Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)
1990-09-06 / 128. szám
6 1990. SZEPTEMBER Vándorúton az Ász-stáb. Legközelebb Szolnokra érnek... Geszti Péter műsorvezető, Gregorich András felelős szerkesztő, Kaplony Miklós operatőr. A diákmagazin szerkesztői felhívással fordultak Szolnok lakosságához, amely felhívásnak lapunk nem csupán helyt ad hasábjain, hanem készséggel csatlakozik is hozzá. Szívesen közölnénk ugyanis egy olyan reprezentatív dokumentum-összeállítást, amely az önálló Szigligeti Színház létrejöttének emlékeit elevenítené fel, valamint az azt követő 50-es évekről tanúskodnak. Az Ásszal együtt kérjük tehát mindazokat, akik ebből a korszakból bármiféle tárgyi vagy írásos emlékekkel, fotókkal, dokumentumokkal rendelkeznek, vagy ilyet fel tudnak kutatni, hozzák be szeptember 21-ig szerkesztőségünkbe, az Új Néplap titkárságára, vagy pedig az adás napján, szeptember 22-én, szombaton délelőtt tíz óráig a műsor helyszínére, az Ecseki Úti Általános Iskolába. Érdemes minél több ilyen relikviát összegyűjteni Szolnok leendő ásza érdekében, aki csak így nyerheti el az Állami Biztosító 10 ezer forintos életút biztosítását. Gondoljunk rá, hogy az ászjelöltek az egész város becsületéért vállalják a kiállást és megméretést, megérdemlik, hogy a lakosság is megmozduljon értük, kutatva a múlt emlékeit a jövőért. Jól sikerült Ossián-koncert Még a függönyök is épek maradtak Korábban már megírtuk, hogy Tureczki Tibor rock-rajongó magánszervezésében Ossián-koncert lesz Újszászon augusztus 30-án. Hogy mi történt azon az estén - legalábbis ami nem szigorúan bizalmas -, arról maga a szervező számol be az olvasóknak. Nos, a bulit a szokásos rémhír előzte meg: csövesek lepik el Újszászt, nem marad utánuk semmi sem épen. Az özönvíz előtti rémlátomás végül nem jött be, a művelődési házban - ahol a koncertet tartották - még a függönyök is sértetlenül a helyükön maradtak. A kétszáz fiatal - közülük még Mezőtúrról is érkeztek - remekül érezte magát, amihez persze az Ossián szolgáltatott hangulatot. Azonban nem okozott csalódást az amatőr szolnoki előzenekar, az Exit együttes sem, ők 9 saját szerzeményüket adták elő. Az Ossián egyórás műsorában pedig olyan sikerszámok hangoztak fel, mint a Rock katonái, az Éjféli lány, a "67", vagy a Sörivó vagyok. És ami a szórakozáson túl a koncert lényege volt: 4000 forintot tudtak felajánlani - a tiszta bevételt - a Vakok- és Gyengénlátók Országos Szövetsége megyei területi csoportjának. Köszönet érte minden segítőnek, támogatónak, rendezőnek! Aki már egyszer sínen van, az megindul. így hát Tibor sem hagyja abba koncertek szervezését, már levelezésben áll a Pokolgép menedzserével, s a buli lehet, hogy létre is jön októberben, vagy novemberben. Úgy legyen ! Képeinken:Segélykoncert a vak gyerekekért. A heavy metal zenét játszó Exit és Ossiai ta valóban forró hangulatot teremtett Ujszászon, a művelődési házban. Alsószászországi vendégek Jászberényben "A magyar gimnazisták tiszteíettudóbbak" Először a vendégek tiszteletére az NSZK himnusza hangzott fel vasárnap délután a Jászberényi Lehel Vezér Gimnázium tanévnyitóján, és hogy mit kerestek német diákok a tanévnyitón? Nem az évkezdés, hanem akíváncsiság vitte el őket az iskola udvarára, ugyanis náluk később kezdődik még a tanítás. Ez is egy program volt a tíznapos vendégeskedés idején, amivel a jászberényiek áprilisi látogatását viszonozták. Barbara Zych és Josef Hackmann, a húsztagú csoportot kísérő két tanár a következőképpen mesélte el a kapcsolat kezdetét:- Az alsószászországi (Niedersachsen) tartományi kultuszminisztérium, amint először érzékelhető volt a kelet-európai változás szele, 1988-ban kezdeményezte tíz gimnáziumban a keleti kapcsolatok kiépítését. A 20 ezer lelkes Vechta észak-német kisváros Gymnázium Antonia- num középiskolája is élt a lehetőséggel, hogy a francia, angol és amerikai kapcsolata mellé kelet felé is tájékozódjon. Az érdeklődés és a szimpátia azután még jobban felerősödött. Mikor a múlt év őszén Josef Hackmann eljutott Jászberénybe, már kész programot hozott magával a vechtai vendégeskedésre. Mikor pedig idén áprilisban megjelentek a jászberényi diákok odakint, úgy fogadták őket, mint a tényleges "kerítésszaggatókat", vagyis, mintha ők bontották volna el a vasfüggönyt kelet és nyugat között. Még a korteskörúton éppen ott-tartózkodó kancellár is kezet fogott vala- mennyiükkel. Gazdag program várta a német diákokat is Magyar- országon. Ismerkedtek Jászberénnyel, voltak Budapesten, Szentendrén, Vi- segrádon, Egerben, a betyár- romantikáért elutaztak a bugaci pusztára. Még ezeknél is érdekesebbek voltak talán a fiataloknak az esti programok, a Barkóca tánccsoport bemutatója, majd a táncház, a szalonnasütés, meg a búcsúbuli kedden este. Más ez, mint a nyugatiakkal tartott kapcsolat, lelkendezett a két tanár, mert egészen más a hangulat itt Jászberényben. A francia és angol cserelátogatások lényege a nyelvtanulás, ide pedig elsősorban az életmód, a kultúra, a magyar emberek megismerése hozta őket. A keleti tömbben mindig is a magyarok álltak legközelebb a németekhez, mondták (kivéve persze az NDK-t, de ez egy külön téma), s örültek, hogy rendkívül kedvesen, barátságosan fogadták őket. Itt még valószínűleg tanítani is jobb, mert a gyerekek jólneveltek, szófogadóak, érdeklődők, nem is beszélve a tisz- telettudásról, amit valóban eltanulhatnának tőlük a vechtaiak. No, de lesz módjuk rá, mert évente folytatódik a cserelátogatás a két gimnázium diákjai, tanárai között. A középiskolások példáját pedig követi a két város főiskolája, egyeteme, sőt a nyáron Jászberényben * Szeptember 22-én szolnoki Asz a képernyőn A város múltja a jövőért Szeptember 22-én városunkból jelentkezik egyórás élő adással az Ász című ifjúsági tévéműsor. Kilenc középiskolánkban választották ki a szerkesztők azokat a fiatalokat, akik gondolkodásmódjukkal, életvitelükkel, szokásaikkal, tehetségükkel valamiképpen "kilógnak" a sorból, s különbözőségük révén ászjelölteknek tekinthetők. Az ász cím odaítélése majd a következő adás helyszínén, Szek- szárdon választott diákzsűri feladata lesz, azonban a leendő ász megbecsüléséért városunk apraja-nagyja is sokat tehet. Tinitükör JO>in;rail A Tinitükörben Antóni Árpád látja viszont magát. A rákóczifalvi fiú a keményebb zenét szereti, és az ő tizes listája a következő: 1. Metál az ész (Pokolgép) 2. Győzni fogunk (Edda) 3. Ugass kutya (Moby Dick) 4. Vándor (Lord) 5. Azok a boldog szép napok (Beatrice) 6. Öreg rocker (Ossián) 7. Mi vagyunk a rock (Edda) 8. Havi 200 (Exotic) 9. Közeli helyeken (Bikini) 10. Bűz van (Moby Dick) Fiatal színész - vidéken * Beszélgetés Kozák Ágnessel Kozák Ágnes tavaly szerződött Szolnokra. Szülei, Drahota Andrea és Kozák András több mint húsz éve ugyanitt kezdték a pályát. Nem rossz ómen egy fiatal színész számára. Egy kezdő színésznek, akit még nem lehet önmagával mérni, nem sértő, sőt esetünkben természetes is, hogy a szülőkhöz hasonlítjuk. Legalábbis külsőre. A belső tehetséget majd a szerepek mutatják meg. Kozák Ági mennyiben hasonlít jó nevű színészszüleihez? Éi- nom, törékeny, alkata Kozák Andrást idézi, élénk barna szemei Drahota Andreát. Ábrándozó tekintete kicsit olyan, mintha mindig csodálkozna. Erről ő maga így vélekedik:- Hogy milyen az arcom? Ilyen, amilyen. Ez nem annyira fontos. A gondolatok sokkal fontosabbak.- Meg szokták kérdezni a vidéki városba érkező idegentől, mi szél hozta erre, hogyan fogadta öt a város, és hogy fogadja ö a várost?..- Mi szél hozott? Vidéki színész akartam lenni - nem mintha Pesten tolongtak volna körülöttem a szerződésajánlatokkal -, egy ideig mindenképpen Szolnokon akartam játszani. A várost úgy fogadtam, ahogy Szolnokot a legtöbb idegen fogadja. Elképesztett, hogy tavaly, Szolnok környéki kirándulásaimon sok helyen még nagy betűkkel ki volt írva: éljen a szocializmus. Azóta, remélem leszedték már ezeket a feliraAz Én és a kisöcsém énekpróbáján tokát. Járhatatlanok az utak, a lakótelepen lakom szolgálati lakásban, a feltúrt utak mindennap okoznak valami bosszúságot. Ezek, mint embert érintenek. Színészként sokkal jobbat tudok mondani. A közönség jó, érdemes dolgozni azért, hogy eljöjjenek. A közönséggel semmi bajom. Nagy szeretettel és elismeréssel fogadtak - amennyire munkámmal kiérdemeltem az elismerést.- Egy évadot már végigjátszott színésznőtől lehet szerepálmairól is érdeklődni...- Én nem akarom Júliát. HÚSZON INNEN TÍZEN TÚL Imádom Shakespeare-t, nagyon élvezem, de nem Júliát vágyom eljátszani. Sorrendben a szerepálmaim: legelőször Csehov: Sirály, utána Szent Johanna. Szeretnék amerikai darabokban is játszani, Tenness« Williamset például.- A beszélgetésben, an egy-egy évad elején szín székkel folytatunk, nem l hét kihagyni az előttünk c ló évadot. Kozák Agnes < első három darabban be ne lesz.- Anyám húsz évvel ez lőtt élete első színházi év dában itt Szolnokon játszc ta az Én és a kisöcsém n főszerepét. Örülök, hoj most, ennyi év után máj nem a pályám elejé ugyanitt én is ugyanezt főszerepet játszhatom. Egész beszélgetésül alatt, amelyben sok mi denről szó esett, többsz szóba kerültek a rendező Nagynevű vezető színész« is elismerésnek tekintik, 1 Taub Jánossal dolgozhs nak. Egy fiatal színészn nek viszont "egy éve \i csoda, hogy együtt dolgo hat vele" - mondta Koz. Ágnes, majd megmagy rázta, mit jelent ez szárnál- Rettenetesen félek tői Nem mint embertől - sza mailag. Van egy olyan érz sem, ha bemegyek a szí padra, bármit csináló messze nem lesz olya amilyennek ő szeremé. I alkalmassá válók rá, ho vele dolgozhassak, nagy jó mesterem lesz. Oly empátiával rendelkezik emberek iránt, hogy szír az én közreműködésem n kül is tudja, mi az, amit a legjobban tudok. Van k rülötte egy olyan légk hogy az ember hinni ke abban, amit csinál. Sőt r tenetesen szeretné megc nálni, amit Taub kér tő mert biztos benne az emb hogy az nagyon jó. Megé hogy bármilyen áron is dolgozzunk vele. Neken abszolút mérce. Kátai Szil' Fotó: Korányi
