Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)

1990-10-30 / 173. szám

9 1990. OKTÓBER Módosították a honvédelmi törvényt Az önkormányzati testület alakuló ülése Szolnokon „A legnagyobb veszély, ha légüres térbe kerülünk” Az utolsó városi tanácselnök, Rózsa Ferenc /balról/ és a - több évtized óta - elsőként megválasztott polgármester, König László. mányzat más, mint a tanácsrend­szer volt?- Az önkormányzat munka- programja olyan témákat tartal­maz sürgősségi sorrendben, ami­ket a lakosság leginkább érzékel - válaszolta Budai György. - így például a közbiztonság állapotát, Nincs még polgármestere Kunszentmártonnak Alakuló önkormányzati ülést tartottak tegnap délután Kun- szentmártonban a városháza ren­dezvénytermében, ahol a szép­számú érdeklődő elsősorban arra volt kíváncsi, ki lesz a város pol­gármestere. A képviselő-testüle­ti választások kezdete óta foly­nak a találgatások, különböző nevek forognak közszájon, s több érdekszövetség létezéséről suttog a város. A józanabbak - immáron a képviselő-testület névsorának ' teljes ismeretében - arra tippel­tek, hogy az első alakuló ülésen a polgármester személyéről dön­tés nem születik majd. Nekik lett igazuk. Az MDF, a FKgP, Vállalko­zók Pártja koalíciójának jelöltje­ként Réz László került a szavazó­ki. Hevesi Ferenc A szavazatok fele volt érvénytelen a szociális kérdéseket, az idős korúak helyzetét, stb. Ezen kívii programot dolgozunk ki pl. eg; krízishelyzetre is. Igényeljük ; lakosság véleményét - erre szol gál a Várhegyi Attila által emlí tett közmeghallgatás is. B1 lapra. A KDNP Lázi Bélát, a vá­ros volt tanácselnökét indítom sikeresen jelöltként a választá­son. Az SZDSZ, a választás küzdelmek során a listáról visszahívott, az egyéni küzdel mekben is vesztes dr. Deres Gá bor jelölésével sikerrel próbál­kozott. A titkos szavazást követőer csak két szavazatot találtak ér­vénytelennek, de a polgármeste­ri cím elnyeréséhez szükséges 1C támogató szavazatot egyik jelöli sem tudta megszerezni. Miután a képviselő-testület minden más kérdésben egyezségre jutott, úgy határoztak, hogy az újabb szava­zást 1990. november 1-re, csü­törtök délután 14.00 órára tűzik (Folytatás az 1. oldalról) tartották a tiltakozás törvényte­len módját, amely az ország la­kosságát legelemibb jogainak gyakorlásában akadályozta, az ország életét megbénította, s a katasztrofális gazdasági helyze­tet tovább súlyosbította. Pető Iván, az SZDSZ frakció- vezetője arra mutatott rá, hogy az elmúlt napokban nem benzinár­válság, hanem nyílt politikai vál­ság zajlott le. A társadalom sok áldozatot elvisel, ha hisz benne, hogy a terhek vállalása elkerül­hetetlen ugyanide bármily fáj­dalmas is, értelme van. Ez a hit ingott meg a parlamenti válasz­tások utáni hónapokban, majd omlott össze a benzináremelés bejelentésekor, s ezért a kor­mányt rendkívüli felelősség ter­heli. Elismerte, hogy a megmoz­dulás kezdeményezői figyelmen kívül hagyták a törvényes előírá­sokat. Kétségtelen, hogy a kor­mány dolga betartani és betartat­ni a törvényt. Azonban tudomá­sul kell venni, hogy az úttorla- szolók végső kétségbeesésükben cselekedtek, és hogy elkeseredé­sükben a társadalom nagy része osztozott. A politikai erőknek mindent meg kell tenniük az ér­dekegyeztetési struktúrák kiépí­téséért és megszilárdításáért - mondotta. Orbán: „Hazudott a kormány” A Független Kisgazdapárt ne­vében Vincze Kálmán fejtette ki képviselőtársai véleményét. Hangsúlyozta, hogy az áremelé­sek nyomán kirobbant elégedet­lenség valódi okát a teljes rend­szerváltás elmaradásában látják. Ugyanis a békés forradalom mindeddig nem rendezte át a tu­lajdoni viszonyokat. Elmaradt a reprivatizáció, a földkérdés meg­oldása is. Mind a mai napig a gazdasági törvényeknek csak a töredéke került a parlament elé. A gazdasági elégedetlenség azonban nem adhatott erkölcsi és jogi alapot arra, hogy a szabad választások eredményeképpen hatalomra jutott kormányt erő­szakos eszközökkel próbálják le­mondásra kényszeríteni. A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának állásfog­lalását Horn Gyula ismertette. Ahogyan az elmúlt napokban, ezúttal is hangsúlyozta: a további drámai fejlemények megakadá­lyozása érdekében összefogásra van szükség. Egyetértett azzal a miniszterelnöki megállapítással, hogy ennek az ügynek csak vesz­tesei vannak, de mindjárt hozzá­tette: az ország háromnapnyi bé­nultságából fakadó károkért nem szabad a taxisokat felelőssé ten­ni. A károkat ugyanis sajnos a rossz kormányzati döntés követ­kezményei okozták. Emlékezte­tett rá: a szocialisták kezdettől fogva elfogadhatatlannak tartot­ták az áremelés mértékét és mód­ját. Ugyanakkor - szögezte le - a blokád nem alkotmányos mód­szer, alkalmazását nem szabad gyakorlattá tenni. Az viszont fontos lenne, hogy a kormány a jogalkotásról szóló törvényben megfogalmazott kötelezettségé­nek eleget téve, az egész társa­dalmat érintő döntések előtt kér­je ki az érintett társadalmi szer­vezetek, érdekképviseletek véle­ményét. A Fiatal Demokraták Szövet­sége parlamenti képviselőcso­portjának vezetője, Orbán Viktor kijelentette: „a kormány hazu­dott,,, amikor a benzináremelést megelőző napokon még hallga­tott, amikor az áremelést a világ­piaci árakkal indokolta, hiszen valójában az államháztartásban keletkezett réseket kívánta be­foltozni. A Fidesz szerint el kell oszlat­ni a kormányzati megszorító in­tézkedésekhez kapcsolódó tév­hitet. Mert bár ezek elkerülhetet­lenek, önmagukban nem elegen­dőek a gazdaság talpra állításá­hoz. Az intézkedések mögött át­gondolt gazdasági elképzelések­nek kellene meghúzódniuk, ám ezekkel a kormány nem rendel­kezik. Ezt támasztja alá az MDF nyilatkozata is. Orbán Viktor ugyanakkor, an­nak a meggyőződésének is han­got adott: óriási felelősséget vesz magára, aki mégoly jogos köve­telések alátámasztására az utcára vonul. Ezt csak azoknak szabad megtenniük, akik biztosak lehet­nek abban, hogy az eseményeket mindvégig ellenőrzésük alatt, a törvényesség és a humánum ke­retei között tudják tartani. A Kereszténydemokrata Nép­párt frakcióvezetője, Füzessy Ti­bor azt fejtegette: hogyan viszo­nyultak az ügyhöz a demonstrá­ció főszereplői. A párt megítélé­se szerint a kormány számára örök tanulság: a tömegek életé­be, sorsába és zsebébe nem lehet úgy belenyúlni, hogy nem tesz meg mindent az intézkedés szükségességének megértetése, előzetes elfogadtatása érdeké­ben. A megmozdulásról az a ke­reszténydemokraták véleménye: sztrájkolni minden állampolgár­nak jogában áll, de a megfelelő formalitások betartásával teheti csak, és mindenképpen úgy, hogy mások jogait ne sértse, kárt senkinek se okozzon. Az erő­szakkal kikényszerített ered­mény nem hozhat megnyugvást az erőszaknak engedőknek, mert megmarad bennük a félelem, hogy a siker újabb hasonló lépé­sekre ösztönözhet. S nem hozhat megnyugvást az erőszakosan fellépőknek sem, mert megma­rad bennük a félelem a retorziók­tól, s attól, hogy a megállapodás megkérdőjelezhető. A független képviselők véle­ményét Fodor István foglalta össze. Arra hívta fel elsősorban a figyelmet, hogy az ország jövő évi költségvetésének előkészíté­se során számos vitás kérdés me­rül majd fel, újabb társadalmi fe­szültségekkel kell számolni. Ezért szükség van a legszélesebb körű társadalmi egyeztetésre. A legfontosabb tanulságnak azt tartotta: a társadalomban ma nincs olyan politikai erő, amely egymaga elegendő politikai tő­kével rendelkezne ahhoz, hogy hatalmi pozícióból meghozott intézkedésekkel kormányozzon. Végezetül Szabad György, le­zárva a hozzászólások sorát be­jelentette: az Alkotmánybíróság­hoz fordul annak tisztázása érde­kében: az állampolgári engedet­lenségnek melyek az alkotmá­nyos határai. Huszonkét hónapos szolgálat Ezután a parlament rövid idő alatt elfogadta napirendjét. Az elfogadott napirendnek megfele­lően a képviselők folytatták a honvédelmi törvény módosításá­ról szóló törvényjavaslat részle­tes vitáját. Hosszadalmas szava­zási procedúra után - minthogy 41 módosító indítványról kellett állást foglalniuk - úgy döntöttek: a fegyveres, a fegyver nélküli és a polgári szolgálat összidőtarta- ma egyaránt 22 hónap legyen. Ezen belül a fegyveres sorkato­nai szolgálat idejét 12 hónapban, a tartalékos szolgálatot pedig 10 hónapban jelölték meg. A fegy­ver nélküli katonai szolgálatban döntésük szerint 15 hónap a sor­katonai, és 7 hónap a tartalékos szolgálatban eltöltendő idő. A polgári szolgálat időtartama ugyancsak 22 hónap lesz. Az Országgyűlés végül 328 igen szavazattal, 1 ellenében, 3 tartózkodással módosította a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvényt. Az új rendelkezések - a kihirdetés napjától - azokra a hadkötelesekre vonatkoznak, akik 1990. augusztus 1. után kezdték meg katonai szolgálatu­kat, valamint azokra is, akik sor­katonai szolgálatukat félbeszakí­tották, de azt a hatályba lépés után folytatják. A honvédelmi törvény vitája után a képviselők döntöttek ar­ról, hogy sürgősséggel megtár­gyalják a fogyasztói adók módo­sításáról szóló törvényjavaslatot, elsősorban annak érdekében, hogy az árliberalizáció az üzem- anyagárak esetében is mielőbb érvényesüljön. A kormány sür­gősségi tárgyalást kérő indítvá­nyának elfogadása után a Tisztelt Ház rátért a Társada­lombiztosítási Alap 1990. évi kölségvetéséről szóló törvény módosításának megtárgyalására. A törvénytervezetről - amely a kormány által már korábban be­ígért egyszeri nyugdíjkiegészí­tést tenné lehetővé - Surján Lász­ló népjóléti miniszter elmondta: a kormány úgy döntött, hogy a Társadalombiztosítási Alap ren­delkezésére álló összeget kiegé­szíti a költségvetés keretéből. A TB Alap erre a célra fordítható pénzeszközeiről szólva a minisz­ter tájékoztatásképpen azt is fel­vázolta: - annak ellenére, hogy a megnövekedett bérek nyomán nagyobb bevételhez jutott a tár­sadalombiztosítás - a kintlevősé­gek miatt jelentős anyagi gon­dokkal küzd az alap. Mint mon­dotta: e behajthatatlannak tűnő kintlevőségek miatt állt elő az a helyzet, hogy a TB Alap csak 1,9 milliárd forintot fordíthat a terve­zett nyugdíjkiegészítésre. Egységes nyugdíj-kiegészítés Végezetül - a kormány állás­pontját tolmácsolva - Surján László bejelentette: tekintettel arra, hogy a legalacsonyabb nyugdíjakat ebben az évben már két alkalommal emelték, a mos­tani egyszeri kiegészítés összege egységesen 2400 forint legyen valamennyi nyugdíjas számára, kivéve azokat, akiknek nyugdíja a jelenlegi minimum háromszo­rosánál - azaz 13 800 forintnál - magasabb. A vitában szót kérők egyetér­tettek az egyszeri nyugdíjkiegé­szítéssel, ám többen feszegették a Társadalombiztosítási Alap gazdálkodását, s a kintlevőségek miatt felhalmozódó hiány keze­lésének mikéntjét. Kis Gyula, a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Bizottság vezetője e hiányt 30 milliárd forintban je- lölte meg, ám Csehák Judit (MSZP) arra hívta fel képviselő- társai figyelmét, hogy ezzel a je­lentős összeggel voltaképpen az állami költségvetés tartozik a tár­sadalombiztosításnak. Ugyan­csak a képviselőnő javasolta, hogy a régi nyugdíjak szociális karbantartására adókból és egyéb járulékokból képezzen fedezetet a költségvetés. Ezen a ponton az elnöklő Dörnbach Alajos - pontban este hét órakor - felfüggesztette a tör- ■ vénymódosítás vitáját, amelyet a keddi ülésnapon folytatnak a képviselők. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) Röviddel megválasztásuk után az új tisztségviselők sajtótá­jékoztatót tartottak. A tájékoz­tató rövid bemutatkozással és a leendő munkaterületek ismerte­tésével kezdődött. Eszerint Bu­dai György 41 éves, gépészmér­nöki, tervgazdasági és beruházá­si szakmérnöki diplomával ren­delkezik. Leendő munkaterülete a város üzemeltetése, a kommu­nális teendők irányítása. König László polgármester 38 éves ve­gyész és gazdasági mérnök. Vár­hegyi Attila pedig középiskolai tanári végzettségű, 27 éves, ko­rábban a Fidesz megyei irodáját vezette. A humán területekkel foglalkozik, a művelődésüggyel, szociálpolitikával, egész­ségüggyel, stb. Kéri József 38 éves, a városi tanács pénzügyi osztályát vezette - jövőbeni fel­adata a város vagyonának, pénz­ügyeinek kezelése. Az alpolgár­mesterek reszortterületei az el­hangzottak szerint már az önkor- mányzat várható szervezeti struktúráját is érzékeltetik. Ezután^ az újságírók kérdez­tek. Az Új Néplap munkatársa által feltett kérdések és a vála­szok:- Önkormányzati tisztségvise­lőnek lenni ma igen nehéz fel­adatnak látszik. Mitől félnek leg­inkább, milyen veszélyek lesel­kednek az önkormányzatra?- A legnagyobb veszély, ha légüres térbe kerülünk, ha az ön- kormányzat elveszíti kapcsolatát a lakossággal - válaszolta König László. Várhegyi Attila szintén ezen a ponton látja a legnagyobb veszélyt. - Veszély a kiszolgálta­tottság is - vélekedett Kéri Jó­zsef, célozva az önkormányzat gazdasági, jogi függőségére. A kérdésre válaszolva a tisztségvi­selők megfogalmazták: - Félünk persze a téltől, a gazdasági hely­zettől, az ezután születő jogsza­bályoktól, a hivatali munka át­alakításától, stb.- A testület közvetlenül válasz­totta önöket. Hogyan próbálják a lakosság szimpátiáját is meg­nyerni?- Azt hiszem, hiba lenne, ha most erőszakos módon igyekez­nénk a lakosság „szívébe lopni" magunkat - válaszolta Várhegyi Attila. - Eddig is az emberek kö­zött éltünk, ezután is ugyanúgy - folytatta. - Egyébként a lakossá­gi kapcsolatot kívánja erősíteni a testület is a „közmeghallgatás" bevezetésével, vagyis lesznek időnként testületi ülések, ahol a választópolgárok beszélnek.- A lakosság milyen jelekből fogja érzékelni, hogy az önkor­Október 26-án, a törökszent­miklósi művelődési központ pó­diumtermében telt ház előtt tar­totta első ülését az önkományzati képviselő- testület. A 26 tagú gré­mium - eredetileg huszonheten lennének, de egy kerületben még újra kell szavazni - legfőbb teen­dője a polgármester megválasz­tása volt, de az erőfeszítések hiá­bavalónak bizonyultak, mert a 26 szavazólapból 12 érvénytelen volt. A három jelölt közül Szegő János (FKgP) hét. Mészáros Já­nos (MDF) négy, Kolozsi Józsej (független) három szavazatot ka­pott. Sikerült azonban megválasz­tani az ügyrendi és a pénzügyi ellenőrző bizottság tagjait. A polgármester-választás má­sodik fordulója november 9-én 16 órakor lesz a városi művelő­dési központ pódiumtermében. A taxisblokád után (Folytatás az 1. oldalról)- Nézze, mi reménykedtünk abban, hogy ilyenre nem kerül sor. Ám ha igen, akkor is lehetet­len lett volna végrehajtani egy­szerűen fizikai okokból. Ugyan­is, ha egy erőszakos intézkedést megkezdünk, azt be is kell fejez­nünk. A szolgálati szabályzat így írja elő. Magyarán: ha mi a de­monstrációban résztvevőkkel szemben erőszakot alkalma­zunk, akkor arról is gondoskod­nunk kellett volna, hogy az ő általuk otthagyott és lezárt gép­kocsikat valahogy eltávolítsuk az utakról annak érdekében, hogy a normális forgalom ismét megindulhasson. Ehhez pedig se gépünk, se emberünk nem volt.- Péntekről szombatra virra­dó éjjel hány bűncselekmény tör­tént a városban ?- Azt gondolná az ember, hogy jóval több, mint a normális hét­köznapokon. Hát nem így tör­tént... Hisz addig míg “békeidő­ben” éjszakánként 7-8 gépkocsit törnek fel, nos azon az éjszakán csak egy személyautót rámoltak ki, de annak is meglett a tettese a taxisok segítségével.- Hány rendőr vett részt ebben az akcióban?- Szolnokon és a hozzánk tar­tozó 16 településen állandó vál­tásokkal körülbelül 100 rendőr dolgozott. Mi volt a céljuk?- Hogyan értékeli a lezajlott •eseményeket?- A szolnoki demonstrációban résztvevők nagyon megértőek voltak, velük egyeztetve bizto­síthattuk, hogy a város alapellá­tása még véletlenül se kerülhes­sen veszélybe. Persze nekik is érdekük volt, hogy a nép haragja ne forduljon ellenük. Kíváncsiak voltunk az esemé­nyek főszereplőinek véleményé­re is. A szolnoki Tisza Taxi köz­pontjának egyik irodájában ren­getegen zsúfolódunk össze. Ott vannak a tiszások mellett a Gab­riel taxisok, a főtaxisok, a Volán­taxisok, a Szöv Clubosok, és a Menedzser Taxi képviselői is. S amikor megemlítem, hogy úgy tűnik elérték céljukat, Rákóczi Ferenc, a Tisza Taxi egyik veze­tője így pergeti vissza az esemé­nyeket:- Mindent elkövettünk annak érdekében, hogy az emberek többségének szimpátiáját ne ve­szítsük el. Úgy tűnik sikerült, hisz ismeretlenek is hozták a tor­laszokhoz a forró teát, az élelmet és ez erősített bennünket abban, hogy nem szabad feladnunk.- Leterroristáztak, meg lecső- cselékeztek bennünket - szól közbe Vincze Ferenc - pedig már az elején világosan megmond­tuk, hogy mi gazdasági célokrét szálltunk harcba, de sokan meg­próbálták politikai síkra terelni ezt az ügyet. Nem hiszem, hogy nem látták azt, hogy ennek az áremelésnek milyen kihatásai lesznek. Nem a pénzt számolták- Kiszámolták már, hogy az elmúlt három napban mennyi ká­ruk származott abból, hogy nem dolgoztak, hanem az utakon ros­tokoltak?- Ezzel senki sem foglalkozott - válaszolják szinte kórusban a taxisok. - Hisz amennyi anyagi kárunk keletkezett, az semmiség ahhoz képest, amit erkölcsileg nyertünk, hisz az emberek jóré­sze együtt érzett velünk.- Nem az volt a célunk, hogy megbénítsuk az országot - bi­zonygatja Budai János - hanem az, hogy a kormány visszavonja elhamarkodott, rosszul előkészí­tett és át nem gondolt intézkedé­sét.- És ezt akárhogy is nézzük, csak elértük - mondják többen a taxisok közül. Nagy Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents