeljek el vizsgálatot, de addig ezt nem tudom megtenni, amíg nincsenek bizonyítékok.- Ehhez viszont kellenének azok a taxisok, akik akkor éjjel kint voltak a torlaszoknál, és tudnak az eseményekről...- Igen. Kérjük, hogy jelentkezzenek, akik tudnak valamit: hogyan terjedt el a hír, miért vörös- keresztes kocsit kerestek. Az eredeti rendőrségi körözésben - amelyről kiderült, hogy kacsa - ugyanis nem szerepelt a vöröskeresztes jelzés. Ha a taxisok jelentkeznek, és elmondják a történteket, akkor tisztázható, hogy az orvos személye elleni provokációról van-e szó vagy véletlenről. Paulina Éva Valami nyugtalanító történt- És mi történt szombaton?- Az elmúlt hétvégén igyekeztem segíteni az ellátásban a Vöröskereszt tagjaként. Teát, almát és kenyeret szállítottunk a torlaszokhoz. A legrázósabb a törökszentmiklósi utunk volt; ott érezhetően lincshangulat uralkodott. A mi kocsinkat is közrekapták kerékpárral, botokkal, de végül is meg tudtuk beszélni az emberekkel, hogy segíteni jövünk, így hát tovább engedtek bennünket. El kell mondanom, hogy megint kölcsön kért autóval voltunk. Egy másik barátom japán kocsiját kértem el. Az autó korábban balesetet szenvedett, sérült volt, és ez látszott is rajta. A rendszám helyére vöröskeresztes jelzést raláam. A kocsit én vezettem, egy nő és egy gyerek is ült benne. Az Abonyi úti felüljáró felé indultunk el. A lengyel piac sarkánál megálltunk. Ott volt ugyanis a torlasz. Kérdeztem, hogy van-e szüksége valakinek valamire. Ekkor odalépett hozzám egy barna bőrdzsekis taxis - be volt „állítva” -, és feszegetni kezdte a vöröskeresztes jelzést. Kérte a forgalmimat, a jogosítványomat. Mondtam, hogy ha kell, rendőrnek igazolom magam. Erre közölte, hogy halálos cserbenhagyásos gázolás történt Cegléden, és a rendőrség köröz egy japán márkájú, sérült szélvédőjét, vöröskeresztes jelzéssel ellátott autót. A vezető személyleírása is rám illett. Menekülni kezdett PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Szolnok Város Képviselö-testülete pályázatot hirdet JEGYZŐI munkakör betöltésére. Az álláshely határozatlan időre szóló kinevezéssel 1990. december 12-től betölthető. PÁLYÁZATI FELTÉTEL:- magyar állampolgárság- büntetlen előélet- főiskolai igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi egyetemi képesítés- államigazgatási szervnél legalább két évi államigazgatási gyakorlat • a pályázó aláveti magát, hogy szervező- és irányítókészségét erre szakosodott szakemberek felmérjék. PÁLYÁZNI- az eddigi szakmai tevékenységet is bemutató részletes, kézzel írott önéletrajz,- iskolai végzettséget tanúsító oklevélmásolat- erkölcsi bizonyítvány benyújtásával lehet, a megjelenéstől számított 10 napon belül. A pályázatokat Szolnok város polgármesterének címezve (5000 Szolnok, Kossuth tér 9.) kérjük eljuttatni. *39539/1* s Az egész házban nincs semmi, ami jó lenne Húsvétkor is bokáig álltam a vízben Fordulhatnak az atyaúristenhez is Kedden délután kétségbeesett hangú telex érkezett a szerkesztőségünkbe. TYírkevén, a Petőfi téri társasház tulajdonosai - megunva évek óta tartó kálváriájukat - végső elkeseredésükben „újságírót kértek” a helyszínre. A tudósító még , jókor” érkezett. A társasház üzletsorában és az emeleti lakásokban mindenütt a kiadós, kora délutáni esőzés nyomaiban tocsoghattunk. Molnárné Radics Irén, közös képviselő megkönnyebbült sóhajjal fogad.- Dél óta várom a választ - mondja, miközben a II. emelet 16. szám alatti lakásába invitál. - Már nem is reméltem, hogy megérkezik. Higgye el, végső kétségbeesésünkben fordultunk az újsághoz... Három éve lakunk ebben a házban, azóta rendszeresen beázunk. Télen a hóié, máskor az esővíz jelenik meg kiszámíthatatlan helyeken. Végig vezet a lakáson, mutatja a panel repedésein leszivárgó víz mással össze nem téveszthető nyomait. A konyhában a hűtőszekrény előtt rugózva mozog a panel. Fellélegzek, amikor kijutok a nyitott folyosóra. A társasház hátsó frontján áldatlan állapotok uralkodnak. Építési törmelékhal- mok, félig nyitott, s fedőlapjukat teljesen elvesztett, összetört aknák, rendezetlen, gazos, hullámos terep. Az épület tövéből még a szokásos néhány centi védőjárda is hiányzik. Nincs, és félek nem is volt itt gazdája soha, semminek. Nem sokkal különb a helyzet a társasház Petőfi térre néző frontján sem. Évek óta hiányzik a terep- rendezés, a parkosítás. Pedig ide csak pár lépés a városháza impozáns épülete. A földszinti üzletsoron felforgatott irodák, málló bútorok, víztócsák, vödrök, feltörlő ruhák mindenütt. A panelek repedésein, a fűtőtestek mellett, az ablakok rosszul szigetelt résein szivárog a víz. A mennyezeten a fénycsőarmatúrák környékén jókora vízfoltok éktelenkednek.- Az egész házban nincs semmi, ami jó lenne - fogad Nagy Károly az illatszerüzetben. - Ha az ajtót nyitva tartjuk, talán kevésbé folyik be a víz. Rossz a tervezés, rossz a kivitelezés. A drága vörösréz tetőt hiába javítják, tökéletes már soha sem lesz. Mindenki elzárkókzik a felelősségtől, mindenki másra mutogat. Hollósi lmréné, az ajándékbolt vezetője szintén erről panaszkodik.- Az állandó kellemetlen helyzet mellett még kárunk is származik, hiszen az átázott árut ki kell dobnunk. Mi az üzletet a takarékszövetkezettől béreljük, de ők is tehetetlenek. A Fényszöv üzletében Forgács Györgyné a kirakatból bevett, átázott fényképeket rakosgatja. (Őt kértem meg, készítsen számunkra néhány felvételt az emeleti lakásokban.) Gombos Anikó már végzett a takarítással, hajmosás után fogad. A lakásban különböző méretű edények sorakoznak a földön.- Már visszaadtam a szomszédba a gyermekfürdőkádat, amiben a szekrényre zúduló vizet fogtam föl. Mi voltunk az elsők, akinek beázott a lakása - mondja beletörődve. - Akkor a többiek még csodájára jártak. A bútorokat állandóan félre kell húzogatni, a tetejük rohad. Már szabadságunk sincs, mindet elpocsékoltuk az esők utáni rendtevésre. Sajnálom a bútorokat, inkább összezsúfolom. Állandó kirakodóvásár a lakás. A padlószőnyeg ázik. Télen-nyáron ez az áldatlan állapot uralkodik. A bírósági per húzódik. Fordulhatunk mi az atyaúristenhez is. Gyökös Lajoséknál a két és féléves Martina pancsol a szép színes műanyag edényekben. Tocsog a szőnyegpadló a víztől. Gyökösné éppen takarít. Januárra másik babát várnak.- Tessék nézni, most volt festve, tapétázva a lakás. A biztosító pedig nem fizet, a kivitelező hibáira hivatkozva. Bár, biztosításokat azért köt! Suki Ottóné harmadik emeleti lakásában két évvel ezelőtt kezdtek hozzá az erkély hibáinak kijavításához. Egy héten keresztül őrizte a lakáson átjáró munkásokat. S még sincs megoldás. Az erkélyen 8-10 centiméteres víz áll, ami a réseken keresztül három-négy óra alatt leér a második emeleti lakásokba. Az erkélyajtó küszöbét körülbelül 20 centiméteres horganylemezzel megemelték védelem gyanánt, a csapóeső ellen. A falakról a vakolatot leverték, az erkély burkolatát felszedték. Megoldás azóta sincs.- Ilyen helyzetben vagyunk ebben a különben szép lakásban. Húsvétkor bokáig álltam a vízben, hogy az ablakokat meg tudjam takarítani. Pedig a két gyermek nevelésén kívül itt ápolom súlyosan beteg apósomat is - panaszolja. Finta Ferenc elhúzza a függönyt. Salétromos, málló, omladozó mennyezet tárul elém. Ők még várnak. Náluk az esőzést követően egy-két órával jelenik meg a víz. Most még előtte állnak az újabb megpróbáltatásnak.- 1987 áprilisában költöztünk be, s egy év múlva kezdődtek a problémák. - Közben 1988. november 24-i keltezésű levelet mutat, amelyben kéri a hibák kijavítását. - Az erkélyt át akarták fúrni, hogy a vizet elvezethessék. Akkor nem járultunk hozzá - mondja a házigazda. - Festeni szeretnénk, de nem merünk. Hosszabb időre sehová nem merünk menni, akkor is mindent félre kell pakolni. Süket fülekre talál minden bajunk. Kezelhetnének partnerként minket. Elmondja, hogy a lakók - megunva az örökös huzakodást - pert kezdeményeztek a beruházó, illetve a lakásokat értékesítő OTP Szolnok Megyei Igazgatósága ellen. A panaszokra eddig nem reagáló OTP erre hirtelen beperelte a társasház tervezőjét és a kivitelezést végző kisszövetkezetet. Ez utóbbi per már a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kamarájánál jár, alakók által indított kereset pedig a Mezőtúri Városi Bíróság előtt van. Nem sok jóval biztatják őket, az ügyük akár két- három évig is elhúzódhat. Pedig a laikus szemlélő is azonnal megállapíthatja, hogy a jelenlegi állapot nem a tulajdonosok hibájából, nemtörődömségéből következett be. A mulasztások sokkal előbb - talán már a tervezés során, talán a kivitelezés közben - kezdődtek. Az építtető és forgalmazó OTP az átvétel során szintén nem lehetett elég körültekintő, ha ezeket a lakásokat első osztályú minőségben átvette. Mert a hibák nem „rejtett hibák”, hiszen a biztosító szakemberei bírósági döntés nélkül kivitelezési hibákból származó kárnak minősítik a benyújtott igényeket és egyszerűen nem térítik meg a lakók veszteségeit. Úgy tűnik, itt mindenkinek „rövid lejáratú” a kötelessége: a tervezőnek a tervezés befejezéséig, a kivitelezőnek az átvételig, az OTP-nek az eladásig, biztosítónak a biztosítás megkötéséig. Egyedül a lakóknak van „hosszú lejáratú kölcsöntörlesz- tési kötelezettségük”. Ezt a „leosztást” nem nevezném elsőosztályúnak. Vagy valakinek van erről más véleménye? Hevesi Ferenc Sukiék gyermeke bokáig vízben a harmadik emeleti lakás erkélyén
