Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)
1990-08-30 / 122. szám
990. AUGUSZTUS 30. Néplap 5 / v A tudomány világa \_____________________________________________________________________________________/ Az új évtized autói Az elkövetkezendő évek autói megjelenésükben mind jobban hasonlítanak majd egymáshoz, számítógépes karosszéria-tervezés következtében. A számítógép ugyanis - ha rábízzák, hogy a kocsiszekrény légellenállását, szilárdságát, tömegét optimálja, s hogy azt úgy formálja meg, hogy a robot a lehető legegyszerűbb mozdulatokkal szerelhesse össze - nyilvánvalóan mindig közel azonos eredményre jut. Az ütközési energiát elnyelő karosszériával, blokkolásgátlóval, szervokormánnyal, négyke- rékhajtással és -kormányzással ma még csak a legdrágább kocsik készülnek. Az új évtizedben a sorozatgyártású kocsik csaknem mindegyikében megtalálhatók lesznek e hasznos különlegességek. Rövidesen általánosan elterjednek az ütközéskor felfújódó légzsákok, és a hátsó- ülésbe olyan kis ülőkék lesznek beépítve, amelyben biztonsággal utazhat a kisgyermek. Az utastér fűtése pontosan szabályozható lesz, s a karosszériába a friss levegő légszűrőkön keresztül áramlik majd be. Az ülések formáját akként alakítják ki a szakemberek, hogy a vezető és utasai a lehető legkevésbé fáradjanak el az utazás során. Az ülések egyébként villanymotorral, gombnyomással állíthatók lesznek, a vezető és utasainak a méreteire. Nem lesz ritkaság a fűthető ülésű autó sem, főleg a hidegebb klímájú országokban. A szerelvényfalon az eddiginél kevesebb műszer lesz. A fedélzeti számítógép mind jobban elterjed, s gombnyomásra tizenöt-húsz adatot is közöl a vezetővel (átlagfogyasztás, pillanatnyi fogyasztás, üzemanyagkészlet, külső és belső hőmérséklet, stb.) . A kapcsolókat a kormány két oldalára fogják összpontosítani, hogy a vezetőnek testhelyzetét csak ritkán kelljen változtatnia. Képünkön az egyik legújabb európai autótípust, a francia Re- nault-gyár "Clio" elnevezésű modelljét láthatjuk, amely már rendelkezik az új évtized kocsijainak néhány jellegzetességével. Karosszériáját számítógép tervezte. Az elsőkerék-meghajtású Clio ötféle, benzinmotoros változatban kerül piacra. A látható semmi Az üstökösöket a csillagászok már sokféleképpen próbálták jellemezni. Babinet francia tudóstól származik a látható semmi kifejezés; Voroncov-Velja- minov, híres szovjet "üstökösvadász" az égbolt kaméleonjának nevezte őket. Ugyancsak találó és tudományos szempontból nem kifogásolható a Whipple amerikai csillagásztól származó megjelölés; "a szennyezett jéghegy". De vajon miért tekinthetjük jogosnak e kissé regényesen hangzó elnevezéseket? Nos, Babinet-ét azért, mert az üstökösöknek óriási méreteik ellenére sincsen jelentős tömegük (még a Jupiter legkisebb hol- dacskáinak a mozgását sem változtatták meg azok az üstökösök, amelyek az óriásbolygó közelében haladnak el), és anyaguk átlagos sűrűsége roppant kicsiny. A villanykörte belsejében nagyobb a gázok sűrűsége, mint az üstökös csóvájában! A Voroncov-Veljaminovtól származó megjelölés szellemesen fejezi ki az üstökösök nagyfokú változékonyságát, amely nemegyszer már néhány napos megfigyelés során is kitűnik. Végül Wipple-nek is igaza van, mert mai ismereteink szerint az üstökösök fejének laza meteorikus tömegét, amelyben jócskán fordul elő egészen finom kozmikus törmelékanyag, kozmikus por is, valóban jég cementezi össze. Ez persze nemcsak vízjég, hanem fagyott, szilárd halmazállapotú egyéb anyag, például széndioxid, metán, stb. is lehet. Ez ajég akadályozza meg, hogy a mag idő előtt szétbomoljék. Amikor egy üstökös még nagyon messze van a Naptól, a világ legnagyobb teleszkópjával sem észlelhető. Ebben az időszakban csupán az összefagyott mag kóborol magányosan a világűrben, a Newton-féle általános tömegvonzási törvénynek engedelmeskedve, és szigorúan Kepler-féle pályatörvényekhez igazodva, akárcsak a kisbolygók vagy a különböző meteoritok. Amikor megkezdődik és felfokozódik az üstökös magját övező ritka gázburok - az úgynevezett kóma -, valamint a magból hosszan kinyúló csóva képződése, egyre hevesebb ütemben különféle gázok szabadulnak fel az üstökös magjából, s ezek a kitóduló gázok bizonyos rakétaha- tást keltenek. Ennek következtében az üstökös, mintha csak saját "hajtómotorja" volna, kisebb- nagyobb mértékben letérhet eredeti pályájáról. Az üstököscsóvák egyik jel- legzetesége, hogy mindig a Nappal ellentétes oldalon vannak. Amikor tehát az üstökös a Nap felé közeledik, a fej halad előre, s a csóva követi. Ám a Nap megkerülése után a helyzet megváltozik: a csóva halad elöl, s a fej marad hátra. Mintegy 170 olyan üstököst ismerünk, amely rövidebb- hosszabb idő elmúltával újra visszatér. Vannak azonban olyanok is, amelyeknek a pályája szinte a végtelenbe nyúlik, s egy-egy visszatérésükre tízezer, sőt százezer éves időközökben kerül csak sor. Képünkön: az Austin üstökös volt a legutóbbi látogatónk; április közepén hajnalonként Euró- pában is látható volt. ________ V isszatekintő Anyarozsot előállító gép Kamerák karrierje Békésy-féle kézi anyarozsfertőző-gép A videotechnika nagy előnye a filmmel szemben az, hogy míg a filmet elő kell hívni ahhoz, hogy megnézhessük, mit rögzített gépünk, a videokamerában felvétel után azonnal - a szalag visszapörgetése után - megnézhető a felvétel. Ha pedig a gép használója úgy ítéli meg, hogy a képsor nem jó, letörölheti azt, és újat készíthet. A videoszalag így - hasonlóan a hangmagnó szalagjához - igen sokszor újra felhasználható. (A törlés ugyanúgy történik, mint a hangmagnón, vagyis az új felvétel készítésekor az előző jelsort a gép automatikusan törli.) Az első, elektroncsöves áramkörökkel megépített, színes képrögzítésre is alkalmas, stúdió célú képmagnók még bizony eléggé terjedelmes és súlyos eszközök voltak. Az elektronika rohamos fejlődése azonban nagy hatással volt a terjedelem- és árcsökkenésre, a kép- és hangminőségjavulására, valamint a rögzíthető műsoridő növekedésére. Az állványzattal használt, "mindentudó" stúdiókamerák ma is eléggé terjedelmesek, a közhasználati célú (amatőr) videokamerák azonban - fokozott tökéletességük mellett is - egyre kisebbek és könnyebbek. Pedig az újabb kamerákba már beépítik a felvevőmikrofont is, így a kísérőhang a képpel szinkronban rögzíthető. A kis videokamerák szinte mindegyikébe variaobjektívet (ZOOM) is beépítenek, amely a gyújtótávolság változtathatóságával nagyobb távolságra levő tárgyak közeli fényképezését is lehetővé teszi. Folyamatosan javítják a felvevőkamerák kezelési kényelmét is. Képünkön a világ - pillanatnyilag - legkisebb és legköny- nyebb videokameráját láthatjuk, a japán ipar remekét. A tenyérnyi kamera mindössze 160 gramm súlyú. A vállon hordható képmagnó és a teleptartó együttesen 530 grammot nyom. Az anyarozs: rozson élősködő gombafajta, amely pusztítja ezt az érté- kes gabonafélét. Megnő tőle a rozsszem, megvastagodik, kívül sötétibolya, belül fehér testté alakul át, ez a tu- lajdonképpeni anyarozs. Nagyobb adagja mérgező, meg kell tőle tiszti- tan i a takarmányként felhasznált rozsot, mert az állatok bőrfertőzését, sőt járványszerű betegséget okozhat. Az utóbbi évtizedekben azonban felhasználják a gyógyszeripar alapanyagaként, a szülés utáni vérzés megszüntetésére, erős fejfájás csillapítására, ideges szívdobogás, bazedovkór, glau- kóma, sőt tengeri betegség gyógyítására is. Éppen ezért mesterségesen is állítanak elő anyarozst, a rozstáblák gépi megfertőzése révén. A mezőgazdasági szakemberek előbb hallani sem akartak arról, hogy az anyarozsot mesterségesen termesszék, mert attól féltek, hogy a fertőzés átterjed a távolabbi táblákra is. A probléma megoldásában 60 évvel ezelőtt, az 1930-as években Békésy Miklós ért el kimagasló eredményeket. Első kísérleteinél az derült ki - amikor anyarozst szórtak szét a rozsföldeken -, hogy az anyarozs nem a rozs virágzásával egyidejűleg fejlődik ki, a rozson tehát nem elsődlegesen, hanem csak másodlagosan terem. Külföldi kutatók a virágzó rozs permetezésével kísérleteztek, itthon kötelet alkalmaztak a fertőzésre úgy, hogy azt a virágzó rozstábla szélén kifeszítették, és megindultak vele. Ha a fertőzött kalászokon már megjelent mézharmat, az először a kötélre ragadt, majd onnan a többi rozskalászra. Békésy Miklós módszere függetlenítette a fertőzést a rozs vi- rágzási idejétől. Ő előbb injekciós tűkkel, majd később varrótűkkel kísérletezett olyképpen, hogy a fűzőlyuk felszippantott a fertőző folyadékból egy cseppet, ami aztán a rozsvirágba beszúráskor letörlődött. Ezen az elven kis gépet szerkesztett, melyben a tűk megtöltésére fertőző folyadékkal átitatott nemezlapot használt, mellyel napi 300-400 négyszögöles területet sikerült befertőznie. Később ezt a gépet traktor elé szerelhető, két és fél méter szélességű forgóhengeresre alakította át, ezzel már 10 munkaóra alatt 7-10 hold fertőzését lehetett elvégezni. Nemcsak a gépet szerkesztette meg, hanem kidolgozta a fertőzés technológiáját, és meghatározta a fertőzésre legalkalmasabb fajtákat is. Kísérletei azt bizonyították, hogy a továbbfertőzés veszélye nem forog fenn a négy méternél szélesebb területnél. Békésy Miklós a traktorra szerelhető oltógépet Kenéz Gyula mérnökkel együtt szerkesztette meg, és ezzel másfél százados kutatás után megoldotta a szenvedő emberek gyógyítását szolgáló alapanyag előállításának kérdését. Mindkettőjüket Kos- suth-díjjal jutalmazták. K. A. Sugárhajtású állatok A lábasfejűek sok szempontból különleges csoportja az egyedüli az állatvilágban, amely sugárhajtással mozog. Az állat szilárd elemeket nem, de az erős izomzat mellett rugalmas kollagén rostokat bőven tartalmazó külső köpenye segítségével egy irányítható tölcséren át préseli ki azt a vízsugarat, amely a mozgását biztosítja. Ez a mozgásmód igen sokoldalú: a nagy távolságokra való vándorlásra éppúgy alkalmas, mint a villanásszerű menekülésre. A Szahara régen A Szahara 10 ezer évvel ezelőtt más képet mutatott, mint ma. Tavak tarkították, bennük halak, kagylók éltek, a dús vegetáció pedig elegendő táplálékot nyújtott a vadon élő állatoknak. Az utóbbi évtizedekben a Sahel-övezetben a szárazság katasztrofális helyzetet okozott. Kiégett a környezet, kiszáradtak a vizek, megindult az emberek elvándorlása. A katasztrofális szárazságot a klímaviszonyok mellett az emberi melléfogások sorozata, a túlfokozott állattenyésztés, a fák, cserjék kiirtása,_stb. okozta.
