Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)

1990-08-14 / 109. szám

1990. AUGUSZTUS 14. J Wé­Pl la; P Konganak a hordók, híznak A juhásznak jól megy dolga? a szőlőfürtök Korábbi és jó szüretre készülnek a Jászságban, a Tiszazugban A szőlőültetvényekben meg­lehetősen rossz évjárat volt a ta­valyi meg a tavalyelőtti eszten­dő, így az alföldi borvidéken ke­vés szőlészettel-borászattal fog­lalkozó nagyüzem pincéjében érte meg az óbor az új szüretet, amelyre javában készülődnek már a Jászságban is, a Tiszazug­ban is. Nagyréven, a Tiszazug Tsz- ben például félezer hektáron te­rem idén bornak való. Ebből 300 hektár a közös művelésű ültet­vény, 200 hektáron pedig szak­csoporttagok gondozzák a tőké­ket. Az utóbbi két esztendőben az egymást követő fagykárok miatt mélyponton volt az ágazat a szövetkezetben, tavaly ősszel mindössze 2 ezer mázsa szőlőt szüreteltek. Az idén szerencsére nem károsította eddig semmiféle természeti csapás az ültetvénye­ket. Nem sajnálva a költségeket a leghatásosabb vegyszerekre, a virágzáskori növényegészségü­gyi gondokat is ki tudták védeni. A korai kitavaszodás, a sok nap­fényes óra és a kellő hőmérséklet hatására várhatóan a termés mi­nősége is jó lesz Nagyréven. Kü­lönösen a zalagyöngye és a kék­frankos tőkék biztatnak jó, hek­táronként legalább 10 tonnás ho­zammal. Összesen mintegy 30 ezer mázsa szőlőre számítanak a téeszek és a jobbára kívülállók­ból verbuválódott szakcsoportok tagjai. A termés értékesítésére a Délalföldi Pincegazdaság köze­li, tiszaföldvári, homoki és tisza- kürti pincészetével kötöttek szerződést. A szüretet - amely­nek dandárjában mintegy ezer környékbeli diák segítségével is számolnak majd - már augusztus végén, azaz a szokásosnál tíz nappal előbb megkezdik, a leg­korábban érő borszőlő, az irsai Olivér szedésével. Az ágazati szakemberek sze­rint, bár a minőséget illetően is jók a kilátások, a felvásárlási árak meghirdetésének késése ag­gasztja a termelőket. Nem tudni, hogy a mostanra ugyancsak ki­ürült tárolókat megtöltő új bor finanszírozási gondjai miatt lesz-e piaca a szőlőnek, nem kell-e esetleg nyomott áron túladni a termésen. A nagyrévihez hasonló - 500 hektár - közös művelésű és 40 hektár szakcsoporti szőlőterüle­ten készülődnek a szüretre a csé- pai Tiszamenti Tsz-ben. A sok héten át tartó aszály alaposan megviselte a tőkéket a tiszasasi, a tiszaugi és a csépai ültetvé­nyekben, ezért a bogyók jelenle­gi fejlettsége alapján 20-30 szá­zalékos terméskiesésre számíta­nak. A cukorképződés időszaká­nak kezdetén jól jött a napokban a térségben hullott 14miliméter- nyi csapadék, javíthat még a ne­dű minőségén. A várhatóan egy hét múlva kezdődő szüret min­denképpen gazdagabb lesz a múlt évinél, hiszen tavaly fagy­kár is, jégverés is pusztított az ottani szőlőkben. A közös művelésű területek­ről összesen mintegy 20-22 ezer mázsa szőlőre számítanak, ezen kívül a szakcsoporttagoktól és a téesz működési területén lévő három község kistermelőitől 3 és félezer mázsa alapanyag felvá­sárlását tervezik. A szőlőtermést ugyanis a saját, tiszaugi üzemé­ben dolgozza fel és palackozza a Tiszamenti Tsz. Az óbor ott sem érte meg az új szüretet, csaknem teljes egészében kiürült már a téesz 30 ezer hektoliternyi táro­lója, sőt vásárolniuk is kellett pa­lackozni valót. A csépai szövet­kezet készletfinanszírozási lehe­tőségei sem valami rózsásak, ezért részletfizetési megállapo­dást kötnek. A termelési költsé­geket igyekeznek már a szőlő át­vételekor megtéríteni, a felvá­sárlási ár másik felét folyamato­san, a bor értékesítése után fize­tik ki a termelőknek. Fél-fél termést takarítottak be szőlőből - aszály és fagykárok miatt - az utóbbi két évben a Jászsági Állami Gazdaságban. Ennek ellenére a nagyüzem pin­cészetében még nem konganak teljesen üresen a hordók, folya­matosan el tudják látni óborral tizennyolc saját boltjukat, vala­mint Pest és Jász-Nagykun- Szolnok megyei állandó meg­rendelőiket. A gazdaság jászbe­rényi, újerdei kerületében egyébként már javában tart a "kisszüret", a csemegeszőlő sze­dése. A 6 hektáron termő Csaba­gyöngyéből eddig mintegy tíz tonnát már értékesítettek, a 20- 25 forintos kilónkénti átlagárral elégedettek az önelszámoló terü­let szakemberei. Az Újerdőn gondozott 300 hektár termő szőlőben a tavalyi­nál lényegesen jobb szüretre, 30 ezer tonnányi bornak valóra szá­mítanak. Pontosabban: a termés minél nagyobb részét, legalább 10 százalékát étkezési szőlőként kívánják eladni. Igaz, hogy fel­dolgozó- és tárolókapacitással győznék a teljes szőlőmennyi­ségből készülő must elhelyezé­sét, de a borértékesítési bizony­talanságok miatt szívesebben túladnának készpénzért minél több szőlőn. Annál kisebb bor­készletet kell bizonytalan ideig finanszírozniuk, és hosszú lejá­ratú váltóért értékesíteni. Előre­láthatóan augusztus 25-én látnak hozzá a szürethez a borszőlőt ter­mő táblákban, a 80 hektárról "puttonyba kerülő" saszlának - mint már említettük - étkezési szőlőként keresnek piacot. Megkezdődött a "kisszürel" a Jászsági Állami Gazdaságban, az Újerdő­ben gondozott szőlőtáblákról mintegy 10 tonna csemegeszőlőt már el is adtak Avar- és erdőtüzek Elég egy eldobott csikk... A hetek óta tartó aszály miatt csontszárazra aszalódon aljnö­vényzetnek, tarlónak már egy szikra is elég, hogy tüzet fogjon, s ezért a gondatlanul tüzet rakó kirándulók, az égő cigarettát el- hajigálók a szokásosnál is job­ban veszélyeztetik erdőinket, fás ligeteinket, gabonatermésünket. A Tűzoltóság Országos Parancs­nokságától kapott tájékoztatás szerint ezen a hétvégén ország­szerte sok avartűz volt, mintegy kétszer annyi, mint amennyi ál­talában szombat, vasárnap elő­fordul. Egyebek között - egyelő­re ismeretlen okból - nagy tűz keletkezett Pákozd mellett, a Mezőföldi Állami Erdő- és Vad­gazdaság 40 hektáros fenyőerde­jében és tölgyesében, s a gyors beavatkozás ellenére is a fele, tehát 20 hektár erdő leégett. Veszprém megyében, Hegyesd községben a vigyázatlanul rakott szabad tűz miatt 15 hektáron vált a lángok martalékává egy érté­kes, 15-20 éves feketefenyő er­dő. Paks külterületén mintegy 15 hektáron erdőszegély, valamint 3 hektáron 50 éves tölgy- és fe­nyőerdő aljnövényzete égett ki, s a lángok erősen megperzselték a faállományt is. A fővárosi tűzoltókat Buda­pesten, valamint Pest és Fejér megye egyes területein összesen 50 avar és gaztűzhöz riasztották a hét végén. Többek között a Ke­repesi úton, közel az Örs vezér térhez a kétirányú forgalmat el­választó zöld sáv kiszáradt fű­szőnyege gyulladt ki. Valószí­nűleg valamelyik kocsi ablakán kihajított égő cigaretta okozhatta a tüzet, akárcsak az M3-as és M5-ÖS autópálya menti réteken, tarlókon. A tűzoltók ebben az aszályos időszakban ismételten különö­sen nagy figyelemre, fokozott gondosságra kérik a kiránduló­kat, az autósokat és a szabadban dolgozókat. Állami támogatás az idei gyapjútermés biztonságba helyezéséhez Az alacsony ár, a bizonytalan piac nem ösztönzi a birkatartást Ám mégis vannak, akik bíznak ebben az ágazatban, példa rá a sükösdi Erdélyi Zoltán, aki saját farmján gazdálkodik 1964 óta. Szakértelmét dicséri, hogy az átlagosnál jobb minőségű gyapjút tud állatairól lenyírni. Ezer anyajuha és annak szaporulata biztosítja számára és családjának a biztos megélhetést. MTI-fotó: Kerekes Tamás A mezőgazdasági termelőket, kiváltképpen a juhtenyésztőket, hetek óta foglalkoztatja, hogy mi lesz a sorsa annak a zsírosgyap­júnak, amely már a birtokukban van, ám értékesítéséről az ille­tékes kereskedelmi vállalatok, forgalmazók gondoskodni nem tudnak. A gyapjú átvételét az ne­hezíti, hogy a világpiacon jelen­leg szinte eladhatatlan ez az alapanyag, és a hazai feldolgo­zók is a korábbinál lényegesen kisebb mennyiséget kívánnak fölhasználni. A kérdés most részben rendeződött: a Gyapjú és Textil Nyersanyagforgalmi Vállalat illetékesei közölték az MTI-vel, hogy döntés született a piacon egyelőre feleslegesnek mutatkozó, mintegy 2500 tonna zsírosgyapjú mosással történő ’ ’ állagmegóvására’ ’. A gyapjúágazat valamennyi szereplője, a termelők, forgal­mazók és a felhasználók egya­ránt azt javasolták, hogy tegyék lehetővé a gyapjúnak legalább a tisztítást addig, amíg megtörté­nik az értékesítés. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisz­tériuma és a Földművelésügyi Minisztérium támogatása mel­lett az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium legfeljebb 45 millió forintos kamatmentes hiteltámo­gatást hagyott jóvá a gyapjú tisz­títására. Gyakorlatilag ez azt je­lenti, hogy az országban e célra mosókapacitással rendelkező Gyapjú és Textil Nyersanyag­forgalmi Vállalat bizományba veszi át a zsírosgyapjút a terme­lőktől, és azt az állami támogatás költségére ’’lemossa”. A legna­gyobb hazai gyapjúforgalmazó vállalat a termelővel és az állami intervenciós alappal a gyapjú ér­tékesítése után fog elszámolni. Az intézkedés, ha nem is oldja meg egycsapásra a gyapjútúlter­melés problémáját, gyorssegélyt jelent a gyapjúágazat résztvevő­inek - hangsúlyozták a vállalat illetékesei. A segély felhasználásával leg­alább meg lehet akadályozni a zsírosgyapjú fermentálódását, molyosodását, elértéktelenedé­sét, egészen addig, amíg valami­lyen formában megoldást talál­nak az alapanyag eladására, fel­dolgozására. Az Alkotmánybírósághoz Még nem érkezett újabb beadvány Az Alkotmánybíróság még nem kapott újaabb beadványt a legutóbbi népszavazás ügyében - adtak információt a testület tit­kárságán délelőtt az MTI érdek­lődésére. Mint ismeretes, az elmúlt hé­ten öt parlamenten kívüli párt - állítólagos szabálytalanságok miatt - a köztársasági elnökvá­lasztás módjáról döntő népsza- vazás kivizsgálását kérte. A jogi szakértők azonban rámutattak: pártok nem kérhetik a referen­dum felülvizsgálatát, ehhez leg­alább ötszáz állampolgár aláírá­sa szükséges. Az öt párt kezde­ményezését így elutasították. E pártok taglétszáma egyébként lényegesen meghaladja az ötszá­zat. Amennyiben újabb beadványt kapnának - immár ötszáz aláírás- sal -, természetesen előkészíte­nék a testület döntését - mondták az Alkotmánybíróság titkársá­gán. A népszavazás kiírásáról törvény rendelkezett, ezért a ma­gas jogi fórum határozata való­színűleg a testület teljes ülésen, a tíz alkotmánybíró részvételé­vel születik majd meg. Erre csak néhány hét elteltével kerülhetne sor - hacsak az Alkotmánybíró­ság elnöke nem rendel el soron kívüli tárgyalást. __________ N övekszik a dolláraktívum Az év első hét hónapjában 603 millió dollár volt a nem rubel elszámolású külkereskedelem aktívuma - közölték az MTI ér­deklődésére legfrisebb adatokat a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumában. Ez jelentős növekedés az elmúlt év­hez képest, amikor július végéig mindössze 112,7 millió dollár volt az aktívum. Az idei export az elmúlt hónap végéig - az előkalkulált szállítási költségekkel - 3 milliárd 409 millió dollár volt, ami 15,6 szá­zalékos növekedést jelent az el­múlt év hasonló időszakához ké­pest. Figyelemre méltó, hogy ugyanakkor, az importliberali­záció ellenére 1,1 százalékkal csökkent a behozatal, értéke összesen 2,806 milliárd dollár. A rubel-külkereskedelemben hét hónap alatt 145 millió rubel passzívum keletkezett, azaz el­lentétben az elmúlt évi helyzet­tel, amikor 374 milliós aktívu­mot mutatott július végén a mér­leg - az idén nem nyújt kamat­mentes áruhitelt a magyar gaz­daság. A temető ne legyen átjáróház! Volt hajdanán a szolnoki Kossuth téren egy bronzszo­bor. Horthy Istvánt ábrázolta, Vastagh György szob­rászművész alkotása. Állt ott egy mellékalak is, öreg ma­gyar, szűrben. Az évek teltével csak ő maradt a téren, a köz­nyelv búsuló juhásznak "ke­resztelte". S hogy a remek al­kotást megmentsék, a hősök te­metőjében egy kompozícióba helyezték, a második világhá­ború halottainak emlékére. A "búsuló juhász" tehát 1949 óta a temetőben szemléli a kör­nyéket. Biztosan sokszor volt indoka a búsulásra. Most már nekünk is van... Megtudtuk ugyanis, hogy a minap leverték a bal csizmáját. "Tessék mon­dani, kinek volt útjában?" - kér­dezte a hírhozónk. Ki, méginkább kik, nem fér­tek már azon a viszonylag elha­gyatott területen sem a szobor­tól, mit vétett nekik? Kik nem bírtak ismételten az erejükkel? - Egy sor kérdés, senki nem tud rá válaszolni. Egy dolog bizonyos. A szol­noki temető átjáróház! Kapu itt, kapu ott, sehogy se lehet ellenőrizni, kik, mikor, miért mennek be és ki! A kegyeleti helyre - elhúnyt szeretteink pi­henőhelyére - éjjel-nappal több helyen be lehet jutni. Kerék­párosok a temetőn keresztül- kasul járnak a munkahelyükre. Hol van még ilyen? A főváros­ban akármelyik - a szolnokinál többszörösen nagyobb! - teme­tőnek egyetlen /!/ bejárata, ka­puja van, amelyet nyitnak, zár­nak a megszabott időben. Nem lehetne ugyanezt elérni Szol­nokon is, ha elkészül az új ra­vatalozó? A mi halottaink sír­emlékeit törik-zúzzák a vandá­lok, a mi vázáinkból lopják el gyakran a virágot! Mit lehetne tenni? - Talán a temetőbe járók is segíthetné­nek. Ne legyenek közömbö­sek! Ha gyanúsan ténfergőket látnak, vegyék a fáradságot, szóljanak be az irodába vagy a temetőgondnoknak. Közösen talán mehetnénk valamire!-fj-

Next

/
Thumbnails
Contents