Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)
1990-09-04 / 126. szám
I. évf. 126. szám. 1990. Szeptember 4., kedd Göncz Árpád Tiszabőn "A falvak tervszerű kivégzésének veszélye elmúlt" 1990. szeptember 8-9-i Subaru-autóbemutatót és Casio cég elektronikai termékeinek kiállítását megtekinteni szándékozók elővételben jegyeket - melyekhez ingyenes tombola jár - az alábbi helyeken vásárolhatják meg: / Szolnokon ■- az Autóklub irodáiban- az autóalkatrészt árusító boltokban- az Alfa Autójavító Vállalatnál- az Új Néplap hirdetésfelvételi irodájában- a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ előtti könyvárusnál- a Jubileum tér 5. szám alatti könyvesboltban- Pelikán Szálloda előtti buszmegállónál lévő könyvárusnál Jászberényben- az Új Néplap szerkesztőségében (Dózsa György út)- a benzinkútnál lévő autószervizben A jegy felnőttek részére 40 forint, gyermekek, diákok, katonák részére 20 forint. A kiállítások helyei: Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ *34839/ 1 * A köztársasági elnök tájékozódni, segíteni jött Beszédet mondott az iskolai tanévnyitón. Meglátogatta a falusegítő szolgálatot. A tegnapi nap bizonyára emlékezetes lesz a tisza- bőieknek, hiszen személyesen láthatták falujukban a Magyar Köztársaság elnökét, a szerencsésebbek pedig még néhány szót is válthattak vele. A magas rangú vendégek látogatásához nem szokott településen - ahol még a megyei tanács vezetőit sem üdvözölhették évek óta - szinte mindenki az utcán volt, hogy tanúja lehessen a kivételes eseménynek, és végigkísétje Göncz Árpádot tiszabői programján. A köztársasági elnök a segítségnyújtás szándékával tájékozódni érkezett a közismerten nehéz helyzetben lévő Tiszabő- re. "Személyemben 10 millió ember figyelme fordul a falu felé" - fogalmazta meg látogatása célját. Göncz Áprád negyed 11-kor érkezett meg községi tanács épülete elé. A gépkocsiból kilépő államelnököt Mohácsi Ottó, a megyei és Négyesi Zoltán, a községi tanács elnöke fogadta - rajtuk kívül több száz tiszabői lakos várta, és tapssal köszöntötte. Néhány barátságos kézfogás után a köztársasági elnök az épület tanácstermébe ment, hogy meghallgassa Négyesi Zoltán tájékoztatóját a falu történetéről, mai helyzetéről. A tanácselnök elmondta, hogy az egykor virágzó, később egy hibás döntéssel "szerepkör nélkülivé" tett, ezáltal tudatosan visszafejlesztett Tiszabő mára szinte lehetetlen helyzetbe került. A lakosság fele cigány, és nagy a kölcsönös bizalmatlanság, a faluban óriási a szegénység, gyenge az infrastruktúra, hiányos az alapellátás. A felgyülemlett gondokkal a falu egyedül képtelen megbirkózni. A tájékoztató után Göncz Árpád programja az iskolai tanévnyitó ünnepséggel folytatódott, amelyre a művelődési házban került sor. Az ünnepségen a köz- társasági elnök rövid beszédet mondott. Bevezető mondataiban először a gyerekeket köszöntötte, "akikért az iskola van, akik a jövőt jelentik". Később a faluban szerzett benyomásairól szólt, "jókedvű türelmetlenségnek" nevezve a község cselekedni akarását - szemben a sokfelé tapasztalható "rosszkedvű türelmetlenséggel", amely csak várakozik. - A régi településpolitika, amely csúfosan megbukott - mondotta -, halálra ítélte a falut. Hogy mégsem halt meg, az egyedül a falun múlott. (Folytatás a 2. oldalon ) Megkezdte rendes ülésszakának első munkanapját az Országgyűlés Megváltozott a kormányzati munkamegosztás A polgármesteri tisztség ellátásáról még nem döntöttek A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta hétfőn munkáját - és egyben kezdte meg rendes ülésszakának első munkanapját - az Ország- gyűlés. Az érdemi munkát a hagyományok szerint a hiányzók névsorának ismertetése, a határozatképesség megállapítása, a napirend elfogadása előzte meg. A plénum döntött arról, hogy sürgősséggel megtárgyalja Csóti György (MDF) önálló indítványát a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény módosítására. Ennek lényege, hogy a népi kezdeményezéskor a kötelező kiíráshoz szükséges aláírásszámot 50 ezerről 100 ezerre, a népszavazáskor pedig 100 ezerről 500 ezerre emelje fel a parlament. Ugyancsak napirenden kívül a plénum tudomásul vette, hogy Keresztes Sándor (KDNP) - nagyköveti kinevezése miatt - augusztus 31 -ével lemondott képviselői mandátumáról. Keresztes Sándor a jövőben a Szentszéknél képviseli majd hazánkat. Fegyvertelenül bály, és - már vagy még? - nem egyértelmű. Nem kis utánajárásba került, míg kiderült, ki adhat engedélyt arra, amiben már mi ketten egyébként megegyeztünk. Mindegy, megszületett a jóváhagyás, Gazsi Mihály rendőr főhadnagy, fegyverügyi előadó minden további nélkül előadhatta helyzetértékelését. Fontos a pontosság-1990. augusztus 28-án az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője a 20/1990-es számú Határozatával elrendelte az ország területén, így a mi működési területünkön is a (Folytatás a 3. oldalon) Az elnöklő Szabad György közölte azt is, hogy Demszky Gábor és Hack Péter szabaddemokrata képviselők önálló indítványt nyújtottak be a Belügyminisztérium hírhedtté vált egykori III/HI-as ügyosztályának állományába tartozó, szigorúan titkos feladatokat teljesítő tisztek és az úgynevezett hálózati személyek nyilvántartásával kapcsolatban. A sürgősséggel beterjesztett indítvány ügyében a törvényhozás később - várhatóan kedd reggel - hoz döntést. Az első napirendi pontként terítékre került törvényjavaslat általános vitáját az Országgyűlés a kora délutáni órákban lezárta, s 249 szavazattal, 5 tartózkodás mellett, úgy döntött, hogy a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló jogszabálytervezetet részletes vitára bocsátja. Mivel időközben számos módosító indítvány érkezett a javaslathoz, az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy a részletes tárgyalás, illetve a határozathozatal csak az alkotmányügyi bizottság állásfoglalása után válik lehetségessé. Azonban a testület összehívása sem problémamentes, hiszen a Fidesz parlamenti frakciója - az elnök kérdésére válaszolva - kifogását hangoztatta azzal a gyakorlattal szemben, hogy a törvényhozás plenáris tanácskozására fenntartott ülésnapokon bizottsági üléseket tartsanak. A probléma áthidalása a Házbizottságra vár. A polgármesteri tisztségről szóló törvényjavaslat általános vitáját egyébként a rendkívüli ülésszakon már megkezdett polémia jellemezte. Ismét csak heves szópárbaj alakult ki a kormánykoalíció pártjai, illetve az ellenzék között a polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi listája kapcsán. Az ellenzék továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy képviselők is betölthessék e funkciót. A kérdésnek egy távolabbra mutató jogi vonatkozása is van, nevezetesen: milyen szavazati aránnyal hozzon határozatot a parlament a törvénytervezet ügyében. Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője éles hangon figyelmeztetett arra, hogy a kormánykoalíció pártjai úgymond destabilizálják a magyar jogrendet, amikor összemossák az egyes törvénykezési szinteket; vagyis jelen esetben az egyszerű szótöbbséget igénylő, úgynevezett feles törvények közé sorolják be a polgármesterek jogállásáról intézkedő jogszabályt. Ezzel, gyakorlatilag egy alkotmányerejű jogszabályból ( Folytatás a 2. oldalon ) Új elnök a Püspöki Kar élén A Magyar Püspökkari Konferencia szeptember 3-án tartott rendkívüli ülésén, a Szentszék által újonnan jóváhagyott statútuma értelmében, a konferencia elnökévé választotta dr. Seregély István egri érseket, alelnökévé pedig Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspököt. A konferencia háromtagú állandó bizottságának rajtuk kívül tagja dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek. Az új statútum életbelépése előtt a konferencia mindenkori elnöke az esztergomi érsek volt, akadályoztatása esetén a kalocsai, annak akadályoztatása esetén pedig az egri érsek. A zsinat után a Szentszék mindenütt a meghatározott időre választott elnöki intézményt szorgalmazza, és már a legtöbb országban a püspökkari statútum így is rendelkezik. A konferencia titkára továbbra is dr. Várszegi Asztrik esztergomi segédpüspök. A rendes őszi ülését szeptember 17-19-én tartja a konferencia. Dr. Seregély István egri érsek 1931 -ben született, 1955-ben szentelték pappá, 1987 óta egri érsek. Amikor bekapcsoltam a tévét, azt hittem, valami kabaréműsort látok-hallok, az órámra nézve állapítottam meg, hogy ez lehetetlen, hisz még csak a tévéhíradónál tarthatunk. Egy illetékes magyarázta, miért vonják be a lőfegyvereket. (Mondom, az elejét nem láttam, de illetékes lehetett, az biztos, mert Juszt Lászlónak válaszolgatott.) Azt mondja nagy komolyan, hogy misem változik, mert az őrök eddig sem használhatták fegyvereiket, csak abban az esetben, ha rájuk lőttek. Valóban, töprengek, holtan már tökmindegy, van-e nála pisztoly. Ráadásul a 168 óra legutóbbi műsorában valaki kimondja az ügyben a rövid végkövetkeztetést: azért vonják be, mert feleslegesek voltak. Tényleg? Ilyen egyszerű az egész? ' Á Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőrfőkapitányság írásos tájékoztatója 1990. augusztus 31-én az Új Néplaphoz (nyelvtani, stiláris és gépelési újítások tőlük): "A belügyminiszter utasítása alapján elrendelt lőfegyver biztonsági letétbe helyezése megyénkbe 291 darab lőfegyvert érintett. Ezen fegyverekből a rendőrség 234 darabot letétbe helyezett. 8 fő megtagadta a fegyver átadását, 49 személytől távollétük miatt nem lehetett bevonni." Megkerestem Szolnokon az ügyben a legilletékesebbet, reméltem, nevét is adja a hangjához. Adta volna, ám a szabály az szaFőhadnagy úr, hol a stukker?
