Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)

1990-08-31 / 123. szám

1990. AUGUSZTUS 31. Néplap 3 1984 óta töltik nyári szakmai gyakorlatukat a szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szak- középiskola vendéglátós tanulói a balatonszép- laki Interpress Szállodában. Itt lehetőségük van megismerkedni a nagyüzemi konyhával, ahol naponta 700 üdülővendég részére készítik a reg­gelit, ebédet és vacsorát. Heti forgásban ugyan­ennyi embernek terítenek, felszolgálnak, de megismerkednek a szállodai portás munká­jával is. -nzs­(Folytatás az 1. oldalról) megjelennek a nagyszabású nemzetközi seregszemlén. Az or­szág minden részéből összesen harminc kertbarát szervezet hoz­za el a kiállításra munkája “gyü­mölcseit”, közöttük a szűkebb hazánkat képviselő mezőtúri és jászberényi kistermelők is. Az eseménysorozat megnyitását kö­vető első három napon a jászbe­rényi gazdák állítják ki az “F” pavilonban a konyhakerti növé­nyek széles skáláját, köztük a már feledésbe merülő őshonos zöldség- és gyümölcsfajták ter­méseit. A mezőtúriak szeptember 7-9 között ugyanott mutatkoznak be. Standjukon megtekinthető lesz a túri kistermelők büszkesé­ge, a spárga tartósított formában, többfajta tojásgyümölcs, vala­mint különleges házi készítésű savanyúságok és befőttek. A me- gyénkbeliek vállalják a piaci megmérettetést, és titokban re­ménykednek abban, hogy a há­romnaponként kiosztásra kerülő különféle díjakból minél többet elnyerhetnek, ezzel is öregbítve tájkörzetünk mezőgazdasági vál­lalkozóinak hímevét. Két nap alatt hétezer fegyver Két nap alatt 7004 önvédelmi fegyvert gyűjtött be országszerte a rendőrség - közölte az MTI kérdésére Borsányné Czégény Julianna ezre­des, az ORFK igazgatásrendészeti főosztályvezetője. Mint ismeretes, Horváth Balázs belügyminiszter kedden azonnali ha­tállyal elrendelte az önvédelmi fegy­verek beszolgáltatását. A rendelet csak a hivatásos rendőrökre, katona­tisztekre, illetve tábornokokra nem vonatkozik. A beszolgáltatási kötelezettség 12040 személyt érint, s közölük már 11500-at lakásán felkerestek.Mind- össze 197-en tagadták meg a fegyver leadását. Mint az ORFK illetékese elmondta, rájuk 10 ezer forintig ter­jedő bírság vár, de az is lehetséges, hogy szabálysértési eljárás indul elle­nük, ami a fegyver elkobzásával jár­hat. A volt munkásőrszékházból Karácsonyra kollégium lesz Már a múlt év végén a helyi pártok, társadalmi szervezetek egyetértettek abban, hogy a jász­berényi volt munkás­őrszékházból - adottságait ki­használva - legcélszerűbb közép­iskolai kollégiumot kialakítani. Addig ugyanis három tervciklu­son keresztül húzódott a kollégi­um építésének ügye, és jobb hí­ján a Lehel Szálloda helyén ren­deztek be a gimnázium diákjai­nak szállót. A döntés megszületett, kezd­ték volna az előkészületeket, de a tanácsnak az Állami Fejlesztési Intézethez ősszel benyújtott pá­lyázatát nem fogadták el, túlsá­gosan korainak találták az igye­kezetét. Hónapok múlva, febru­árban fogadták csak újból a pá­lyázatot, s így az előkészületek tavasszal kezdődhettek meg. A városi tanács szakembereinek tervei alapján a Városgazdálko­dási Vállalat augusztus elején foghatott hozzá az átalakításhoz. A Szabadság téri háromszintes épületben ajtóbefalazással, vá­laszfalak építésével 10 hatágyas, 2 négyágyas és egy kétágyas há­lót alakítottak ki, vagyis össze­sen 70 diáknak teremtettek ké­nyelmes otthont. A szintenként megépítendő zuhanyozók, mos­dók jelentik a legnagyobb mun­kát. A szolgálati lakás, a tanuló­szoba, a kondicionálóterem, az irodák és más kiszolgáló helyisé­gek lényegében adottak voltak. A 4,7 millió forintos kivitele­zéssel a vállalat karácsonyra vé­gez, azután kezdődhet a jelenlegi diákotthonból az áttelepülés. A berendezésekkel együtt 5,5 mil­lióba kerül az új kollégium kiala­kítása a 45 millió forintra felérté­kelt volt munkásőrközpontban. Ez a szám azért fontos, mert öt évig a tanács nem változtathatja meg az épület funkcióját. Ellen­kező esetben - még ha jórészt társadalmi összefogással épült is a székház - az épület értékét meg kell téríteni az államnak. A korábbi zsúfolt kollégiumot a Lehel Vezér Gimnázium kapja meg, ahol oktatási csoportszobá­kat alakítanak ki az idegennyel­vű oktatás feltételeinek javításá­ra. KIOSZ-ból ipartestület Nagyobb lesz az önállóság MERRE VEZET A JÖVŐ ÚTJA? Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem már kezd gyanússá válni, hogy gazdasági életünkben időröl-időre új kulcsszavak, el­nevezések bukkannak fel. A tervutasításos rendszer idején a terv- fegyelemről hallottunk gyakran, 1968-ban, az új gazdasági mecha­nizmus bevezetésekor viszont a nyereségérdekeltségi forma vette át a főszerepet. Mostanában pedig egyre többször emlegetik a vagyonérdekeltséget. A kulcsszavak cseréje minden bizonnyal azt jelzi, hogy a gondokat nem sikerült a régi módszerekkel megolda­ni, vagy éppen egy eddig kevésbé fontosnak tartott feladat került előtérbe. Persze az alapprobléma tulajdonképpen mindig ugyan­az: nem működik jól a gazdaság. Ilyesféle gondolatokkal kopogtattam be Pócs Lajoshoz, a Kisi­parosok Országos Szervezetének megyei titkárához, illetve most már az Ipartestületek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szövetségé­nek titkárához, mert ez a testület is úgy döntött, hogy nevet változtat, és visszatér a régi formához. Mint a ma született bárányok- Kérem, tájékoztasson ben­nünket arról, hogy mi a különb­ség a KIOSZ és az ipartestület között.- A KIOSZ a demokratikus centralizmus alapján működő, és alulról fölfelé építkező szervezet volt, s mint ilyen esetekben álta­lában történt, a vagyon “oda- fönn”, a központban halmozó­dott föl. Emiatt aztán az alapszer­vezetek gazdaságilag olyan gyöngék voltak, mint a ma szü­letett bárányok, mert a befolyt tagdíjak jelentős részét elvonták és központilag gyűjtötték össze, így igaz, hogy fölgyülemlett egy óriási vagyon, amit aztán külön­böző vállalkozásokba fektettek, de ugyanakkor oda, ahová kellett volna a pénz, vagyis az alapszer­vezetekhez, vajmi kevés jutott. Tehát eléggé botladozva mentek a dolgok, így a KIOSZ május elején megtartott kongresszusán elhatározták, hogy megszűnik a Kisiparosok Országos Szerveze­te, és helyébe az Ipartestületek Országos Szövetsége lép. Au­gusztus végéig végbementek az átalakulások, s a továbbiakban a KlOSZ-szervezetek ipartestüle­tekként, szövetségi rendszerben működnek majd, melynek lénye­ge, hogy az egyes településeken megalakuló ipartestületek önálló jogi személyek, ahová a tagok önként lépnek be, és saját dön­tésükre van bízva, hogy pél­dául létrehoznak-e területi szö­vetségeket, amelyek tulajdon­képpen a megyei KlOSZ-szerve- zetek jogutódjai, illetve belép­nek-e az Ipartestületek Országos Szövetségébe, az IPOSZ-ba.- Tehát ha jól értem, akkor le­hetősége van egy kis településen megalakuló ipartestületnek, hogy eldöntse: csak az országos szövetséghez csatlakozik, a me­gyeihez viszont nem, vagy éppen fordítva.- Minden további nélkül meg­teheti. Ma már semmi sem köte­lező. Az ember töpreng. Most például azon, hogy mi, felnőttek, vajon tanulhatunk-e a gyerekek­től? Mondjuk, a kicsiktől. Vagy csak olyan egyoldalú ez a viszony, mint azt bármelyek gon­dolják? Csak a kicsik tanulhatnak tőlünk? Nem hiszem. Minden viszony kétoldalú, ez is. Sok­szor van szerencsém egy komoly, immár négy­éves úriembert figyelni, akit nevezzünk csak bizalmasan Pocoknak, Nils Holgersson kis ba­rátja után. Nos, Pocokból árad az életöröm. Jól érzi magát a világban. Reggeltől késő estik han­gos a ház e túláradó kedélytől, boldogan kiáltja világgá percenként e sokak által siralomvölgy­nek tartott földi élet nagyszerűségét. Mindig mindenből kér enni, mindig mindenben részt akar venni, aktivitása bámulatos. Igaz, néha “dö- göjbe” bezárva van, ahogy ő mondja, azaz gö­dörben, s nem kevés teátrális öngúnnyal fűzi hozzá, hogy “nekem már annyi”! E mélabúra hajló kijelentésével ellentétben a követkehő percben már a bordásfal tetején babrálja a meny- nyezetet, s elmélyülten énekelget egy saját maga által kreált dalocskát. Később kifejezi afeletti sajnálatát, hogy már nincs a házban “lekvár- jum”, vagyis akvárium, de ő komoly kreativitás­ról téve tanúbizonyságot, átalakította e szót, melynek eredeti alakjában nincs értelme, vi­szont így, annak a számára, aki szereti a lekvárt, sokat mond. Ebéd után boldogan habzsolja a “dörögdinnyét”, s e mérhetetlenül sok energiá­ból még este is bőven van, komoly arccal figyeli a televízióban a népszerű “betektív” lázas nyo­mozását, s alig lehet ágybaparancsolni. Pockot látva az ember töpreng. Ha nem is ilyen felhőt­lenül, ilyen fékevesztetten, de legalább egy ki­csikét nekünk felnőtteknek is kéne örülni az életnek. Éppen most, amikor felszabadulva ma­gunk alakíthatjuk sorsunkat. Ez a savanyú or­szág talán mégis tanulhatna valamit Pocoktól. Hogy könnyű neki? Hogy gondtalan gyermek­kor? Lehet. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy Pocok jónéhány, köztük nagyon komoly műtétet tud már a háta mögött, s újabbak előtt áll. Mégsincs “dögöjben”. Körmendi Lajos- Az is előfordulhat, hogy sem a megyei, sem pedig az országos központhoz nem kötődik valame­lyik ipartestület?- Biztos elő is fordul. A józan ész persze azt diktálja, hogy mégis tartozzanak valahová, mert akkor a lehetőségeik is na­gyobbak.- Kifejtené részletesebben, hogy mire gondol?- A legkisebb településen is létre lehet hozni ipartestületet - hisz tíz ember már megalakíthat­ja -, ám ha nem tartoznak sehová, akkor azok inkább csak érzelmi szervezetek lesznek. Ugyanis nincs gazdasági bázisuk, s ezért nem tudnának egy olyan profi szakembergárdát sem maguk kö­ré gyűjteni, amely ügyes-bajos dolgaikkal foglalkozna. Itt első­sorban az adminisztrációra, vala­mint arra gondolok, hogy kelle­nek jogászok, munka- és tűzvé­delmi szakemberek, adó- és árté­mában jártas ügyintézők, akik ta­nácsokkal látják el az iparosokat. Ezt a feladatot éppen szűkös anyagi helyzetük miatt nem tud­nák megoldani. Ezért érdekük, hogy csatlakozzanak a területi szövetséghez vagy az országos központhoz. Mire jó a névváltozás?- A megyében már minden KI- OSZ-szervezet átalakult ipartes­tületté?- A szűkebb pátriánkban lévő tizenegy alapszervezet mind­egyike ma már ipartestületként funkcionál. Elkészítették alap­szabályaikat, megalakították tes- tületeiket, és megtörtént a bíró­sági bejegyzésük is. Bizonyára az előbbiekben elmondottak mi­att mindegyik ipartestület kife­jezte csatlakozási szándékát mind a területi, mind pedig az országos szövetséghez.- A megyében hány kisiparos dolgozik?- A vállalkozói törvény április 1-én lépett életbe. Előtte kötele­ző volt a KlOSZ-tagság, azóta viszont önkéntes. így értelem­szerűen csak márciusi adatokat tudok mondani: akkoriban 6700 kisiparos dolgozott a megyében. Kétharmaduk megerősítette tag­ságát, így természetesen ők azok, akik az ipartestületeket is meg­alakították.- Mennyire nyitottak ezek az új szervezetek?- Eléggé, hisz nemcsak az ipa­rosokat, hanem a mezőgazdasági vállalkozókat, a kereskedőket is befogadják.- Mióta leültünk beszélgetni, egy kérdés nem hagy nyugodni: miért volt szükség a névváltozta­tásra, ami óriási pénzeket emészt fel - itt elsősorban az új bélyeg­zők, formanyomtatványok készí­tésére gondolok -, hisz azt a fajta önállóságot, amiről szót váltot­tunk, névváltozás nélkül is meg lehetett volna teremteni. Nem gondolja?- Tudja, a rossz csengésű KI­OSZ nevet a pártállam kény­szerítette erre a rétegre, s ezt mindenáron el akarjuk felejteni. Olyannyira, hogy az 1945-48 kö­zött megszüntetett ipartestületek hagyományaihoz szeretnénk visszatérni. Az alapszabályunk is úgy rendelkezik, hogy a most szerveződő ipartestületek a ko­rábbi, hasonló nevű és jellegű szervezetek örökösei, s a KIOSZ jogutódjai. Az utóbbi megfogal­mazás “csak” a vagyon miatt van, míg az előbbi inkább érzel­mi, erkölcsi okokra vezethető vissza. Nem megy egyik napról a másikra- A szavaiból azt veszem ki, hogy legfőképpen minőségi vál­toztatásokra törekednek. Am en­nek egyik feltétele, hogy új arcok is megjelenhessenek a vezetés­ben, a másik pedig, hogy legyen elegendő pénz.- Ezzel egyetértek. Magam is úgy hiszem, hogy ma már embe­ri oldalról közelítve a kérdéshez, nincs határ meg korlát, s a legrá­termettebbeknek kell vezetővé válniuk. De ez nem megy egyik napról a másikra. Hosszú folya­mat eredménye lesz, míg az “arc nélküli”, végrehajtó típusú főnö­kök helyébe önállóan dönteni képes, a saját és a közösség aka­ratát érvényesíteni tudó vezetők lépnek. Ami pedig az anyagiakat illeti: ezen a téren bizakodó va­gyok, mert míg korábban az alapszervezeteink a befolyt tag­díj 50 százalékát fizették be a nagykalapba, ezután csak a 10- 10 százalékra tartunk igényt. Va­gyis, ha valamelyik ipartestület úgy dönt, hogy a területi és az országos szövetségbe is belép, akkor a tagdíjbevételek 20 szá­zalékát kell befizetniük, amiből már biztosíthatók a működés fel­tételei. A vagyon ezentúl nem a központi szerveknél, hanem az ipartestületeknél gyűlik össze, s így azok elindulhatnak egy ed­dig soha nem tapasztalhatott fej­lődés felé.- Véleménye szerint ez a jövő útja?- Lehet, hogy furcsán hang­zik, de nem. Hisz, mint említet­tem, a megye kisiparosainak két­harmada van az ipartestületek­ben, a fennmaradó egyharmad viszont kezelhetetlen, mivel nem tudunk róluk jóformán sem­mit. Ugyanakkor a vállalkozói törvény arra is lehetőséget ad, hogyha például bárki gondol egyet, bemegy a tanácshoz és azt mondja, hogy hentes akar lenni, minden további nélkül megkap­ja az engedélyt és kiállítják szá­mára a vállalkozói igazolványt. Még akkor is, ha azt sem tudja, hogy mi fán terem a szakma. Ez a helyzet egyrészt nagyon rontja a kisiparosok tekintélyét, meg­ítélését, másrészt pedig, ha mi elkezdünk harcolni tagjaink ér­dekében, hogy mondjuk ne kell­jen minden apró munka elvégzé­séről nyugtát adniuk, és még si­kerül is elérnünk valamilyen eredményt - nos akkor tulajdon­képpen azoknak is kijártuk ezt a könnyítést, akik nem ipartestüle­ti tagok.- Értem, csak nem hiszem, hogy az ilyesféle gondolkodás jó irányba terelheti munkájukat. Véleménye szerint mi lenne a megoldás?-Azaz iparkamarai rendszer, ami az NSZK-ban is van. Ott minden kisiparosnak kötelező fi­zetnie a hozzájárulást, függetle­nül attól, hogy az iparkamara munkájában részt vesz-e vagy sem. Abból a pénzből az iparos­réteg általános érdekvédelmét látják el, kivétel nélkül. Ha vala­ki ezentúl még speciális szolgál­tatásokra is igényt tart, azt vi­szont külön meg kell fizetni. Szerintem erre visz a jövő útja nálunk is.- Köszönjük a beszélgetést. N.T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents