Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)
1990-09-04 / 126. szám
2 * Néplap 1990. SZEPTEMBER 4 Göncz Árpád Tiszabőn Marosvásárhely fellélegzett "A falvak tervszerű kivégzésének veszélye elmúlt" Félelem és rettegés után Nemzeti gyásznap Romániában (Folytatás az 1. oldalról) A "tervszerű kivégzés" veszélye mára elmúlt. A bajokat azonban nem lehet egyik napról a másikra orvosolni, mert pénz híján vagyunk, és minden segítségnek valahol magától a szenvedőtől kell kiindulnia és nem felülről. Felülről akkor jöhet a segítség, ha a községben élők pontosan tudják, hogy mit akarnak. Ebben a faluban sokféle érdek találkozik - folytatta Göncz Árpád. Egy valamivel azonban tisztában kell lenni, mégpedig azzal, hogy a nyomorúság fertőz egy faluközösségen belül - hangsúlyozta. Beszédének későbbi részében a közelgő választásokról és az ön- kormányzatok felelősségéről beszélt Göncz Árpád. - Mindenki lelke mélyéből válasszon. Ne a pártot nézze, hanem az embert - mondotta. Mindenkinek érdeke, hogy a falu életébe valamennyi réteg beleszólást kapjon, mert a faluban létkérdés az egyensúly, a békesség megőrzése. Először talán ne is a falut, hanem a demokráciát építsék fel, mert az a legtöbb. Ha valamire le lehet bontani nép uralmát, az a falu, itt Tiszabő - jelentette ki, majd így folytatta: Az utolsó front pedig, amit a demokráciáért meg kell nyerni, az saját magunk. Mindegyikünkben él egy kis Sztálin, egy tohonya Brezsnyev, és úgy érzem, hogy egy kis Hitler is. Őket kell legyőzni, hogy megtaláljuk az egymáshoz vezető utat - mondotta befejezésül. Programjának további részében a Magyar Köztársaság elnöke ellátogatott a falusegítő szolgálat épületébe, ahol meghallgatta Dr. Bognár Szabolcs tájékoztatóját az intézmény tevékenységéről. Ezután rövid időt szakított arra, hogy válaszoljon a jelenlévő újságírók kérdéseire. Néhány a kérdések és a válaszok közül: Szívügyének tekinti-e a kormányzat a cigányság helyzetének javítását? - hangzott az egyik kérdés. Göncz Árpád válaszában elmondta, hogy a cigány- kérdés kifejezést nem szereti használni. Véleménye szerint csak magyarkérdés van. Ha nem tudjuk a cigányság problémáit megoldani, azt tízmillió ember sínyli meg, ha pedig egy népcsoportot kiemelünk nyomorúságából, azzal az egész magyarságot emeljük fel. Miért jött éppen Tiszabőre? - tette fel a kérdést egy másik újságíró. Egy köztársasági elnöknek - válaszolta Göncz Árpád - kötelessége, hogy megismerje az országot. Személyemben most tízmillió ember figyelme öszpontosul erre a nehéz helyzetben lévő falura. Á Magyar Köztársaság elnöke a kora délutánni órákban visszautazott Budapestre. Pogromhangulat, vihar előtti csend van, nem javasoljuk a továbbutazást, mert az események kiszámíthatatlanok - mondták augusztus 29-én, szerdán Nagyváradon, a Bihari Napló szerkesztőségében. Miután nem sikerült román rendszámú autót, illetve taxit szereznünk, nekivágtunk magyar autónkkal a 250 km-es útnak. Az esti szürkületben baj nélkül bejutottunk a városba. A levegő robbanásig feszült, a félelem szinte tapintható volt. A másnapi Maros Megyei Népújságban ez volt olvasható: "Most mindenki attól retteg, hogy megismétlődik városunkban a márciusi pogrom. Félnek, félünk, mert a televízió képernyőjéről is csak uszítást lát-hall az, aki nézi a híradót." Ugyanebben, a 30-i lapszámban jelent meg az RMDSZ nyilatkozata is: "Bizonyos körök a bécsi diktátum 50. évfordulóját arra kívánMegv áltozott a kormányzati munkamegosztás ( Folytatás az 1. oldalról)- az önkormányzati törvényből - szakítanak ki egy részt. A Fidesz ezt a gyakorlatot elutasítja. Kónya Imre, az MDF frakció- vezetője ezzel szemben ismét csak az alkotmányra hivatkozott, amely kimondja: a képviselők esetében „törvény összeférhetetlenség egyéb eseteit meghatározhatja”. Ez történik most, amikor egyszerű szótöbbséget igénylő törvényjavaslatban szabályozzák a polgár- mesteri tiszt, illetve ezzel összefüggésben a képviselői megbízatás egymást kizáró voltát. Füzessy Tibor (KDNP) a polgármesteri tiszt kettős arculatára hívta fel a figyelmet. A polgármester ugyanis nemcsak az önkormányzatnak, hanem az államigazgatásnak is szerves részét alkotja. Ez utóbbi szerepről azonban kevés szó esik. Márpedig Füzessy Tibor véleménye szerint ennek tudatosításával egyértelművé válik, hogy a polgármesteri tiszt és a képviselői mandátum kizárja egymást, hiszen az alkotmány szerint képviselő nem lehet államigazgatási szerv dolgozója. A „kétharmados” vitával kapcsolatban a frakcióvezető úgy foglalt állást, hogy maga az önkormányzati törvény kétharmados többséggel született meg. Ami abból kimaradt, az nem tartozik a kétharmados törvények keretébe. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője sérelmezte, hogy azt a nagy munkát, amelyet az alkotmányügyi bizottság hosszú hetek alatt elvégzett, a Fidesz két perc alatt lerombolja, a magyar jogrend destabilizálására hivatkozva. A plénum döntött: módosítással elfogadta az önkormányzati választások pénzügyi szükségleteire vonatkozó országgyűlési határozatot. Kisebb bonyodalmat okozott a szavazás előtt, hogy a több hasonló, lényegében azonos tartalmú módosító javaslat közül melyiket vegyék figyelembe. Az elfogadott határozat szerint a kormány az önkormányzati választásokra két részletben több mint félmillió forintot bocsát a Belügyminisztérium rendelkezésére - utólagos elszámolási kötelezettséggel. Ebből az összegből fedezhetik egyebek között a tiszteletdíjakat, a túlmunka költségeit, i nyilvántartások elkészítését, az értesítők kiküldését, a helyi hirdetmények és plakátok költségeit, a szavazókörök élelmezési kiadásait, az információs rendszer működtetéséhez szükséges összeget, a hírösszeköttetés költségeit. ' Külön 10 millió forinttal támogatják a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletében induló független jelölteket - ez személyenként mintegy 2000 forintot jelenthet. A parlament harmadik napirendi pontként tárgyalta a kormányzati munkamegosztás megváltozásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A jogszabálycsomag lényege, hogy a gördülékenyebb, hatékonyabb kormányzati munka érdekében „újraosztotta” számos minisztérium feladat- és hatáskörét. Az általános vitára az volt jellemző, hogy az egyes frakciók a minisztériumok feladatainak körvonalazásában tiszteletben tartották a kormány autonómiáját. Az általános vitában felszólaló képviselők egyetértettek a munka- megosztásnak azzal a rendező elvével, hogy a szabályozás, ellenőrzés, illetve a folyamatok „vezérlése” más-más tárcához tartozzanak, ezzel is megakadályozva ágazati lobbyk esetleges kialakulását. Ebben a szellemben fogant Ráday Mihály (SZDSZ) képviselő módosító indítványa, amely a hírhedtté vált vízügyi lobby hathatósabb ellenőrzését szolgálta. Az alaptervezet a vízgazdálkodást és vízügyi igazgatást a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter irányítása alá rendelte. Ráday Mihály indítványa alapján viszont a víz- háztartás, a vízminőség, a felszíni és felszín alatti vizek védelmével összefüggő szabályozási és ellenőrzési feladatokat teljes hatáskörrel a környezetvédelmi miniszter irányítja. Az építésüggyel kapcsolatban az eredeti törvényjavaslatot erősítette meg az Országgyűlés. Eszerint az építésügyi igazgatás központi feladatait a környezetvédelemmel és a területfejlesztéssel foglalkozó miniszter, illetőleg az építőipari tevékenység tekintetében az ipari és kereskedelmi miniszter látja el. Az oktatásról szóló törvény módosítása kapcsán a parlament jó- váhagyta Várkonyi István (MDF) indítványát, miszerint a szakközépiskolában, a szakmunkásképző iskolában, valamint a szakiskolában folyó szakmai oktatás tekintetében a központi irányítást a munkaügyi miniszter látja el. Félmillió forint a választásokra - Külön támogatást kapnak a kisebbségek jelöltjei A népgyűlés résztvevői a Rózsák terén - ahol márciusban még vér folyt. ják felhasználni, hogy ellenségeskedést szítsanak románok és magyarok között. Hamis hírek terjesztésével azt a látszatot próbálják kelteni, hogy Erdély földjén általános feszültség és békétlenség uralkodik. Azzal a felhívással fordulunk a romániai magyarsághoz, hogy semmilyen körülmények között ne válaszoljanak provokációkra." A Rózsák terén lévő Avram láncú szobornál - ahol 2-3 ezres tömeg gyűlt össze - délután 16 órakor vette kezdetét a bécsi döntés fél évszázados évfordulója alkalmából a Vatra Romaneasca Szövetség által szervezett emlékgyűlés. Ezúttal győzött a józan ész. Megszólaltak az ortodox katedrális harangjai, majd a népgyűlés résztvevői csendben hallgatták végig a szónokokat, egy-egy ütemes tapssal fejezve ki tetszésüket. A tömeg az emlékünnepség végén a Vatrát éljenezve vonult végig a Rózsák te rén. ■ Sem este, sem másnap, pénteket egész nap nem volt rendbontás erre a tudósító a szemtanú. Pénte ken feloldották a városban az alko holtilalmat, volt olyan szórakozó helyiség, ahol még sört is lehetet kapni, ami sok más áruféleséggel élelmiszerrel együtt régóta hiány cikk már. A kirakatok, bőitől megdöbbentően üresek, áru alij van bennük. Élte a város a megszo kott életét. Az egyik üzletbe édes ség, csokoládé érkezett, előtte 15' méter hosszúságú sor kígyózott járdán. A vattások igazi profik Forgatókönyvüket ezúttal a nem zeti gyásznapnak megfelelően ú ták meg, és a végrehajtásban i európai kultúremberhez méltóa viselkedtek. Bárcsak mindig íg lenne a jövőben is. Cs. J Parlamenti i • j j •• j / i • ^ i j jegyzet Csurka szerint történelmi száz nap volt Lapunk hétfői számában ki tudja hányadik tiltakozás jelent meg a Kuncsorba-Kétpó térségébe tervezett hulladéktározó megépítése ellen. Lesz vagy nem lesz, most már egyszavas választ várunk az illetékesektől. Ezt az egyszavas választ vártam dr. Tóth Alberttól is, a térség országgyűlési képviselőjétől.- A kétpói tanács nem adta meg az engedélyt az építésre, és a megyei tanács végrehajtó bizottsága sem voksolt a hulladéktározó létesítése mellett, ennek ellenére tudtommal továbbra is folynak a feltáró munkálatok.- Akkor hát a vizsgálatot végzők úgy vannak vele, hogy a háborúnak vége, de ők csak robbantgatnak, robbant gatnak?- így van: patthelyzet alakult ki. Én, mint a parlamenti környezetvédelmi bizottság tagja, természetesen "fúrom" az építést. A múlt héten voltunk a bizottság tagjaival Bős- Nagymaros térségében. Azt látni kellene, hogy az elhibázott beruházás nyomán milyen rémséges állapotok vannak ott. De legyen elég figyelmeztető számunkra a Tisza II. A Tisza-tó sokszorosa képződött a föld alatt, elposványosítva ezzel a környéket. Létrehozták sok-sok millió forintért a Tisza- fertőt, amiről nagyapáink korában még sokat meséltek, és amiről azt hittük, a folyó szabályozásával sikerült megszüntetni. ATisza menti településeken megemelkedett a talajvíz, a holtágak, morotvák elposványosodtak, ma már ezekért a természetvédelmi értékekért csak jelentős programmal lehet ten - ni valamit. Tettem is egy javaslatot egy kormányprogram kidolgozására, ami talán a huszonnegyedik órában megmenthetné a holt vizeinket.- Térjünk vissza a hulladéktározó építéséhez: azt hiszem, Kétpó ügyében mindkét fél kilőtte valamennyi töltényét, dönteni kell tehát, hogy legyen vagy ne legyen. Ön mit mond?- Legyen, de ott ne! Tudnám ajánlani helyette a Hortobágy peremét, konkrétan a korábbi bombázóteret, ahonnan az embereket úgyis generációkra elvadították a robbanószerkezetek. Kétpón az építésnek nagy ára lenne: egyrészt a környező települések lakóinak nyugalma bánná, másrészt megfizethetetlen az az értékes növényi kultúra és termőtalaj, ami az építés áldozatául esne. *- A kormány száz napjának megítélése szélsőségek között zajlik. Főleg az ellenzék hangoztatja fenntartásait a jelenlegi adminisztrációval szemben. Csurka István, bár az MDF prominens képviselője, nem tagja a kormánynak, ebből a pozícióból tud-e érveket felhozni a kormány száz napja mellett ?- Véleményem szerint történelmet csináltak a kormány tagjai: emberek bementek ingujjban vagy fedetlen mellel a minisztériumokba, és azt sem tudták, kihez szólhatnak. És lám, ma már működik az adminisztráció, amit én idézőjelbe tennék. Ez a kormány átvett egy olyan gazdaságot, aminek az állapotáról nem lehettek pontos fogalmai. Ez a száz nap arra ment el, hogy felmérjék a helyzetet. Miniszter barátaim naponta jöttek azzal a kétségbeesésükkel, hogy megint és megint kiderült valami, amit nem is mertek gondolni. Ha a társadalom láthatta volna, és nemcsak áttételesen érzékelhette volna a ténykedésüket, azt, hogy nincs pénz, mennyi a feladat, biztosan másképp ítélne ma. A kormány nem kezdett el panaszkodni, és nem azért, hogy elleplezze a régiek bűnét, hanem azért, hogy ne okozzon pánikot sem itthon, sem pedig külföldön. Ehelyett megpróbált felvállalni népszerűtlen intézkedéseket, áremeléseket, hogy a működőképességétfenntartsa. Ennek az eredménye az, hogy nem omlottunk össze, mert erre lett volna jó esély.- Az ellenzék inspirálta, illetve hátráltatta a kormány munkáját?- Nem ez volt a lényeg: a legnagyobb baj az időhúzás volt. A törvényhozás lassítása volt a baj! Olyan javaslatok, amelyek végül átmentek, óriási kanyarokat tettek, kompromisszumok során valósultak meg. Persze ezek között volt jó is, hasznos is, szükségszerű is, de látni kellett, hogy lehetett volna gyorsabban is. Taktikai lassítás folyt a népszavazás körül, és elmondhatjuk ezt a sajtó privatizációjáról is. De hát valamennyi hírközlő szervünk élén legitim vezetők állnak.-Ön érzékeny ember,mit lát száz nap után derűsebben?- Az első perctől kezdve láttam, hogy milyen nehéz ez a feladat, amibe belevágtunk. Azt mondom, hogy a száz nap nagyobb zökkenők nélkül lezajlott, s ennek az áldozatai csak mi vagyunk, akik kormányoztunk, és meg tudtuk takarítani azt, hogy ne a társadalom lássa mindennek a■ kárát. Egy korszakváltás történt, aminek a hasznát a nép egy-két év múlva látni fogja. Hogy mi az érdemünk? A szőnyeg alól kikapartuk a problémákat: a szerkezetváltozásról lassan tíz éve beszéltek, de csak beszéltek. Ez a kormány most végre hozzáfogott a megvalósításához.- Az MDF száz nap után erősebb lett, avagy gyengébben vág neki a második megméretésnek?- Szükségképpen veszített a kormányzó párt az önkormányzati választások előtt a presztízséből, de így is megfogja nyerni. Az emberek elgondolkodnak azon, van-e olyan erő, aki ezt jobban tudná csinálni, rájönnek, hogy nincs, és a voksukat a kormányzó pártra adják.- Ön, mint íróember, mintha előbb járna vágyaiban, gondolataiban a pártjának tagjainál. Van-e elhatárolható Csurka-frakció a privát harcainak következményeként?- Én, mint író, csak privát harcokat vívhatok, ez következik az írói létezésemből. Bármennyire szeretnék pártszócső lenni, nem tudok. Egy ember vagyok, aki azt csinálja, amire meggyőződése sarkallja. Amiről én beszéltem, és felhördültek fölötte, ma valóság lett. Megírtam, hogy csendes ellenforradalom szerveződik az MDF ellen Most a választási készülődés közepette látszik, hogy lép akcióba az egyszer már legyőzött tábor. Vagy: azt mondtam, a tévé ne közvetítse az ülésszak minden pillanatát. Lehurrogtak, ma sokan napszemüvegben ülnek, mert nem bírják az állandó reflektorozást.- Mikor lesz nyugodalmas dolog Magyar- országon Csurka Istvánnak lenni?- Minden ellenkező híreszteléssel szemben nem kellemes dolog, hogy sokat foglalkoznak velem, de remélem, lesznek olyan közállapotok, hogy jó lesz magyarnak lenni itthon is, másutt is. És akkor majd én li jobban érzem magam.-pb-
