Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)

1990-10-26 / 170. szám

1990. OKTOBER 26. Néplap A magas árak és a csökkenő életszínvonal hatására nagymértékben nő a lopások száma megyénkben is. Többen olyannyira nekibátorodtak, hogy gépjárművel mentek a még le nem tört kukoricatáblákba kukoricát lopni. Ennek igyekeztek gátat vetni a kenderesi határban egyszerű módszerrel: árkot ástak a kukoricatáblákat szegélyező utakba, hogy ne lehessen azokat megközelíteni. Fotó: Mészáros Biztató fejlemények pályakezdőknek Átképző tanfolyamok A nyáron jelent meg cikkünk a pályakezdők nehéz helyzetéről megyénkben. Kettős értelemben is súlyos lehet ez adott esetben, hiszen ha nincs munkahely - ez pedig most igen kevés számukra -, nincs jövedelem, mert ők nem kaphatnak munkanélküli segélyt sem. Egyetlen megoldás van ilyen esetben: a tanulási idő meghosszabbítása, jobbik eset­ben némi jövedelemszerzéssel együtt. Ez utóbbi megoldásában már nagy szerepe lehet a helyi szervezeteknek, történetesen a Munkaerő-szolgálati Irodának. Ók meg is teszik azt, ami tőlük telik, ez derül ki az alábbiakból is. Érettségizett, pályakezdő, ál­lás nélküli fiataloknak, egyes esetekben szakmunkás-bizo­nyítvánnyal rendelkezőknek szerveztek meg átképző tanfo­lyamokat, amelyekre ma is fo­lyamatosan lehet jelentkezni. A képzés ideje alatt a hallgatók a minimumbér 70-90 százaléka közötti átképzési támogatást kapnak, ami jelenleg maximáli­san 5040 forintot jelent. További előny, hogy az átképzés ideje munkaviszonyban töltött időnek számít - tudtuk meg mindezt Ba­csó József irodavezető-helyet­testől és Barcsik Tibomé főelő­adótól. A jelentkezők körét igazából eléggé lazán határozták meg, hogy ezzel se nehezítsék meg a munka nélkül lévők sorsát. Az érettségizetteknél például nem akadály, ha valaki a nyáron dol­gozott, de egyébként az idén érettségizett. A tavaly érettségi­zett, de a technikumot ez évben befejezettek szintén jelentkez­hetnek. Csakúgy, mint a közép­iskolát abbahagyok, akik a 17. életévet betöltötték és a pályaal­kalmassági vizsgán megfeleltek. Természetesen adott esetben ke­ményebb feltételeket kell meg­határozni. így például az idegen nyelvű levelező tanfolyamon jo­gos követelmény legalább az alapfokú nyelvvizsga, vagy a nyelvből letett érettségi. Itt az angol és a német jöhet számítás­ba. Egyébként összesen kilenc­Kilencféle tanfolyam Aki a szűrön átmegy, az el is végzi y féle tanfolyamot hirdettek meg. így lehet jelentkezni videofelvé­tel-készítő és -forgalmazó, kö­zépfokú adóügyintézői, idegen nyelvű levelező, háztartásveze­tő-gazdasszony képző, farmer- képző, hegesztő, szeszipari ter­mékgyártó (sörfőző) szakmun­kás, középfokú adó- és számító- gépkezelői, bank ügyintéző, va­lutakezelői tanfolyamokra. A tanfolyamok indítása a létszám­tól függően előreláthatóan októ­ber végén történik, de ebben az évben mindet szeretnék elindíta­ni. A napi 6 órás, intenzív képzés a tanfolyam jellegétől függően három és tíz hónap közötti idő­tartamig terjed. A képzési helyek az előzetes felmérés alapján ott lesznek, ahol várhatóan lesz munka is. Ezt természetesen a MESZI nem tudja garantálni. A tanfolyamok többségére ma is várják a jelent­kezőket a lakóhely szerinti ME- SZI-irodákban. Ők küldik el a jelentkezési lapokat a megyei irodához. Az értesítéseket levél­ben kapja meg minden jelentke­ző. Szerződéskötésre majd csak azután kerül sor, ha valaki túlju­tott a pályaalkalmassági vizs­gán, sőt egy hétig járt az adott tanfolyamra. így ki lehet szűrni az alkalmatlanokat. Ez kettős ér­telemben is fontos. Az állam nem költött fölöslegesen pénzt kiképzésre, másrészt a szerző­dést önhibájából otthagyóknak vissza kell fizetni a képzés költ­ségeit és az átképzési támogatást is. Eddig egyébként az a tapasz­talat, aki a szűrőn átment, az el is végezte a tanfolyamokat. Itt jegyezzük meg, hogy ide olya­nok is jelentkezhetnek, akik vál­lalják az átképzés önköltségének kifizetését. Ez megint csak a tan­folyamtól függően 14 ezer és 7 ezer forint között van. Ezt egy adott munkahely is felvállalhat­ja, bár meg kell jegyezni, hogy munkaviszony mellett a tanfo­lyamra járás nem megoldható. Az esetleges ingázás költségeit az általános szabályok alapján oldják meg, s ha másképpen nem megy, kollégiumot is biztosí­tanak. Bizonyos tanfolyamoknál (sörfőzés, külkereskedelmi) szakmai gyakorlatot is tervez­nek Budapesten. A magas szakmai színvonalat a képzésben részt vevők garan­tálhatják. Megemlíthetjük a MMIK-t, a Csepel Oktatási Vál­lalatot, a SZTÁV-ot, a Kereske­delmi és Vendéglátó-ipari Főis­kola, a Külkereskedelmi Főisko­la helyi tagozatait, a Kőbányai Sörgyár mérnökeit, a különböző szakközép- és szakmunkáskép­ző intézetek tanárait. A gyors je­lentkezést tehát miattuk is java­solhatjuk, de minden jelöltnek saját érdekében is, hiszen várha­tóan nagy népszerűségnek fog­nak örvendeni a tanfolyamok. Ugyanis társadalmi igényt elégí­tenek ki. Füle István A vércukorról nem volt szó Aggasztó hírek kavarognak a levegőben hor­ribilis benzináremelésekről. A hangulat érthető­en ennek megfelelő. Az ember úgy gondolná, hogy azok, akik az üzemanyag-szolgáltatásból élnek, most mindent elkövetnek, hogy ne csigáz- zák tovább a gépjárművezetők indulatát. Mint már annyiszor, ebben ezúttal is csalatkozni kell. Az Afor most is bebizonyította, hogy az égvilá­gon semmit nem hajlandó szolgáltatni a tanko- lónak az üzemanyagon kívül a borsos árért, a csurranó-cseppenő borravalóért. Most nem arról van szó, hogy egy-egy mosolyt várna az ember, vagy egy működő kompresszort, esetleg egy köszönést vagy „Jó utat!” - nem. Ilyen messzire azért nem ragad a fantáziám. Beérném azzal is, hogy az isten szerelmére, ne bosszantsanak azon túl, aminő bosszúságot a beharangozott áreme­lés jelent. Tegnap reggel Szolnokon, a Keskeny János úti, frissen épült kútnál természetesen végelátha­tatlan autóáradat sorakozott. A volán mögött mindenki osztott-szorzott: miként járna jobban, ha teletankolna, avagy hagyna még annyi helyet, hogy szombaton aztán csapig folyatná a tankot. E morfondírozás közben fel sem tűnt, minő von­szolódva halad a kocsisor. Jó fertályóra múlva kiderült, hogy az autóáradat rohamát mindössze egyetlen asszonyka állja. Hát ő aztán tette a dolgát, úgy, ahogy: lassan. De ez még mind semmi. Hiszen előbb-utóbb csak odaér a kútfő­höz a kétütemű is, meg a négyütemű is. Ahol aztán jön az igazi meglepetés! Keverék van, de Ladába, Skodába való 92-es oktánszámú benzin aztán egy csepp sem. Oda tehát a reggeli félóra, az asszonyka restellkedve magyaráz valamit ar­ról, hogy fejteni fognak meg ilyenek. De ez már senkit nem érdekel. Céklafejjel rohan mindenki az elvesztegetett idő nyomába. Most persze hosszasan sorjázhatnának a kér­dések, hogy tessék mondani, miért nem lehetett kiírni, hogy ne tülekedjenek feleslegesen a négy- üteműek? Miért csak egyetlen egy szem alkal­mazott rohangál az autók között a sokmilliós költséggel megépített munkahelyen? Mondom, sok mindent lehetne kérdezni, de én már csak egyetlen dologra lennék kíváncsi: tessék monda­ni, mennyibe kellene kerülni egy liter benzinnek, hogy az Afor azt végre tisztességesen töltse a tankomba, és ne csak a pénzemet tömködje ke­zeslábasának feneketlen zsebébe? És ha már év­tizedek óta ordít a különbség a Shell-kutak meg a BP-kutak kezelőinek modora és az Áfor kút­kezelőinek viselkedése között, nem kellene előbb-utóbb a vállalat vezetőinek alkalmasságát is megvizsgálni, vajon képesek-e a helyzet javí­tására? Azért, mert az árak emelkednek, úgy vélem, nem kellene feltétlenül a fogyasztók vércukrát is emelni.-pb­Díj kijelző telefonújdonság Szolnokról (Folytatás az /. oldalról) A díjkijelzés, az előfizetők szá­mára idáig ismeretlen szolgáltatás lényege, hogy a készülék folya­dékkristályos kijelzőjén az időtar­tam alapján folyamatosan méri a telefonálás pénzbeli ellenértékét, majd memóriájában tárolja és összegzi. így a telefontulajdonos pontos ismerettel rendelkezik a használatért járó, havonta esedé­kes díjról. A díjszámláláshoz pos­tai közreműködés is szükséges, s ennek megvalósításáért a szolnoki kft. elsőként a Miskolci Távközlé­si Vállalattal alakított ki együttmű­ködést. Az előfizetőnek kérnie kell, hogy a telefonközpontban vonalára helyezzék el a méréshez impulzust adó kis szerkezetet. En­nek segítségével működik a szám­láló, érzékelve a helyi, illetve a bel- és külföldi távhívás különbö­ző tarifáit. A telefonról leolvasha­tó tarifadíj egyelőre csak tájékoz­tató jellegű, miután a készülék visszaélésre is alkalmat ad. Szám­lapanasz esetén viszont az előfize­tőnek joga van hiteles vizsgálatot kérni, s ebben az esetben a távköz­lési vállalat egy objektív berende­zéssel tudja a beszélgetések díját ellenőrizni. A miskolci kezdeményezés kezdeti formájában is példaértékű, mert a tapasztalatok szerint a díj­szabás tudatában a kifogások szá­ma máris harminc százalékkal csökkent. A díjkijelző telefon to­vábbi előnye, hogy egyebek kö­zött szállodákban, üdülőkben, kór­házakban lévő közhasználatú ké­szüléknél az alkalmi hívók számá­ra azonnali „számla” készül a be­szélgetésért fizetendő összegről. Pasztőrözött sör Jászberényből Ezen a nyáron ittunk a legtöbbet Elmúlt az évszázad eddig leg­szárazabb nyara, azt azonban már kevésbé jegyzik meg a sta­tisztikák, hogy ezen a nyáron fo­gyott a legtöbb sör is. A Jászsági Állami Gazdaság palackozóüze­mében 3 műszakban folyt a ter­melés, sőt szombat, vasárnapra is túlórákat szerveztek. Az igénye­ket így sem tudták maradéktala­nul kielégíteni. A Kőbányai Sörgyár Jászberé­nyi Kirendeltsége 1983-ban köl­tözött ki a városközpontból az állami gazdaság és a sörgyár kö­zös beruházásában akkor létre­hozott sörpalackozó üzem mellé. Az üzem „jó hatással” volt Jász­berény és a környék ellátására. Olcsó sörökből ugrásszerűen megnőtt, és azon a szinten azóta is tart a fogyasztás. A kirendelt­ség ma 20 féle sört (a Kőbányai Sörgyár valamennyi termékét, cseh, osztrák és német import sört), valamint rostos és szénsa­vas üdítőket forgalmaz. Tavaly 219 ezer hektói iter sört palackoztak az üzemben, idén pedig 230 ezer a cél. A nyár végéig meghaladták már a 2 ezret, de azóta a fogyasz­tás visszaesett. Sőt, technológiai okok miatt, a palackozás üteme is lassult, így valószínűleg a terv nem teljesül. Ennek oka az, hogy a sör minőségének emelése érde­kében egy szénsavtartályt he­lyeznek üzembe, mely az alap­anyag, a víz frissességét hivatott javítani. Az állami gazdaság saját kivi­telezésében a meglévő palacko­zó bővítésével a nyár végén több, mint 20 milliós beruházással pasztőralagutat helyezett üzem­be. így lehetővé vált Jászberény­ben is a tartósított sörök (20 nap­tól 6 hónapig) palackozása. A fejtett sör 60 százaléka ugyanis 8 napos határidejű volt, de palac­koznak már ászok, korona és 20 napos határidejű, pasztőrözött Kőbányai világost is. A pasztőr- alagútban 60 perces hőkezelés­sel óránként 8-9 ezer üveg sört tartósítanak. A kirendeltség naponta 10 ezer láda, frissen palackozott sört szállít el az üzemből. A körzet határa túlnyúlik a Jászságon, a megyén is. Választékbővítés­ként pedig a Jászságban forgal­mazza a Martfűi Sörgyár termé­keit. Az ellátás tehát tovább javult, de nyáron a szakaszos szállítás miatt minőségi sörökből még mindig nem megfelelő a kínálat, és a vevők igényelnék a 0,33 li­teres palackokat is. Csapolt sör­ből azonban az ismét növekvő igényeket teljes egészében ki tudják elégíteni, mert egy éve forgalmazza már a kirendeltség a dupla falú hordókban csírátla- nított sört. A múlt évben mintaboltot is nyitott a kirendeltség a Kossuth úton, ahol üvegenként 3-5 forint­tal olcsóbban is vásárolható a sor.-Ip­A szolnoki Gál József esete majdhogynem tipikus. De akinek több egyéni szerencséje van, mint neki, az kevésbé megtépázva kerül ki az eseményekből. Lakótelepről családi házba Feleségével és fiával élt egy két- szoba-étkezős, Széchenyi lakóte­lepi, tanácsi lakásban. Kisiparos­ként jól keresett, arra gondoltak hát, hogy családi házat építenek. Négy évvel ezelőtt Szandaszőlő- sön a tanács olcsó építési telkeket biztosított. Valójában 2-3 év múl­va, kölcsön nélkül akartak építkez­ni, de egy telek annyira megnyerte a tetszésüket, hogy előbbre hozták az időpontot. A tervek szerint a családi ház­ban két lakást és két munkahelyet akartak kialakítani. Az egyik mun­kahely a feleségé lett volna (ve­gyes kiskereskedés), a műhely pe­dig a férjé. Annál is inkább, mert a férjnek a korábbi műhelyből el kellett költözni. Jobb lesz hát, ha a sajátjában dolgozhat - gondolták. Belefogtak az építkezésbe. Közben a házastársak között meg­romlott a viszony, és 1987-ben el­váltak. Persze egy ilyen nagy vál­lalkozás közben ez nem szerencsés - mint a családi megbeszéléseken is elhangzott -, de a feleség végül is elköltözött egy albérletbe. Az építkezés folyt, de nem a tervezett ütemben. Sem a lakás, sem a műhelyek nem készültek el határidőre - meg hát azóta sem. Közben elkezdődött a körülbelül félmillió forintos hitel részleteinek a fizetése. Illetve elkezdődött vol­na, ha... Még a miinfcanélkiiHaég is A félj munkanélkülivé vált, így nem tud miből fizetni, termé­szetesen letiltani se tudják az OTP- részleteket. Mi marad ilyenkor? Az, hogy a kezesektől fogják a tör­lesztési részleteket. A kezeseket a félj vitte a vállal­kozásba, illetve az OTP-kölcsön felvételéhez ó nyerte meg a bizal­mukat. Vagyis: jó barátai vállaltak kezességet érte, akik hosszú hóna­pok óta fizetik az OTP-tartozását. Ráadásul nemcsak kezességet kért tőlük, hanem egyiküktől-mási- kuktól pénzt is, baráti kölcsön cí­mén. Természetesen ezek visszafi­zetése (2-300 ezer forintról van szó) is szünetel. Mit lehet ilyenkor tenni? Példá­ul eladni a félkész házat. Az épü­leten tető is van, állnak a közfalak, de nincsenek ablakok, ajtók és bel­ső közfalak. Az alsó szinten beve­zették a vizet és az ipari áramot is. Lenne tehát miről megalkudni az esetleges vevőkkel... Csakhogy a válás még mindig problémát jelent. A bíróság előtt úgy egyeztek meg, hogy amíg nem sikerül eladni a házat, a volt fele­ség a ház eredetileg műhelynek ké­szült alagsorát használja. Válni és várni A férjnek ezen a ponton már a magyar joggal is baja van. Ez az egyezség ugyanis végrehajthatat­lan. Három év alatt nem sikerült eladniuk a házat. A férj szerint a feleség nem hajlandó megegyezni egyetlen vevővel sem. A férjet meg a tanács szorongat­ja. A leadott tanácsi lakásból ugyanis már ki kellett volna köl­töznie. Felszólítás felszólítást kö­vet, és mi vei már másfél éve vissza kellett volna adni a lakást, a kila­koltatás réme fenyegeti az apát és a vele együtt élő fiát. A szeptember 5-én keltezett levélben már úgy fogalmaznak, hogy ha nyolc na­pon belül nem adják le a lakást, akkor végrehajtás vár rájuk. Persze a dolog nem ilyen egyszerű, hiszen közben a bíróságon az IKV-val fo­lyik a per. A férj most már nem akar lemondani a tanácsi lakásról, hiszen neki is laknia kell valahol. Eddig a történet. Amelyhez ha­sonló gyakran megesik. A házasok nagy elánnal nekilátnak az építke­zésnek, aztán nem bírják a terhe­ket, elválnak. És utána megindul az psztozkodás. Perre per... És hát a tanulság? Talán annyi, hogy ha belefognak az építkezés­be, nemcsak a ház alapjainak kell szilárdan állnia. A házasságénak is nagyon erősnek és sok terhelést kibírónak kell lennie. Paulina Éva A kunhegyesi Kunság Népe Tsz lakatosüzeme sincs Mvében a megren­deléseknek, ezért minden munkát elvállalnak. Jelenleg a kisújszállási Vas-, Fa- és Építőipari Szövetkezet részére készítenek gőzkazánokhoz szerelvényeket. Fotó: Mészáros Miközben építkezett, otthontalanná vált

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents