Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)

1990-08-18 / 113. szám

Néplap 1990. AUGUSZTUS 18. Arab vezetők arcképvázlata Az alábbiakban közöljük a hírekben gyakorta szereplő arab- öbölbeli, illteve arab félszigeti ország néhány vezetőjének rövid portrévázlatát. Szaddám Húszéin iraki elnök (53 éves) Az 1979-es belpolitikai tisztogatás óta áll az ország élén. Könyörtelen diktatúrája a leghosszabb stabil időszak, a korábban puccsok-sújtotta ország történetében. Az 53 éves elnök politikai karrierje aBaath-párt 1950-es évekbeli illegális mozgalma idején in­dult. 1968. július 17-én Ha­szán Ahmed al-Bakar baath- párti tábornok, a hatalmat ké­sőbb megszerző elnök olda­lán került a hatalomba. Tizen­két évvel később a gyors győ­zelem reményében háborút indított az iszlám forradalom által felkavart Irán ellen, de elszámította magát. A hábo­rúzó felek között 1988-ra ál­lóháborús patthelyzet alakult ki, amely mindkét országot tönkretette. Közben azonban Irak az arab közel-kelet leg­hatalmasabb háborús gépeze­teiét építette ki. Dzsábir el-Ahmed el- Dzsábir esz-Szabah kuvaiti emír (62 éves) 1977-ben került hatalomra, miután több mint egy évtize­dig királyi herceg és minisz­terelnök volt. Kuvaitnak az olajjövedelmektől való túl­zott függőségének csökken­tésére hatalmas külföldi tőke­beruházási programot kezde­ményezett, amelynek kereté­ben Kuvait mintegy 100 mil­liárd dollárt fektetett be az or­szág határain túl. 1990-re az ország több jövedelemre tett szert külföldi befektetéseiből, mint olajeladásaiból. A most megdöntött emír családja 1756 óta irányította az orszá­got. Husszein Ibn Talal jordá- niai király (47 éves)- 1953-ban tizenévesen ke­rült trónra, s a közel-keleti po­litika több viharát, valamint számos merényletkísérletet élt túl, és mára a világpolitika közismert politikai személyi­ségévé vált. A ma 54 éves uralkodó az 50-es években le­vert egy baloldali indíttatású lázadást, de túlélte az Izrael elleni 1967-es háborúban el­szenvedett vereséget és a Jor­dán folyó nyugati partján fek­vő területek elvesztését is. A hetvenes években letörte a polgárháborút szító palesztin fegyvereseket. 1989 szep­temberében, egy négy napig tartó kormányellenes lázadás után, Husszein király politi­kai liberalizációba kezdett, ammely mára az arab világ legszabadabb sajtóját, és leg­nyíltabb parlamentjét hozta létre Jordániában. Az Arab Liga múlt csütörtöki csúcsér­tekezletén "fenntartásait han­goztatta" az Irakot elítélő többségi határozattal szem­ben. Háfez Asszad szíriai el­nök (59 éves)- A legutóbbi napokig Izra­el legjelentősebb ellensége, egy 1970-ben végrehajtott vértelen puccs révén szerezte meg a hatalmat. Szaddám Hú­széin iraki elnök esküdt ellen­sége az arab világban: Szíriát az Irakban is hatalmon lévő Arab Újjászületés Szocialista Pártjának, a Baath-pártnak a rivális szárnyát irányítja. Asszad Iránt támogatta a nyolc évig tartó öbölmenti háborúban, s ezzel kivívta a legtöbb arab állam rosszallá­sát. Kinyilvánított célja, hogy hadászati paritást érjen el Iz­raellel szemben, és visszasze­rezze az Izrael álttal megszállt Golán-fennsíkot. 1976-ban csapatokat küldött Libanon­ba, ahol ma is 40 ezer szíriai katona állomásozik. Az arab "csúcson" igennel szavazott az Irakot elítélő határozatra Hoszni Mubarak egyip­tomi elnök (62 éves)- 1975-ben a később meg­gyilkolt Anvar Szadat elnök választotta alelnöknek maga mellé. Kormányzására legin­kább a körültekintő óvatos­ság a jellemző. Az 1981 októ­beri Szadat elleni merénylet után hatalomra kerülve, igye­kezett helyreállítani Egyip­tom hagyományosan megha­tározó szerepét az arab világ­ban, miután azt az ország az 1979-ben, Izraellel kötött bé­keszerződés nyomán elvesz­tette. Jelentős diplomáciai erőfeszítéseket tett a Kuvait iraki lerohanása nyomán ki­alakult válsághelyzet rende­zésére. Az arab "csúcson" Irak ellen szavazott. Moamer el-Kadhafi ,a Líbiai Forradalom vezetője (52 éves)- 1967-ben első Idrisz líbiai király megdöntésével került hatalomra, majd rögtön ez­után igyekezett példaképé­nek, Nasszer néhai egyiptomi elnöknek a politikai "köpö­nyegébe” bújni, hogy az arab nacionalista törekvések élére állhasson. Kormányzása óta Líbia nevét leggyakrabban a nemzetközi terrorizmus tá­mogatásával, és független po­litikai törekvéseivel kapcso­latban emlegetik. Az arab csúcsértekezleten az Irakot elítélő határozat ellen szava­zott. Ali Abdullah Száleh tá­bornok, az egyesített Jeme­ni Köztársaság elnöke (48 éves)-Az egykori Észak-Jemen befolyásos Kashed törzséből származik. 1978-ban szaúd- arábiai támogatással elnökké választotta őt az észak-jemeni alkotmányozó gyűlés, s az idei egyesítéskor ő lett az egyesült Jemen elnöke. Az ál­tala irányított távoli Vörös­tenger menti nemzet az olaj­gazdagság ígéretében lubic­kol, amióta a közelmúltban jelentős olajkészleteket tártak fel területén. Az egyesüléssel a szaúdi és a nyugati befolyás került előtérbe. Száleh a "csú­cson" tartózkodott Irak elíté­lésétől. II. Hasszán marokkói ki­rály (61 éves)- Ravasz nyugati orientáci­ójú vezető, aki gyakorta lepi meg az arab világot független álláspontjával. Marokkó a szomszédos Algériával egye­temben az első volt, amelyik nyíltan elítélte Irak Kuvait el­leni invázióját. A franciául jól beszélő világutazó Hasszán független politikai irányvo­nalat követ, s megtörve az arab világ tilalmait, időről- időre tárgyal az izraeli veze­tőkkel. Az 1961 óta hatalmon lévő marokkói uralkodó, az arab világ rangidősnek szá­mító államférfija támogatta az Arab Liga Irak elleni hatá­rozatát. így látja a külföldi tudósító Hol folytatódik Kuvait föld alatti olaj kincse? Modem változata az Ezer­egyéjszaka meséinek, hogy az arab olajmezők folytatód­nak, és ezek leggazdagabb ré­szeinek nyúlványai Magyar- ország felszíne alatt rejtőz­nek, csak éppen feltárásra várnak? Miért történik az, hogy egy magyar cég felad az Egyesült Államokban egy hirdetést, és ha érdeklődés mutatkozik iránta, akkor szobánál nagyobb szállodát építeni és lehet tárgyalni er­ről? Lehet-e hitelkártyával számlákat rendezni, mennyi­re terjedt el például a VISA- kártya? sok bennük a víz, a klímától, illetőleg a politikai klímától függően. Érthetetlen a lomhaság Az információkra azonnal szükség van Kuvaiti gyerekek tüntettek a londoni kuvaiti nagykövetség előtt, követelve az iraki csapatok azonnali és teljes visszavonását Kuvaitból. A tábla felirata szerint Szaddam Húszéin iraki vezető az "új Hitler". MTI Telefotó Kábusz bin Szaid ománi szultán (49 esztendős)- 1970-ben apja, Szaid bin Taimur szultán kormányzá­sának vértelen megdöntésé­vel került hatalomra. Apja 1932 óta irányította az orszá­got, középkori bezártságban tartva annak lakóit, hogy megmentse őket a modem vi­lág veszélyeitől. A brit Sand­hurst katonai akadémián vég­zett Kábusz az elmúlt 20 év­ben ambiciózus fejlesztési programot megvalósítva igyekezett felzárkóztatni hosszú ideig elzárt országát. Az arab "csúcson" elítélte Irak Kuvait elleni invázióját. hosszú hetekig kell várnia a referenciákra, a legelenged- hetetlenebb adatokra, ár, szállítási határidő? Azonnal kellene két épület dokumentációja, légi felvé­tellel együtt, mikor kaphatjuk meg? Mennyi a jugoszláv és a magyar részesedés az Ad- ria-kőolajvezetékben? Hol létesíthetnék egy farmot? Va­laha az apám tőzsdézett Bu­dapesten, ha én hazamegyek, megpróbálhatom ezt ma én is, eladom az amerikai rész­vényeimet, ugye vehetek ma­gyar részvényeket? Hol lehet Magyarországon háromszáz Gyorsuló ütemben zúdul­nak a kérdések az Egyesült Államokból, és ember legyen a talpán, aki hiteles adatokkal rendelkezik. Tapasztalatom szerint egyre szélesebb a ská­la, minden érdekli az észak­amerikai üzletembereket, amiből pénzt lehet csinálni. Óráról-órára meggyőződhe­tem erről, mert a Nationality Broadcasting Network, az a televízió- és rádióállomás, amely azoknak a Nagy-ta­vaknak a partjain sugározza harminc nyelven műsorait, ahol a Cooper-regények indi­án hősei, a mohikánok is él- tek-harcoltak-meghaltak, rendszeresen továbbítja hoz­zám, a magyarországi tudósí­tóhoz a legújabb kérdéseket, és gyakran küld hozzám üz­letembereket az Egyesült Ál­lamokból, legyek útikalau­zuk Magyarországon. Gyűj­töttem tehát némi tapasz­talatot. Közös érdek, hogy guruljon Magyarországra a dollár, ezért legyen közkincs az észak-amerikai érdeklő­dés. Kezdjük az olajjal. Már többször kérdezték a tenge­rentúlról, hogy kivel lehetne tárgyalni a feltételezett olaj- tartalékok feltárásáról. Az Egyesült Államokban több szakember úgy véli, hogy az iraki agresszió óta a világla­pok első oldalára került Ku­vait olajmezői a föld alatt folytatódnak észak, észak- nyugati irányban, és Magyar- ország alatt rejtőzik a legtöbb olaj. Izgalmas talány ez. Tő­ke, műszer és mélyfúrások sorozata kellene, hogy kide­rüljön, valóban van-e alapja ennek a feltételezésnek. Nem rendkívüli az észak-amerika­iak vállalkozókedve, mert a két világháború között már rábukkantak a Dunántúlon egy olajmezőre, így alakult meg a MAORT, miért ne si­kerülhetne ez nekik valahol másodszor is. A gazdasági kapcsolatok a folyók medré­hez hasonlíthatók, csak ép­pen egyszer kevés, máskor Az amerikaiak nem értet­ték, hogy egy meghirdetett magyar tűzvédelmi berende­zés paramétereire miért kell hosszú ideig várakozniuk. Egyszerű pedig. A magyar ál­lami kereskedelem tisztvise­lői nemegyszer tessék-lássék munkát végeznek. Az észak­amerikaiak viszont önmaguk hasznára-kárára dolgoznak. Az ő idejük pénz. Ez nem­csak abban nyilvánul meg, hogy sietnek, és ha Budapest­re jönnek, akkor már a repü­lőtéren céltudatosan tevé­kenykedni kezdenek, és a magyar partnerüknek átad­nak egy emlékeztetőt, hogy "ezt a taxiban tessék áttanul­mányozni", mert a szállodá­ban, az előre lefoglalt terem­ben már érdemben óhajtanak tárgyalni. Nyílt, számunkra időnként nyers, lényegre törő kérdéseket tesznek fel. Ki, hol, mekkora, mennyi, kié? Európa talán lassúbb, udvari­asabb és körülményesebb, és ha csak egy kérdésre nem tud vagy nem akar válaszolni, Észak-Amerika már nem is köt üzletet, más partnert ke­res. A tengerentúliak mindent akarnak látni rajzon, fényké­pen, videón, és aki erre nem tud felkészülni, annak semmi esélye sincs még a sikeres tár­gyalásra sem, nemhogy a szerződéskötésre. Nevetsé­ges vagy inkább bosszantó esetek is előfordulnak. Még nem is olyan régen egy ma­gyar hivatal nem akarta kiad­ni két épület rajzait, mert mi lesz, ha az amerikaiak ott kémközpontot létesítenek? Aki azt gondolja, hogy mind­ez esetleg kitalálás, azzal kö­zölhetem a hivatal nevét és címét, ahol ez történt. De hát nem óhajtok senkinek kelle­metlenséget, az illető nem te­het róla, hogy olyan iskolába járt, ahol az éberség volt a fő tantárgy. Érdekli az amerikaiakat az is, mielőtt Magyarországra jönnek, hogy mennyire is­mert a hitelkártya, hol ren­dezhetik vele számlájukat. Ők jól tudják a gyakorlatban, legyen lakóhelyük New York A Vatikán és a marxizmus Ha a nyugat a kommunizmus összeomlása után sem ad kielégítő választ a liberálkapita- lista társadalmakat sújtó megoldatlan problé­mákra, akkor nem kizárt, hogy' ’újtípusú mar­xizmus” születik a szellemi és erkölcsi űr pótlására - jelentette ki Joseph Ratzinger bí­boros, a római kúria hittani kongregációjának elnöke a brazil püspökök minap tartott Rio de laneiró-i szemináriumán. A riói érsekség által közzétett dokumentu­mok tanúsága szerint Ratzinger többek között azért ostorozta Nyugat-Európát, mert - mint mondta - ”új pogányság” ütötte fel a fejét, sokan elfordultak Istentől, és az ’ ’elviselhetet­len ürességben ’ ’ halálos szenvedélyek rabjául esnek. Ratzinger külön kiemelte a kábítószer­fogyasztást és az AIDS-t. A német származású bíboros szerint az élet mélyrehatóan átalakul a műszaki-tudo­mányos haladás következtében. Szétmálott a folytonosságot és a nagy hagyományokat sza­vatoló társadalmi szerkezet. A városiasodás elszürkíti a személyiséget, elszigeteli az egyént, felbomlasztja a családot. Az elszige­telődés pedig bizonytalanságba, meghatáro­zatlanságba taszítja az embert. Ilyen körülmé­nyek között fokozzák befolyásukat a szekták. A tudomány - pozitivista megközelítésével - szükségtelennek ítéli Istent, s lényegében ki­rekeszti őt. Ratzinger szerint a világ ”új evangelizálás- ra” szorul. A papoknak neveléssel, a lélek formálásával kell építeniük az egyházi közös­séget, ezáltal pedig hozzájárultok egy igaz­ságos társadalom kialakulásához. A papok­nak nem szabad politizáltok. Hagyniok kell, hogy a különböző politikai nézetek szabadon érvényesülhessenek - összhangban az emberi lét morális alapjaival. Az egyháznak egysége­sebben kell fellépnie, támogatva a népi vallá­sosságot, de nem tulajdonítva neki kizáróla­gosságot. A teológiai képzésnek komolynak kell lennie, nemcsak egyéni, hanem közössé­gi értelemben is, de kerülni kell a gyakorlati kérdésekre való összpontosítást. Ratzinger szerint a Latin-Amerikában ”fel- szabadítási teológia’ ’ néven ismert népi egy­házi irányzat elfogadhatatlan, mert politikai dimenziójára redukálja a szabadságot, ahe­lyett, hogy egyetemlegesnek fogná föl azt. Másrészt viszont a fejlett világ anarchikusán értelmezi a szabadságot: mintha minden sza­bad volna, s nem léteznék erkölcsösség, em­berség, keresztényi hitvallás. Ratzinger szerint a XXI. század küszöbé­hez érkező emberiségre az a feladat hárul, hogy szintézisbe foglalja a tudomány és az emberi élet transzcendens értékeit, és össz­hangba hozza a kettőt. vagy éppen Los Angeles, hogy a hitelkártya, például a VISA az egyik legkorsze­rűbb pénzkímélő eszköz. Ezt a kifejezést egy bankártól hallottam. Aki ezt birtokolja, kényelmesen, egyszerűen fi­zetheti ki a termékeket vagy a szolgáltatásokat. Helyette­síti a készpénzt, ennek el­őnyeit az amerikaiak kitűnő­en ismerik. Ahol a közbizton­ság nem a legkifogástala- nabb, mert a zsebmetsző a dollárral hamarabb tud kez­deni valamit, történetesen vá­sárolni, mint a lopott kártyá­val, ott is előnyös a hitelkár­tya. Az Egyesült Államokban milliárdnyi és milliárdnyi dollárral nagyobbak a bank­betétek, mert elterjedt ez a pénzkímélő eszköz. Magyar- ország számára a nyugati vi­lágba történő belépés egyik módja a hitelkártya divattá válása. Jelenleg egyébként ezernél több elfogadóhely van Magyarországon, ahol mondjuk VISA-kártyával rendezhető a rendelés, a fo­gyasztás. Mielőtt tehát üzlet­felünkkel, vendégünkkel el­indulunk valahová, az ország bármely tájára, városába, nem árt, ha tudjuk, hol hasz­nálhatja az észak-amerikai partnerünk ezt a pénzt kímélő eszközt, hol egyenlítheti ki számláját VISA-kártyával. Nem lehetünk elég felké­szültek, ha észak-amerikai­akkal tárgyalunk. Még a ten­gerentúli mértékegységeket is ajánlatos ismernünk, mert nem elég, ha azt mondjuk, hogy a kastély parkja tizenkét hektár, rögtön megkérdezik, az hány acre? Ugyanez a helyzet a hőmérséklettel, nem elegendő, ha Celsiusban határozzuk meg, hogy törté­netesen mennyi a gyógyfor­rás vizének hőfoka, mert az amerikaiak Fahrenheitben gondolkoznak, a távolságot pedig nem kilométerben, ha­nem mérföldben határozzák meg. Ismerni kell a partnert A Yonsei Egyetem homlokzatára kifeszített hatalmas plakát buzdítja a dél-koreaiakat a KNDK-ba való láto­gatásra, és fordítva. Az egyetem hallgatói ötnapos kam­pányt indítottak a két ország egyesítéséért. MTI Telefotó Akárhány érdeklődést is továbbít a tengerentúlról hozzám a Nationality Broad­casting Network, mindig újra rádöbbenek, hiába él az Egyesült Államokban renge­teg magyar, odaát viszonylag keveset tudnak a magyar gaz­dasági helyzetről, a tőkebe­fektetési lehetőségekről, a magyar törvényekről, rende­letekről. Ez bizonyos szem­pontból érthető, de nem meg­nyugtató. Éppen ezért indí­tottam el az év első napjaiban a Centropa News Agency kiadványait, amelyek hétről- hétre célzottan eljutnak az Egyesült Államokba, Kana­dába, Brazíliába, Argentíná­ba, Angliába, az NSZK-ba, Japánba, Szingapúrba és sok más helyre, hogy friss infor­mációkkal láthassuk el azo­kat, akik kereskedni óhajta­nak Magyarországgal. Ér­keznek a hálózatunkon ke­resztül külföldről is hírek, ajánlatok. Csak akkor kedve­ző a tőkebefektetési tárgyalá­soknál a helyzetünk, ha mi annyit tudunk az asztalnál ve­lünk szemben ülő fél stílusá­ról, alkudozási taktikájáról, üzletmenetéről, mint ő a mi­énkről. Az információ utcája két irányú. Közlekedjünk benne tempósan. Molnár Károly, a Nationality Broadcasting Network budapesti tudósítója

Next

/
Thumbnails
Contents