Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)

1990-10-26 / 170. szám

2 1990. OKTÓBER 26. Sajtótájékoztató a Parlamentben % Drasztikus áremelés Az MSZDP vitája az MSZDP-vel Belső feszültségek a pártban (Folytatás az I. oldalról) A sajtótájékoztatón elhangzott az is: mivel az energiahordozók termelői árát általában a kőolaj határparitásos árához viszonyít­va állapítják meg, a mostani ár­emelés kihat a többi energiahor­dozó termelői árára is, amelyek esetében az áremelés átlagosan 90 százalékos. Mivel a nyár fo­lyamán az üzemanyagok fo­gyasztói árát már emelték, most e termékeknél 65 százalékos fo- gyasztóiár-emelésre került sor. Más energiahordozók fogyasz- tóiár-emelését erre az évre a kor­mány nem tervezi. November 1- jétől a kőolaj termelői árát 90, a benzint átlagosan 65, a gázolajét - a háztartási tüzelőolaj kivételé­vel - 90 százalékkal, a sugárhaj­tómű üzemanyag termelői árát 90 százalékkal, a fűtőolaj terme­lői árát 90, a földgáz termelői árát pedig 80 százalékkal emelik. Megváltozott az üzemanyag fogyasztói árának szerkezete is. Eddig az Útalapra 4300 forintot fordítottak tonnánként a benzin árából, ez most 8300 forintra nö­vekszik. A benzin fogyasztói árának összes ádótartalma egyébként - 86-os oktánszámú benzin esetén - 74 százalék. Mint elhangzott, ez megfelel az európai gyakorlatnak. Az ár­Gracsev kijelentése szerint A Varsói Szerződés a jövő esztendőben hivatalosan is megszűnik A Varsói Szerződés a német egyesítéssel de facto megszűnt. A katonai szervezet hivatalosan a jövő esztendőben mondja ki önnön feloszlatását - jelentette ki az ABC című spanyol lap csütör­töki számában közölt interjújá­ban Andrej Gracsev, az SZKP KB nemzetközi osztályának he­lyettes vezetője, a Központi Bi­zottság tagja.- Úgy gondolom, ha pontosan akarunk fogalmazni, a Varsói Szerződés hivatalos feloszlásá­ról kell beszélnünk, mivel a szer­vezet de facto nem működik az­óta, hogy az NDK egyesült Nyu- gat-Németországgal. Ily módon jó ok van arra, hogy újragondoljuk azt a régi európai védelmi rendszert, amely hagyo­mányosan a két tömb közötti szembenállásra és konfliktusra épült. Ez a rendszer a tagországok védelmére és az ellenségkép fenntartására épült. Jelenleg az a megyőződésünk, hogy nincs szükség ilyenfajta zárt táborok létrehozására - jelentette ki Gra­csev a hagyományos európai vé­delmi rendszerek sorsára vonat­kozó kérdésre. A szovjet politikus hangsú­lyozta, hogy a Varsói Szerződés jövő évben bekövetkező felosz­lásával párhuzamosan új feladat­tal kell szembenézni. Egy olyan új kollektív európai biztonsági rendszert kell kimunkálni, amely a biztonságot nem agresszív mó­don, mások ellenében próbálja megteremteni, hanem az összes európai nép érdekeit képviseli majd. ' A Mihail Gorbacsov közvet­len külpolitikai tanácsadói közé számító Gracsev, aki tagja a szovjet elnököt spanyolországi látogatására elkísérő mintegy 120 fős kíséretnek, a fentiekkel kapcsolatban hozzátette: a Szov­jetunió nem óhajtja a világ újbóli megosztottságát. - Vannak spe­cifikus európai, egyesült álla­mokbeli és szovjet érdekek, nem lenne bölcs dolog azonban, ha újabb szembenállás keletkezne - hangoztatta. (MTI) Éles hangú levélváltások egy héttel a kongresszus előtt emelés révén egyébként az üzemanyagok fogyasztói árának színvonala elérte a nyugat-euró­pai átlagot, így a jövőben mód van arra, hogy a világpiaci árakat követve a fogyasztói árak akár csökkenhessenek is - mondta a minisztériumi szóvivő. Elhangzott az is: a mostani üzemanyagár-emelés a 30 száza­lék körülire jelzett inflációt to­vábbi egy-két százalékkal növeli az idén. A költségvetés bruttó be­vétele várhatóan 10 milliárd fo­rint lesz, a költségvetés az idén egy-két milliárd forintot fordít az áremelkedés ellentételezésére. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) A továbbiakban kifejtette, az adózás rendjének tervezett új szabályozása stabilizálni kívánja az adózás résztvevőinek helyze­tét, egyrészt az eddigihez képest nagyobb és több garanciát ad az adózóknak, másrészt viszont megteremti a pontosabb és ered­ményesebb adóztatás feltételeit is. A törvényjavaslat megőrzi és egységbe foglalja az adóztatás eddigi rendszerének jól működő elemeit, azonban számtalan kor­szerűsítést is tartalmaz. Egységesíti például az adóbe­fizetések elmaradása miatt ki­szabható szankciókat. Napjaink­ban az adóhátralék befizetésekor adónemenként differenciáltan büntetnek az adóhatóságok. A tervezet szerint a jövőben a kése­delmi pótlék a mindenkori ka­matszínvonalhoz igazodik majd, és kétszerese lesz a jegybanki alapkamatnak. Egységes lesz a bírságok kiszámítása is; várható­an az elmaradt befizetés 50 szá­zalékában állapítják meg. Számos, az adóalanyok védel­mét, személyiségi jogait védő előírást is tartalmaz majd az új szabályozás. Az újságírók kérdéseire vála­szolva Draskovics Tibor el­mondta: nincs garancia arra, hogy az új törvényjavaslat révén Egy ideig úgy tűnt - legalábbis a külső szemlélő számára -, hogy az MSZDP belső konfliktusai, a párton belüli hatalmi villongá­sok elkerülik a megyét. Az állan­dósult központi pártharc persze érzékelhető bizonytalanságot, esetenként cselekvésképtelensé­get okozott itt is. Az MSZDP novemberi kong­resszusának közeledtével azon­ban gyorsan felszínre kerültek a szunnyadó feszültségek. Az egy­ség hiánya a megyei küldöttgyű­lésen vált nyilvánvalóvá. Nagy­jából két tábor alakult ki: a köz­a láthatatlan jövedelmek na­gyobb részét derítik fel, ehhez egyrészt olyan előírásokat is kel­lene tartalmaznia a szabályozás­nak, amelyek előírnák az adóala­nyok számára bizonyos idősza­konként például vagyonmérle­gek készítését, másrészt az adó­hatóságoknak fejlettebb számí­tástechnikai háttérre lenne szük­ségük. A befektetési alapokról szóló törvényjavaslat célja, hogy segít­ségével mérséklődjön gazdasá­gunk kínzó tőkehiánya, gazdasá­gi szerkezetváltásunkhoz és a privatizációhoz a lakosság meg­takarításait, pótlólagos erőforrá­sait is felkutassák. A befektetési, alapokról szóló törvényjavaslat elsősorban a kis­befektetőket, az állampolgárokat fogja védeni, részletesen szabá­lyozza a befektetési alapokat ke­zelő befektetési társaságok mű­ködését, és rendelkezik arról, hogy a befektetési alapok milyen pénzügyi-technikai teendőket láthatnak el. A törvényjavaslat a befektetési alapokról úgy rendelkezik, hogy azok az egyének számára bizton­ságosabbá tegyék befektetései­ket, csökkentsék a befektetések kockázatát, és egyben garantált hozamot biztosítsanak számuk­ra. (MTI) ponti vezetést támogatók és a Petrasovitsékat leváltani akarók csoportja. A megyei küldöttgyűlésen megválasztott vezetés legitimi­tása pedig máig is vitatott - eb­ben az ügyben lapunk hasábjain is éles pengeváltásokra került sor a támogatók és az ellenzők kö­zött. Közben lezajlottak a helyha­tósági választások első és máso­dik fordulói, s az MSZDP olyan eredményt kasszírozhatott be, amit mindannyian ismerünk. Az értékelés és az önértékelés a párt belső ügye. A feszültség - mint később lát­ni fogjuk, csak következmény­ként jelentkező - kiváltója az úgynevezett Szolnok II. alap­szervezet megalakítása volt. A megyei intézőbizottság október 8-ai ülésén Varga Béla jelentette be az új alapszervezet megalakí­tási szándékát. A Szolnok városi szervezet vezetése röviddel ez­után levelet küldött az országos pártvezetőségnek, amelyben til­takozott a Szolnok II. alapszer­vezet megalakítása ellen. Több pontban felsorolják kifogásai­kat. A levél szerint az új alapszer- Vezet létrehozása nem indokolt, a taglétszám megosztása gyengí­ti a pártot, Varga Béla ilyen mó­don akar kongresszusi küldött lenni, és a megyéi ellenőrző bi­zottság is pártellenesnek minősí­tette az új alapszervezet megala­kítását. Mit mond Varga Béla? Az el­lenőrző bizottság álláspontját jogszerűtlennek és szubjektív­nek tartja, és kifogásolja, hogy a döntés az ő meghallgatásának mellőzésével született. Nem fo­gadja el azt a vádat sem, misze­rint így akarna kongresszusi kül­dött lenni, hiszen mint az orszá­gos választmány tagja, minden­képpen részt vesz a novemberi országos pártkonferencián. Ál­lítja, hogy az október 15-én lét­rehozott Szolnok II. alapszerve­zet nem vetélytársa akar lenni a korábban megalakult városi alapszervezetnek. Megalakítása egyébként a kongresszus várha­tó döntésére alapul, miszerint a jövőben országgyűlési választó- körzetek szerint épül fel az MSZDP szervezeti struktúrája. De mi lesz, ha másképp dönt a kongresszus? Egy másik, később íródott le­vél szerint - amely a szerkesztő­ségbe is eljutott - nem egészen ilyen békés a helyzet. A problé­ma mélyebb és terebélyesebb a szolnoki ügynél. A több alap- szervezet - amelyek a kong­resszusi minősítésig kiállnak a jelenlegi országos vezetőség mellett - által íródott levél sze­rint az MSZDP megyei vezetőit nem határozatképes testület vá­lasztotta meg, ugyanis a 21 alap­szervezetből csak 7 jelent meg ott. Az illető vezetők „szerepza­varban szenvednek”, mert - a levél szerint - ők voltak azok, akik a párt egységét tönkretet­ték. Tevékenységükben egyre- másra mutatkoznak a hozzá nem értés tünetei, és az eredményte­lenséget mások nyakába igye­keznek varrni - szól a levél. Vé­gezetül megfogalmazzák, hogy ők továbbra is a május 20-ai kül­döttgyűlés határozatait tartják önmagukra nézve mérvadónak. Aláírók: Tiszavárkony, Tisza- földvár 1, Tiszaföldvár-Homok, 2, Martfű, Kunszentmárton, Öcsöd, Rákócziújfalu, Szolnok 2. A SZIM-szervezetek nevében pedig: Martfű, Tiszavárkony, Tiszaug, Törökszentmiklós. Egy hét múlva esedékes az MSZDP kongresszusa. Ilyen előzmények után félő, hogy ez a fórum sem fogja rendezni a párt mély válságát. Az MSZDP belső vitái az MSZDP-re tartoznak. A belső vitákhoz csak egy meg­jegyzést: az élet közben halad. A pártnak talán erre is figyelnie kellene! BI. Nincs garancia a láthatatlan jövedelmek felderítésére HAMUPIPŐKE a művelődési házban Szombaton délelőtt tíz órakor mutatja be a Szigligeti Színház társulata a Hamupipőkét a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. A Romhányi József szövege alapján készült mesejátékot Fodor Tamás rendezte. A címszerepet Császár Gyöngyi alakítja. Felvételeink a próbán készültek. Az előadást másnap, vasárnap délelőtt tízkor és délután két órakor is láthatja a közönség. Fotó: Tarpai Zoltán \

Next

/
Thumbnails
Contents