Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)
1990-10-26 / 170. szám
V Néplap 1990. OKTÓBER 26. A Szolnoki Rádió a 222 méteres hullámhosszon — A Szolnoki Rádió a 222 méteres hullámhosszon Tanáráron energia Életünket és bérünket... A számlát a pedagógusok állják Törökszentmiklós. Régen túl vagyunk a tanévkezdés ünnepi hangulatán. Ünnepre semmi okunk. A nyáron életbe léptetett áremelések - főleg az energiaáraké - minden eddiginél nehezebb helyzetbe hozták az iskolákat. Az országban mindenütt tanuló- csoportok megszűnésére, s olyan mértékű kényszertakarékoskodásra kell számítanunk, amely esetleg már-már az oktatás tartalmi munkáját is veszélyeztetheti. Mi a helyzet Törökszentmiklóson? A városi tanács illetékes osztályvezetőjétől, Vizi Gézától kértem rövid értékelést.- Alapvető gondjaink vannak az iskolák fenntartásában - ismerte el az osztályvezető. - Az energia-, a vízdíjemelkedés világossá tette, hogy hatása miatt a tanács nem tudja a korábbi szinten biztosítani az oktatási intézmények fenntartását. Csak az óvodák és az általános iskolák mintegy 5,7 millió forintos többletkiadásra kényszerülnek csupán ebben az évben, amit a tanács nem tud biztosítani. Az iskolák szemléltető segédeszközöket sem tudtak rendelni, le kell mondaniuk a karbantartásról.- Az oktatásügy folyamatos deklasszálódása tehát nem állt meg. Ha a tanács nem tudja a hiányzó milliókat állni, miből lehet a többletkiadást fedezni?- Valóban semmiféle központi, tanácsi ellentételezést nem kaptunk. Eddig is megfogtuk a pénzt. Idén az első félévben 3,8 millió forintos pedagógusbérmegtakarítást értünk el. Most ez mind elmegy a fűtésre, világításra, az iskolák működtetésére.- Ha jól értem a szavait, most a törökszentmiklósi pedagógusokkal fizettetik ki az iskolák megemelt fűtési számláit- Tulajdonképpen így is lehet fogalmazni, hiszen a tanácsnak semmiféle más olyan eszköze nincs, amely ezt kiküszöbölhetné. Nagyon nehéz tanév az idei, amely nevelőnek, diáknak és szülőnek egyaránt soha nem látott problémákat fog fölvetni.- A közeljövő változásai érintik-e a múlt tanév végén megtartott igazgatóválasztások kimenetelét? Azaz: újraválasztják-e az igazgatókat?- A minisztériumi állásfoglalás szerint nem kerül sor a pedagóguspályán a vezetők újjá választás ára, mint a termelőüzemeknél. Általános revízió tehát nem lesz, de egyes esetekben, ahol az indokolt, ahol konkrét egyedi problémák vannak, arra van lehetőség, hogy ezeket felülvizsgálják. Ez eddig sem volt kizárt De úgy gondolom, igazgatót nem lehet egy tantestületre rákényszeríteni. Mindenképpen közel a piaci árakhoz Biotermékek a megyében is Ver eb Dér Ferencné a Bio- kultúra Egyesület megyei elnöke, és a biokultúra elkötelezettje. Miért?- Ilyen szemléletben nőttem fel. Szüleim mindig kertes házban laktak, és mi nem ismertük a gyomirtót. A kertünkben az öreg Válogatás a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiójának októberi műsoraiból- Engedjen meg egy személyes kérdést. Milyen reményekkel vágott bele ebbe a tanévbe közvetlenül a helyhatósági választások előtt? Mit tesz, ha esetleg hamarosan megköszönik önnek eddigi ténykedését?- Amíg itt vagyok ezen a helyen, azzal a feladattal kell törődnöm, hogy az iskolák működését minél jobban elősegítsem. A jövőmet illetően sem kell aggódnom, hiszen van egy hivatásom, egy szakmám, amit tudok hasznosítani. Szőke György Kő=nép k<>=bajusszal ✓ Somogyi Árpád karcagi kiállítása Rendhagyó esemény részesei voltak mindazok, akik részt vettek a minap Somogyi Árpád Munkácsy-díjas szobrász karcagi kiállításának megnyitóján, a Győrffy István Nagykun Múzeum kistermében. A mester lázas izgalommal és örömmel újságolta: Juhász Ferenc verssel köszöntötte őt ez alkalomra, hogy a szellem, a költészet ereje is segítse a művek minél teljesebb megértését, befogadását. Korsós lány (bronz), Magyar Nemzeti Galéria A veretes-magvas gondolatokat Ebner Tünde, a helyi gimnázium növendéke tolmácsolta okosan és hitelesen. Maga a tárlat az utóbbi húsz év szobraiból válogatott gyűjtemény. A Medgyessy, majd Pátzai Pál nyomdokain elinduló szobrász, mint karcagi ivadék, jól ismerve és mélyen átérezve a Kunság paraszt-, illetve pásztorvilágának sajátos értékeit, egyre inkább a maga útját járva igen erőteljes és karakteres plasztikai életművet épített fel. „És azt mondják a szobrok, bronz=meny- nyek, harang=poklok: mi vagyunk az anyagban a csönddé=zsúfolt ihlet, a csönddé gyúrt nehéz ország, a láng=balzsam bizonyosság. A szobrok bánat=kazlak, érc=bűn merengés= kazlak és fém=jaj virrasztás^ kazlak és kezükben pásztorbot és kalapjuk bronz=gomba. Azt mondtad: nagy csizmájuk, hatalmas sáros csizmájuk, subájuk, mint az égbolt, zsíros subájuk földig, mint esőiszap felhő, bejöttek a konyhába, bottal szótlanul álltak, féltem tőlük, azt mondtad, kalapjuk alól néztek. Mit akarsz, Somogyi Árpád? Ez is égy Magyar- ország. Ez a kő=nép kő=bajusszal, a csönd puttonya vízfény, az Alföld aranykulccsal, a kútágas, a kútgém, a vízhordó asszonyok ökle, Bulgár paraszt (bronz), Magyar Nemzeti Galéria mint Arany János Könnye, ezek a gubás, kendős, tízmiilós esztendős magányok, fáradtságok, Móricz Zsigmond=virá- gok, mint virágok gyapjas szőrből, Istenke=kesztyűk Földből, Veres Péter=esőből, Szirtes Ádám=öbőiből. Akikben a hő láng, mint csontban a szilárdság, akikben a sírás, mint földpúp vakondtúrás.” - úja az említett gyönyörű versben a szó^szobrokat varázsló művészbarát, Juhász Ferenc. Egy, a gyermekkor élményéből kivirágzó és szinte a magyar népi pásztorvilág jelképi piramisává föltornyosuló szobrászat a Somogyi Árpádé, aki Budapesten is karcagiként él és alkot, konokul és kitartóan, hatvannégy év tapasztalatával. Plasztikái a magyarság szimbólumai mindenütt e hazában és a nagyvilágban. Művészi útja az Értől az Óceánig lenyűgöző és igaz. Méltó a figyelemre és a szeretette. Pálréti Ágoston parasztemberektől szerzett tapasztalat alapján irtottuk a gazt.- Beszéljünk az egyesület tevékenységéről. Mit vállaltak? Gondolom, elsősorban a szemléleten szeretnének változtatni.- Igen, valóban ez a célunk. Ugyanis más szemlélet kell ahhoz, hogy megértsük, a növénynek nem az a legfontosabb, hogy minél több vegyszert kapjon, így hirtelen megnőjön, hanem inkább az, hogy az életlehetőségét megadjuk. Igaz, így nagyobb meny- nyiséget érhetünk el, de ez pontosan olyan dolog, mint a sportolóknál a dopping. Kifejleszthetnek vele csodás izmokat, azonban ez lehet, hogy később az életébe kerül a versenyzőnek. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az így hizlalt állatokban felhalmozódik a hormon és a nehézfém, melyet mi, emberek eszünk meg. Eme szeretnénk felhívni a figyelmet, mert így saját életünket védjük.- Számomra ebből az derül ki, hogy Önök mind a gazdálkodásban, mind pedig az egészségvédelemben szeretnék ezt a szemléletet meghonosítani. Melyik a nehezebb?- Mind a kettő! Könnyű is, meg nehéz is. Könnyű akkor, hogyha megfelelő partnereket találunk, akik úgy gondolkodnak, mint mi. Nehéz akkor, hogyha a régi mennyiségi mutató az egyetlen, ami számít a gazdálkodásban. Én tudom, hogy az emberek enni szeretnének, de nem biztos, hogy az az ennivaló jó, amelyiket az előbbi szemlélet alapján állítanak elő. Sokkal ízletesebb, sokkal jobb ízű az, amit természetes módon termelünk. Most nagyon nehéz váltani. Az évek alatt ugyanis különböző hibrideket fejlesztettek ki. Van, amelyiket csak a tojás miatt, van, amelyiket a húsáért tenyésztik. Például a hibrideknél 25-30 százalékban vizet veszünk meg a boltokban. Mert ha megsütjük, ennyivel kevesebb húst kapunk végül. A természetes úton nevelt állatoknál ez nem fordul elő.- Nálunk fejlettebb társadalmakban már egyre keresettebbel az ilyen termékek. Hazánkban bi zony nem találkozunk ilyenekkel Az Önök küzdelme itt a megye ben hogyan áll? Vásárolhatunk e hamarosan ilyen élelmiszereke a piacon?- Azt mondják, hogy Magyar országon azért nem lehet talál kozni ilyen termékkel, mer nincs rá igény. Ez nem igaz. Na gyón nagy igény van rá, csal egyelőre még nincs olyan háló zat, amelyik felvállalná ezt Ugyanis így kisebb mennyiségei kell vásárolni a kistermelőktől és ez nem nagy haszon. Mosi úgy néz ki, hogy kb. fél éven be lül Szolnokon, a piacon is vásá tolhatunk biotermékeket.- Hogyan tudom megállapítani, hogy amit veszek az bio, vág3 nem? Van-e rajta valamilyen jelzés?- Igen, van. Az egyesület, illetve a nemrégen alakult Bioklubban szakembereink végzik el a1 ellenőrző vizsgálatokat, melj után egy jelvényt adnak ki a termelőknek. Ezt lehet kérni tőlük.- Nyugaton ezek a termékek igen drágák! Önök milyen áron fogják kínálni?- Mindenképpen közel a piaci árhoz. Azt nem tudom megígérni, hogy olcsóbbak leszünk, mivel ez nem lenne reális. Nekünk elsősorban az a célunk, hogy itt a megyében minél többen fogyasszanak bioterméket. Korim Éva Tíz nap, tizennyolc fellépés Magyar nótával a Székelyföldön A határon túl már ismerősök vártak. Harmadik alkalommal léptük át a magyar-román határt. Első utunk a Nagyváradi Színházba vezetett. Mikrobuszunkat és két személyautónkat a tíznapos tűmé szervezője, a MIDESZ képviselője, Deboiján Gyula fogadta. A hidegtől kipirult arccal várt már bennünket Szél Patka Eta, a váradi Szigligeti Színház énekesnője, akit a szolnokiak már jól ismernek. A városban már tudják, ma este, október másodikán magyar- nóta-est lesz. A plakátok is hirdetik városszerte, közreműködik: Dallos Gizella, Farkas Rozália, Csíki Pál és Bálint Erika. Műsorvezető: Klein Imre, kísér Rácz György és zenekara. Telt ház előtt, 17 és 20 órakor csendültek fel a magyar nóta legszebb melódiái. Vártuk azt a pillanatot, amikor a Király-hágón átlépve végre megláthatjuk - az eddig csak leírásokból és elbeszélésekből ismert - Erdélyt és a Székelyföldet. Az őszbe borult Kárpátok ezer színét nem lehet elfelejteni. A csobogó patakok, fenyveserdők, birka- és kecskenyájak után Marosvásárhely volt utunk következő állomása. Nemrég még csak álmodtuk, hogy valaha bejárhatjuk a történelemből oly jól ismert helyeket Vásárhelyig is számtalan élmény kísérte utunkat. Kőrösfőn asszonyok árulták az általuk készített, szebbnél szebb kalotaszegi térítőkét, blúzokat, szoknyákat. Autónk mellett haladt Zsuzsi is. így hívják a székelyek azt a keskeny nyomtávú vasutat ami végigvezet a Székelyföldön. Olyan sok mindenről kellene még beszélni, de tíz nap élménye nem fér e néhány sorba. Ami a legfontosabb: hatalmas siker kísérte utunkat. Azt mondták, negyven éve nem volt ilyen műsor Erdélyben. Tíz nap, tizennyolc fellépés. Csak néhány az állomások közül: Gyergyószent- miklós, Csikkarcfalva, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Kézdi- vásárhely. Hazafelé a Hargitán keresztül vezetett utunk. Vendéglátóinktól abban a reményben búcsúztunk, hogy a tavasszal ismét találkozunk egy újabb tűmé keretében. Bálint Erika Vesszük-e valaha Szegedet? Szolnok és környéke egyértelműen a Szegedi Körzeti Stúdió adáskörzetébe tartozik. Ugyanakkor csak ott vehető az adás, ahol kábeltelevízió van. Petró Lászlót, az IKV részlegvezetőjét kérdeztem az okokról.- Sok oka van, de ezek közül a leglényegesebb, hogy a közösségi tévéantenna-rendszerek nem Szentes felé, hanem Kékesre „néznek”. Ez különösen így van a 4-es úttól északra. Ezek a rendszerek elavultak, de az is igaz, hogy a kékesi adó nagyobb teljesítménnyel ad, jobbak a vételi viszonyok.- Mennyibe kerülne a tévéantennákat átfordítani, hogy vehetnénk a saját körzeti adásunkat?- Ez nem olyan egyszerű, mivel az emberek csak akkor fordulnak hozzánk, ha rossz a rendszerük. És az sem biztos, hogy felcserélnék a jó minőségű vételt egy bizonytalanabbra. Antennafejeket kellene cserélni, ez mind nagyon srác pénzbe kerül. Véleményem szerint a központi tévéműsorok rendszerébe kellene beépíteni a körzeti adásokat. Nem feltétlenül azt a körzetet akarja valaki nézni, ahol lakik. Attól, hogy valaki az ország más részében él, még érdeklődhet a többi körzeti tévéműsor iránt. D.S. tli'l A
