Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)
1990-09-29 / 148. szám
Néplap 1990. SZEPTEMBER 29. Megvan az alap forrása: 100 millió márka német és négymilliárd forint MNB-hitel (Folytatás az 1. oldalról) A politikai államtitkár ezután az MNB privatizációs hitelkonstrukciójáról szólt. A két hitel egymásra épül, a privatizációs hitel azonban korlátlan összegben nyújtható új, illetve már működó vállalkozásoknak, ahhoz viszont minden esetben 25 százalékos saját erőre van szükség. A privatizációs hitel az Egzisztencia Alap fölött vehető igénybe, a privatizáció keretében meghirdetett vagyontárgyak megvásárlására fordítható. Az új hitel- konstrukciókat részleteiben kormányrendelet ismerteti majd, amelyet 10 napon belül kiad a kormány. Ezt követően működik majd az Egzisztencia Alap irodája, amelyet egy kuratórium vezet. Matolcsy György kérdésekre válaszolva elmondta: véleménye szerint 150-200 milliárd forintnyi állami vagyon mehet át magántulajdonba. Az egzisztenciateremtő hitelt egyszer lehet igénybe venni, csak büntetlen előéletű magyar állampolgár, illetve letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár kérelmezheti. A kereskedelmi bank nem végez általános hitelvizsgálatot. László Balázs szóvivő a kormányülésen szereplő témákat részletezte. Szólt arról, hogy a kormány foglalkozott az eddigi tanácsi adókat, adójellegű kötelezettségeket felváltó helyi adók szabályozásával. A törvénytervezet csupán az adóztatás lehetőségét és fajtáit határozza meg. Eszerint az ingatlanvagyonhoz kapcsolódó építményadó vagy telekadó; a helyi kommunális és idegenforgalmi célú fejlesztésekhez kötődő kommunális és idegenforgalmi adó, valamint a helyi vállalkozási, gazdasági tevékenységre vonatkozó iparűzési adó képezné a helyi adókat. A törvénytervezet - garanciális okokból - tartalmazza a települési önkormányzat által bevezethető egyes adók mértékének maximumát is. A szóvivő szerint az új adózási rendszert 1992-től lehet majd alkalmazni. A kormány a személyi jövedelemadók felét javasolja megtartani az önkormányzatok számára. A kormány napirendjén szerepelt az illetékek újraszabályozása, tekintettel arra, hogy az illetéktörvény hatálya ez év végén lejár. László Balázs kiemelte, hogy a lakosság és a vállalkozók szempontjából egyaránt előnyösnek ígérkezik az illetékkulcsok módosulása a vagyonszerzési ügyekben. Az illeték mértéke a vagyonátruházásnál az eddigi nyolc százalékról hat százalékra mérséklődne. Az öröklés és az ajándékozás után mintegy 30-40 százalékkal csökkenne az örökösök, illetve a megajándékozottak illetékterhe. Jelentős kedvezmény az is, hogy például a lakás öröklése esetén az egyébként járó illeték felét kellene csak megfizetni, vagy pedig új, első lakás építésekor, vásárlásakor a telekszerzés, illetve lakásszerzés illetékmentes lenne. Az útlevél első kiállítása vagy hosszabbítása egyaránt ezer forint, a gépkocsiátírás egységesen 500 forint lenne. A szóvivő ezután arról számolt be, hogy a kormány döntése értelmében a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a helyközi távolsági autóbusz-közlekedés díjbevételeiből az útalap javára befizetett összeg 50 százalékát a menetrend szerinti járatok támogatására fordíthatja. A szóvivő ezután bejelentette: az energiahordozók közül a szenet, a kokszot, a fűtő- és a tüzelőolajat mennyiségi korlátozás nélkül lehet igénybe venni, tehát nem kell engedély egy bizonyos érték feletti felhasználásukhoz. A földgáz és a propán-bután gáz esetében továbbra is szükség van az engedélyezésre, a földgáznál a téli csúcsfogyasztás idején az óránkénti 200 köbméteres határt 600 köbméterre emelték, a propán-bu- tánból pedig az évi egy tonna helyett öt tonnát lehet engedély nélkül igénybe venni. László Balázs végezetül elmondta, hogy a kormány ismét napirendjére tűzte, s ezúttal elfogadta a kitüntetések és rendjelek újraszabályozásával kapcsolatos törvény- tervezetet. A kormány felújítja az 1764-ben alapított Szent István Rendet, az 1946-ban alapított Magyar Köztársasági Érdemrendet és Érdemkeresztet, továbbá az 1930- ban alapított Magyar Corvin Koszorút és több más, régi érdemrendet, illetve kitüntetést. A szóvivő ezek között említette a köztársasági elnök elismerésének koszorúját és az életmentő kitüntetést, A miniszter szerint biztos jövő előtt állnak a megújuló szövetkezetek Az őszi áfész-napok megyei megnyitója Tiszafüreden (Folytatás az 1. oldalról) Arról számolhatott be a hallgatóságnak, hogy már az első három- negyedévi eredmények alapján látszik, nem lesz veszteséges egyik szövetkezet sem az idén. A csaknem 800 kiskereskedelmi üzletben és áruházban, valamint 400 vendéglátóegységben bonyolított együttes árbevételük eléri a 15 milliárd forintot. gatták meg, aki mindjárt a mondandója elején úgy vélekedett, hogy főleg az utóbbi évtizedekben a nagy múltú szövetkezeti mozgalom sokkal fejlődőképesebbnek, dinamikusabbnak bizonyult, mint a gazdasági modellváltásra sokkalta jobban megérett, nehézkes és körülményes állami szektor. Nem szabad azonban elfeledkezni az áfészeknek arról, hogy az országban megindult privatizáció, a mamagukénak tudó tagok szövetkezeteiként tudnak ennek a kihívásnak megfelelni. Kijelentette: meggyőződése, hogy bár az utóbbi hónapokban a szövetkezeti mozgalom egész prespektívája megkérdőjeleződött, ha megszabadulnak minden állami jellegtől, helyre állítják a belső demokráciát, túl fogják élni az összes mostani fordulatszerű változást, és előttük biztos jövő áll. Képszöveg: a mezőgazdasági kistermelők, szakcsoportok hagyományos zöldség-gyümölcs bemutatója is szerepelt a tegnapi tiszaföldvári programban. Belső fotónkon: a megnyitó ünnepséget záró kultúrműsorban fellépett a miklósi Miklós táncegyüttes is. • A megyei rendezvény résztvevői ezután az ünnepélyes megnyitó szónokát, Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi minisztert hallBaló vezeti a műsort Több pénteki napilapban fizetett hirdetés jelent meg, amely Baló Györgyöt - a televízió tavaszi választási műsorának vezetőjét - és stábját elfogultsággal vádolja, s bejelenti: tiltakozott az ellen, hogy Baló György vezesse az önkormányzati választásokról szóló közvetítést. A politikai reklámirat ugyanakkor arról is beszámol: a Magyar Televízió elnöke a hirdetés közzétevőihez írt levelében garanciát vállalt a vasárnapi választási műsor tárgyilagosságáért. Hankiss Elemér pénteken délután az MTl-vel közölte, hogy álláspontja változatlan: a vasárnap esti választási műsort az eredeti terveknek megfelelően, változatlan formában, Gombár János szerkesztésében, Baló György műsorvezetésével, négy vidéki és két fővárosi helyszín kapcsolásával rendezik meg. (MTI) * A hirdetés tartalma ellen több újságíró-szervezet tiltakozott. Az ünnepi beszédet követően a miniszter is megtekintette a művelődési házban „A lakosság és piac igénye ez a minőség” címmel megrendezett termékbemutatót. Kilenc áfész zöldség-gyümölcs termelő szakcsoportjainak tagjai, valamint a 3 áfész és 5 tsz ipari ágazatai állították ki legjobb termékeiket. A bemutató értékelésével és a legszínvonalasabb kiállítóknak odaítélt díjak átadásával folytatódott közben a program a szabadtéri színpadnál. A szakcsoportok közül a mezőtúri áfész kertbarát köre nyert első díjat, a kistermelők közül pedig Poós István, a fegyvemeki áfész tagja. Tiszaföldvár központjában pedig közben már javában „állt a vásár”. Az alkalomra berendezett áfész-utcában nagy választék várta a vásárlókat. amelyet ismét Bátorsági Éremnek fognak nevezni. A kormány az elmúlt rendszer kitüntetéseit - a Kossuth- és a Széchenyi-díj kivételével- megszünteti. Csak a Bátorsági Éremmel jár majd pénzjutalom, a Kossuth- és a Széchenyi-díjak összegét külön szabályozzák. A törvény hatályba lépésétől kezdve nem viselhető az előzőleg adományozott állami kitüntetések egyné- melyike. így például az 1956-57- ben, a forradalom leverésében szerzett érdemekért adományozott Munkás-Paraszt Hatalomért és a Szabadság Érdemérem kitüntetés. A Szent István Rendnek egyszerre csak 100, a Magyar Corvin Koszorúnak pedig 60 kitüntetettje lehet egy időben. ____________________ K oszorúzási ünnepség Pákozdon A Fegyveres Erők Napja alkalmából koszorúzási ünnepséget tartottak pénteken Pákozdon, az 1848-as szabadságharcos honvéd emlékműnél. A magyar honvédség székesfehérvári helyőrség-parancsnoksága és a székesfehérvári katonaközösség által rendezett ünnepség katonai tiszteletadással, a történelmi zászlók felonultatásával kezdődött meg, majd a Honvéd Művészegyüttes adott műsort. A Fegyveres Erők Napjára Gyuricza Béla vezérőrnagy, seregtestparancsnok emlékezett, majd a fegyveres erők, a pártok, a fiatalok, s a környékbeli falvak képviselői elhelyezték a kegyelet koszorúit az 1848-as szabadságharc hőseinek obeliszkjénél. (MTI) Magyar-szovjet gazdasági tárgyalások Megtérítik a környezeti károkat A magyar-szovjet gazdasági tárgyalások záró plenáris ülése jegyzőkönyv aláírásával végződött -jelentette be Kádár Béla péntek délutáni sajtótájékoztatóján. A jegyzőkönyvben - amelyet Kádár Béla és Konsztantyin Katu- sev látott el kézjegyével - rögzítették a tárgyalások eredményeit. Eszerint: a magyar fél hajlandóságot mutat mindazon szovjet követelések kielégítésére, amelyek a hazánkban állomásozó szovjet csapatok itt-tartózkodásuk során létesített objektumok hasznosításából adódnak - természetesen figyelembe véve az amortizációt és a létesítmények állagának romlását. Leszögezték, hogy a katonai objektumok átadás-átvételére kialakított módszerek elfogadhatóságában meglévő nézetkülönbségek tisztázását fel kell gyorsítani. Am a múltban már kidolgozott főbb metodológiai elvek érvényben maradnak. A szovjet tárgyaló- küldöttség kötelezettséget vállalt arra, hogy megtérítik a környezetben okozott károkat, s ezek pontos felmérésére szakértői csoport alakult. A két fél együttesen vizsgálja olyan vegyes vállalatok létrehozásának lehetőségét, amelyek hasznosíthatnák a katonai objektumokat, s nem zárkóznak el azelől sem, hogy ebben harmadik fél is részt vegyen. Továbbá leszögezték azt, hogy érdekeltek a tárgyalások folytatásában, a vitás pénzügyi és gazdasági kérdések rendezésében, s az ezekről folytatott megbeszéléseket a lehető leggyorsabban, de legkésőbb a szovjet csapatkivonások végéig be kell fejezni. A gazdasági együttműködés más kérdéseiről szólva a miniszter elmondta: a két tárgyalóküldöttség kinyilvánította azt a véleményét, hogy a kapcsolatok új formáinak kialakításában mindkét ország érdekeit a lehető legmesszebbmenőkig figyelembe kell venni, s eszerint kell a továbbiakban a közös érdekek szerint dolgozni. (MTI) Göncz Árpád Ukrajnában (Folytatás az 1. oldalról) A repülőtéri fogadtatás után a területi tanács székházában Kárpátalja és Ungvár vezetőivel találkozott a magyar köztársasági elnök. Az eszmecserén a kárpátaljai terület vezetői javasolták, hogy Magyarországgal közösen hozzanak létre szabadkereskedelmi területet, s ösztönözzék vegyes vállalatok alapítását. Szóba került az utóbbi hónapokban megnehezedett határátlépés ügye is. Ezzel kapcsolatban elmondták, ma már belátják, hogy helyteler lépés volt az átkelőforgalorr megszigorítása. A területi tanács ezért < könnyített átléptetés gyakorlaté nak helyreállítását tervezi, de k akarják szűrni a „kereskedelmi’ célú utazásokat. Göncz Árpád szombaton, hi vatalos ukrajnai látogatásánál zárónapján Beregszászra látó gat. Útközben megtekinti : Munkácsy-várat. Hazautazás: előtt Ungváron részt vesz Petői emlékművének felavatásán. Torgyán csak „Hordót!” kiabált A „magányos merénylővel” nem azonosítja magát a parlament Szabad György sajtótájékoztatója A magyar Országgyűlés nemhogy nem azonosítja magát a Parlament üléstermében elhangzott „Hordót a zsidóknak!” kijelentéssel, hanem a leghatározottabban elítéli azt, a magyar parlament, a magyar demokrácia diszkreditálá- sának értékeli, minden lehetséges eszközzel igyekszik kideríteni, hogy ki tette ezt a kijelentést - mondotta Szabad György, az Országgyűlés elnöke pénteken, szokásos sajtótájékoztatóján. Bár a plenáris ülések szünetelnek, a ház elnökének mégis volt mondanivalója a sajtó számára. Tájékoztatója elején hosszasan értékelte a magyar parlament kül- kapcsolatait, részletesen beszámolt arról, hogy milyen tájékoztatót kapnak a hazánkba érkező delegációk, illetve mi iránt érdeklődnek a magyar Országgyűlés munkájával kapcsolatban. Újságírói kérdésekre azonban fordulatot vett a tájékoztató, és jórészt arról esett szó a továbbiakban, hogy rendelt-e el vizsgálatot az említett ügyben az Országgyűlés, ha igen, az milyen eredménnyel zárult. Mint ismeretes, a Kurír című lap szeptember 24-i, reggeli kiadásában „Mondjon le a képviselő!” címmel, majd szeptember 25-én a Magyar Hírlapban „Becsületsértés, közösség elleni izgatás?” címmel cikk jelent meg arról, hogy az Országgyűlés szeptember 18-i plenáris ülésén Töl- gyessy Péter képviselő interpellációja közben közbekiáltásként hangzott el egy mondat az ülésteremben: „Hordót a zsidóknak!”. Szabad György az újságírók kérdéseire válaszolva ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a kijelentés közbekiáltásként hangzott el, s aki mondta, annak nem volt még bátorsága, hogy felfedje magát. Az elhangzottakra nem lehet mentséget találni, és a kijelentés élesen ellentmond mind az alkotmányban, mind az írott etikai követelményekben foglaltaknak. A ház elnöke vizsgálatot rendelt el, megbízta az Országgyűlés főtitkárát, hivatalának vezetőjét, egyik főosztályvezetőjét és az ülésszak rögzítéséért felelős műszaki vezetőt, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok alapján vizsgálják meg, valóban elhangzottak-e ilyen szavak, s ha igen, kitől. A vizsgálat megállapította, hogy a gyorsírói jegyzőkönyvben, amely az ülés hangulati elemein túl rögzíti a gyorsírók által hallott közbekiáltásokat is, az inkriminált mondat nem szerepel. Az ülésről készített videofelvétel többszöri meghallgatása alapján azonban megállapították, hogy a „Hordót! Hordót!” és más, kevéssé érthető közbeszólásokat követően valóban elhangzott a következő közbeszólás is: „Hordót a zsidó(k)nak! ’ ’ Mivel ez idő alatt azonban a televízió kamerája az ülést vezető alelnököt mutatta, a felvételről nem állapítható meg, hogy a közbeszólás kitől származik. Szabad György azt is elmondta, hogy a teremben elhangzottakat több mikrofon is veszi, de most az sem adott segítséget. Az biztos, hogy a közbekiabálás az ülésteremben hangzott el. Nem valószínű, de nem lehet kizárni azt a lehetőséget sem, hogy az üléstermet övező vendégpáholyok egyikéből kiabált valaki. A vizsgálat azt is megállapította, hogy az inkriminált közbekiáltást az ülést vezető Vörös Vince alelnök és a mellette helyet foglaló főtitkár, valamint a soros jegyzők sem hallották a teremben akkor uralkodó hangzavar miatt. Egyetlen képviselő sem jelezte, hogy hallotta volna. Az is egyértelművé vált, hogy bár Torgyán József képviselőtől többször elhang zott a „Hordót! Hordót! ’ ’ közbeki áltás, nem az ő hangján szólt : másik. Szabad György kifejtette azt is hogy a gyalázkodó kijelentést vé leménye szerint egy „magányo merénylő” tehette, és kijelentésé vei az Országgyűlés nem azonosít ja magát, a cselekedetet a leghatá rozottabban elítéli. Nagy hiba len ne, ha a „magányos merénylő” el érné célját, és az Országgyűlés bárki itthon és külföldön enne! alapján ítélné meg. Ä magyar demokrácia mindé felelős vezetője küzd az antide mokratikus megnyilvánulások minden előítélet, az antiszemit nézeteket tovább éltetők, illetv gerjesztők ellen. Ha kiderül az el követő személye, mindent meg tesznek annak érdekében, hogy ei kölcsileg tegyék lehetetlenné, s n játszhasson szerepet a magyar tői vényhozásban. A tájékoztatón jelen lévő Dort bach Alajos, az Országgyűlés ale nöke kérdésre válaszolva elmonc ta, hogy a közbekiáltó személy ellen büntetőeljárás indítható izgi tás, közösség, népcsoport megsé tése miatt, ha feljelentés érkezik e ügyben. Kitért arra is, hogy a h: zánkba látogató külföldi delegác ók a hivatalos megbeszélések« elismeréssel szólnak az országba kibontakozó demokráciáról, a pa lament munkájáról, azonban a m; gánbeszélgetéseken élénken é deklődnek afelől is: a disszonái hangokra a társadalom égés: ségesen reagál-e? Ez a parlamenti eset is élénkt foglalkoztatja az országhatáron ti li partnereinket, és nemcsak a p litikai köröket, hanem a külföl tőkét is visszariaszthatja. (MTI) gánszektor térhódítása nagy kihívást jelent számukra. Csak megújulva, önkéntesen társult, a mozgalmat, a szövetkezeti tulajdont
